Sajnos, az a korosztály, akiket ez a téma leginkább érint, kevésbé bolyong az interneten, mint a fiatalabb bajnokok. Persze tudod, gyanítom, akkor sem tudtunk volna sokat segíteni (szerintem), leginkább együtt sírhatnánk az ilyen-olyan problémáink miatt. Talán már ezért megérte itt elmélkedni egy kicsit.
Viszlát, máshol is csak összeakadunk még; tán még csillaggal is elmélkedhetünk egy sort a világ anomáliáin.
bolygó
Latjatok Feleim, eloszor modtam ra, oke, legyen ahogy akarjatok, legyen egy kozos nyaralas es majd latjuk rendbe jonnek-e a dolgok. Ezert is megkaptam a magamet. Most aztan nem is tudom, mitevo legyek. :-)
Komolyan, mert eddig viccelodtem: Bolygo => nem volt olyan szorakoztato a mai irasod mint a lancos de a temajat tekintve nem is lehetett. Tartalma viszont nehezen lehetne tobb, jobban kifejezheto. Megint sikerult egy kis remekmuvet osszehoznod. Az eddig irottak es ezen osszefoglalod utan kerdem en, van meg mit irnunk a temarol, vagy most hagyjuk abba? Ha nem vagytok ellenere (es valahonnet megtudna'm, hogy mikent fejezi be az ember a topikjat anelkul, hogy elhalasztana' passzivitasaval) megbeszeltnek (de nem megoldottnak) tekintem a kerdest. Termeszetesen ha jonnenek masok a temahoz kapcsolodva, vagy a masra terelodne'k a szo, szivesen beszelgetek tovabb veletek.
Igy azonban a viszontlatas remenyeben elkoszonne'k Toletek, de kerlek irjatok egy ciaot, nehogy azt higgyem, hogy megbantottalak benneteket.
Szegeny Tavaszcsillag, kit talal itt, ha visszajon szabirol?
Szalka => utananeztem, tenyleg lany vagy :-) Mikor olvastam toled: "Ha Mihaly felrekefelne(amit velhetoen mar parszor megtettt) nem oldana meg semmit, hiszen... " semmi ketsegem nem volt, hogy ferfi vagy, eddig ugy gondoltam egy no ilyet nem ir.
Szóval egyetértek halMaMával, a dolog most érthetetlenné vált, vagy ez az utazás csak egy halvány (vagy nem is olyan halvány remény?)
(off
nudistrandról úgy gondolom, az egyfajta életforma része; mivel nekem semmi ingerenciám rá, aligha fogok próbálkozni, és azt azért lásd be, ha egy magamfajta, nem ezzel az életérzéssel rendelkező (meglehet béna) egyén megy el "próbálkozni", aki számára fontos, hogy a női test látványa egyfajta csak időnként hozzáférhető "titok" maradjon, nem lenne jó szórakozás a nudistrand, látatlanban biztos vagyok benne, hogy én immunis lennék a látványra, kevésbé izgatna fel attól kezdve, telhetetlenné tenne látvány szempontjából, mint így, hogy felizgat egy kivillanó ruhadarab is.
on)
Mivel többször felmerült a "külső viszony" és az elhidegülés közti összefüggés, ezzel kapcsolatban ráadásul "benyomtuk a betonba" Filamér hősét, hadd szóljon hozzá egy "megúnó" is:
Szóval azok számára, akik n+1 éve élnek házasságban gondolom nem okvatlenül újdonság, amit írok.
Ha az ember mintegy "megúnja" a dolgot és azt és csak azt, még nem jelenti azt, hogy elkezd keresgélni valakit, aki kielégíti a szexuális igényeit, vagy rögtön a válás gondolatával foglalkozik. Ha egyébként emberi hang uralkodik otthon, van n+1 gyerek, akik létbiztonságban vannak, nem a válás az első, amivel foglalkozni kezd; egyik félnek sem ez a megoldás. Könyörgöm, itt közös emlékek, rokonok, ismerősök, programok, stb.-k vannak; nem dobál el az ember azonmód mindent, csak ha valami tűrhetetlenné teszi a viszonyt.
Nézzük a szexuálisan aktív felet:
Nem tud belenyugodni, okokat keres (külső kapcsolat után kutakodik (vagy undorító modon, vagy csak gondolatban, széles itt a skála a puszta gyanútól egészen az igazságtalan vádaskodásokig, hangnemről nem is beszélve, holott az igazságtartalma az egésznek sok esetben nulla), megpróbál változtatni az életvitelén, szexuális viselkedésén, botor módon azt hiszi képes a rutinon felülemelkedni, s valami olyat nyújtani a megúnó félnek, amitől az majd transzba esik, s a sose látott, tapasztalt örömöktől vezérelve újból a "régi" lesz. Figyeli magát kezdve az öltözködéstől a viselkedésig, tudakozódik barátoknál ismerősöknél, belenéz a szakirodalomba, elfogadja a kapott tanácsokat, egyre jobban "odafigyel" a megúnó félre (legalábbis azt hiszi), ajándékokkal halmozza el, tehermentesíti, megpróbál "más" lenni, mint eddig minden téren, s nem veszi észre, vagy ha észreveszi nem érti, hogy a megúnó félre ez rossz hatással van, mintegy demoralizálja, idegesíti, a helyzet egyre rosszabb lesz....
A szexuálisan nem aktív fél:
Nem igazából érdekli a dolog, nem rossz, de nem is jó, fárasztja, ha van jó, ha nincs, akkor is jó, lehet, hogy eljut odáig, hogy ha van, akkor már inkább idegesíti, fárasztja, esetleg fájdalmat, később akár undort is érez. Ha érző lélek, és némi-nemű tekintettel van a másikra, akkor néha magába néz, maga sem érti miért nem kell neki vagy érti, de soha nem fogja megmondani a (valamikori) párjának, mert nem akarja megbántani (lehet, hogy testi elváltozás (randábbnak látja, löttyedtebbnek, más szagúnak (pedig abszolút értelemben nem büdös)), únja a megszokott rutinos "eljárásokat", de nem kíván újítani, minden ilyen törekvésre ellenállással válaszol, minden a megszokottól eltérő dolgot gyanúsan célratörőnek érez, és halálpontosan érzi, ez most az ő visszafordítására szolgál, holott neki egyszerűen nincsen ehhez kedve, idegesíti a másik fél (egyre kétségbeesettebb) igyekezete, a helyzet egyre rosszabb lesz....
Az is lehet (-amit itt már többen feltételeztek-) hogy mással azért "jó lenne", de vagy nem keres a társadalmi elvárások, a pár iránti tisztelet vagy egyéb miatt, vagy egyszerűen nincs megfelelő jelölt a környzetben. (ne feledjük, ha nő a egúnós fél, azért itt egy olyan egyed kell az esetek többségében, akihez érzelmileg is kötődik; ha olyan a környezete, hogy kevés az ilyen oirányú inger, nem fog ilyet találni)
Egyik sem akar válni, a kívános érthetően nem, neki a saját párja kell, azzal akar jól élni, a megúnós pedig azért nem, mert neki csak ez nem kell, nem is hiányzik, ettől ő még remekül el tudja képzelni az életet.
Szó nincs anyagi megfontolásról, hiszen nem akar ő magányosan élni, minden jó neki, a porontyok is remekül fejlődnek, a szexet pedig felejthetőnek érzi (már), de ez nem ok arra, hogy mindent és mindenkit szétziláljunk. Na, akár azt is mondhatnám, hogy a maga módján még szereti is a párját a megúnós, jól esik a kívánós figyelmessége, szeret a társaságában lenni, szóval szemernyi ok nincsen arra, hogy váljunk el. Ráadásul, ha szereti egy kicsit a párját, és meg is akarja tartani, akkor időnként "hagyja magát" (ha ez nem kifejezetten kín), de ezt ne úgy képzeljük el, hogy fogcsikorgatva lesi a plafont, mikor csendesül már el végre a megkívánós egyed.
Szóval nem értem, mi ebben az érthetetlen.
Ha ehhez képest bármelyik fél elkezd külső kapcsolatot létesíteni, a helyzet egyre bonyolultabb lesz, mert lehet, hogy:
1. Ha a megkívánó keres és talál, akár lehet, hogy a megúnós megkönnyebbül, s megy minden remekül tovább, de az is lehet, hogy ezt viszont "nem viseli el", s jöhet a válás. Nagyobb annak a veszélye, hogy ha találunk egy megfelelő egyedet, érzelmileg is belygabalyodunk, s ismét jöhet a válás...
2. Ha a megúnós keres mást, jöhet a válás, vagy az egyirányú tolerancia
3. Mindkét esetben jöhet a nyitott házasság
stb..
stb..
Mihály!
Én még (mindig) azt mondom, ne maceráld, hagyd békén, jobban jártok mindketten; ha zaklatod, zaklasd óvatosan.
Ha pedig a nyaralás segít - amit évek óta nem tettek - akkor erősen túllihegtük ezt a témát, de legalább sokmindenről elelmélkedtünk, aminek mindahányan hasznát vesszük (talán)
HALmama!
