Üdvözlöm a jelen nem lévőket! Nem tudom AB kisasszony miféle virágzásra gondolt, hisz a csendes elhanyagoltságot ezen kései reakcióm is jól jellemzi. (máskülönben reakcióim jól vannak, gyorsak és tartósak is egyben)
Örömmel látom, hogy az úri jó modor topikja, melynek egykoron magam is lelkes híve valék, emígyen virágzik. Buzog még a fííínom belbecs Önökben? Ég még a tűz?
Én benéztem !
És örülök, hogy itt találtam (legalább is nyomait:)
Kívánom én is, hogy kellemesen teljék az ünneplés, és nem titkolom reményeimet, hogy jövőre talán régi kedves ismerőseinkkel is össze-össze futhatunk itt :)
Azt hiszem kicsit hangosabban kellett volna mondania a "söröshordó frissre cserél" szófüzért, biztos vagyok benne, hogy élénkebb lenne az érdeklődés! Hacsak nem mindenki némán vedel azóta is. Mindenesetre én most megtekinteném ezt a hűtőberendezést...
Remélem emlékszik még illékony személyemre :o)
Örömmel látom, hogy ismét szorgalmas látogatója eme kellemes helynek.
Bár most mintha kicsit porosnak tünnének az asztalok, néhány bent ragadt juniusi légy döngeti magát, egyre lemondóbban az ablaktáblákon.
Na lássunk neki ! Portörlő, ablak kinyit, hűtő feltölt, söröshordó frissre cserél.
Így ni. Mostmár csak a becses törzsközönség hiányzik.
Kedves Hölgyem, örülök, hogy erre járt! Nos valóban becsülöm a pillanatot, de töredelmesen bevallom, hogy magam is beleesek időnkint azokba a csapdákba. Tekintsem magam ostabának?
Kedves Uram,
hahh... látom Ön becsüli a pillanatot. Helyes! Gyakran láték ostobákat, kik véges idejüket a múltjukra fecsérlik, vagy ábrándoznak mi lészen velük majd egykoron. Csapda ez, mit helyes elkerülni.
Ejnye, nehogy a szívére vegye maga mimóza! Ha mást nem akkor azt értékelje, hogy szilvácska kisasszony milyen kedvesen hiányolta magát!
Mivel hozzászólásaiból arra a következtetésre jutottam, hogy Ön férfiember, tőlem ne is várja, hogy kedvesedjek! (ha mégis hölgy lenne jelezze, és akkor ezt az álláspontomat nyomban annulálom!) Ellenben magvas hozzászólások esetén virtuálisan férfias vállonveregetésre számíthat!
Ami a javasolt alföldi mulatókat illeti, attól félek, hogy egy ilyenben mégsem találnám meg azt a hangulatot, amelyet lentebb leírtam. Már csak azért sem, mert ennek varázsa éppen a váratlanságban rejlett, míg egy direkte célzatos felkeresésnél ez hiányozna. Tuggya, a PILLANAT - az a kis átsuhanó érzés, fűszerillat, miazmás... ha érti mire gondolok.
(meg szerintem egyéb különbség is lenne)
Nos, azt hiszem itt a tipikus 'bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű' szituációval állunk szemben. Persze Önök bizonyára ezt jobban tudják. Nekem mindenesetre szokatlan saját magammal beszélgetni...
Más: Ha Traubi Úr kedveli az efajta nosztalgiát, javaslom látogasson el az valamelyik félreesőbb alföldi falu mulatójába, ott minden este átélhet hasonló élményeket!
Már nekem is eszembe jutott, hogy ha az álnick eshetősége nem merült volna fel, akkor a kollega úr úgyszólván néma maradt volna. De kérem ne vegye bántásnak, ha újra erre jár! :}
Képzeljék tegnap a kései órákban micsoda élményem volt: kellemes vendéglői vacsorálásból indultam hazafelé kis társasággal, és át kellett kelni egy frekventált aluljárón. Ebben már régtől működik egy vendéglátóipari egység, némileg szocreál beütéssel. Már a lépcsőn lefelé menvén hallottuk, hogy e nevezetes hely felől irdatlan zene hullámzik, majd leérve megpillantottuk a kis presszó törzsközönségét, amely messziről nézve egyáltalán nem tűnt válogatottnak, sőt! Mondjuk közelebbről sem, de onnan már az is látszott, hogy ezek békésen ordítozó és részegeskedő emberek. És ekkor az addig gyanúsnak tűnő helyről megszólalt a következő zeneszám és Kovács Kati ezer wattal énekelte, hogy: Ha legközelebb láááátlak.....!
Kérem ennek valódi fílingje volt, a presszóval, az üvegen túl táncra perdülő alakokkal és a zenével egy csipet hetvenes évek! (a virágzó Kádár éra...) Abban a pillanatban elmúlt a kései időpont miatti fáradtság és hirtelen már kedvünk is lett volna bemenni! Végülis nem mentünk - hisz dolgozó emberek vagyunk, vagy mi - de most is ezt dúdolom!
