Azért én végigolvastam, és lenne is hozzászólásom az Űrodüsszeiával kapcsolatban:
Az egyik: Látom, nagyon sok mindenkit felhergelt a film... Ez azért érdekes, mert szerintem PONT EZ volt a mű (egyik) szándéka: hogy felb****a egy kissé a népet idegileg. Kissé skizofrén helyzet, mivel a filmet az egyik legnagyobb sci-finek tartom, mégis TÖBBSZÖR IS meggondolom, mielőtt újra megnézném. A majmos/ősemberes jelenetet viszont pl. biztos, hogy filmen sokkal többször végignézem még, minthogy könyvben elolvasnám.
no, eddig eléggé OFF voltam
Ezzel együtt az a film sincs híján a topicban tárgyalt marhaságoknak. A film kb 3/4-énél Bowman úgy jut vissza az űrhajóba, hogy néhány másodpercig vákuumban repked. Szvsz ezt nem élhetné túl - pláne nem sértetlenül.
Tudom, hogy már későn válaszolok, de még csak most fedeztem fel a fórumot meg minden... De egy-két javitás nem árt.
Inner Circle-nek (2000.08.29.-edikei hozzászólásához): Luke nem hallja mit csipog R2 (bár nem tudom hall-e vmit a filmesek elképzelése szerint, valójában semmit), hanem a kabinban lévő monitorról olvassa le R2D2 üzenetét. Emlékezz vissza a IV. epizódra, ott is C3PO tolmácsol R2 és Luke között. Elég bonyolult a robotok nyelve, nem lennék képes megtanulni, szerintem Luke se.
Medikusnak (2000.08.18.): A Mátrix szerintem is király, de abban is van hiba tömkelegével. Vannak bizonyos honlapok, ahol filmbakik ezrei le vannak irva. Sajnos most nem tudok egyet se, mert formázni kellett a vinyót, oszt elszállt az összes linkem a Kedvencek menüből("vajon mért???"). De ha találok megint ilyen oldalt megirom.
Hát volt egy olyan rész, mikor egy szörny magábaszívta az embereket és elégette, de hogy vígyázállásban jöttek volna elő a csontvázak, arra nem emlékszek. Egyébként könyv formátumban csak egy rész jelent meg.
Nem ebben volt (Alfa holdbázis), hogy jött egy óriáspók, megette az embereket és a pókból már csak a megégett csontjaik jöttek ki (vigyázállásban)? Csak homályos emlékeim vannak.
az alfa holdbázist elkezdték valamikor könyvben kiadni, de nekem eddig csak az első kötetét sikerült elcsípnek [biztos abbamaradt]. [pedig jó lenne végigolvasni még néhány epizódot - imádtam az energiaelszívót, meg azt, hogy minden ajtót lézerkulccsal nyitottak]
Nekem a problémám ezekkel a filmekkel az, hogy mintha hülyének néznék az embereket. Nem tudom elhinni, hogy egy mostani sci-fi filmnek az általad leírt "akut tünetekből" + egy ostoba történetből kell összetevődnie. Az utolsó ilyen, amit láttam a Mars mentőexpedíció, egyszerűen ostobaság, bár nemrég a TV-ben leadott Fortress2-őt nehéz felülmúlni, amelyben Christopher Lambert nyakáig felhúzza a kezeslábasát, és úgy lép ki az űrbe. Jó vannak kívételek, de én már egyre jobban kedvelem a régi filmeket, mint pl. Alfa holdbázist, vagy az úgy látom most népszerű Pirx kapitányt, és Orion űrhajót.
Nemcsak a postman volt ilyen, mostanában minden amcsi film így néz ki.
Teljesség igénye nélkül: sólyom v, pears harbor, nagyonpiszí őrmester kalandjai, hazapafi.