Ne tűnj el, apró villongásaink mellett én kedvellek, a véleményeddel túlnyomórészt tudok azonosulni!
Igen valoban nonemu vagyok es lehet, hogy Mihaly tenyleg edesapam is lehetne leven 25 eves multam. Nem mondom, hogy kivetel nelkul minden hozzasszolast elolvastam a topicban, de kezdettol fogva olvastam, csak nemnagyon szoltam hozza, leven tapasztalatom nincs sok nem eltem meg at ilyet es addig nyilvan nem tudhatok sokat a dolgokrol. De ha velem nem is torten ilyen jopar nalam idosebb es/vagy sokkal hozzabb eletu parkapcsolattal rendelkezo haverom/baratom van es azert ilyen dolgok mindenhol elofordulnak.
Bar en furcsamod pont a masik fajtarol hallottam a ismerosi korben: azaz a par holgytagjanak volt nagyobb az igenye mint a ferfinak, de az is ugyanolyan kellemetlen a parnak.
Mihaly, nekem csak most esett le, hogy milyen korosztaly is lehetsz, azert igy mar valoban nagyobb az eselye, hogy nemcsak a megszokas meg a monotonitas hozta el ez a dolgot.
Ugye bizonyos kor felett akar teljesen normalisnak is veheto, ha csokken vagy elmulik a szexualis vagy, mondjuk 70 ev felett(bar a nagyszuleim 80 korul jarnak es elejtett megjegyzesekbol arra kovetkeztettm, hogy azert meg onaluk is lehet valami)
Az meg mar emberfuggo, hogy ez a kor kinel korabban kinel kesobben jon elo. A noknek a klimax kornyeken(siman elofordulhat mar akar 40 eves korban is klimax) elegge altalanos jelenseg , ami sokaknal inkabb csak atmeneti, de altalaban hormonkezelessel athidalhato.
Mas kerdes, hogy velhetoen a feleseged hallani sem akar orvoshoz fordulasrol.
Azert valahogy talan megoldhato, hogy egy vervetelre elmenjen amibol mar a hormonszinteket ki lehet mutatni.
Azonkivul meg nem tudom ismered-e ezt az oldalt: http://szexterapia.com
Lehet, hogy talalsz rajta nemi segitseget. Sok sikert hozza.
Kedves Mihály !
Örülök neki, hogy nincs már szükséged tanácsokra:o)))
Ha ilyen egyszerű a problémád,hogy egy nyaralással meg lehet oldani, akkor nem értem az általad előzőleg leírtakat.
Egyébként kívánok hozzá sok sikert !
szalka szerintem lány.
MAMAhal => Koszonom oszinte valaszod, termeszetesen elhiszem, ha irod, de nem eleg meggyozo a magyarazat hozza. Vagy rovid ideje eltek egyutt, vagy valoban csodalatos a kapcsolatotok. Mindenki szivesen almodozik a kompromisszumok nelkuli eletrol, de valoban senki sem el ugy. Vannak nagyobb erok, nemcsak szexualis kerdesekben, hanem a mindennapokban is, ahol engedni kell. A hateves kapcsolat csak egy remenyteljes kezdet. Hazassagunk ebben a szakaszaban nem is irogattam volna ide (ha ma'r lett volna ez az Internet-mania) ilyesmiket. De, ez az egesz topik ide, vagy oda, mostanra sem romlott annyit, a hazassagunk, hogy az utolso hozzaszolasodat ugyanolyan erdeklodessel olvassam, mint az eddigieket.
Szalka => gyorsan atlattad a topikot (gondolom nem birtad ezt a temerdek mindent atolvasni) es jol irtad le roviden. Talan en is ezeket irtam volna, ha ossze akartam vona foglalni az eddieket. Erdekes, ha a szuleid otven ev koruliek, akkor alig idosebbek mint mi, tehat Szalka, a fiam lehetnel. Megis mennyire egyezik a velemenyunk. Kedves Szalka, majd kuldok egy kepeslapot a kozos nyaralasunkbol.
bb * => nem biztos, hogy rossz vege lenne, ha innek, de igy is boldog vagyok, akkor meg minek? Latod, fokozhatatlan boldogsagomrol itt gyozkodom hetek ota folyamatosan.:-)
Van ugyan egy zsolani kaveskeszletunk, de ezzel nem vagdalozhazom, mert az enyem. :-) Tiz eve nem volt kiveve a szekrenybol.
Mas tema, de ha mar felhoztad szivesen irnek a nudista strandrol. Kulonben sem kotottem ki az elejen, hogy itt csak rolam illetve a paromrol lehet elmelkedni.
Irod:
>Én magam nem voltam ugyan soha, ismerős mesélte annak idején, hogy 16 éves korában ment először oda, hason töltötte az egész napot. ..."
Loditott az ismerosod. Fiatalember koromtol nudista strandra jarok, de ilyesmit nem ereztem es nem is figyeltem meg. Mert ugye egesz mas bekukucskalni a noi napozoba, mint ott allni anyaszuz meztelenul a tuzo napon a tomegben. Akkor nem izgato a noi test latvanya, de rezident marad a memoriaban es kesobb lokesszeruen elotor.
Atolvastam kozben a szomszedokba, ahol ilyesmirol folyik a szo. Azonnal meg lehet erezni, ki az aki me'g nem volt FKK strandon, csak abrandozik rola. Ha me'g Te nem voltal, rajta, probald ki! Biztos nem leszel tole impotens. (Azert van egy veszelyes szituacio amire illik vigyazni. Ha az ember elszunyokal furdes utan a napon es felmelegszenek a here'i, konnyen lehet erekcioja. Biztos innen van a szolas is: te alszol a ... meg all) :-)
Kedves szalka !
Szeretném eloszlatni a gyanut, miszerint én félrekefélés-párti lennék.Bár tudom, ez jött le a válaszom alapján.
Persze, hogy nem jobb.A legjobb az lenne, ha két ember, aki összekötötte a sorsát úgy intézné a dolgait, hogy a jó kapcsolat megmaradjon köztük. Mivel a történetben ezen már sikertelenül túl vagyunk, és a jelek szerint a feleség nem hajlandó változtatni, a további megoldáson törtem a fejem.
Ha nem megy: szerintem el kell válni. De csak akkor ha végérvényesen bebizonyosodik, hogy nem megy.Ha tényleg mindent megtettek azért, hogy az eltörött dolgokat összegarasszák.
Én arra írtam, mivel a jelenlevők kifejezetten hangsúlyozták hogy különben szeretik élete párjukat, eszük ágában sincs otthagyni, ekkor jött az az ötlet, hogy akkor külső kapcsolatban kell keresni a megoldást. Mert ez így még mindig jobb, mintha lassan egymás idegeire mennének.
Nekem Mihály felesége nem a jólelkű házastársat idézi, aki a férje kedvére akar tenni. Sokkal inkább egy olyan nő képe, aki inkább megalkuszik,inkább hazudik saját magának is,inkább elvisel valamit, ( ami a jelek szerint nem kellemes neki ) csak hogy megmaradjon a béke.( meg a ház, meg a kocsi, meg a többi.)
"Hiszen o maga is tudja, hogy mas az igenyuk " ez megint érdekes, mert kezdetben nem így volt Mihály állítása szerint.
Lehet hogy nagyon durvának tűnik amit írok, de nem Mihály kedvére akar ő tenni, hanem eljátssza a kecske is jóllakjon meg a káposzta is megmaradjon mesét. Becsületesebb és őszintébb lenne, ha inkább ki merné mondani a nem-et.
"sokszor belemegy, megha nincs is kedve, pont azert, hogy ne gyotrodjek a masik fel. " ehelyett inkább ő gyötrődik- ó micsoda nemes lélek, ő a szegény áldozat aki fogcsikorgatva tűr.Egyébként én úgy éreztem, hogy nem néha nincs kedve és akkor is belemegy, hanem csak és kizárólag olyan van, hogy nincs kedve. Vagy félreértettem valamit ? Szerinted ezzel nem gyötri Mihályt, aki szeretne ebből a helyzetből kimászni, és ezért tenni is hajlandó ?
Az ötleteddel kapcsolatban pedig: a második nászút inkább irányul arra, amit Mihály szeretne elérni, nem ? Akkor gondolod változna bármi is?
Kedves bolygo!
oké, szent a béka.
Hát ezzel nem tudok vitába szállni, sem megmagyarázni.Mármint azt, hogy miért kellene egy egészséges embernek kívánni a szexet.( a gitáros hasonlat azért egy kicsit sántít )
Talán azért: mert egészséges, mert az ösztönei ezt súgják, mert a fajfenntartást szolgálja,mert örömet tud annak adni, akit szeret, mert örömet tud attól kapni, akit szeret.Mert jó.
Egyébként nem kell.Csak lehet.
De ha nem muszály, akkor miért vannak nők, akik mégis hagyják magukat ?