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Azt hiszem következtetéseik tévesek, bár az Önök helyében valószínűleg az én fejemben is megfordult volna a gondolat. De le kell szögeznem: mivel csak mostanában kezdek rendszeres látogatója lenni ilyen olyan fórumoknak, ezért nem tudom mi haszna lehet ilyen álnevek használatának. Másrészt pedig hasonló nevet semmilyen körülmények között nem választanék magamnak.
Szilvácska kérdésére visszatérve: a magázós topicot úgy találtam meg, hogy egy másik fórumban (amelyet most nem kívánok megnevezni) felhívták rá a figyelmemet.
Kedves kiiroi, az imént szilácska kisasszony úgyszólván a számból vette ki a szót. Hozzáteszem nem is az Ön, hanem inkább suttyóproli kolléga hozzászólása keltette bennem a gyanút. Természetesen készséggel elismerem, hogy valójában utóbbi nevet kellene az ön másodnickjének tekintenem.
Egyébként egyetértek azzal, hogy a kellemes beszédstílus és a kellemes jellem között bizony van kapcsolat, s eszem ágában sem áll meggyőznöm Önt az ellenkezőjéről. Azonban továbbra is fenntartom, hogy mindez nem feltétlenül a magázódásban kell, hogy megjelenjen. Sőt, ha szorgosan visszaolvas e topic múltjába, bizony találkozhat Ön itt kevésbé kellemes stílusú, ámbár magázódó látogatóval is.
Azt pedig szilvácska kisasszony is megerősítheti, hogy a kellemesen magázódók száját is elhagyja időnként egy-egy testesebb káromkodás.
Szerintem Traubi Úr arra próbált utalni (melyet teljesen megalapozottnak tartok) , hogy suttyóproli nevű kedves asztaltársunk és az Ön becses személye esetleg egyazon illetőt takarja.
Nem teljesen értem, hogy miről szándékozik meggyőzni, számomra a megfelelő beszédstílus és a kellemes jellem fogalmai igenis összetartoznak.
Álnick pedig bizonyára nem lehetek, mivel akkor tudnom kellene, hogy az mit jelent. Kérdése egyéb iránt azt sejteti, hogy hasonlóságot vélt felfedezni köztem és egy korábbi asztaltársa között. Jól spekulálok?
Üdvözlöm kedves Hölgyem vagy Uram! (kérem ossza be magának!)
Meglepve vettem észre, hogy valaki beukkantott ide! Azonban kérem ne essen abba a tévedésbe - melybe már többen belesetek - kik egyenlőségjelet tesznek a magázódás és a fennkölt stílus közé (mint ahogy a per tu hangnem sem egyenlő a káromkodással, lássa be!)
Az is igaz, hogy itt bizton felbukkanhat egy-egy régivágású jellem. Mindenesetre örülök, hogy Ön fogékony a magázódásra. Mondja csak, Ön esetleg egy álnick vagy másodnick?
Örömmel veszem tudomásul, hogy a számtalan, idejét esztelen káromkodással eltöltő asztaltársaság mellett sikerült a kellemes s - hadd mondjam így - régi vágású jellemeknek is egy csendes sarokra találniuk. Meg kell jegyeznem azonban, hogy az egyre ritkuló hozzászólások nem érintenek meglepetésként. Sajnos kis hazánkat a vártnál jóval gyorsabban érik el a köznyelv elsablonosodását kiváltó hatások s mindezt mindennapi életünk emberi kapcsolataiban mi szenvedjünk meg.
Amennyiben a még néha-néha idetévedőknek van véleményük a témáról, kérem tiszteljenek meg egy rövid válasszal!
Remélem nem veszi zokon, de továbbra sem győzött meg. Kegyed azt mondja, hogy tudja milyen is, mikor a háziasszony is otthon van: ez nekem némileg felreérthető. Arra gondolt netán, hogy ismeri azt a szituációt - úgy általában - mikor egy háziasszony (ki most tehát nem konkrét személy, hanem egyfajta szerep) is részese élete párja és egy másik hölgy örömének (ez esetben rögtön feltör belőlem a kérdés, vajon honnan tudja Ön ezt??) vagy pediglen egész konkrétan erre az asszonkára utalt, kinek zajos ottlétét már falon át, hang után is képes beazonosítani? Elismerem utóbbi esetben elképzelései empirikusan megalapozott egzaktabb tényeken nyugszanak. Persze még ez sem igazolja az Ön rosszmájú feltételezését a szomszéd fiatalember szélkelep jellemét illetően, hisz előfordulhatott az is, hogy a vendég hölgy annyival hangosabb volt, hogy elnyomta a szomszédasszony hangját, pláne ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a megszokott hangokra már kevésbé áll rá a fülünk. (én például néha már észre se veszem, hogy a fölső szomszéd lehúzza a vécét)
Mellesleg Colombo hadnaggyal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy ha én az általa letartóztatott delikvensek ügyvédje lennék, akkor azt hiszem jónéhány sikeres ügyem lenne - de ezt csak halkan mondom, mert amúgy kedvelem a hadnagyot. Így ami a reggeli meleg italt illeti, Ön szerint ki készítette?
