A forgatókönyv működését az elmúlt évek "színes" keleteurópai forradalmainak zajlásán kitűnően lehet tanulmányozni.
A folyamat a következő.
(1) A Befektető (kilétéről vagy mibenlétéről külön dolgozat írható) a rendszerváltás felé sodródó országok jófejű, tanulni vágyó fiatalembereiből híveket, képviselőket toboroz, harmincat, negyvenet, százat, s angol és amerikai egyetemeken (vagy éppen a CEU-n) kiképzi őket a neoliberális gazdasági és társadalmi doktrínára.
(2) Közben felvásárol egy-két befolyásos napilapot, hetilapot s vele a szocialistából liberálisba átvedleni vágyó jó szimatú újságírókat. Ezekben az újságokban a későszocialista uralkodó elit elleni, amúgy teljesen jogos ellenérzést és indulatokat a neoliberális doktrína szerint formálja-formáltatja meg. Például azt mondja: a legrosszabb magántulajdonos is jobb tulajdonos, mint az állam. Ezért a privatizációban maga a privatizáció a fontos, és nem a bevétel. A repülőteret akár egy forintért is oda kell adni stb.
(3)A hívek a közérzületet kihasználva szabad választásokat követelnek, tömegtüntetéseket, fáklyás-gyertyás virrasztásokat szerveznek, lemondásra szólítják fel a későszocialista vezetőket.
(4) Ha a szabad választást a még uralkodó későszocialista elitek elcsalják, ezeket a megalvadt szocialista struktúrákat a népharag söpri el. A végső szabad választásokon a neoliberálisok bemasíroznak a parlamentbe. Miniszterelnöknek a Nyugaton kiképzettek a legjobbak.
(5) Ha amerikai emigránsok és ott szerzett feleséggel térnek haza, az csak további előny. A többiek az ő vezetésükkel látnak hozzá kiharcolni a deregulációt, az államtalanítást, a nemzeti tőke leértékelését, majd a privatizációt.
(6) S amikor már kész a terep, megjelenik a Befektető, és ezerszeres, tízezerszeres haszonnal letarolja a hajdani "össznépi" tulajdont. Felvásárolja a vállalatokat, a piacokat, az erőforrásokat, lesöpri a riválisokat, és betelepszik a helyükre.
(7) Ha pedig a gazdaság a halálbiztos neoliberális csodaszerek ellenére is bukdácsol, mindent az elődökre lehet fogni. http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=12793 Tellér 2005
Ezt a követelést a neoliberális közgazdasági doktrína hazai - amúgy a még fedett rendszerváltás idején angol és amerikai egyetemeken és intézetekben kiképzett s később önálló párttá szerveződött - hívei belülről is megerősítették, és a rendszerváltás fő eszmei áramlatává igyekeztek tenni.
Méghozzá oly sikeresen, hogy a másként gondolkodó közgazdászoknak máig sem sikerült hasonló erejű, koherens és működőképes alternatív doktrínát kidolgozniuk. :((
Általában azt szoktuk hinni: az újabb traumát a szocializmus gazdaság- és társadalomintegrációs kereteinek összeomlása, azaz a rendszerváltozás okozta, s ezért ez a megrázkódtatás mindenképpen elkerülhetetlen volt. Én azonban - sokadmagammal - egyre inkább úgy gondolom: ez nem egészen így van.
Több dologról is azt hiszem, kielégítően megalapozza ezt a véleményemet. Legfőképpen az a valami, amit a "forgatókönyv" szóval szoktam jellemezni.
Ekkorra azonban már készülőben volt az újabb megrázkódtatás. Ennek a tünetei és időben kibontakozó lépései általában ugyancsak jól ismertek.
