Mi meg fejlődünk rendesen, de bizonyos dolgok nem mennek úgy, ahogy kéne.
A legnehezebb, hogy két tűz között vagyok. Az egyik irányból az alkalmazottak néha jogos, néha kevésbé jogos igényei, problémái, kérései, időnként zsarolásai, másik oldalról a tulajdonosok/befektetők elvárásai. És ehhez még jönnek az én elképzeléseim. Állandó hasi görcsök... Majd írok még, csak éppen új irodába költözik a cég és még asztalom sincs.
Nagy pofont kaptam az élettől, amikor már-már kezdtem azt hinni, hogy főnöknek jó vagyok.
Leépítés volt, gazdasági okokból, 8 főt elküldtünk a cégtől.
Csakhogy ez a 8 fő tulajdonképpen 8 ember. Nevük, arcuk, hátterük van. Lehetséges-e őket pusztán termelési eszközként kezelni? Szempont-e a jobban kedvelem, vagy a kisebb esélye van a munkaerőpiacon, esetleg a hány gyereke van otthon?!
És hogyan lehet elküldeni olyan embereket, akikkel tulajdonképpen semmi probléma? És hogyan lehet megmondani az ittmaradóknak, hogy nincs (egyébként - hiszem - tényleg nincs) komoly probléma, az ő helyük nincs veszélyben?
Öregedtem pár évet néhány óra alatt. Emberekről és milliókról vitáztunk a főfőnökkel, nevek, érvek, számok, vélemények, parázs viták és lemondó sóhajok (egy valódi lemondás) - és elértük, hogy 9 helyett csak 8 ember menjen. És elértünk még egy két pozitív változást az éves tervben. De pyrroszi ez a győzelem, ha győzelem egyáltalán.
Rengeteg kérésem, kételyem van, és még mindig nem tudok mindent megfogalmazni. És ráadásul szégyellem magam, hogy itt sajnálkozom nehéz helyzetemen, amikor fogalmam sincs mit érezhettek azok, akiknek a feje fölött most átcsapott egy ilyen hullám. Akár mentek, akár maradtak - nem lehet finom dolog.
bontakozik a cselekmeny... amit tudunk: szedett-vedett progranyozok fejlesztenek, tenyleges motivacio nelkul. hat akkor csapatepites, motivalas, tulajdonosi szemlelet. ez utobbi kettot mar kifejtettem, most jojjon a csapatepites: Te magad szallj be veluk napi 30 perc jatekra. Te hirdesd ki, hogy du. 4-1/2 5 kozott nagy jatek lesz. Es pontban 1/2 5-kor allj fel, es joizut nyujtozva mondd azt, hogy vissza a munkahoz. Es nehamy napon belul talalj ki valami mast, amivel lecserelheted ezt a felorat masra. De meg az se baj ha hetekig igy lesz.
A nap tobbi reszeben nyugodtan hivatkozhatsz, hogy majd lesz, vagy volt jatek is (Te is jatszottal, veluk vagy, egy csapat vagytok), most azonban huzzunk bele.
Akkor meg zavard haza az egész bandát, reggel meg valamikor kerek időbe' legyen benn mindenki kipihenve, kiborotválva, bemosakodva... osztán majd fölsorakozik a Légijó és a zűrmester úr foglalkozik a kompániával... és aki nem lép egyszerre, azt majd Sör nélkül ki lehet kötni... hűűűűű.. brrrr.... lesz ennek eredménye... néhányan majd túlélik, na, azok ihatnak...
Egyetértek minden alattam szólóval. A probléma nálunk azért speciális, mert a cég egyelőre nem termel. A saját jövőbeli munkánkhoz szükséges programot fejlesztjük. Kezdetben ugyebár mindenki lelkes volt. Aztán három hónap után már alábbhagyott a fiúk lelkesedése, ráadásul jött a nyári kánikula, a még tavaly, meg tavasszal lekötött nyaralások, barlangtúrák stb stb. Ezzel sem sokat tudtam kezdeni, mert amikor az embereket toboroztam, igen rövid időm volt, és a legtöbb embert valamilyen kompromisszummal tudtam felvenni, pl. hogy elengedem erre meg arra a hétre, nomeg ő csak este tud jönni dolgozni stb.
A külső nyomásra egy módon tudok hivatkozni, ez pedig az, hogy vannak a cégnek tulajdonosai, és ők így vagy úgy várnak el dolgokat. Ez többnyire hatásos, de sajnos nem mindig és nem mindenkinél. Az is általános jelenség, hogy mivel a jó programozó hiánycikk, nem igazán fenyegeti őket az állástalanság réme. Annyi pénzért amit én ebben a kezdeti időszakban bevétel nélkül fizetni tudok nekik, bármikor találnak maguknak munkahelyet, olyat is, ahol kevesebb a meló. Nem fizetem őket rosszul sem, de minden relatív.