Készíthette a fiatalember, miközben a két hölgy szunyált - ahogy ezt feltételezném is. Ön szerint annyira elképzelhetetlen, hogy férfiember ilyet tenne, ha nő van a lakásban, hogy kizárt? Viszont akkor a vendég hölgy sem lehetett már ott, na de ezek szerint éjnek idején hagyta volna őt hősünk a téli hidegben útnak eredni???? Kétlem!
Szerintem az egyik hölgy főzte, miközben a másik szunyált. Azért nem hallott zajt, mert ellentétben Önnel, reá tekintettel voltak, másrészt az ágyból kiparancsolt hölgy álmos is volt és másnapos, hát kinek van ilyenkor beszédes kedve? Biztos vissza is feküdt aztán...
Traubi kedves, ha megengedi, magát íziben kiigazítanám, ugyanis nem csupán a látottakra, mint inkább a hallottakra alapoztam. Én kérem pontosan tudom milyen az, ha a háziasszony (is) otthon tartózkodik.Ilyen jelenséget sem előzőleg, sem azóta nem tapasztaltam, mint azon az éjjelen. Bár igazság szerint akad olyan éjjel, mikor magam sem tartózkodom otthon, így ezeken a napokon ellenőrizhetetlen, hogy mi a "dörgés" :) És ha már szóba hozta Colombo hadnagy bravúros nyomozásait, mivel magyarázza azt a döntő fontosságú tényt, hogy reggel csak a fiatalemberrel találkoztam, hölgyet nem láttam (és nem is hallottam) egyet sem ? Csak nem azt akarja mondani, hogy a hölgyek tovább aludtak? Ebben az esetben az úrnak magának kellett volna elkészíteni a reggeli kávéját, netán egy komplett reggelit, és beláthatja, ezen kérem megbukik az egész feltételezése! :)
Lucien Úr !
Örülök, hogy újra itt üdvözölhetem. Azt hiszem, Önnek bocsánatkéréssel tartozom, amiért szó nélkül hagytam annak idején. Képzelje, azóta volt szerencsém látni (igaz, csak foszlányaiban) ama bizonyos francia illetőségű fotóművész történetét valamelyik tv csatornán, kit névválasztására utalásképpen említett.Ugye, nem haragszik ?:)
Szerintem Önök félreértik a helyzetet.
Lucien úr, maga valójában egy erényes ember, ki most pajzánul tréfálni próbált, de lássuk be ez olybá hatott, mint pap szájából a pikáns vicc.
Szilácska kisasszony szintúgy rosszul értelmezi a helyzetet - hogy naívsága folytán-e, ezt most ne feszegessük!
Mert nézzük mi történt! Adva van egy ifjú pár a szomszédban, ráadásul az ingatlan a hölgy tulajdona, majd pedig megjelenik a fiatalember egy másik hölgy oldalán és a jókedvű zajokból a kisaszony máris rosszra gondol. Mert következtetéseit a látottakra alapozza és azokra korlátozza, és lusta másik irányból nézni a dolgokat - pedig tudhatná, hogy minden Colombo történetnek ez a nyitja!
Nos véleményem szerint szó sincs stikliről, rosszallásra okot adó félrelépésről, pláne ilyen zajjal, kitéve magukat a lakóközösség pusmogásának és a biztos lebukásnak. Nem kérem, abból, hogy ketten érkeztek még nem kellene arra következtetni, hogy ketten hancúroztak később a lakásban. Szinte biztos, hogy a lakástulajdonos hölgy már otthon tartózkodott, ezt igazolja a nagymennyiségű itóka is, hisz három főre kellett számolni! A szilácska kisasszony áltatt észlelt zajok is azért voltak oly a zavaróak, mert három (legalább három!) ember keltette azokat. Kérem szépen, manapság nem kell elpirulni ezeken a dolgokon! És természetesen mindez magyarázza azt is, hogy reggel miért volt a fiatalember oly kipihent: a másnapi munkanapra tekintettel feltehetően időben lepihent és hagyta a hölgyeket kettesben...szórakozni. Nos így történhetett.
Ne gondolják, hogy csak okoskodni akartam, főleg szilácska kisasszony érdekében mondtam el a véleményemet. Szerintem kifejezetten szerencsétlen dolog lett volna, ha lucien úr tanács szerint épp azon az éjjelen kopogtat be, ellenben a jövőre nézve jó ha ismeri a dörgést. Nem árt ha tudja miféle emberek laknak a szomszédban, eszerint tessék óvakodni avagy kihasználni a helyzetet...