Az 1970-es években felvett nyugati hitelekből nem sikerült a szocialista gazdaságot modernizálni s teljesítményét ezáltal megfelelően megnövelni. Az alacsony gazdasági teljesítmény viszont nem volt elég a tőkék, sőt egy idő után már a - "célszerűen" emelt - kamatok törlesztésére sem. A magyar gazdaság adósságcsapdába került.
A hitelezők védelmét ellátó nemzetközi szervezetek (IMF, WB, WTO stb.) pedig a gazdaság kisegítő hitelekkel való talpon tartásáért cserében kikövetelték a gazdaság "felnyitását", a külföldi tőke beáramlása előtti jogi, intézményi akadályok lebontását. Egyben kikövetelték az átmenetileg értékét vesztett, termelő jellegű nemzeti vagyon gyors privatizálását is.Tellér Gyula írása
A magyar polgárosodás[]/b: traumák és újrakezdések
BERENDEZKEDÉS UTÁN KIEGYEZÉS?
A második világháború pusztítása, a hatalmas területi, anyagi és emberveszteség igen súlyos csapást mért a magyar társadalomra. Mindennek társadalomszerkezeti következményei azonban - meglepő módon - csak viszonylagosak voltak. A frontokon elszenvedett katonai vereség és a frontok átvonulása következtében elszenvedett lakossági veszteség, a zsidóság elpusztítása és az életben maradottak elvándorlása, a svábság kitelepítése, a felvidéki magyarság áttelepítése, a földtulajdonos és tőketulajdonos uralkodó osztályok felmorzsolása és emigrációba kényszerítése vagy éppen a földosztás a társadalom réteg- és osztályszerkezetét csak kevéssé, inkább csak belső arányaiban érintette.Tellér Gyula trása
Nagyon érdekelne ez a könyv, de most már nem lehet megvenni. Nem volna lehetséges az neten terjeszteni? Tudja valaki, hogy megtalálható-e elektronikus formában?
A Budapesti Rendőr-főkapitányság lefoglalta Tellér Gyula Hatalomgyakorlás az MSZP-SZDSZ-kormány idején című könyvének még el nem adott példányait. Az eljárás mögött Bedő György a Kairosz Kiadó vezetője politikai indítékot sejt, mivel úgy véli, hogy a reakció nem arányos a mulasztással, amit elkövettek. (A könyv részletesen foglalkozik Szekeres Imre és felesége "üzleti" ügyeivel.) Az eljárást a Nemzetközi Würtz Alap kezdeményezte, mivel a könyvben az örökösök engedélye nélkül használták fel az 1994-ben elhunyt Würtz Ádám 11 grafikáját. A rajzok korábban a Magyar Nemzetben jelentek meg a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjének a könyvben összegyűjtött cikksorozatával együtt. Ifjabb Würtz Ádám a hetilapnak azt nyilatkozta: "A Magyar Nemzet egy korábbi engedély alapján, számos Würtz-grafikából válogatva, a lapban önálló alkotásokként - és nem illusztrációként - a legkülönbözőbb cikkek mellé tördelve közölte apám rajzait, így a napilapban való megjelenés teljesen jogszerű volt." A kiadó a grafikák jogosulatlan felhasználásával "az anyagiakon túlmenő sérelmet" is okozott, mivel "bármely pártpolitikai vonatkozású kiadás és felhasználás Würtz Ádám esetében kizárt".
Az örökösök 6 millió forintos kártérítésre tartanak igényt...
Bedő György elmondta, hogy a könyv első kiadásának 2560 példánya teljes egészében elfogyott. A második 2500 példány nagy része viszont még a könyvesboltok és a raktár polcain van. Ezeket foglalhatja le a rendőrség.
A kiadó egyik legnagyobb sikere Lovas István Jobbegyenes című publicisztikakötete volt, amelynek 6 kiadását - ahogy Bedő a Vasárnapi Újság című rádióműsorban februárban elmondta - 12 ezer példányban adták el. A Kairosznál jelent meg nemrégiben Bayer Zsolt publicisztikakötete is.