Hopp, bár ez a topic már több, mint egy éve a süllyesztőben van, azért leírom, hogy a szoboravatás apropója valóban helyi vonatkozás volt: a megyeháza előtt állították fel a szobrát -- és nem csak az övét, hanem Kállay Miklósét is --, az apropó pedig az volt, hogy ők ketten voltak a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről Magyarország miniszterelnökei.
OFF Bocs. Hülyeségeket irtam. FM jóval korábban halt meg. Saját pénzébol épitete a KSDOD-t, egy évvel a befejezés elött hunyt el valahogy. Hogy a vasútból mennyi maradt közvetlen a család kezében, nem tudom. Ferenc József és Vaskorona rendje volt. [A gomblyuk változatuk meg is maradt,láttam is ] Egyébként pedig Oh, du lieber Augustin, alles ist hin... :) ON
Csaca - 'helység Szlovákiában Zsolnától (Žilina) északra; Čadca'.
A szlovák Čadca átvétele. Ez talán a szlovák čad 'füst; korom' szóból származik. Oroszul Csadica. (Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1978)
Rezső, hogy Te milyen kitartó vagy!!!!! :-) Megdolgoztatsz. :-))
Magyar Helységnév-azonosító szótár szerint Csaca a "magyar" elnevezése Cadca városának.
Nos Cadca* magyar nevét én sem ismerem (ha volt neki egyáltalán), egy jellegtelen kisvároska nem messze (cca. 15 km) Zsolnától a Zsolna -Ostrava vonalon. Azaz északnyugatra. Egyedüli nevezetessége az üveggyár, ahol a jólismert "cseszlovák" karácsonyfadíszeket gyártották. Tán egy régi királyi térkép?
"A KSOD 1920-ban a csehszlovák állam fennhatósága alá került, beolvasztották a Csehszlovák Államvasútba."
Ezt FM egyébként már nem érte meg. Ugy kb 1905-13 között hunyhatott el [1]. Mármaros őt érintő részei Romániához kerültek (onnan pedig egyenesen az ebek harmincadjára..:). A család egyébként is valahogy Erdély felé tájékozódott: fiai, unokája a Honterusba jártak vala Barassóba.
"A TGM-ügyben nem tudok segíteni. :-)"
Te lettél volna az első:-)
Köszi és üdv
szalonna
[1] A pontosabb adatokhoz meg kéne néznem a nekrológját - ha már a TGM-ét nem találjuk :-)
A KSOD egy megbízható, szolídan működő, botrányoktól mentes magánvasúttársaság volt. Fővonalai 1870-1873 között épültek meg. A vasúttársaság több helyiérdekű vasutat is működtetett. Összesen 640 km közforgalmú vasútvonalat üzemeltetett 1918 előtt. Ebből kifejezetten a KSOD tulajdonában 367 km-nyi pálya volt. 1892 után a KSOD volt a második legnagyobb magánvasúttársaság Magyarországon. (Az első a Déli Vasút volt.)
A KSOD 1920-ban a csehszlovák állam fennhatósága alá került, beolvasztották a Csehszlovák Államvasútba.
Szivesen:-) Engem érdekelt, hogy a tag ismert-e. Nem tudtam, hogy a KSOD nagy volt-e vagy kicsi. Erről is van valami anyag a net-en? Apropos, nem tudod, véletlenül, hol lellhető fel TGM Dessewffy nekrológja? Keresem.
"nem ismerem Franz Müller tevékenységét. Te mit tudsz róla? Egyike volt a Ksod építőinek stb??? "
Tudtommal igen. Ez az utolsó munkája lehetett, előtte is sokat épitett, mert úgy jött Mo-ra, ahogy épült a vasút. Láttam a nekrológját (a Dessewfyét nem, pedig állitolag maga TGM irta, de nincs link hozzá:) - szóval a bácsié egy kis könyvecske, méltatás németül és magyarul. Meg egy festmény is maradt róla, azt hiszem a Mária-Terézia Rend virit a mellén.
a régi, 1918 előtti gyártott, az Osztrák-Magyar Monarchiát ábrázoló térképeken Csáca neve úgy szerepel: Csacza.
Manapság: Csáca, vagy olvastam már úgy is Csaca.
A Csadca névalakot nem ismerem.
nem ismerem Franz Müller tevékenységét. Te mit tudsz róla? Egyike volt a Ksod építőinek stb???
A Kassa-Oderbergi Vasútnak semmi köze sincs a Keleti Vasúthoz (ez utóbbi Erdélyben épülgetett). A KSOD pedig a Felvidék legjelentősebb vasúttársasága volt. Kassa-Igló-Zsolna-Csáca és Kassa-Eperjes-Orló között volt fővonala.