MaMaHal:
Bar nekem kozel sincsenek olyan tapasztalataim mint neked, ugyhogy lehet, hogy a kor es a tapasztalatlansag teszi, de en azert vitaba szallnek bizonyos dologgal.
Egyetertek, hogy ha a ket felnek masok a szexualis igenyei az komoly feszultseget szul es nagy problema, de szerintem az nem megoldas, hogy elegitse ki a nagyobb igenyu mashol es akkor legalabb neki jo.
Ha ilyen esetben mindenki elmenne mashol keresni a kielegulest, az igy is iszonyatosan magas valasi mutatok az egbe szoknenek. (lehet, hogy ez is az oka?)
Sot nekem ugy tunik, hogy Mihaly felesege azzal , hogy "hagyja magat" semmi mast nem szeretne, csak a ferjenek kedvere tenni.
Hiszen o maga is tudja, hogy mas az igenyuk es, hogy ez ferjeurat kinozza, probal benne lenni a dologban, nem zarkozik el, sokszor belemegy, megha nincs is kedve, pont azert, hogy ne gyotrodjek a masik fel.
Tehat igyekszik megfelelni a masiknak igyekszik tenni a dolog ellen, de nem tud, nem kepes a sajat vagyat feleleszteni, csak arra, hogy enelkul a masik vagyanak eleget tesz.
Ha Mihaly felrekefelne(amit velhetoen mar parszor megtettt) nem oldana meg semmit, hiszen neki nem egyszer-egyszer van hianya, hanem folyamatosan kevesebb(nem olyan minosegu) alkalomal kell beernie, mint szeretne. Ezt csak egy folyamatos szereto oldhatna meg , egy -egy kaland/vagy kurva nem . A szereto, meg azert szereto, mert mar valamilyen erzelmet is takar es nem csak szexualis cellal egyutt toltott idot is. Es innentol kezdve mar nem csak a szexualis igeny mashol kielegitese van, hanem erzelmi megcsalas, kiszeretes, masbaszeretes, hazzassag vegleg megromlas, valas...
Tovabbra is azt javasolnam,hogy menjenek el nyaralni egyutt(gyerekek nelkul!) legalabb egy hetre vagy kettore-haromra. Mint egy masodik naszut vagy ilyesmi. Lehet, hogy Mihaly azert nem hisz ebben, hogy ez segithet, hiszen ahogy irta mar nagyon sok eve nem voltak egyutt nyaralni, es nem is mlekszik ra, es amugyis.
Nekem pl a szuleim(50 felett mindketto) most voltak kettesben nyaralni 10-20 ev ota eloszor es mintha kicsereltek volna oket, ha nem is turbekolo szerelmesparkent jottek haza, de a cinkossag kierzodik.
Ha nem is oldodik meg a szexualis eletetuk ettol, de ahhoz, hogy egy parkapcsolat szoros es intim maradjon mindenkepp szukseges idot szakitani minden evben legalabb egy-ket hetvegenyit , hogy kettesben elmenjenek valahova, teljesen kikapcsolodjanak egyutt a munkatol/gyerektol/anyostol/varostol mindentol.
Bocs MAMAhal, a gunyorosság a "betegség"-nek szólt, mint minősítésnek, nem személyednek és véleményed egészének - amivel, mint azt többször is írtam egyetértek, azt is tiszteletben tartom, hogy segítő szándék vezérel, mint itt mindannyiunkat, mégha természetesen más és más hangnemben, stílusban fogalmazzuk is meg a dolgot, szóval bocsánat mégegyszer.
Azért hadd kekeckedjek:
Volt olyan időszak az életemben, amikor egy olyan nap, amikor nem játszhattam el egy Bach-darabot a gitáron, mintha fizikailag viselt volna meg, akkor, ott úgy gondoltam ez oly szervesen hozzátartozik az életemhez, az egészséges életvitelemhez, mint a mindennapi fürdés, hogy e nélkül nem bírok létezni, s ezt sokkal kevésbé kihagyhatónak tartottam, mint egy üdítő szeretkezés kihagyását. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy csodálkoztam volna rajta, a többi nép nagyon jól elvan Bach fúgák nélkül is.
Ok, nem jó a hasonlat (megelőzöm: durvább elmék majd nyilván élcelődnek rajta, hogy akkor keféljek a gitárommal), de miért kellene mindenképpen egy egészséges embernek kívánnia a szexet?
Mert mi kívánjuk?
Nem éreztem lenézőnek, "magas lónak" a hozzászólásodat, annak fényében pedig, hogy Magad is megszenvedtél a mostani boldogságodért szintúgy csak tisztelni (s őszintén szólva egy kicsit irigyelni) tudlak4
bolygó -aki tényleg bolyong
kedves bolygo !
Nem igazán értem a kicsit gunyoros hangvételt, de biztosan velem van a baj.
Igen, én úgy gondolom, az egészséges ember életéhez hozzátartozik a ( kielégítő ) nemi élet is. Ez olyan megdöbbentő ? Ez olyan vicces ? Főleg 30 éves korban ?
Biztosan élnek sokan emberek az általad leírt módon. De nehogy már azt mond nekem, hogy az az általános, hogy valaki 30 éves korára "kikefélte " magát ? A 90 éves példád egy kicsit sántít, bár poénnak nem volt rossz. De egy egészséges felnőtt ember, ( aki egyébként boldogan él ) nem kívánja a szexet ? Ez számomra érthetetlen. Nem arról beszélek, pl. amikor valami nyomaszt, vagy gondom van, és tele van vele a fejem. Hanem az évek óta tartó szex-mentes életmódról.
Azt el tudom képzelni, ha valaki hetente másik nőre/pasira röppen rá, egy idő múlva elmegy a kedve a dologtól. Megcsömörlik, és elege van, mert ezek szerint olyan valamit keres megszállottan, amit nem kapott meg sehol.
Én azt hiszem kiszállok ebből, mert lehet hogy úgy tűnt, egy kicsit " fentről" kezelem a dolgaitokat. Csak hogy tudd: egy válás után a mostani ( 6 éve tartó ) kapcsolatomban tudtam-tudtuk csak felépíteni ezt az ideális állapotot. Sajnálom, ha úgy érezted, hogy egy kicsit lenéző volt, túl okoskodó volt.
A segítő szándék vezérelt.
Na pá.
Hát ezzel nagyon egyetértek! Abban tökéletesen igazad van, hogy ez egy igen rossz állapot (lehet), csakugyan kellene valami megoldás (s komolyan mondom, de jó lennne, ha igazad lenne, és valamilyen - akár orvosi - kezeléssel lehetne találni ilyet ), a baj az, hogy elpolemizálgatunk itt (is) ezen, de használható dolgot nem találtunk. Mindenesetre annyi haszna mindig van ezeknek a beszélgtéseknek, hogy valamilyen mértékben önvizsgálatra késztetik az embert.
Bár magam is javasoltam (régebben) Mihályunknak egy üdítő külső kapcsolatot, már megbántam, megpróbálom eztán senkinek nem javasolni, mert az biztos, hogy az az a fajta csapdahelyzet, ahonnan nincs már jó megoldás.
Szóval - ellentétben a régi vélekedésemmel - már nem vagyok olyan biztos benne, hogy az jobb, mint otthon senyvedni az asszony (vagy a saját) vágytalansága (vágytalanságom) miatt
bolygo
"...bárszekrényhez lépsz, felhajtasz a döbbent csendben egy nyelet konyakot, ..."
Ez aztan tenyleg meghokkentene' a paromat, mert _soha_ nem iszom.
Távol álljon tőlem, hogy alkoholizmust javasoljak, mint egyfajta megoldást, de ha tényleg meghökkentené a párodat, akkor azért nem vetném el azonmód azt a "nyelet konyakos" ötletet.
Hátha ez billenti ki....
OK, semmi hollóházi, herendi, legyen a nutellás pohár :-)))
bolygó
kedves bolygohollandi !
Egy gondolat az általad leírtakhoz:"azt is meg tudom érteni, el tudom fogadni, nagyon is el tudom hinni, hogy lehetséges többé-kevésbé boldog(?), legalábbis jó házasság e nélkül. "
Igen, én is el tudom hinni, mindaddig, amig egyikünk sem akarja a szexet. Mármint egymással. De amint az egyiknek hiányzik ( már medig Mihály esetében ezt látjuk ) addig nem hiszem, hogy hosszútávon működőképes a kapcsolat. Egyre nő a feszültség, mert az aki akarja egyre kevésbé fogja tudni tolerálni a másik ilyen-olyan indokait ( hogy ma éppen miért nem ) a másik pedig, aki nem akarja, egyre ingerültebben fogja elhárítani a közeledést. Kinek jó ez ?
Ennél mindenféleképpen jobbnak tartom, ha a vágyakozó félrekefél.Legalább az ő igényei ki lesznek elégítve. Az már egy másik kérdés, hogy mi van akkor, ha mégis kitudódik.