Az akut tünetek: oktalan brutális minden 5 percben, hangerő 100 decibel, egy vödör nyál, America Rules életérzéssel. A lényeg: szocializálni a mozinézőknek nevezett popcornzabálókat(kivétel, kivétel...), hogy embert ölni felemelő érzés, hiszen hasznos, igazságos, és nagyobb megkönnyebbülést okoz, mint a WC-n egy sz***s.
Ez az igazi sci-fi.
Szerencsére nem járok gyakran moziba, nem vagyok szakértő, különben biztos a hajamat tépném.
A Postás, mi egyébként elég reális könyv, oltári nagy gagyi filmmé vált. A könyv postása egyszerűen csak kiállt a régi civilizáció mellet, de nem nagyon harcolt érte (főleg nem egy hős postáshadsereg élén, mint a filmben). No, persze a jó hollywoodi szerelem se hiányozhatott belőle, ezért a köny egy érdekes momentumát teljesen átírták, gagyizálták (a könyben a nő csak gyereket akart tőle a falu genetikai fenntartása végett, hogy ne legyen belterjes; nem pedig szerelmet, azt megkapta a férjurától). Az életbe többet nem is látta többet a postás a nőcit, de még a gyerekét se.
No, szegény Tom Petty megjelenését polgármesetrként még a mai napig nem emésztettem meg (ennyi erővel Ronald Reagant is felkérhette volna a szerepre). A film vége meg katasztrofális lett, hogy amerika apraja-nagyja megkoszorúzta a hősies pózban lovagló postás szobrát. Ha jól emlékszem, akkor itt is lengedeztek az amerikai zászlók. Esküszöm, ha szétosztanék Hollywoodban mindenkinek egy amerikai zászlót, akkor még kínok között is mosolyogva halnának meg.
Azonkivul, hogy gyenge propagandafilm lett az oroszok ellen az amcsik mellett, es a sajnaljuk egyutt Bruce-t cimu patosszal atitatott hajtepoen gyenge szerelmes jelenetek vegig kisertettek a nezoket, amellett fura dolgok estek meg az urben is...
Emlithetjuk a 20 g-vel gyorsulo (ha jol emlekszem) urhajot, amelyben lazan beszelgettek az urhajos kikepzesben nem nagyon reszesult olajfurok, amellett a film javara legyen azert irva, latszott az arcukon nemi bargyu gondterheltseg a fellepett nehezkedes miatt, amely kozel 2.5x-ese a vadaszpilotakat ert vadabb eroknek :-)
Kovetkezo: ugyebar a meteort 2 hettel a becsapodas elott vettek eszre... igen szanalomra melto dolog, kb annyira, mintha a Holdat az 1600-as evekben fedeztek volna fel... Termeszetesen az utolso 1 orara jelentosen csokkentette a sebesseget.
A meteoritok csak lakott teruletekre estek. Az olajfuro toronynal egy apro sziklat nem lehetett latni. New York tobb tonnat kapott.
es ha ez nem eleg,
Kepler IV. torvenye: A meteorokra nem vonatkoznak a gravitacios torveny szabalyai. Minden iranyvaltoztatas nelkul V alakban kerulik ki a szikladarabok a Foldet, miutan kettevaltak.
Szoval kedvenceim koze hamar becsuszott a film, mindenkinek ajanlom egyszeri megnezesre, tenyleg maradando elmeny (meg ha agykarosodas formajaban is). Az egesz nem zavarna, ha nem gondoltak volna veresen komolyan a tortenetet. :-)
Nem hinném, hogy bármi köze lenne ennek a Farkas Bercihez. Volt egy idöszak a magyar tv-ben, amikor megkapták az új blue box masinájukat és nagyon élvezték, hogy a muskátli mellé oda tudják rakni a Józsit kicsiben. Több igen könnyen felejthetö darab született igy azt hiszem "televiziós mesék felnötteknek" volt a cime a sorozatnak. Volt egy két olyan rész, ahol külsö felvételek voltak, sokra nem emlékszem már, csak arra, hogy az egyikben egy ezüst csoki papirral bevont T-34-es tank volt a jövöbeli csodajárgány. Szörnyü...
