Keresés

Részletes keresés

fontoloncs Creative Commons License 2004.05.25 0 0 54
Kedves Nyelvtársak,
Azon gondolkodtatok már, hogy a magyarban, miért a -d vagy/és a -j betű a felszólító mód jele E/2 ben? Ráadásul ez még a birtokos ragja is E/2-nek. Pl. szavad,farkad,betűd,tűd,tetűd,(e-tűd :)). Segítségül annyit, hogy birtokolni valamit igencsak nehéz. Egyébként a -z végűeknél alanyos esetben -zz (Rázz(ál) meg engem! de Rázz(a)d a fát! és Rázzd meg magad bébi!) Ha elvétettem a heljesírást, előre is boccs! Ha meg rosszul rázzuk, akkor én hiába parázok.
fontoloncs Creative Commons License 2004.05.25 0 0 53
Hiába szólítasz fel, éppen nem tudok. Te viszont csukolj össze! Na varrjad a gombot! De ne az én var(r)jammal!
Előzmény: kear (52)
kear Creative Commons License 2004.05.25 0 0 52
csuklani,csuklik... csukolj ? :) erre varrjon valaki gombot :)
Oszi Creative Commons License 2004.05.08 0 0 51
Vond, mint ahogy írd, lásd, kérd (=kérjed), varrd.
Van persze mondd, kérdd (=kérdezd), vidd, hordd, de ott már amúgy is volt egy d a töben (a visz esetében kissé rejtetten), a von esetében viszont nem ez a helyzet.
Oszi Creative Commons License 2004.05.08 0 0 50
Vond, mint ahogy írd, lásd, kérd (
Van persze mondd, kérdd (, de ott már amúgy is volt egy d a töben (a visz esetében kissé rejtetten), a von esetében viszont nem ez a helyzet.
Előzmény: LaiChee (49)
LaiChee Creative Commons License 2004.05.08 0 0 49
Sziasztok!

Nosza, verjünk egy kis életet ebbe topikba (szép magyar szóval ;-))!

Tegnap egyik kollegámmal hosszas vitába keveredtünk a tárgyas ragozású felszólító módú igékrol. Mi már csak ilyen mozgalmas munkakörben dolgozunk... :)
A vita tárgya a 'von' szó volt. Szerinte a 'vondd' alak a helyes, szerintem viszont csak egy 'd'-vel kell írni: 'vond'. Pl.: 'Ne vond fel a szemöldöködet!'

Melyik a helyes és miért?

Elore is köszi,
LaiChee

rumci Creative Commons License 2003.11.04 0 0 48
Az ecet nem jó példa, ugyanis abban rövid, míg az edzés szóban hosszú mássalhangzó áll. Csak míg mondjuk a vicces szóban szét tudjuk dobni a hosszú mássalhangzót, az edzés szóban nem. Ha valóban konzekvens lenne a helyesírás, akkor eddzés-nek kellene írni, s edz-dzés-nek elválasztani. A másik lehetőség, hogy a dz-t fonémakapcsolatnak tartjuk.
Előzmény: Oszi (47)
Oszi Creative Commons License 2003.11.04 0 0 47
Azt hiszem, az ellenérzésed nem az önálló betű miatt, hanem az elválasztásban való alkalmazása miatt lehet, ugyanis ez a 11. kiadásban (1985)változott meg.
Az bizony lehet. Szerintem, ha egy szótagolni már tudó, de helyesírást még nemigen tanult gyereket megkérdeznénk, éppúgy nem jutna eszébe az e-dzés felbontás, mint ahogy (a másik irányban) az ecet szót viszont nem bontaná et-szet tagokra.

OK, értem én, hogy dz hang hallatszik, nem pedig külön d+z. De a c-t is jelöljük néha tsz-vel, aztán mégis azt írjuk, hogy játsszunk! (nem pedig *játtszunk!), akkor miért nem lehet *edzzünk! a (szerintem mesterkélt) eddzünk! helyett?

Előzmény: Kis Ádám (45)
Laja73 Creative Commons License 2003.11.03 0 0 46
Köszönöm mindenkinek!
Kis Ádám Creative Commons License 2003.11.02 0 0 45
Kedves Oszi!
A 10. kiadásban (1954) már így volt.
A 6. kiadásban (1937) már így volt).
Balassa József 1929-ben kiadott Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályaiban (1929) már így volt.
Az 1922-es nevezetes kiadásban már így volt.
Régebbi anyagom nincs

Azt hiszem, az ellenérzésed nem az önálló betű miatt, hanem az elválasztásban való alkalmazása miatt lehet, ugyanis ez a 11. kiadásban (1985)változott meg.