"...Nem hiszem el, hogy nőben, vagy férfiban CSAK ÚGY ok nélkül kialakaul egy ilyen állapot, hogy nem érdekli a szex.Akkor beteg..."
Lehet, hogy beteg voltam (bár szerintem nem), volt olyan CSAK ÚGY (kb 1 évig), hogy egyszerűen nem érdekelt a dolog, s nem személyfüggő volt.
Nem értem, miért ne lehetne ilyen. Miben különbözik ez pl. a TV-nézéstől, azt is meg lehet únni. Vagy gondolhatnék egy nudista strandra. Én magam nem voltam ugyan soha, ismerős mesélte annak idején, hogy 16 éves korában ment először oda, hason töltötte az egész napot. Három évvel később már akkor sem érzett semmit, amikor egy nudista hajón a pucér tömeg közepette összesimulva táncolt a barátnőjével, azaz immunis lett a látványra (már a saját barátnőjére is), én azt mondanám megúnta a dolgot, sokkal erősebb stimuláció kellett neki ezután. Ám legyen, nevezd betegségnek, s abban is igazad lehet, volt OKA is, nyilván az, hogy oda járt.
Aztán meg lehet, hogy a 30 körüli életkor szokatlan, de az emberek többsége számára eljön az az idő, amikor csökken az érdeklődésük a dolog iránt. Ugyanilyen furcsának mondanád azt is, ha valaki 90 évesen minden nap nekiesik az asszonynak?
Van egy most az orvosin végzett lányrokon, aki együtt él egy valamikori csoporttárssal, és a multkorjában sopánkodott, hogy neki nagyon tetszene a dolog, szereti is az embert, el sem tudna képzelni jobb leendő apát a leendő gyerekeknek, de az embert egyszerűen nem érdekli a dolog, ha ő kezdeményez valamit, akkor akár megy is, ha nem, akkor a jóemberre várhat akármeddig. S ezen semilyen megbeszélés nem segített. (Meglehet, ez lesz a majdani szakítás oka...)
Az, hogy Te remekül elvagy, testileg, lelkileg, érzelmileg egészségesnek gondolod magadat, még nem jelenti azt, hogy más is olyan lényegi dolognak érezné a szexualitást.
Ilyen alapon azt is betegnek nevezhetném, aki ha nem kapja meg napi háromszor a "betevőt", akkor frusztrált és ideges lesz, és ilyen pedig van! Meglehet, azt is eltanácsolnád orvoshoz, irasson fel valami leszoktató pirulát....
Számodra a szex a mindennapi/heti/havi egészséges életmód rész, OK, saját szempontodból nyilván igazad van. Én azért el tudom képzelni, hogy valaki egy idő után úgy érzi, "kikefélte magát" egy életre, ha van úgy is jó, ha nincs, akkor is elvan, s mindez számára nem jelent semmiféle lelki defektet.
Szerethetem én a páromat akár nagyon is, szép, amit írtál, egyet is értek vele mélységesen, az egy rendkívül fontos szempont, hogy az ember odabújhasson a párjához, hogy érezze, számíthat rá, érezze, szeret és viszontszeretik, de nem értem miért lenn egyfajta betegség, ha valaki ennél többet nem akar (már).
Meg is fordíthatnám, az, aki nem kíván a partnerrel (már) szexuálisan (is) együtt lenni, mert nem kívánja meg, ugyanilyen joggal cipelhetné el a megkívános felet a szakemberhez azzal a felkiáltással, hogy nem múlik róla a delej, hetente kétszer rájön a kívánós állapot, ugyan csináljanak vele már valamit...
Az, ahogy Te élsz, valószínűleg sokunk számára egy ideális állapot (lenne); azt azért ismerd el, hogy közel, s távol igen kevés olyan sok éve együtt élő párt láthatsz, ahol minden ilyen remekül "összejön".
MaMi!
Szóval eleget provokáltunk már, asszociáltunk Kőbányai prolira, Gazdagékra a herendi eszcájggal és a márványborítással, pocakra és kigyúrt testre, ezzel mindenesetre elértük, hogy egyre többet megtudtunk Rólad, immáron a márványpadozat is balra el..... Így aztán (sajnos) egyre kevésbé tudunk segíteni, lassan eljutunk odáig, hogy nincs számodra megoldás. Ha élcelődni akarnék, az írnám, bár legalább az kiderült volna, hogy büdös vagy; de ez sem...
Hamut ne szórj a fejedre, soha nem sugalltad, hogy Te lennél maga a tökély, valószínűleg nem vagy (Te sem) annyira tökéletes, kb. ugyanolyan esendő, hibákkal terhelt egyén lehetsz, mint mi itt valamennyien, akiknek szintúgy megvan a maguk baja. Mindazonáltal jó itt elbeszélgetni Veled; azért én drukkolok változatlanul
üdv:
bolygó
Kedves Mihály !
Hogy kérdésedre röviden válaszoljak: nem, még sosem hagytam magam. Tartom magam annyira, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnöm ez ügyben. Vagyis, ha nem akarom akkor nem akarom és kész. És tartom a páromat is annyira, hogy ha azt mondom hogy nem, azt kész elfogadni.Lehetnek nekem is rossz napjaim, lehetek én is fáradt. Persze, hozzá kell tennem, nem rendszeres " nem"-ről van szó, és fordított esetben is ez van.( ha neki nincs hangulata )
Semmi értelmét nem látom annak, hogy erőszak nélküli erőszakot vegyek magamon, az a páromnak sem lenne olyan jó. Sokat beszélgettünk erről. Persze ez a dolog csakis a kölcsönös bizalom elvén működik, és csak akkor ha nem élek vissza vele ( mint azt oly sok nőtársam teszi )
Ugy latom surubben kell hamut szornom a fejemre, mert onhittnek veltek. Annak ellenere, hogy a motto szerint:
"...Viszont a magam részéről éppazért vagyok a lehető legőszintébb, hogy cserébe ugyanezt várhassam másoktól."
probaltam magamrol irni, de konnyen masmilyennek kepzeltek el, mint valoban vagyok.
Csillagom irta korabban:
"...Ellenben nézheted a dudorodó izmaidat a konditeremdben, csobbanhacc egyet a medanszban, elutazhattok Kanárira, bármi..."
Honnan gondolta, hogy dudorodo izmaim vannak? Nem irtam es a konditerembe is csak azert megyek (azt sem irtam) egy heten egyszer, hogy otven eves koromban ne forduljak le a szekrol a szivinfarktussal. Uszomedencerol szo sem volt, ami igaz belole, hogy - szinten egyszer hetente - uszni megyek az uszodaba (ahova berletem van):-) egy kicsit a fenn emlitett okokbol, nagyobbreszt a jo tarsasag miatt.
Kesobb Bolygo baratom, aki mellesleg sorstarsam is, igy gondolja:
"...Nem tudom mit szólna pl. a nejed, ha ott állnál a márvánnyal borított konyha közepén a kezedben a herendi-kászlet egy darabjával, ..."
Koves a konyha burkolata, sot tobb helyutt le van verve a maz a leejtett targyak miatt; herendink meg egyetlen darab sincsen.
"...bárszekrényhez lépsz, felhajtasz a döbbent csendben egy nyelet konyakot, ..."
Ez aztan tenyleg meghokkentene' a paromat, mert _soha_ nem iszom. (na, jo valamikor ittam ezt-azt, so"t dohanyoztam is, de hosszu ido ota szoba sem kerul) Mas tema.
Az olyan objetiv dolgokban, hogy koszos, pocakos (itt egy kicsit mar korrigaltam) budos satobbi, meg meg tudom itelni magam.
MAMAhal irod:
"...Azt sem értem, hogy miért a tüneteket akarjátok elkezdeni kezelni, amikor a kiváltó okot kellene. Lehetsz te bármilyen klassz pasi járkálhatsz egész nap álló farokkal és lila masnival, és fejenállva is tudhatsz bármit, nem fogod megoldani a problémádat addig, ameddig a valódi oka ki nem derül..."
Igazad van, a kivalto okot kellene kezelni. A lila masni csak Bolygo viccelodese volt!
At kell olvasnom amiket irtam. Tenyleg olyan marha tokeletesnek festettem le magam? Valoban paromra haritottam volna a felelosseget?
Addig nem elme'lkedek tovabb, amig ra nem talalok arra, azokra, ami neked "buzlik". (illetve Csillagnak is)
Hogy mindent megteszek-e? Egyszeru megvalaszolni. Nem. Mint amikor elveszik a kulcscsomo es az ember "mindenutt" keresi es nem talaja meg. Ha mindent megtennek, kozte lenne a hatasos terapia is.
Meg roviden a bizalomrol, hadd lass tokeletesnek. :-) Az szerintem megvan nalunk. Remelem ugy, ahogy gondolom: tiszteljuk egymast annyira, hogy nem hazudozunk sem nagy, sem jelentektelen dolgokban. Ezert is lepne meg, ha valami undorito tulajdonsagom nem hozna szoba a parom. Innen az onbizalmam.
...kár hogy nem a segítőkész szándékot láttad meg benne...