"Azért tették meg mégis, mert így akarták eladni az embereknek Farkas űrrepülését. Nem igazán sikerült."
Már a logikádat sem értem, hogy miért kellene "eladni Farkas (Bertalan) űrrepülését" és hogy ebben mit segíthetene a Pirx sorozat, de nem is tartom valószínűnek. Amikor a Pirxet vetítették ('70-es évek) az Interkozmosz még nem is létezett ('80-as évek).
"Planet core" volt. Elsőre ez tényleg mag, de az a jelentés is korrekt, hogy a kéreg alatt, nagy mélységben (pl. gyümölcsnél magházat jelent a szó). Nem feltétlenül a bolygó közepe. A filmben is csak mélytengeri barlangokon át mentek.
Eleve a "bolygómag" kifejezés marhaságnak tűnik... Eredeti hanggal sajnos nem láttam a filmet, lehet, hogy a szokásos fordítási hiba volt, fene tudja, rengeteget bakiznak a fordításoknál. Egyébként, ha úgy értjük, ahogy mondták, akkor többezer atmoszfére, de iszonyatos anyagsűrűség mellet (nem beszélve a hőről).
Pirxből kár volt "film"-et csinálni. Azért tették meg mégis, mert így akarták eladni az embereknek Farkas űrrepülését. Nem igazán sikerült.
>>Pirx nagy szerelem volt mint könyv, persze gyerekként, a film egy iszonyat. leginkább a hatalmasra felnagyított oszcilloszkóp akasztott ki, az volt a megaképernyő, beültek elé, és két kézzel tekergették az arányosan megnőtt gombokat rajta.
Hát igen. Emlékszem a rakéták fenekébe dugott csillagszóróra, a szines felnagyitott blue box hátterekre, ahol a fejre állitott müanyag kenyeres kosárka volt az ürbázis. Ez is csak az újabb bizonyiték, hogy egy kétbalkezes rendezö és egy müvészi hajlamokkal túltöltött látványtervezö ki tud végezni bármilyen jó Sci-Fi-t. Képzeljétek el a StarWars-t ilyen diszletekkel!
Egyébként az Orion ürhajó sorozatban is be volt épitve egy kiváló német vasaló a müszerpultba. (Ja ilyen öreg vagyok...)
A másik nagyon jellegzetes hiba a filmekben a méltóságteljes lassúsággal müködö zsilip ajtó. Hát persze, hogy az ilyennek 5 perc kell, hogy kinyiljon és becsukódjon ez védi az ürhajósokat...
Az elsö olyan film ahol tetszett a diszlet, a 8-ik utas a halál (Alien) volt. Itt koszosak, porosak voltak a folyósók és nem volt diszkivilágitás ott ahol az ember 10 évente egyszer jár, stb... Ez volt egyébként Lucas nagy újitása is.
sikerült végigolvasni, itt is azt kaptam, amit vártam :)
Hawkeye, szerinted egy bolygó magjában mekkora a nyomás? és a gravi?
Pirx nagy szerelem volt mint könyv, persze gyerekként, a film egy iszonyat. leginkább a hatalmasra felnagyított oszcilloszkóp akasztott ki, az volt a megaképernyő, beültek elé, és két kézzel tekergették az arányosan megnőtt gombokat rajta.
most találtam a topicot, és csak idáig jutottam. látom 2000 augusztusban íródott a 5-ös, de szándékosan nem olvasok tovább. erre azonnal válaszolni kell, bár nyilván megtették ezt mások is. majd meglátom. a könyvet többször, már gyerekként olvastam, sokáig életem legnagyobb könyvélménye volt. el sem akartam hinni, amikor végre behozták a filmet is. csodálatos volt, azt kaptam amit vártam, igaz, csak akkor tudtam meg, hogy a tojás volt előbb - azaz a film - és később belőle készült a könyv. persze már az első vetítés végén hallottam pontosan azokat a véleményeket a bazmegelve kiáramló közönségtől, amihez hasonlókat te is leírtál. akkor csak a gyöngyöt a disznók elé effektussal magyaráztam a dolgot.
