Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2000.08.22 0 0 17
Pedig nyugodtan nyaggathatsz…
Előzmény: phls (16)
phls Creative Commons License 2000.08.22 0 0 16
Kösz, világos. Többet nem nyaggatlak (-dd végű igékkel :-) ).
rumci Creative Commons License 2000.08.22 0 0 15
A lám pedig a látom rövidülése, csakúgy mint: találom > talán > tán, de grammatikalizálódott ragozott ige még a hiszem > hiszen > hisz is.
Előzmény: phls (14)
phls Creative Commons License 2000.08.21 0 0 14
A "lám" ellenére is?
rumci Creative Commons License 2000.08.20 0 0 13
Az a lásd egyszerű, hasonulásos alakváltozata.
Előzmény: phls (12)
phls Creative Commons License 2000.08.20 0 0 12
Rumci, köszönöm. A rövid ö-s *mindegyikötök alakot szándékosan nem írtam eredetileg, az számomra is hibás. (Gondolom, a hosszú ô-s mind(egy(ik))ôtök a kettôtök analógiájára került a nyelvbe, ld. hármótok.) A mindôtök mellett nekem a mindetek és a mindtek is régiesnek hat.
Mi a helyzet a ládd-dal?
rumci Creative Commons License 2000.08.20 0 0 11
Ennyit a nyelvérzékre támaszkodásról:
MHSz.: mindegyiktek, mindegyikőtök; tehát csillag törölve, mindegyikötök csillagozva.
Előzmény: rumci (10)
rumci Creative Commons License 2000.08.20 0 0 10
Nem véletlen nem írtam erre semmit mind ez ideig, hanem azért, mert fogalmam sincs. Kicsit örülök is annak, hogy ez a kérdés nincs szabályozva. Nekem tulajdonképpen nem nagyon van bajom egyikkel sem. Azért most kibontom a listát, és kérdőjelezek-csillagozok kizárólag nyelvérzékemre támaszkodva:

??mindannyiatok
??mindmegannyiatok
mindannyiotok
?mindmegannyiotok
R. mindőtök
??mindegyőtök
*mindegyikőtök
mindegyikötök
??mindtek
mindegyiktek
??mindetek
mindnyájatok


Jelmagyarázat:
  • semmi: szerintem kifogástalan;
  • R.: régies;
  • ?: nekem kicsit furcsa, valószínűleg nem része a nyelvi kompetenciámnak;
  • ??: nekem meglehetősen furcsa, nem része a nyelvi kompetenciámnak, biztosan nem használnám, de kivetnivalót sem találok benne;
  • *: helyesírási hibásnak tartom.

Az összes értékelésem vitatható. Lehet, hogy valaki fellel valami szakirodalmat, de erős meggyőződésem, hogy az sem tud megalapozottabb adatokra támaszkodni.
Előzmény: phls (9)
phls Creative Commons License 2000.08.09 0 0 9
Mind(meg)annyiatok/mind(meg)annyiotok/mind[egy(ik)]ôtök/mind(egyik)tek/mindetek/mindnyájatok válaszát köszönöm, búttam a könyveket, s ráakadtam a bú igére.

OFF
A fenti változatokból melyek a helyesek? Vagy inkább úgy kérdem, hogy melyek az egyértelműen hibásak. (Merthogy van, amelyik nem rossz, csak régies stb.)
ON

Igen, a hadd nekem is kilógott a sorból. Újabb (reményteljesebb?) liba: a lát-nak ládd származéka (vö. lám) nem tartozik oda?

ZsB Creative Commons License 2000.08.09 0 0 8
Radnóti

Járkálj csak, halálraitélt!
bokrokba szél és macska bútt,
a sötét fák sora eldől
előtted : a rémülettől
fehér és púpos lett az út...