Minden sorodat annak veszem es koszonom is szepen. Nem lathatok be (fafejemmel) azonnal olyan dolgokat, amiket "mindeg" ugy tudtam. Ido kell hozza. Eloszor itt olvasol valamit. Masnap eszedbe jut. Par nap mulva visszakeresed. Aztan megfigyeled magad...
A vegen kerdeztel me'g egy-ket dolgot. Tobbszor is megirtam mar a valaszt.
Hadd kerdezzek en is valamit: Te me'g sohasem hagytad magad?
Mihály: nem arra akartam célozni, hogy Neked büdös a szád. Csupán lehetőség - olyan, ami egy nőben kiválthatja az elutasítást, anélkül, hogy a büdös életben az orrodra kötné, hogy mi a probléma.Ugyanígy mondhattam volna lábszagot, vagy bármi mást, kár hogy nem a segítőkész szándékot láttad meg benne.Hogy esetleg olyan baromi egyszerű ok húzódhat meg a háttérben amire nem is gondolsz, és főleg nem vagy tudatában.
Nem hiszem el, hogy nőben, vagy férfiban CSAK ÚGY ok nélkül kialakaul egy ilyen állapot, hogy nem érdekli a szex.Akkor beteg.Vagy veled nem érdekli.
Azt sem értem, hogy miért a tüneteket akarjátok elkezdeni kezelni, amikor a kiváltó okot kellene. Lehetsz te bármilyen klassz pasi járkálhatsz egész nap álló farokkal és lila masnival, és fejenállva is tudhatsz bármit, nem fogod megoldani a problémádat addig, ameddig a valódi oka ki nem derül.Ezért próbáltam meg visszamenni az alapokig, mert egy nőnek a legfontosabb dolog a bizalom és a szeretet, megértés, odafigyelés.És ha mindez megvan, akkor jöhet a szex.( ne gyertek ordítozva a kivételekkel-persze hogy vannak )Én most tartós és hosszú távú kapcsolatról beszélek, feltételezve azt, hogy mindketten akarják ezt a kapcsolatot, és mindketten hajlandók TENNI is azért,hogy MINDKETTŐJÜKNEK jó legyen.Hogy a hétköznapi rutin ellenére is legyen kedve mindettőnek háromezer-kettőszáznegyvenharmadszor is.Nem tudom, mit érzel, amikor alattad egy fadarab fekszik, nem irigyellek.És a feleségedet sem irigylem.És nem is tudom hirtelen, hogy melyikőtöknek a rosszabb.
Én akkor is fenntartom a véleményemet:ha javítani szeretnél a mostani helyzeten, ott kellene kezdeni, hogy visszaállítod azt az intim légkört ( bizalmat ) ami úgy tűnik már elveszett a kapcsolatotokból.Hogy jól essen hozzád bújni, hogy jól essen hozzád érni a feleségednek is.
És itt eszembe jutott egy gondolat, a kapcsolatokról úgy általában. Szerintem mindenki hajlamos abba a hibába esni, hogy ha probléma van, mindjárt mutogatunk a másikra. Pedig nem ártana néha önvizsgálatot tartani. Csak gondoljátok végig mennyi mindent megteszünk egy alakuló kapcsolatban a másikért, és mennyire keveset 5-1o év után.Ehelyett mindig az a fontos, hogy mi a jó nekünk.A leírásaid alapján klassz pasi vagy , és mindent megteszel azért hogy javíts a helyzeteden. Nem tudom, de nekem is bűzlik itt valami ( ahogy csillagnak is ) vagy nem vagy egészen őszinte, vagy mégsem úgy vannak a dolgok, ahogy te látod.
Úgy tűnik, " különben " egész jó a helyzet.
Háááát....
Nekem nem lenne kedvem ahhoz, hogy valaki dolgozzon rajtam, miközben én bámulon a plafónt, vagy a holnapi bevásárláson jár az esem. Végig gondoltad már: ha a feleségednek NEM KELL és NEM JÓ, akkor miért is hagyja magát ?
Írok, de jellemzően vagy a hülyeség érdekel (mint a nyúl és a répa témaköre), vagy azok a topic-ok, ahol olyanokkal van esély véleményt cserélni, akiket a külső kapcsolatok, házasságon belüli zavarok, stb, ilyesmi érdekel (nyitott házasság, tisztességtelen családapák, stb). Kevésbé érdekelnek a szexuális ténykedés részletkérdései. Ha valaki komolyan tanácsot vár igyekszem, de akkor sem bánom, ha egy topic átmegy "másba", vagy ha elhülyülünk egy-egy gondolaton anélkül, hogy megbántanánk valaki érzékenységét; nos, ez nem mindig sikerül.....eccer rúgtam bele(?) valakibe készakarva, rossz pillanat volt és hülye téma:tokos69@freemail.hu
on
OK, az otthoni darabbal kapcsolatos ügyintézés érdekel, nos, nem szívesen mesélek a saját nyomoromról (nem én nyitottam ezt a témát, de magam is értem miről beszélünk, csak én pont a "másik oldalon" vagyok), de tanúságként talán annyit, amiből esetleg más is levonhat következtetéseket, akár maga a topic-nyitó is:
Nálunk ÉN jutottam el odáig, hogy nincs kedvem hozzá, s nagyon meg kellene feszülnie a másik félnek, hogy egyáltalán halovány kedvet is érezzek a dologhoz. (Hogy ennek mi az oka, arról csakugyan nem kívánok sok szót ejteni, annyit mindössze, hogy nem egy külső kapcsolat (volt)) Amiért pedig nem hiszem, hogy egy ilyen esetben vissza lehet hozni a "boldog pillanatokat", annak - magamból, s egynehány ismerősből kiindulva - az az oka, hogy a dologról "lemondó" fél általában nem is AKARJA ezt az állapotot megváltoztatni; így meg nehezen mén a dolog!
Hogy ettől kezdve van-e külső kapcsolata, vagy sem, teljesen indifferens...illetve csak ront a helyzeten!
Akkor nem mindegy persze, ha - mint itt sokan feltételezték a topicnyitó esetében - éppen egy külső kapcsolat az oka az otthoni elhidegülésnek. Ilyenkor elhiszem, hogy van megoldás, ld. Filamér története!
Így - bár ez itt most szintúgy offtopic - azt is meg tudom érteni, el tudom fogadni, nagyon is el tudom hinni, hogy lehetséges többé-kevésbé boldog(?), legalábbis jó házasság e nélkül. Azt, hogy egy kapcsolat e nélkül is nagyon jó lehet, azt én jellemzően a gyerekek frusztráltsági fokán mérem, ez eleddig jó műszenek mutatkozott.
Szóval a kérdésedre megpróbálván válaszolni ettől kezdve nem értem mi a különbség otthoni, vagy nem otthoni banya között, számomra az a kérdés, hogy van-e valaki az ember életében, aki elég fontos ahhoz, hogy az ember odafigyelve, időről időre "kitaláljon valamit", tudatosan igyekezzen fenntartani egy jó állapotot, ismerje fel, mi az, ami megölné a kapcsolatot, stb....
Az én esetem nem mérvadó, mert eleve azzal a peremfeltétellel indul, hogy van egy saját külön lakásom, ami már eleve egy olyan intimitást enged meg, ahol sok gátlás eleve fel sem lép. Nem lérdemes erről túl sokat mesélni, semmi különös nincsen benne, de azt hiszem az rögtön látható, hogy ez teszi lehetővé azt, hogy beleférjen egy lila masni a dologba....
Jó tengerelést Neked, érezd jól magad!!
bolygó - aki csak vágyik a tenger után
No sziasztok, (kib*szott hosszú lett:-)))
látom ébresztettem gondolatokat, Bolygó mégegyszer,,,én nemtudom elhinni, hogy te nem írsz ezen kívül máshova, annyira profin vicces volt a hozzászólásod.
Normál állapotnak tartom, hogy évek után ha a nőnek megmarad a szex iránti vágya, akkor szinte csak az orgazmus hiányzik. Egyetlen megoldás van erre, innen kirángatni valakit, változtatni, megbeszélve vagy sem az a helyzettől függ, már ha akar vki egyáltalán. Ha a nő nem hagyja, és konkrétan közli neki ennyi elég, nem vágyik semmi másra....hát ezetet én elég nehezen hiszem el, de mongyuk hogy így van....akkor meg kár a gőzért.....nem hinném hogy lehet rajta/neki segíteni. Tegnap pár pohár veresbor után elkezdtem kutatni a könyveim között, először Foucault-ot akartam megtalálni, lett belőle SH atlasz, utána annak megörömödvén elkezdtem Freudot keresni, megtaláltam az előbbit, majd elkezdtem keresni egy osztrák csaj könyvét (Még egyszer érzéssel) és megtaláltam Freudot. Szerintetek káosz van a szobámban??? :-))) Lényeg a lényeg, hogy.......az a baj szó szerint kellene ideidéznem, de nincs kezdvem....