Nekem a 2001 annak idején bejött, igaz, túl voltam a könyvön. Van a filmben egy-két technikai baravúr, és egy büdös nagy baki is.
Csúcs, ahogy megoldották a Challanger dobrészében amikor az egyik szereplő körbe-körbe fut -- olykor fejjel lefelé --, a másik közben ül a helyén, és ha jól emlékszem, eszik. Mert hát ugye ez a forgó dob csinál némi álgravitációt, ha ez nincs, akkor mindenütt súlytalanság van a járműben. Ehhez képest az űrhajó nem forgó részében is szégyenszemre elég jól elmászkáltak a szereplők...
Ezzel együtt, szvsz a 2001 egy csúcs film volt.
Amúgy ezzel a fránya gravitációval más filmekben is mindig baj van. A Mission to Mars szereplói pl. meg sem próbálták imitálni, hogy mennyivel könnyebbek lennének a Marson. A SW1 Phantom Menace szerplői meg a bolygómagon (???) keresztül közlekedtek. Vízben. Nuku iszonyatos nyomás.
Mégis, mennyivel jobbak ezek a filmek, mint a Pirx pilóta kalandjai c. magyar sf tvfilmsorozat volt!
Elvileg a Sci-Fi iróknak megvan az a szabadsága, hogy szabadon kezeljék a technikai kérdéseket. Egy értékes alkotásnál úgyis csak háttérként, eszközként szolgálnak, segitenek, hogy az iró bemutathasson valamit, - társadalmi jelenséget -, amire fel kivánta hivni a figyelmet. Persze a kommersz filmeknél megmarad a szabados kezelése a technologóiának tartalom nélkül...
Ami a filmek bakijait illeti:
Függetlenség napja. A komputerrel csatlakoztak az anyahajóhoz és virust töltöttek fel.
- Sok ufóval foglalkozó szakértö feltételezi, hogy a microchip technológia nagymérvü fejlesztése részben a Roswell-ben és máshol szerzett, megkaparintott technológiára épült.
2001 Ürodisszea
A film valóban iszonyatos hosszú, bár vannak benne emlékezetes jelentek: Pl amikor a majomember feldobja a csontot és a szálló csont képe átvált egy ürhajó képére. Kiváló jelkép az emberiség eddig bejárt útjának bemutatására.
Sajnos a film vége csak drogokkal együtt élvezhetö! (Amikor Bowman keresztül megy a dimenziós kapun) A könyvben ennél a résznél egy igen értelmes leirás van arról, hogy a fekete hasáb programja körbeviszi Bowmant különböző kihalt világoknál, bemutatva az idegenek valaha olyanok voltak mint mi, késöbb géptestben majd energialényként éltek tovább. Zseniális párhuzam a majom-ürhajó jelenethez, mutatja a további lehetséges utat. Mivel a film készitésekor még nemigen volt digitális trükkre lehetöség valószinüleg a film költségvetése csak a szines csikokat engedte meg. Kár.
Ami pedig az igazi Sci-Fi-t jellemzö: a technikai háttér csak diszlet a szereplö(k) konfliktusában a legjobb példa a Star-Trek (Next Generation, DS9 Voyager, nem az eredeti sorozat). Itt legtöbbször az emberekröl, toleranciáról az ismeretlennel való találkozásról és egymás megbecsüléséröl, lojalitásról szólnak a történetek. Ha jó a sztori ilyen helyzetben könnyebb elnézni a technikai bakugrásokat.
StarWars pedig soha nem igért tudományos pontosságot. Mindig is mese volt, modernizálva. Sem több, sem kevesebb.