Gondoltam a teljesítménybérezésre, de az azért nem működik, mert együttalkotásról van szó, ahol nem lehet dekára kimérni előre, hogy pontosan mi is lesz a feladat és az mennyi időt, pénzt stb fog igénybe venni. Sokat gondolkodtam ezen, de az átalányon kívül értelmes megoldást nem nagyon találtam. Most már bánom, de ez van.
Egyébként most este (20:45 -kor) a legtöbb ember bent van, és fejlesztenek ezerrel. Igaz, közben panaszkodnak, hogy álmosak. De a válaszom, hogy akkor talán éjjel egy kicsit aludniuk kéne és nem játszani, lepereg róluk.
Néhány évvel ezelött kétségbe vontam volna,-hogy esetleg-amikor a legjobb munkatársam azt mondta-%ennek is megvwették a státuszt!!!!!!!!!
A főnök kérdése több oldalu,-de ha a seggnyalóknak hisz,-később ő is lehet áldozat.
Oda kell figyelni,mindenkit meg kell hallgatni,-de az emberei tévedések visszaüthetnek,-nem a főnökre,-hanem a gyerekeire,unokáira.!
Biztos vagyok benne-hogy mindenféle emberi tévedésnek ára van- és ajövőben az a gyerekünk,unokánk fog miatta szenvedni,-akiért a tévedéseket felvállaltuk!.-mert miattuk csináltuk,de ők szenvednek érte!!
Találtam egy olyan kezdeményezést, amely segíthet abban, hogy csapatot kovácsoljatok a dolgozókból munkahelyeteken. Nézzétek meg a Menedzserfutam oldalt. (A képre kell kattintani.)
Amióta beszéltem a beosztottjaimnak erről a versenyről és jelentkeztünk, azóta más a hangulat, és valahogy sokkal könnyebben meg tudjuk oldani a problémáinkat. pedig még nem is volt meg a verseny!
Ajánlom nektek is. Szóval, találkozunk a ti cégeitekkel is szept. 23-án?
(meg szankcionalas: nem kell tetelesen, csak a kovetkezo evi fizetesemelesnel vegigbeszelni az elozo evet (feljegyzesekbol, konkretan), majd kozolni: a ceg lehetosegei szerint iden is ennyit tudunk adni)
azt ne beszeld meg negyszemkozt, ami tobbekre is tartozik. ez a 'mindenki tudja, de senki nem beszel rola', csak a pletyka, csak a fu alatt, 'te most tudod, vagy nem', 'velem vagy eppen, vagy ellenem', 'ezt most megmondta mar a fonoknek, vagy meg nem', 'ha megsugom a fonoknek, akkor jobban fog szeretni', 'ezt most nem mondom meg, mert igy en jobb pozicioba kerulok', hat ez gaz. es meg meg is dicserted magad hkr, hogy ezekre alapozod az informacioaramlast a cegben!
ha nem a sajat ceged lenne, Te is szornyulkodnel.
legkozelebb, ha odajon valaki, es egy harmadik embert is erinto temaban elkezd dumalni, akkor azonnal hivd oda a harmadik embert, mondd el Te a problemat, es beszeljetek meg harman. es ezutan mindig. es az emberek latni fogjak, hogy nem dol ossze a vilag, es batoritsd, es magad is tedd, hogyha gondod van valakivel, akkor azt nem a hata mogott, hanem vele beszeled meg.
hüpp-hüpp. hkr: en is dolgoztam fejlesztocegben hasonlo gamer jelensegekkel (nem mint fonok, hanem beosztott kollega - tisztara leirtad az akkori fonokomet, nagy szarban lehetsz), ott vegulis az volt, hogy nem volt annyi munka, mint ahanyan voltunk. nalad van annyi?
mas: motivacio! ha ertik az emberek, hogy mit miert csinalnak, akkor csinaljak. ha nem, nem. egy programozonak az ertelmes programozas a feladat, semmi mas.
nekem ugy tunik, hogy nalad tuzoltasra van szukseg. elso, es legfontosabb, hogy a tulajdonosi szemleletet elterjeszd. meseld el nekik, hogy a faradsaguk, az ebbol jovo hatekonysagcsokkenes miatt van hataridocsuszas, ezert kevesebb munkat tudtok csinalni, ezert kevesebb a fizetes. majd visszafele: ha tobb munkat csinalunk, akkor tobb lesz a money.
rogton ezutan tudjal nekik munkat adni, ha nem tudsz munkat adni, ezt ismerd be, de ne hagyd oket ekkor sem tevekenyseg nelkul. egy cegben mindig lehet valamit csinalni. kiadhatsz 'kutatasi' feladatot: ismerjenek meg uj eszkozoket, tartsanak beszamolot rola. olvassanak cikkeket, keressenek ossze valamit az interneten.