Régen a nemtommelyik században többezer éve nyílt téma volt a szexualitás a gyerekek is úgy nőttek föl hogy "csöcsök/pöcsök lógtak az arcukba" ment a dorbéz éjjel nappal, rettenet nagy dekoltázs megatöbbi..........innen elindult egy hülye hullám, és jutottunk odáig, hogy hiába az hogy biológiailag alig különbözünk, de a társadalmi elvárások olyan szinten eltávolították a nők és a férfiak érdekeit, vágyait a szexualitásban, hogy manapság ritkaságszámba megy, hogy pár év együttlét után is működjön egy házzasság, vagy együttélés vagy bármi. Ezekre jön, hogy a nőknek az izgalmi állapotbakerülése lassabb, és a csúcspont szinte egy pillanatra korlátozódik (innen az egy idő után csak az orgazmus iránti vágy) és a lecsengés is hosszú......pasiknak hirtelenebb, az orgazmus elnyújtottabb, az utójáték is rövidebb időt igényel.....nem beszélve hogy termel a szervezetetek orgazmus után egy hormont ami álmossá tesz:-)))))))
Szexuális problémák kezelésére három féle terápiás megoldás van, upsz nem négy:
Stimulációs: ide ketten köll menni, jól kitalálják, hogy miket próbáljatok ki otthon aztán hajrá (vicc bazz) de kifejezetten tiltott az előre megírtaktól eltérni, vagy többet tovább szal értitek....(lehet ebben azé vmi)
Kondicionáló: ez inkább egyéni, ennél a szexuális szorongásokat tárják föl.......én ebben hiszek nagyon, persze nem csaka szorongásokat, hanem vágyakat mindent...(ki látta az HBO-n péntek éjjel azt a thrillert.....most pénteken.....ANNYIRA JÓ VOLT, na ez volt a témája...)
Szexuális önkontroll: itt a terapeuta próbál helyes kerékvágásba terelni (baszki mi a helyes???) de a végrehajtásba nem szól bele...
Illetve a megelőző terápia, miszerint felvilágosítás, csak a mai napig harapják egymás torkát ebben a kérdésben, mert eldönthetetlen hogy ki mikor hol miért és HOGYAN tartsa azt.....
"Az ember főkén akkor házasság és családképes, ha önmagával is boldog házasságban él"
"A nemek előnytelen társadalmi esélyei, messze túllépik a tényleges biológiai különbségeket"
Szexuális zavarok:
Funkciózavarok: miszerint felléphet akár túlfokozás is.....hajlam vágy a szadizmusra vagy mazochizmusra, akár beteljesedett, vagy pont az elentettje az impotencia.....ezek ugye eredhetnek a szorongásokból......amiket nem is olyan nehéz szerintem feltárni....
Szociális-funkcionális: ezeket gyakran szociális félelmek okozzák, egyáltalán ha valaki beparázik hogy nemibeteg lehet, AIDS es, vagy bármilyen fóbia is közrejátszhat, rettegés a közelségtől, ezek nagyon könnyen kialakulnak anélkül hogy akár észrevennétek.........
Közvetlen zavarok: nőnél akár a hüvelygörcs....(ez hülyeség,,,mert annyira ritka) férfiaknál akár egy korai ejakuláció....(ez is az, kinek mi a korai, akkor korai ha a másik b*szik az egyikre, nem érdekli mi van vele, gyere anya megháglak aztán subidubi....kit érdekel veled mi van....lényeg a lényeg én még nem találkoztam komoly esettel -teszteltem rendesen:-)))- ha korai volt, akkor jött a köv menet ammegmá nem volt az:-)))))))) (potenciálissal találkoztam, de mint utólag kiderült minden esetben pszichés volt a problem: új nő, új hely bizonyítani akarás, hangok élmények, MINDEN közrejáccik)
Kommunikációs zavarok: információ hiány, felvilágosítás hiánya, maga a szex megértése, megfelelő szintre helyezése, akár a partnerrel szemben is az elbeszélés egymás mellett, kimondatlan gonolatok---itt már megint a frusztrációk, szorongások, félelmek jönnek be,,,csak ide lyukadok ki mindíg....
"A szexualitással történő tényleges, vagy elképzelt veszélyeztetés, egyidejű szexuális késztetés mellett, a maga kölcsönhatásában a nemi élet elterjedt pszichés problémáját eredményezheti"
Kvázi MINDEN beleszólhat egy ilyen állapot kialakulásába, kezdve ahogy KIRAN írta a gyerek/ek születése, mert mi van ha felébred, mi van ha meglátja, ez elhatalmasodhat, ki nem mondottá elfojtottá válhat, a nő sosem fog rájönni terapeuta nélkül, hogy azért nem kívánja férjeurát mert pl pár éve egyszer amikor Józsikának fájt a hasa kijött és ránknyitott.......Kialalakulhat akár egy hülye barátnő véleményétől, ÚRISTEN te gumi nélkül, és hogy képzeled, meg a többi, hát nem számít az édsz, honnan tudod hogy nem csal meg, ha megfelelő táptalajra kerül egy ilyen HINT akkor ciki van gyerekek, (pl exem exfelesége nem volt hajlandó fogamzásgátlót szedni mert attól hízik két kilót,- ha vajon magától találta ki ezt a nagy okosságot?- ráadásul a csajnak jól is állt az a plusz mivel volt vagy negyven kiló, exemnek sosem tetszett amikor kiálltak a csontjai, a nő mégsem evett, éjjel nappal fogyókúrázott, HOGY JÖN AKKOR A KÉPBE A PASI A FÉRJ AKKOR KINEK AKART TETSZENI?, persze a barátnők voltak ebben is benne, meg a társadalom hányingert keltő elvárásai.....a divat, hogy a gyomrom fordul fel az egésztől.....szóval nem szedte és hát erre aztán jó sok mindent rá lehetett fogni.....) ....azok a gondolatok amiket Bolygó ébresztett bennem, miszerint vigyázzunk a másik aurájára, próbáljuk megtartani azt az intim szférát, vagy ha nem, csináljunk mesterségesen, járjunk külön utakon is néha, egy évben nekem speciel két-három hét külön kifejezetten jót tett, igaz majd bele haltam de TUDOM HOGY KELL. Előtte volt egy pasim aki lélegezni sem akart nélkülem, mindenhová magával vitt volna, konditerembe, szoliba, munkahelyére, éjjel nappal....tamtaramm....hát nem sokáig ült a köd a fejemen, pedig nagy szerelem volt, és még utána is cipeltem a hatását, miszerint ez így működik, idő volt leszoktatni magam erről, egy nőnek meg kell tanulni a FÉRFI nélkül is egésznek lenni, érdekes nekem megy egy éve, ha meg segítség kell megkérem bármelyik kollegámat, nem azt mondom hogy nélkülük, hanem velük együtt élek.......és nem benne, a másik lényében és gondolataiban.
Aztán jönnek azok a helyzetek mint MaMiék, nagy a ház, ott a kényelem, A NŐ TUDJA HOGY MIT KELL MEGTENNIE azért hogy férje viszonylag kielégült legyen, őt ne támadja le, és másfelé se tekintgessen.....ez a nő iszonyúan intelligens, nagyon jól ismeri a MaMit, és sztm még a kezét is tűzbe tenné azért hogy nem fog direkte barátnőt keresni, megkockáztatom ő hozza az érdemi döntéseket, MaMi a pénzt, a nyaralásokat, az autót. Volt Amerikában egy kezdeményezés (forrás: JOY:-)))))) hogy azok a nők akik beléptek ebbe a klubba NŐKÉNT viselkednek férjeikkel, nem mondanak ellent, heti asszemháromszor hanyattdobják magukat, főznek mosnak takarítanak és ellenszolgáltatás képpen eltartják őket, megkapnak mindent ami a pasiktól telhető.....EZT érzem MaMi feleségében is. Kissé számító...de hát ki nem az.....(nem itélkezem....én sem tartom többre magam amíg nem éltem valakivel ennyi ideig gyerekekkel, mindennel)
Igen kell az egymásra figyelés, pillanatok amikor a másikkal, amikor beszélgetünk....(sokesetben találkoztam ezzel: drágám tudom én hogy nehéz a melód- mondja a férj- meg hogy idegesítenek a munkatársak, de a problémákat ne hozd haza.....HÁ hova vigye az ember bassza meg, amikot otthon várja azt a simogatást amitől megnyugszik, otthon várja hogy véleményt mondjanak az ő álláspontjáról, és a segítséget stabilizálni lelkét....mindenét.....ODAFIGYELJENEK rá, és hát ez kölcsönös)
Ceizel montta tennap reggel: iszonyú kemény elvárások vannak a nőkkel szemben a klasszikus esetben: 20-30 éves korában....szül egy-két gyereket, mellette manapság ugye dolgozik, karriert ÉPÍT, rágja a körmét vajon visszaveszik e majd, ha vissza mennyire maradt el, technológiákban, tudásban mindenben, vezeti a háztartást (ezért vagyok én híve a takarítónő alkalmazásának, ha vki megteheti: TEGYE MEG, higyjétek el, megtérül...ráadásul nem is sok pénz).....azt a roppantul megemelt gyest nem is említem, szinte a férfinak kell megkeresnie mindent, furcsálljuk hogy ideges??? És idegesek vagyunk mindahányan, elfojtunk dolgokat, szorongunk, szénné frusztráljuk az arcunkat, eltávolodunk, nem kívánjuk a testiséget.......NA befejezem....