Barossnak két gyereke volt, egy fiú és egy lány. Egyiknek sem született gyereke. Tehát közvetlen leszármazott nincs. A Baross-család viszont több ágból áll, számosan élnek ma is Magyarországon és Szlovákiában is.
Off
Erről a Barossról jut eszembe hogy (déd?)unokája tanított bötűvetésre. Vénséges-vén öregasszony volt szegényke, alig bírt járni, de büszkén mesélte, a Baross utcát a nagypapiról nevezték el.
Kösz a választ. A panamák relatív nagyságát természetesen nem lehet lebecsülni, de nem lehet egyetlen egy ember nyakába sem varrni. A panamát mindenesetre nem a Keleti Vasútról nevezték el, hanem a kor egy másik ismert infrastruktúrális alkotásáról.
Családi vonatkozásban érdekel, hogy a Kassa-Oderbergi vasút rélsze volt-e a Keleti vasútnak, és mit lehet tudni a mármarosmegyei birtokosként letelepedett Franz Müller svájci származású vasútépítö mérnökrol.
Üdv
szalonna
PS a hoségre való tekintetel kompromisszumos javaslattal élek. A kérdést eldöntendo a Baross szobor hivja ki boxmeccsre a Károlyi szobrot :-) Hajrá Baross!!! A középosztály nem bé-középosztály!!!:-)
Baross Gáborról az idézett vers a Borsszem Jankó c. élclapban jelent meg. A szerzőjét a lap nem közölte. Ez a lap kb. olyan lehetett, mint a Ludas Matyi. Amúgy Barossról számtalan karikatúra, élc, anekdota, vers született. Baross ellentmondást nem tűrő személyisége ugyanis számtalan konfliktust gerjesztett, viszont páratlanul sikeres közlekedéspolitikája miatt igen népszerű politikus volt. Szóval érdekelte az embereket a személye.
(Egyszer például az őt bíráló Magyar Hírlap c. politikai napilap vasúti szállítását megtiltotta. Képzelheted!!!! De pl. ő volt az aki bevezettette az iparban a vasárnapi munkaszünetet, ő szervezte meg a Vaskapu szabályozását stb. Ő volt az pl. aki rendreutasította Mo. érsekét egy országgyűlési bizottsági ülésen stb. stb.)
Ezzel a "panamák nem biztos, hogy nagyobbak voltak a kor átlagánál" megjegyzéssel bizony megfogtál. Nem tudom, mi volt a "nemzetközi átlag" ezidőtájt, s az sem, mi volt a magyar átlag. :-))))) Az bizonyosnak tűnik számomra, hogy a múlt század "olajügyei" a vasúti panamák voltak. Igazad van abban is, hogy a vasúti panamák ellenére a vasútépítés eredménye pozitív. :-)
Honnan lehet tudni, hogy igaz-e, amit Lónyay politikai ellenfelei mondtak? Abban az idoben mindenkire ezt mondták, és persze sok esetben joggal. A vasútépítés eredménye azért még így is igen pozitív volt. A panamák meg nem biztos, hogy nagyobbak voltak a kor átlagánál.
A Baross-dalt ki írta, és mit lehet még tudni róla?
Elolvasva a Lónyay-topicot, és az egykori miniszterelnökről szóló - okos és buta - beírásokat, számomra az a tanulság, hogy egyesek látatlanban visszavetítik a mai megosztottságot, és pusztán azért nem szeretik Lónyayt, mert szobor most készülhetne neki, (és mert rezső kezdett írni róla.)
Pedig érdekes, sokszínű egyéniség, akiből nem futkoshatott sok annak idején. Dehát a múlt ismerete és megbecsülése sohasem volt erősségünk, annak meg kivált sok szószólója akadt mindíg is, hogy kinek nem érdemes szobrot álítani...
teljesen elkápráztattál!!!! Kishazánk egy honpolgára aki ismeri Barosst és a Zóna-Baross dalt! Ami különben egy humoros költemény. Ilyen volt a humor ugyanis anno... :-)
Eltűnődtem olvasás közben/után, hogy egy életbe mi minden fért bele. És úgy hiszem, e tekintetben Lónyay nem egyedülálló személyiség. A politikai karriertől a tudományos tevékenységig mennyi mindennel foglalkozott. Pedig a technika, az infrastruktúra, ahogy manapság mondanánk, ezredrésze volt a mainak. S a külső feltételek hiányát a tehetség és akarat szülte leleménnyel tudták pótolni. Mi meg örülünk, ha egy területen komoly eredményt érünk el. Erre az sem magyarázat, hogy mennyivel több és speciálisabb ismeret született azóta. Hiszen nagyon sokan látják/látjuk a világot féloldalasan. A szintézis, az egységben való látásmód hiányzik, a Nagy Egy sokféle oldalról való megközelítésének igénye és képessége. Fölöttébb tanulságos létvázlat, jó, hogy összeállítottad.