szoval, aki ertelmesnek talalja a munkajat, az csinalja. aki nem csinalja, az nem tartja ertelmesnek. errol beszelgess el mindenkivel negyszemkozt (valamit felreirhattam ezugyben, mindjart tisztazom magam).
ha pedig nem tudsz ertelmes munkat adni valakinek, akkor tanacsold neki azt, hogy keressen mashol. Te csak ilyen munkat tudsz neki adni. de felajanlhatod, hogy szerezzen o a cegnek szamara erdekes munkat, es tedd erdekeltte oket.
ez a szankcionalosdi szerintem addig nem megy, amig nem erzik ugy, hogy ertelmesen vezeted oket. bocs, most nem erzik ugy, nem latjak nagy ertelmet, hogy miert is ne jatszananak egy nagyot a munka elott/utan/helyett.
persze az agglegeny programozo az egy csodabogar, de en a helyedben feladnek egy allashirdetest, es ezt egy kicsit propagalnam a cegben ("fiuk, keresunk uj arcokat, hatha felfrissulunk egy kicsit, mert ugy erzem, leultunk" - ebbol mindenki erteni fog)
Keynes rulez, lehet, hogy nem véletlenül lett pont ez a nick-je? :)
Jómagam nem vagyok közgazdi, de szép sok van belőlük körülöttem. Pechemre még szervezéssel foglalkozók is. Szvsz bármilyen furi is egy kis cégnél, mégis megéri a fáradságot, ha összeállítasz egy szervezeti és működési szabályzatot. A hadova nem lényeg benne, viszont fontos, hogy minden munkakör pontosan le legyen írva, akár táblázatba is foglalhatod, hogy kinek milyen hatáskörei és feladatkörei vannak. Ha kicsi a cég, kb. 20-30 ember, akkor nincs annyi folyamat, hogy már ne lásd át. Érdemes megcsinálni, mert ahogy az évek során változnak a cég feladatai, úgy azok leosztása is változik: egyes munkatársak feladatköre megnő, másokéi csökkennek, s célszerű a fizukat is ehhez arányítani. Sőt, a döntési jogkörök írásba foglalása sokat segíthet, ha optimális eseteket akarsz, vagyis nem akarod megengedni, hogy egy döntést magasabb szinten hozzanak meg, mint ott, ahol épp együtt van a hozzá szükséges összes infó.
Ha a munkaértekezleten nem jönnek az ötletek, annak a "hozott anyag kollégák"-on kívül például az is oka lehet, hogy az ötletbörze nincsen kellően előkészítve. Érdemes például előre eldöntened, hogy pontosan mely témákat akarod megtárgyalni és a saját ötleteidet felsorolni 1 papíron esetleg kérdőjellel jelölve a még bizonytalan pontokat, s azt kiosztani a meghívottak között. Ha 2 napot tudnak rajta gondolkodni és netán még a kérdés is jól meg van fogalmazva (nem kutyafuttában a megbeszélésen), akkor több 5let fog bejönni, azt hiszem. Ja, és bár eleinte meglepő lesz nekik, különösen, ha azelőtt egy tekintélyelvű főnökkel voltak megverve, idővel meg fog nőni az önértékelésük és téged is jobban fognak tisztelni, mivel látják rajtad, hogy nemcsak bedobod a témákat, mint a 22-es csapdájában a laktanyaudvaron, hanem tényleg együtt akarsz velük gondolkodni. A szeparézás szvsz nagy buktákkal jár, mert erősíti a szarkeverési ingert. Nem az a fontos ugyanis, hogy mi hangzik el ténylegesen a beosztott és a főnök 4szemközti megbeszélésén, hanem az, hogy ezután egyesek a főnök haverja szerepében díszelegnek majd, gondosan ügyelve, hogy te nehogy észrevedd és így informális hatalomra tesznek szert, amelyet egyáltalán nem te delegáltál. Ezzel nagyon kell vigyázni, mert ennél jobban semmi sem rombolja a morált és a tekintélyedet! Célszerű nagyon jó titkár(nő)t tartani a mindig nyitott ajtód előtt. Egyetlen kivétel ez alól, ha valakit kirúgsz, azt tényleg négyszemközt illik megbeszélni.
Ami a játékot illeti, szvsz nem szabad eltűrni. Összeállíthatsz egy mindenki által elolvasandó és aláírandó etikai kézikönyvet is, amelyben leszögezed, hogy a munkahelyi gépeket csak munka céljára használhatják és csak jogtiszta szoftver lehet a gépeken és azt egy rencergazdival ellenőrizteted is, majd a nem jogtisztákat letörölteted. Célszerű elmagyarázni, hogy az ilyesmi nem a te hepped, hanem csak arról van szó, hogy nem akarod a cég működését a szoftverrendőrség (Nemmtommi a hivatalos nevük) által kiszabható kemény bírságokkal megnehezíteni. Ezután figyelmezteted a mégis helytelenkedő kollégákat, hogy emiatt a következő negyedéves prémiumuk ugrott. Ez szokott hatni...