EGYSZÓVAL:-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Kutrincza: mongyuk az asszonynak hogy én vagyok a terapeuta, óránként egy ezresért szívesen, máshol úgyis fizethetnél többezret:-))))))))))))))))))))))))))))))))
MaMi: hozzállásodat és nejedét figyelembe véve nem látok megoldást...ha neki nem kell több sosem fog segítséghez folyamodni, vagy akár változtatni, és ha te ennyire tehetetlen vagy a témában.....azt szeretnéd ugyan hogy élvezze, ez az alapprobléma, mert ugye hagyja magát, de nem hagyja hogy kísérletezz rajta HOGY vajon hogy élvezné,,,22es,,, semmi kétség. Vagy valamelyik pontodban nem voltál őszinte. Még magaddal szemben sem....Ezt meg te tudhatod csak. " Mi kategorikusan elzarkozunk elole. " Ez itten egy többesszám. "Mindamellett annyira tartom valoszinunek a hatasos segitseget, mint a csillagjoslast." Ez pedig MaMi felnőtt értelmes embertől nagyon-nagy butaság.....énnembántalak, de........ leírom mégeccer, eddig minden esetleges változásra vonatkozó segítség tanács akármi hozzászólást megmagyaráztál miért nem működik. Márpedig a probléma adott, és nem csak nálad....Ha temagad nem zárkóznál el ennyire, talán még történhetne is vmi. Ha ő jobban élvezné ezáltal neked is jobb lenne, ezt gondolom abból amiket írtál, de ha nem is beszéltek róla, nem fog változni semmi, várod a sültgalambot,,,nem benned vannak totálisan elfojtva dolgok?,- kérdezem én itten igen igen halkan.....Nem emléxem írtál e konkrétumokat valahol is a szeuális életedről, HOGYAN, mindíg csak ez a hagyja magát, arról meséltél már hogy milyen volt az elején? Biztos.....biztosan.....csak nem emléxem, errűl meg én tehetek, de 100%osan biztos vagyok benne, hogy veled sem (még az is lehet hogy veled nem) stimmel vmi, annyira hitetlen vagy hogy az már fájó......Mitha már mindent megpróbáltál volna, pedig nem.....akkor miben csalódtál ekkorát? Abban hogy elmúlt a nő szex iránti vágya, vagyis nézzük a konkrétumokat a veled való szex iránti vágya...-mert csak ebben lehetünk biztosak- HÁT EZ MAJD mindenhol megesik, mégsem lesznek ennyire kiégettek.....ennyire huhh. Őszintén nem értelek. Ellenben nagyon nagyon megleptél ezzel: " Amiota ide irkalok es Ti is foglalkoztok velem me'g alaposabban figyelem magamat, probalom Tavaszcsillag szemevel is nezni a dolgokat." és köszönet érte.....ha valamiben segytségedre voltam gyorsba tudasd velem, azért minden piszkálódásom ellenére szorítok neked...........
MAMAhal: jól érzem te harmonikus családi életet élsz? Vagy te is ilyen szobatudós vagy mint én?:-))))))))))
Nevermore: Já megCSILLANT a szebb jövő kilátásba helyezése a hozzászólásodban.....nem tudom, mert nem tudom a körülményeidet, hogy mit veszítesz, mikor dönti el az ember hogy csak reményt kap újra, vagy csak pár hét lángolást, vagy egy évet, és a kártyavár összeomlik...vagy fel sem épül.....kibaszott útvesztő az egész.....de azé:..................;-)
Bolygó...nem utolsó sorban.....: válaszoltál a kérdésemre, nagyon imádtam még este is ezen vinnyogtam otthon, lévén jó a memóriám na meg eléggé vizuális típus vagyok.......de a közeledések amiket leírtál má megint alig alig vonatkoztak a banyára, én csak és kizárólag az otthonira gondoltam, nem a rózsaszirmokra......(akarooom!!!!:-))))))))))))))))))
MOST LELÉPEK EGY HÉTRE, a szerelmemmel tergerhez, csudás lesz, tudom. Ezt hagyom itt nektek. Addig pedig csók mindenkinek, legyetek jók és ne felejtsétek leoldani az asszonyt a kinzópadról szex után mikor támadnak az álmos hormonok
:-))))))))))))
KisCsillag
ps.: "....a nemiségnek a fentiek mellett még van egy funkciója, amely az összes többit átszövi és megalapozza. Ezúttal nem is annyira elméleti, mint inkább gyakorlati szerepről van szó. Ha igaz, hogy -lévén a nemiség egyszerre rejtett dolog és jelentést teremtő elv- csakis akkor érthetjük meg igazán önmagunkat, ha az egész testünk, ha identitásunk szintjén helyezkedünk el, (az egész testünk szintjén, mivel a nemiség egyszerre valóságos és fenyegetett része az egész testnek, és az identitásunké, mivel a nemiség az ÖSZTÖN hajtóerejét egy történet egyediségével egészíti ki) Egy olyan fejlődés eredményeként, amely, ha nem is nyíltan, de jóideje elkezdődött, oda jutottunk, hogy ma már abban keressük saját értelmezési elvünket, amit hosszú évszázadokon át tébolynak láttak, hogy ma már abban keressük a testi boldogságtot, ami sokáig, mintvalami seb, valóságos szégyenbélyeg volt, az identitásunkat pedig abban, amit korábban homályos és névtelen hajtóerőnek tartottak. ......Ezért lett a nemiség az évszázadok során fontosabb a lelkünknél, fontosabb még az életünknél is........" Michel Foucault A szexualitás története
Jajjjj! Ne! Legalábbis ne mindegyikben :-)))!
Még a végén levelek tömkelegét küldik olyanok, akik be akarnak kukkantani az ágy melletti kínzókamrámba! :-)))
Szóval hál'istennek, ilyen azért még nincsen otthon; félnék is berendezni egy ilyet, a végén engem kötnének arra a deresre és nem az én szexuális kényeztetésem lenne a fő cél :-(((
on
Amúgy igazad van, kevesen maradtunk itt, a végén már semmi újat nem fogunk tudni egymásnak mondani, jöhetnének a többiek, árnyaltabbá válnának a mi elképzeléseink is...
"...Minden asztaltarsat azonnal visszautasitottam, ha valami szamomra elonytelen tulajdonsagot, szokast satobbit feltetelezett rolam..."
Nem élcelődni akarok rajta, eddigre kiderült, hogy van egyfajta egészséges önkritikád, nyilvánvalóan Te tudod a legjobban felmérni, milyen, az idők folyamán előállt hibákkal rendelkezel, legyenek azok testiek avagy lelki elváltozások, de nem tudok szabadulni attól az érzettől, hogy én magam nem vagyok ennyire biztos önmagamban. Nem megrendíteni kívánom a hitedet, de olyan "jellemződ" is lehet elviselhetetlen, amelyet Te magad nem tartasz annak. Bár az eddigiekből úgy tűnik, hogy nem a Te hibád, hogy az asszonynak "elment" a kedve. Én azért nem vetném el a szakembert; Kutrinczának szerencséje van, hogy itt tartanak, meg tudtak egyezni benne.
"... mar az odabujasnal gyanus leszek..."
Szerintem a gyanu eloszlatható, ha többször egymás után csakugyan nem teszel mást, csak átöleled és úgy alszol el. Ha már egyszer azt mondtad, hagyja magát, még az is lehet, hogy valósággal megdöbben, ha már három hete nem történikk "semmi". Talán még kíváncsi is lesz.
MAMAhal!
"...Kedves fiúk: ebben a megvilágításban biztosak vagytok abban, hogy ti mindent megpróbáltatok..."
Sajnos, abban vagyok biztos, hogy nem próbáltam meg mindent, sőt továbbmegyek, volt/van olyan is, hogy nem is nagyon akarok (már) kűzdeni, az egyszerűbb(?!) utat választottam...:-(((
Tavaszcsillag!
off
"...lehet bele egy kis vodkát és egy olivabogyeszt is kapni...?"
Attól függ, milyen módon használja fel az ember a Martinit. Az olajbogyó jöhet, legfeljebb végiggurul a hasán, és lehet utána nyelvvel kapkodni; a "beletömény" viszont kifejezetten kellemetlen lehet, nagyon csíp! (Sem konyak, sem vodka, sem rum, de még tojáslikör sem jó (mind csíp), a száraz Martininak viszont valami egészen furcsa aromája támad, amikor "testmelegen", egyéb ízekkel keverve nyalogatja az ember!