Kis Ádám

Előzmény: Oszi (43)
rumci Creative Commons License 2003.11.02 0 0 44
Ez egy hosszabb folyamat, amely a hosszú dz, dzs rövidként való jelölése miatt még ma sem fejeződött be a helyesírásban.
Ha jól néztem meg a régi helyesírási szabályzataimat, a dz, dzs önálló betűként való felsorolása először 1922-ben fordult elő akadémiai szabályzatban, az 1896-os a dz-t nem veszi fel, a dzs akkori jelét, a ds-t viszont igen. Ez utóbbi betű írásmódját 1903-ban Simonyi Zsigmond változtatta meg az Iskolai helyesírásban (vélhetőleg azért, mert nem tartotta betűnek, csak betűkapcsolatnak).
A mai strukturalista fonológia úgy gondolja, hogy a dz fonémakapcsolat, míg a dzs inkább fonéma.
Előzmény: Oszi (43)
Oszi Creative Commons License 2003.11.02 0 0 43
Mióta van a magyar nyelvben a dz és dzs önálló betüként definiálva, abc-be besorolva?
Ezt valahogy mindig olyan mesterkélt dolognak éreztem, kisiskolás koromtól.
Tévedek, ha azt gondolom, hogy ez 30-40 évnél nem régebbi kreáció?
Előzmény: rumci (42)
rumci Creative Commons License 2003.11.01 0 0 42
A kérdésfelvetés nem teljesen jó, hiszen teljes hasonulás eredményezi a ddz kettőzött kétjegyű betűt. A kérdés valójában az, hogy dz fonémakapcsolatról (ekkor csak a z-t kell kettőzni) vagy dz fonémáról (ekkor a dz-t, melynek az egyszerűsítő írásmód értelmében csak az első jegyét kettőzzük) beszélhetünk-e. A helyesírás egy aspektust leszámítva az utóbbit vallja, a modern fonológiák az előbbit. Az egyetlen kivételes aspektus, hogy a magánhangzóközi helyzetben kötelezően hosszú dz-t rövid mássalhangzóként kell jelölni.
Előzmény: Laja73 (40)
Tecs Creative Commons License 2003.11.01 0 0 41
edz edzi, eddzük, edzd v. eddzed
(A magyar helyesírás szabályai)
Előzmény: Laja73 (40)
Laja73 Creative Commons License 2003.11.01 0 0 40
Üdv!

"Edzzünk együtt!" vagy "Eddzünk együtt!"?
Edz --> teljes hasonulás (edz-jünk), vagy
Edz --> hosszú kettősbetű (e-ddzünk)?

Hű de rég jártam erre, bocs, ha hülyeséget írtam!

rumci Creative Commons License 2003.10.07 0 0 39
A felszólító mód jele valóban a -j, de az E/2-es határozott ragozású rövid alakokban a módjel zéró fokon jelenik meg, s a kijelentő módtól csak a személyrag előhangzójának elmaradása különbözteti meg a felszólító módú igealakot.
Előzmény: TamasS (37)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.10.07 0 0 38
Kedves TamásS!
Azt hiszem, átugrottad Rumci hozzászólásait az ügyhöz. Amúgy a felszólítás is lehetséges alanyi és tárgyas formában. Ez utóbbi a tárgyas.
Kis Ádám
Előzmény: TamasS (37)
TamasS Creative Commons License 2003.10.07 0 0 37
Kedves Kis Ádám!

Írod:

"Azt hiszem, a problémát magad is könnyen megoldod, ha olyan szavakkal próbálsz felszólítani, amelyek történetesen nem d-re végződnek az alapalakjukban.

Például:

kér - kérd azaz kér+d
áll - álld (ki a próbát) azaz áll + d..."

Nem akarok kötekedni és a nyelvtant is régen tanultam már, de nem úgy volt valahogy, hogy a felszólítás jele a "j"?

Kér -> Kérj
Áll -> Állj

stb...
A nálad alkalmazott +d (kérd, álld) az nem egészen az, amit sugallni akarsz...

Tamás

Előzmény: Kis Ádám (0)
playboy2002 Creative Commons License 2003.01.16 0 0 36
Kedves lejárt playboy2002!