Előzmény: Tova Szilárd (7)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.08.09 0 0 7
a bokrokba szél és macska bútt"... azt hiszem, Tóth Árpád
Előzmény: phls (4)
rumci Creative Commons License 2000.08.09 0 0 6
A kinő szép példa, csak én nem gondoltam bele az igekötős igékbe.
A hadd viszont még véletlenül sem tartozik ide, az a hagyd lexikalizálódott formája.
(Érdekes párhuzam az angol let.)
Előzmény: phls (4)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.08.09 0 0 5
Kedves phls!
Azért van. Legalábbis olyan igénk, melynek ez a töve. Búdd csak a szótárakat, megleled.
Kis Ádám
Előzmény: phls (4)
phls Creative Commons License 2000.08.08 0 0 4
Kedves rumci!

Van bú igénk? Én nem ismerek ilyet.
A nô tárgyas is lehet: ki ne nôdd nekem ezt a ruhát egy év alatt!
A hadd nem ide tartozik?

rumci Creative Commons License 2000.08.08 0 0 3
3. nekifutás.

Megszólíttatván.
Az érdekesség az, hogy a felszólító mód jele E/2. határozott (régebbi elnevezéssel: tárgyas) ragozás rövid alakjában zéró fokú. Ez azt jelenti, hogy tő: néz + személyrag: -d. Ez épp ugyanaz a felépítés, mint a nézed, csak nincs előhangzó. Ebből egyenesen következik, hogy a megfelelő igealakokban a tőhöz mindig -d igei személyrag járul. Ez azonban csak akkor van így, ha a megfelelő tőalak mássalhangzóra végződik. Vannak azonban olyan töveink is, amelyeknek van magánhangzóra végződő tőalakjuk. Ha van ilyen, mindig ezt kell használnuk, és a magánhangzós tövet követően mindig dd a személyrag (a váltakozás ugyanolyan, mint pl. a múlt idő jelénél); ezek az igék a következők: tesz : tedd, vesz : vedd, lesz (nem tárgyas ige), eszik: edd, iszik : idd, hisz : hidd, visz : vidd; lő : lődd, nő (nem tárgyas ige), (nem tárgyas ige), sző : sződd, ró : ródd, (rí : rídd, nyű : nyűdd, hí : hídd, ví : vídd, szí : szídd, fú : fúdd, bú [nem tárgyas ige], ó : ódd, jő [nem tárgyas ige]); jön (nem tárgyas ige). A megy és a van igéknek van még magánhangzóra végződő tőváltozatuk, de ezek nemhogy nem tárgyasak, tehát nincs is ilyen alakjuk, hanem az egyéb felszólító módú alakjaikban sem a magánhangzós tőváltozatot használják.

Mit össze tudok bénázni!

Előzmény: rumci (2)
rumci Creative Commons License 2000.08.08 0 0 2
Bocs, elrontottam a kurziválást. Na még egyszer!

Megszólíttatván.
Az érdekesség az, hogy a felszólító mód jele E/2. határozott (régebbi elnevezéssel: tárgyas) ragozás rövid alakjában zéró fokú. Ez azt jelenti, hogy tő: néz + személyrag: -d. Ez épp ugyanaz a felépítés, mint a nézed, csak nincs előhangzó. Ebből egyenesen következik, hogy a megfelelő igealakokban a tőhöz mindig -d igei személyrag járul. Ez azonban csak akkor van így, ha a megfelelő tőalak mássalhangzóra végződik. Vannak azonban olyan töveink is, amelyeknek van magánhangzóra végződő tőalakjuk. Ha van ilyen, mindig ezt kell használnuk, és a magánhangzós tövet követően mindig dd a személyrag (a váltakozás ugyanolyan, mint pl. a múlt idő jelénél); ezek az igék a következők: tesz : tedd, vesz : vedd, lesz (nem tárgyas ige), eszik: edd, iszik : idd, hisz : hidd, visz : vidd; lő : lődd, nő (nem tárgyas ige), (nem tárgyas ige), sző : sződd, ró : ródd, (rí : rídd, nyű : nyűdd, hí : hídd, ví : vídd, szí : szídd, fú : fúdd, bú [nem tárgyas ige], ó : ódd, jő [nem tárgyas ige]); jön (nem tárgyas ige). A megy és a van igéknek van még magánhangzóra végződő tőváltozatuk, de ezek nemhogy nem tárgyasak, tehát nincs is ilyen alakjuk, hanem az egyéb felszólító módú alakjaikban sem a magánhangzós tőváltozatot használják.