Ha "csak úgy megiszod", akár szobi-szörpöt is tehetsz bel!
on
"...ami teccik neki de szégyenli és tagadja, hát férfi legyen a talpán ha kielégíti.."
Hát ez sajnos így van! Az is "így van", hogy saját magunknak is hazudunk időnként, de ebbe azért időnként benne van az is, hogy a szégyenérzeten kívül feltételezzük, hogy a partnernek aligha tetszene az, amit éppen szeretnénk. Azért tegyük hozzá azonnal, hogy többször előfordult már, hogy rosszul feltételeztem valami, meglehet, meg kellett volna beszélni, így voltak örömök, amiből kimaradtam (s Ő is) :-(((
De hát nem lehet úgy szeretkezni, hogy minden alkalommal leülünk utána és mintegy "megbeszéljük a dolgot"....
"...tudom, vannak már dolgok amiket ezzel a nickel nem írnék le, pedig ideillene..."
Kíváncsivá tettél, ez nagyon ígéretesen hangzik, bár bujkál bennem valami, hogy ez akár riasztó is lehet...
(Esetleg új nickkel célozgathatnál rá, hátha olyan "perverzió", ami megtetszik itt egynehányunknak....:-((()
off
"Bolygó mé hívod banyának az asszonyod"
Mentségemre, mondom neki is, de igyekszem leszokni róla...
on
"... férfi test szimpla látványa hat e rá izgatólag..."
Sokan valószínűleg szvsz - éppen a lelki kötődés szükségessége miatt - teljesen őszintén írnák, hogy a puszta látvány ritkán....
"...ne vegyük az extrém eseteket ahol az nej 120 kilós szörnyeteggé változik 10 év után..."
Hát ez az, amivel mindig vitatkozom. Miért elfogadható a "nem kívánás", ha 120 kg-os szörnyeteg lett a banya (bocs, rájár a kezem), vagy ha megbénult egy balesetben, vagy ha büdös az izzadtságtól állandóan, vagy büdös a szája a romló fogai miatt, vagy randa lett a bőre, vagy kjhullott a haja, stb.., ugyanakkor miért nem elfogadható, ha gyönyörű még mindig, mint az álom, jár a szoliba, aerobicra, kívánatos, magára odafigyel, de egyszerűen MÉGSEM KELL (MÁR). Vagy éppen - legyünk stílszerűek a topic témája miatt - én nem kellek (már) neki! Nincs érthető, látható oka, keressük az okokat, vissza kívánjuk szerezni mindenáron, az odafigyelés hiányáról elmélkedünk itt, szexolósuhoz rángatjuk, ha viszont látunk szemmel látható okot, mert 120 kg képében szembesülünk vele minden nap, akkor sütiropijóhangulat megértjük, hogy máshol keres/keresünk kielégülést.
Miért más kategória a 120 kg, mint a megúnás?!
"... a legnagyobb hüje tanács a tegyél be zenét kényeztesd, csábítsd el ÉS NE HASSON DIREKTNEK, hát azon behaltam a röhögéstől...."
"... és lepke ujjakkal próbáld először csak a hátát SEMMI MÁST simogatni, lehelj egyet a nyakába, nagyon nagy türelemmel, sztm ki lehet vkit cirógatni egy ilyen állapotból..."
Hát azért itt van egy kis ellentmondás; akkor mi a fenét csináljunk, pedig pont ezt gondoljuk mi is, így is teszünk, nem teszünk fel zenét, nem kényeztetjük, nem próbáljuk (újra) elcsábítani, nem "direkt" esünk neki, hanem feltesszük a kedvenc zenéjét, kényeztetjük, megpróbáljuk (újra) elcsábítani, direkt nekiesünk.
Szóval annak rendje s módja szerint elcsesszük és nem változik semmi....
"...százféleképpen kell sajnos próbálkozni, és talán bele is untok, inkább mentek másfele..."
Hát ez sajnos igaz, szégyellem is magam érte...:-(((
MAMAhal!
"...mert anélkül nem történik ilyesmi egy nő életében..."
Szvsz történik....egyszerűen megúnja minden érthető, vagy legalábbis azonosítható ok nélkül...
Vajon képesek lennétek-e rá, hogy úgy simogassátok, csak abból ne szexuális közeledés legyen, hanem megnyugvás ?
Hogy érezze, veletek biztonságban van, hozzátok bújhat anélkül, hogy akarnátok valamit tőle.
Bizarr, de a barátnőmnek is csak ennyire van szüksége - előjáték abszolute nem érdekli. Ha eszébe jut, nagyritkán, hogy szexre van szüksége, ami általában a munkahelyén következik be, felhív, közli az érdekességet, de további folytatásra már nem mozdul rá. Ha mégis a közelben lennék, röpke másfél perc után baszás, oszt hagy szójjon, ami belefér, s orgazmus után pár másodperccel már el is felejtette az egészet.
Nem valami fényes helyzet - s itt hiába a virtuozitás meg az érzelmek.
Na ne ríjjatok azért, megvan a módja, hogyan lehet mégis kerek az ember szexuális élete...:-))))))
Talaltam delutan egy erdekes topikot. A cime: Miért nem kíván többször?
Gondolhatjatok, hogy megfogott a te'ma. Kertem, nezzenak at hozzank, itt nagy szukseg van a gyengebb nem kepviseloire.
Azert is orulok MAMAhal felmerulesenek.
Bolygo baratom => koszonom szepen, hogy emelted topikom szinvonalat mai irasoddal. Nagyon jol szorakoztam rajta es tobbszori olvasas utan is talaltam benne finom humort. Minden pontban elkepzeltelek Teged, egyik-masik szituban magamat is felismertem.
Szellemi kielegules volt olvasni.
kutrincza => nem hinnem, hogy a paromnak meglenne a napi betevo orgazmusa - mint irod - Hiszek neki, azt allitja, nincs ra szuksege (meg azt is, hogy ka'r ra' az ido) :-((
Szoba kerult nalatok a szakember. Szerencses vagy (esetleg, a fene tudja, mi lesz a vege.) Mi kategorikusan elzarkozunk elole. Parom hallani sem akar rola en meg nem is merem szoba hozni. Mindamellett annyira tartom valoszinunek a hatasos segitseget, mint a csillagjoslast. Egy _jo_ szakembert kivanok nektek.
Manapsag minden ujsagban vannak tanacsado rovatok es a radio meg a teve (meselik) is sokat foglalkozik szexualitassal, sot tabutemakkal is. Rengeteg konyv is megjelnik ujabban (bezzeg az en idomben szerbhorvat-magyar szotarral felszerelkezve keszultunk az anyagbol) ugyhogy az (feluletes) ismeretek konnyen hozzaferhetoek. Ha pont nem az en topikom volna, csillogtatnam is eziranyu muveltsegemet, de nem e'rne'k vele sokat, itthon a helyzet valtozatlan.(valtozhatatlan) :-((
Na, jo, a motorgenerelos hasonlatoddal egyetertek, de ha legjobb muhelyben generaloztatod is, nem biztos, hogy Pestrol Pecsig elmesz hengerfejtomites csere nelkul.
Kedves MAMAhal => megtisztelsz, hogy oreg cet letedre ilyen gondosan irtal es, hogy nem tartod az esetemet kilatastalannak. Remelem mindeg igazad van.
Sajnos veled sem tehetek kivetelt. Minden asztaltarsat azonnal visszautasitottam, ha valami szamomra elonytelen tulajdonsagot, szokast satobbit feltetelezett rolam. :-) Termeszetesen nincs rossz fogam es -ne legyek szerenytelen- normalis szajszagom van. Ezt onnan is tudom, hogy mivel (elvbol) nem hasznalok desodort a parom rogton szova teszi ha izzadok. (hiaba mondom neki, hogy nem izzadok!) :-)
Namost a jotanacsod felig-meddig megfogadom, illetve eddig is ugyeltem a tapintatra, turelemre a megertesre satobbi. Amiota ide irkalok es Ti is foglalkoztok velem me'g alaposabban figyelem magamat, probalom Tavaszcsillag szemevel is nezni a dolgokat. Lehet, hogy hosszutavon javit a kapcsolatunkon. (Kulonosen, ha jo kesoig irkalok itt nektek, a parom meg kozben mosolyogva almaban, be'ke'sen alszik)
197-es irasodban irod:
"Amikor csak vele vagyok, és csak rá figyelek. Szex nélkül. Amikor odabújhatok hozzá, és ő csak átölel. Amikor..."
Ez tenyleg ritka, mar az odabujasnal gyanus leszek es mondhatok akarmit (hogy mit nem akarok) el leszek haritva.
Csillagviragom => kerded, hogy en mire vagyom. Ha meg nem irtam volna es a sorok kozul sem lenne kiolvashato, megmondom roviden. Arra, hogy onzo ajandekom szivesen fogadjak. Talan csak azert, hogy ne legyen utana lelkiismeret furdalasom (hiszen neki is jo volt) de az is lehet, hogy csak a ferfiui hiusagom serti, hogy nem tudok valami extra jot nyujtani.