Lásd például Arany Szondi két apródját:

„Sátrában alusztok, a széltül is ó:
Fiaim, hozzá köt a hála!”


Előzmény: playboy2002 (34)
rumci Creative Commons License 2003.01.13 0 0 35
Egész pontosan.
Előzmény: playboy2002 (34)
playboy2002 Creative Commons License 2003.01.13 0 0 34
rumci (1)... , ó : ódd, ...

Mi a fészkes fotonágyú az az ó ige. Talán az óvnak a régies alakja?

Előzmény: rumci (1)
CoolWitch Creative Commons License 2000.10.07 0 0 33
LvT: én az a "nem tudom megérteni" dolgot úgy értettem, ne fogom fel igazán; nem értem, miért. Köszi a magyarázatokat, kicsit tisztább lett a dolog.
Előzmény: LvT (32)
LvT Creative Commons License 2000.10.07 0 0 32
rumci:
Nem gondoltam, hogy teljes analógiát mutatok fel, a hozzászólás CoolWitchnek szólt ("nem tudom megérteni") annak magyarázataként, hogy miért gondolhatta ő, hogy a piroslik felszólító módja a pirosodjon. Most visszanézve vettem észre, nem a pirosul igét, hanem a pirosodik-ot kellett volna felhasználnom, mivel az volt az eredeti példa.
De a két eset között -- az én véleményem szerint -- csak az a különbség, hogy a paradigmából hiányzó alakok pótlása már stabilizálódott-e, vagy csak alkalmi jelenség. A fenti alkalmi, de CoolWitch megjegyzéséből azt a tanulságot vontam le, hogy ez számára "természetes" (értsd: nem érzékeli azt, hogy a pirosodjon nem tartozik a paradigmájába). Ez pedig felveti bennem, hogy nem most alakul-e ki a szuppletivizmus.
Az én véleményem szerint a mosakszik ~ mosakodik, növekszik ~ növekedik stb. párok már szuppletív jellegűek. Ehhez képest igen hasonló a piroslik ~ pirosodik viszonya. Ha elég nagy lesz a nyelvi nyomás a felszólító mód képzésére, úgy egy-két emberöltő múlva már dönthetünk a kérdésben.
Előzmény: rumci (31)
rumci Creative Commons License 2000.10.06 0 0 31
A te létigés példád más. Ott tényleg szuppletivizmusról (alakkiegészülésről) van szó: két egymást kiegészítő paradigmadarabról. Itt viszont egy teljes és egy hiányos paradigma áll egymás mellett. Ez igen más esetet jelent, noha sokszor nehéz egyértelműen eldönteni.
Előzmény: LvT (30)
LvT Creative Commons License 2000.10.06 0 0 30
Pedig nem példa nélküli ez az eset: vegyük a létigét (van). Ennek nem léteznek feltételes módú, sem felszólító módú alakjai, jövő idő sem képezhető belőle, valamint egy speciális eset kivételével igenév sem alkotható hozzá. A hiányzó alakok a lesz igéből képződnek.
Ugyanígy a pirosul ige a pirosodik igétől "kölcsönözheti" a felszólító módot. A jelen nyelvállapotot tekintve hasonló a helyzet a hajlik igével is: a köznyelvben a hajlom és hajlik alakok kivételével a ragozáskor mindig a hajol ige alakjait használjuk. De ennek még műveltebb nyelvhasználatban élnek más alakjai is, így pl. az E/3 felszólítómódja: hajoljék. Ez általánosan jellemző az ikes igékre, mivel az ősmagyarban ezek még nem voltak külön igék, csak a megfelelő iktelen igék visszaható ragozását alkották; ennek "maradványai" az ilyen párok: tör ~ törik, hall ~ hallik, érez ~ érzik.
Sok ikes ige idővel iktelenné vált és iktelen ige ikes lett a történelem folyamán, egyeseknél mindkét alak párhuzamosan él (ilyen éppen a hajlik ~ hajol = le-/meghajtja magát: ikesből iktelen lett; vagy a pirosul [eredetileg: pirossá válik] ~ piroslik [eredetileg: pirosnak "mutatja" magát]: a jelentés közeledett egymáshoz), illetve rokonértelmű képzőkkel képzett párok vannak. Ilyenkor, szerintem, a "könnyebben képezhető" felszólító móddal helyettesíthetjük a problémásat. Meg merem kockáztatni, még akkor is, ha a jelentés kissé eltér, amennyiben a szövegkörnyezetből kiderül a jelentés: "Ne habozzál sört tölteni nekem" ~ "Töltsd új a sört, hogy ne habozzon". A van és a lesz igék jelentése sem teljesen fedi egymást, mégis igen meg kell erőltetnünk magunkat, hogy kétértelmű mondatokat szerkesszünk velük.
Egyes esetekben elfogadhatónak tartom a hangkivetéses felszólító módot és használom is pl. az alábbit: hámlik -> hámjék. A Nyelvművelő kézikönyv "pongyola" kitételét itt kissé sommásnak érzem, a probléma inkább az, hogy a nyelvérzék nehezen ismeri fel a kapcsolatot a felszólító módú alak és az alapige között. Mellesleg vannak szavaink amik így keletkeztek, pl. a sirám a siralm-ból (a ragozott alakokból [pl. siralmban -> siramban] való nyelvújításkori téves elvonással), siránkozik a siralmkozik-ból.
Ahogy elnézem a rumci által a szóvégmutató szótár alapján közölt listát, valóban erős korrekcióra szorul, mivel a rigmus is azt modja: "zab szemesedjék, búza bokrosodjék"...
Előzmény: CoolWitch (29)
CoolWitch Creative Commons License 2000.10.05 0 0 29
Hmmm, igazad van. De én ezt akkor sem tudom megérteni, nem is fogom valószínűleg:.-))) Köszi azért!
Előzmény: rumci (28)
rumci Creative Commons License 2000.10.05 0 0 28
Megjegyzem: az alapuljon az alapulnak a felszólító módú alakja, és nem az alapsziknak, ugyanígy fajuljon el < elfajul != elfajzik, pirosodjon < pirosodik != pirosul; a többi stimmel. A hajoljon, romoljon inkább a hajol, romol ige alakja, mint a hajlik, romlik igéé. Az utóbbinál alig van jelentéskülönbség, az előbbinél több. Amúgy vigyázz: attól, hogy két ige jelentése lényegében ugyanaz, töve és hangalakja hasonló, szóval ettől még két különböző ige. Ugyanúgy áthidalás, mint a körülíró szerkezet.
Előzmény: CoolWitch (26)
rumci Creative Commons License 2000.10.05 0 0 27
Ez nem az én véleményem. Én is szórakoztam azon, hogy néhány ige, amelynek a szóvégszótár szerint nincs felszólító módja, könnyen tehető ilyen alakban, ugyanakkor a csuklikon semmi ilyen jelölés. Sajnos a szóvégszótár kódolása elég sokszor pontatlan.
Előzmény: CoolWitch (26)
CoolWitch Creative Commons License 2000.10.05 0 0 26
Szóval az általad idézett szavaknak nincsen felszólító módja....
Hát, nem tudom. Pl:

alapszik----alapuljon

elfajzik: fajuljon el (fajulj el)

piroslik:pirosodjon (pirosodj el)

dobban:dobbanjon (dobbanj)

aktualizálódik: aktualizálódjon (aktualizálódj)

folydogál: folydogálon

csillan: csillanjon STB.

Csak néha az igekötőt meg kell cserélni.
Bár igaz, van, amit szerintem se lehet felszólító módba rakni:
pl. morajlik

vonaglik

rémlik

robajlik

De pl. az, hogy dobbanjon, szvsz elég egyértelmű. De hangsúlyozom, hogy SZERINTEM, igazából nem tudom, de ha ezeket mondom, azért elég nyilvánvalónak tűnik. Most csak a NEMLÉTEZŐ felszólítómódosokba mentem bele, a ritkákat hagyjuk.

Az idézett hetven -l és -z képzõs igével is egyetértek. (bicsaklik, áramlik) DE: ugyanide van besorolva a hajlik. Ez nem hajoljon??? Vagy: romlik-romoljon. (Tedd be a hűtőbe, nehogy megromoljon)

Most ezek a szabályok -ha lehet- még jobban bekevertek. Még hogy a magyar könnyű:-))))

Köszi rumci, azt hiszem, túlélem a hosszúságát:-)))