Remélem, most már jó lesz.

Előzmény: rumci (1)
rumci Creative Commons License 2000.08.08 0 0 1
Megszólíttatván.
Az érdekesség az, hogy a felszólító mód jele E/2. határozott (régebbi elnevezéssel: tárgyas) ragozás rövid alakjában zéró fokú. Ez azt jelenti, hogy tő: néz + személyrag: -d. Ez épp ugyanaz a felépítés, mint a nézed, csak nincs előhangzó. Ebből egyenesen következik, hogy a megfelelő igealakokban a tőhöz mindig -d igei személyrag járul. Ez azonban csak akkor van így, ha a megfelelő tőalak mássalhangzóra végződik. Vannak azonban olyan töveink is, amelyeknek van magánhangzóra végződő tőalakjuk. Ha van ilyen, mindig ezt kell használnuk, és a magánhangzós tövet követően mindig dd a személyrag (a váltakozás ugyanolyan, mint pl. a múlt idő jelénél); ezek az igék a következők: tesz : tedd, vesz : vedd, lesz (nem tárgyas ige), eszik: edd, iszik : idd, hisz : hidd, visz : vidd; lő : lődd, nő (nem tárgyas ige), (nem tárgyas ige), sző : sződd, ró : ródd, (rí : rídd, nyű : nyűdd, hí : hídd, ví : vídd, szí : szídd, fú : fúdd, bú [nem tárgyas ige], ó : ódd, jő [nem tárgyas ige]); jön (nem tárgyas ige). A megy és a van igéknek van még magánhangzóra végződő tőváltozatuk, de ezek nemhogy nem tárgyasak, tehát nincs is ilyen alakjuk, hanem az egyéb felszólító módú alakjaikban sem a magánhangzós tőváltozatot használják.
Előzmény: Kis Ádám (0)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.08.01 0 0 0
Kedves Rov!
Azt hiszem, a problémát magad is könnyen megoldod, ha olyan szavakkal próbálsz felszólítani, amelyek történetesen nem d-re végződnek az alapalakjukban.

Például:

kér - kérd azaz kér+d
áll - álld (ki a próbát) azaz áll + d

a d- végűeknél és ugyanaz a végződés: d

tehát
mond + d
áld + d.

Ezek azonban az egyszerűbb esetek, mert van

iszik - idd
eszik - edd
visz - vidd.

És még sok kedves hasonló szépség:

lát - lásd
fusd.

Az okoról és a rendszerről, remélem, Rumci Tanár Úr ír még.
Kis Ádám

Előzmény: rov (-)
rov Creative Commons License 2000.07.31 0 0 topiknyitó
Kedves Nyelvművelők!

Segítségeteket szeretném kérni. Boldogult általános iskolás koromban a helyesírásom csapnivaló volt, azt csak annak pocsék külalakja tudta alulmúlni. Azóta a külalak számottevően nem romlott, de csodák-csodája a helyesírásom fejlődésnek indult, köszönhetően egy kis igényességnek és odafigyelésnek. Újabb és újabb "felfedezéseket" téve ma már egész türhetőek az irományaim.

Van viszont még mindig egy nagy hiányosságom, amit nem tudok lekűzdeni. Ez pedig a felszólító mód. Azt tudom, hogy "mondd" és nem "mond", de nem tudom, hogy miért. Már többször próbáltam a helyesírási szabályzatból kisilabizálni a helyes megfejtést, de sajnos nem ment. Kérdésem egyszerű: mikor kell megkettőzni szóvégi mássalhangzó után a "d"-t és mikor nem szabad?

Lehet, hogy kérdésem nevetségesen bugyuta, de anno nyelvtanórán nem figyeltem, most viszont már szeretném helyesen írni.

Előre is köszi. A választ levélben is kérem, mert nem biztos, hogy a következő napokban lesz időm benézni ide.

rov

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!