rumci Creative Commons License 2000.10.05 0 0 25
Legalább ennyire fontos még két momentum: a) nem cselekvő igék, tehát közvetlen felszólításuk nem elképzelhető, csak kötőmódi funkcióban, mellékmondatban lenne szükség rájuk; b) spontán betoldanánk egy magánhangzót, de azzal más jelentést kapnánk.
Listát kértél. A magyar nyelv szóvégmutató szótára szerint nincs felszólítómódja ezeknek: alábbhagy, alapszik, bagzik, díszlik, elfajzik, érzik, fejlik, hallszik, hírlik, ihlik, ízlik, kereklik, készt, kiismerszik, levitézlik, magaslik, megismerszik, megvedlik, morajlik, összecsuklik, parázslik, párlik, piroslik, porlik, rejlik, rémlik, robajlik, rögzik, sejlik, siklik, sínylik, sötétlik, szaglik, szülemlik, szüremlik, torlik, vagyogat, vedlik, vesz, viszonylik, vonaglik; ritka pedig ezeknek: ágazik, aktualizálódik, alábbhagy, alányúlik, alapszik, alkonyodik, amortizálódik, barnállik, bealkonyodik, bebábozódik, bebizonyosodik, bebizonyul, bebőrösödik, beesteledik, befejeződik, befellegzik, beidegződik, beigazolódik, beivódik, belevásik, benyílik, benyúlik, besötétedik, beszívódik, beszögellik, betűrődik, bevonódik, bodorodik, bogárzik, bokrosodik, bong, borjazik, bőrödzik, bőrösödik, bugyog, burjánzik, cukrosodik, csappan, csepereg, cserepesedik, csikordul, csillagosodik, csillámlik, csillan, csinálódik, csirreg, csobban, csobog, csordogál, csövesedik, csucsorodik, csúcsosodik, csukódik, csücsörödik, datálódik, dereng, derogál, differenciálódik, díszlik, dívik, dobban, dohosodik, domborodik, dominál, döng, dörren, drágul, dudorodik, dugít, dukál, dürög, ecetesedik, édesedik, egerészik, egységesedik, egyszerűsödik, éjjeledik, éktelenkedik, elaprózódik, elcsökevényesedik, élesedik, elfásodik, elfelejtődik, elforgácsolódik, elhallik, elkarsztosodik, elkel, elkenődik, elkormozódik, elmacskásodik, elmosódik, előadódik, elsivatagosodik, elsokasodik, elszarusodik, eltömődik, émelyít, eredményez, érik, erjed, értődik, érzik, érződik, eseget, esőzik, esteledik, evesedik, facsarodik, fáj, fájdul, fakadoz, feccsen, fehérlik, fejesedik, fekélyesedik, feketedik, feketéllik, felborzolódik, felbuggyan, felhősödik, felhőz, felhőzik, felvirrad, fényesedik, fényeskedik, feslik, fluktuál, fodorodik, fodrosodik, fodrozódik, foglaltatik, fogyton-fogy, folydogál, folytatódik, forr, forrósodik, fortyog, foszladozik, fűlik, fülled, füvesedik, fűződik, gallyasodik, gazosodik, gennyed, gennyesedik, gennyezik, gombásodik, gombolyodik, gomolyog, göndörödik, gubancolódik, gumósodik, gyepesedik, gyomosodik, gyümölcsözik, gyüremlik, gyűrődik, gyűrűdzik, hajnallik, hajnalodik, halkul, hallik, hallszik, halmozódik, hamvahodik, háramlik, harapódzik, harmatozik, hártyásodik, hasad, hasadozik, hatványozódik, havazik, heged, hegesedik, herseg, hírlik, hólyagosodik, hólyagzik, homálylik, homályosodik, horgasodik, horpad, hosszabbodik, hullámzik, hulldogál, hurkolódik, hűvösödik, hűvösül, ikrásodik, indásodik, íródik, ivarzik, ízesül, ízlik, ízül, jegecesedik, jólesik, jövedelmez, kalászosodik, kallódik, kamatozik, káprázik, kásásodik, kattan, kelletik, képződik, kereklik, kereszteződik, kérgesedik, keskenyedik, keskenyül, ketyeg, kezdődik, kiágazik, kicsorbul, kicsordul, kicsorog, kicsúcsosodik, kiderül, kidomborodik, kiegyenlítődik, kiélesedik, kiéleződik, kiérzik, kifeccsen, kifehéredik, kifehérlik, kifejeződik, kifényesedik, kificamodik, kifizetődik, kigombolódik, kihajnalodik, kihal, kihallatszik, kihallik, kihallszik, kiismerszik, kijegecesedik, kikristályosodik, kimarjul, kirojtosodik, kitérdesedik, kitudódik, kitükrösödik, kitűrődik, kiváltódik, kívántatik, kivilágosodik, kivirrad, koccan, kocsonyásodik, komplikálódik, koncentrálódik, kondorodik, kondul, kong, konveniál, koppan, korhad, kóstál, kotkodácsol, kotkodákol, kotkodál, kovácsolódik, kozmásodik, ködlik, ködösödik, kölykezik, köptet, köszörülődik, kötődik, kristályosodik, kunkorodik, kunkorog, kuszálódik, langallik, langyosodik, lassúbbodik, leáldozik, lefolyik, lehorzsolódik, lejtősödik, lepittyed, leülepedik, leveledzik, levelesedik, levelesedik, levesedik, lobosodik, lohad, lombosodik, lottyan, löttyen, lüktet, magzik, malacozik, materializálódik, megadatik, megbolydul, megduplázódik, megérzik, megfölösödik, meghűvösödik, megismerszik, megkétszereződik, megkoccan, megkövesedik, megkukacosodik, megmacskásodik, megmalacozik, megmosolyodik, megolcsóbbodik, megoldik, megömlik, megpecsételődik, megpirkad, megrekken, megszegik, megtörténik, megtúrosodik, megtúrósodik, megvalósul, megvirrad, megvonódik, mérséklődik, meszesedik, mohosodik, molyhosodik, molyosodik, morajlik, morzsálódik, morzsolódik, nappalodik, nedvezik, néptelenedik, nivellálódik, normalizálódik, nyáladzik, nyálzik, nyiladozik, nyiszog, nyúlósodik, odvasodik, olcsóbbodik, olcsul, oldódik, oxidálódik, öblösödik, őrlődik, öröklődik, öröködik, örvénylik, összecsapzik, összecsuklik, összevesz, pácolódik, palatalizálódik, pállik, párállik, párázik, parázslik, párlik, párolog, patakzik, pattogzik, pelyhedzik, peng, permetezik, petézik, pillésedik, pirkad, pitymallik, pitypalattyol, porcog, posványosodik, pörkösödik, pőtyög, pudvásodik, pustol, rábizonyosodik, rábizonyul, ráérik, ráesteledik, ragozódik, rajzolódik, rakódik, rárakódik, rászegeződik, reccsen, redősödik, reggeledik, rejlik, rekken, rémlik, rendeződik, rengedez, rétegeződik, revesedik, robajlik, rongálódik, roszog, rotyog, rozsdállik, rozsdásodik, rögzik, rögződik, rugódik, rugózik, sajog, sarjadzik, sebesedik, sejlik, sekélyedik, sekélyesedik, serceg, sercen, serked, serkedez, sikkan, sillámlik, sistereg, sötétedik, sötétlik, súlyosbodik, súlyosodik, súrlódik, surrog, sűrűdik, sűrűsödik, szaglik, szakul, szállingózik, számítódik, szappanosodik, szárasodik, szárnyasodik, szegeződik, szegik, szélesül, szemereg, szemesedik, szemetel, szenül, szertefoszlik, szétforgácsolódik, színesedik, szivárványoz, szívódik, szögellik, szövődik, szuvasodik, szülemlik, szüremkedik, szüremlik, szürkéllik, szűrődik, tárgyaz, tarkállik, tartalmaz, tavaszodik, tejesedik, terelődik, terjed, termelődik, tetőzik, tiktakol, tisztázódik, tokosodik, torlik, töfög, tőgyel, tőgyesedik, tömörödik, történik, tövesedik, tudatosodik, túlteng, túrósodik, tükrözik, tükröződik, türemlik, üresedik, üvegesedik, üzekedik, varasodik, varcog, végződik, vemhedzik, vemhez, vésődik, vesz, vibrál, vijjog, villámlik, villan, villódzik, vinnyant, virágosodik, viszonylik, vonatkozik, vöröslik, zajlik, záporoz, záródik, zavarosodik, zöldell, zöngésedik, zubog, zuborog, zuhog, zúzmarásodik, zsizseg.
A Nyelvművelő kézikönyv így ír a problémáról (szkenneltem, úgyhogy lehet, hogy kicsit hibás):
csuklik típusú igék felszólító alakja
Mintegy hetven -l és -z képzős ige tartozik ide; a leggyakoribbak, ill. használat szempontjából legfontosabbak: a) áramlik, bicsaklik, bomlik, botlik, csömörlik, csuklik, fehérlik, fénylik, foszlik, hajlik, hámlik, háramlik, ízlik, omlik, oszlik, ömlik, özönlik, piroslik, porlik, rémlik, romlik, sejlik, siklik, türemlik, vedlik, villámlik, vonaglik; b) burjánzik, érzik, (el)fajzik, fogamzik, habzik, hangzik, hiányzik, hullámzik, lélegzik, pattogzik, porzik, vérzik, virágzik.
Használatukban az okoz zavart, bizonytalanságot, hogy ha a felszólító módban, valamint a -va, -ve (-ván, -vén) képzős határozói igenévben és a ható igealakban három mássalbangzó torlódna egybe, ez néha kínosan nehézkessé tenné a szó kiejtését: ne csukljon, hámljék, vedlve, lepattogzva, fénylhet.
E kényelmetlenség elkerülésére a régebbi ingadozó használat után a hangzótorlódásos alakok mellőzésével nagyjából a következő gyakorlat alakult ki:
Egészen természetes a teljesebb tőváltozat ezeknek az igéknek felszólító és ható alakjában, valamint határozói igenevében: bomlik (bomoljon, bomolhat, bomolva), feslik, foszlik, hajlik, háramlik, hiányzik, lélegzik, omlik, oszlik, ömlik, romlik, virágzik stb.
Csak a teljesebb tőalakot használjuk, bár ritkábban, a következő igékben: áramlik (áramoljon, áramolhat, áramolva), bicsaklik, botlik, (meg)csömörlik, csuklik, hámlik, özönlik, (le)pattogzik, (ki)siklik, vonaglik stb.
Mai nyelvünkben alig néhány ilyen igének fordul elő olykor rövidebb, mássalhangzó-torlódásos alakja: (el)fajzik (hogy el ne fajzzon v. fajzzék), fogamzik (hogy megfogamzzon), habzik (hogy habzzon v. habzzék a szappan), porzik (fellocsolta az utat, hogy ne porzzon; a porozzon meg az iménti példában a habozzon ugyanis megtévesztő volna) stb.
Vannak igéink, amelyeknek felszólító módja mai nyelvünkben egyáltalán nem szokásos: (ki)fejlik, porlik, rémlik, sejlik, sínylik, vedlik.
A hangzótorlódás feloldására - a népnyelvi használat nyomán - Javasolták az egyik mássalhangzó elhagyását is, pl.: csömöjjön = csömörljön, hámjék = hámljék; ezt azonban erősen népies, pongyola színezete miatt nem ajánljuk. .
Néha az ige alakváltozata pótolhatja a nehézkes hangzású felszólító alakot, például a kéklik igéét a kékellik: kékelljen. Megfelelő megoldás lehet - a népnyelv is alkalmazza - az igének szenvedő vagy gyakorító képzővel való megtoldása Is: ér(e)zzék helyett érződjék (az iktelen érezzen zavaró, mert azonos az érez felszólító módjával), kifejljen helyett kifejlődjön, lezajlhat helyett lezajtódhat, sínyljen helyett sinylődjön, izljen helyett ízlődjék stb.
Sokszor azonban ez a mód is erőltetett; jobb ilyenkor rokon értelmű igét vagy körülírást használni. Pl.: fény(e)ljen: ragyogjon, világítson; háramoljon: háruljon; úgy rémlhet neki: úgy tűnhet föl v. tetszhet neki; Ne csukolj már annyit!: Csinálj v. tégy valamit, hogy elmúljon a csuldásod!; Kend be a bőröd, hogy ne hám(o)ljon: hogy elmúljon vagy megszűnjön hámlás(a). A helyes és stílusos megoldáshoz hozzásegít bennünket a nyelvérzék.
A kérdés nyelvhelyességi súlyát enyhíti, hogy a szóban forgó igék általában nem szándékos cselekvést, hanem inkább történést fejeznek ki, ezért jó részük csak egyes szám 3. személyben használatos, felszólító alakjuk pedig rendszerint nem egyenes fölszólításként, hanem mellékmondatban, függő alakként fordul elő.
L. még: ikes és iktelen ragozás | tő- és kötőhangzó-váltakozások I. B) 5.
IRODALOM: Károly: Nyr. 1957: 275-81; K[ároly]. S.: NymLev. 71; Velcsovné MMNy.4 97-8.
K. M.”
Remélem túlélitek a hosszúságát.
Előzmény: sallustius (24)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!