Célszerű nem nekikrontani és boss-oskodni, hanem résen lenni és megvárni, hogy a fáradtsággal szükségképpen együttjáró figyelmetlenség mikor okoz minőségromlást vagy csúszást a melóban. A következő értekezleten pedig el kell mondani, hogy a legutóbbi határidőcsúszás X forint kötbért jelentett, majd közölni a ludasokkal, hogy részint ezért ki is rúghatnád őket, részint pedig szerinted ezt nekik kéne leperkálniuk, majd megbocsátani nekik és közölni, hogy a jövőben game nuku, különben fokozatosan prémiummegvonás, aztán fizuemelésből való kihagyás, lefokozás, végül repcsi.
Fontos, hogy a helytelenkedésnek nagyjából arányos legyen a "tarifája", mert vannak, akik szeretnek azzal janiskodni, hogy fittyet hánynak néhány utasításodra. Kiszámítható körülmények között ezek általában azért óvatos duhajok és soha nem feszítik túl a húrt, csak rugódoznak kicsit a főnök ellen, legfeljebb kevesebb prémiumot kapnak. Pechedre lehet, hogy ezek épp a legkreatívabb munkatársaid.
Ja, és jó módszer a helytelenkedés mederbe terelése, kvázi legalizálása is. Tehát lehetnek olyan alkalmak, amikor a cégnek épp nincsen megrendelése és előre láthatólag 2-3 nap eseménytelen lesz. Ilyenkor szervezz te magad ilyen game party-t vagy mit, de fontos,hogy tudatosítsd, ez akkor van, amikor te engedélyt adsz rá és nem, amikor kedvük szottyan.
Rule No. 1.: Minden rendszabályt problémafelvetéssel célszerű indítani (pl. késés miatt x k Ft kötbér stb.) és én-üzenetekkel folytatni (pl. ez engem kifejezetten bánt, mert régi megbízható ügyfélnek/nagyvevőnek stb. okoztunk kellemetlenséget/csalódást, ill. ez referenciamunka lehetett volna egy nagyobb megrendeléshez...), s csak aztán szabad marokra fogni a bikacsököt és közölni, hogy ezért Kovács kolléga nem kap prémiumot stb.
Bocs a szófosásért, ez az 1ik legnagyobb hibám (inter alia).
Arra vigyázz, hogy a négyszemközti beszélgetések mindig csak az adott személyről szóljanak és személyes problémákról, az ilyen "meghallgatom a problémákat" típusú főnököket könnyű manipulálni ezzel, és ezt sokan fel is ismerik. Nem szabad, hogy munkahelyi mószerolás legyen a "zártkörű" beszélgetés.
Ha valaki nem kedvel valakit, nem szeret vele együtt dolgozni, igyekezni kell kerülni azt, hogy együtt dolgozzanak, úgy kell szétosztani a feladatokat, hogy erre is tekinettel legyél - ha lehet. Az, hogy nem szerethet mindenki mindenkit természetes. De az áskálódás, a munkához való hozzáállás kérdéseivel nagyon óvatosan kell bánni, átverhetnek. Vagy aki jobban nyal (többször gyón neked) kinyírhatja a nemszeretem kollégáját, ha vakon hiszel nekik.
A munkaértekezleteket szervezd át, ha nem működnek így. Ha az ötleteket nem merik nyilvánosan elmondani, legyen lehetőségük máshogyan. De ne ezzel menjen el az összes időd!
Van közöd hozzá, ha a céges gépeket játékra használják. Gondold végig, és jelöld ki a határokat, amíg nem késő. Nem csak a teljesítménynek a morálnak sem tesz jót, ha a többiek dolgoznak egy-kettő meg játszik. Ha úgy jobb, beszéld meg velük, de gyorsan és határozottan fektesd le a játékszabályokat. Én az éjszakai játékot elképzelhető, hogy megengedném, de a teljesítményekre fokozottan oda kell figyelni. Akit munkaidőre fizetsz, annak ne azért legyen túlórája, mert egész éjjel játszott, a határidő ne csússzon emiatt. Aki egész éjjel játszik, és utána lazán elvégzi a munkáját (szellemi munka) annak nincs jól megállapítva a feladata. Akkor több emberrel dolgozol, mint szükséges.
Amúgy meg, "fafejűség" ide, vagy oda, ha most engeded őket játszani, mi a garancia, hogy később sem megy amunka rovására? Neked nem csak a mára kell gondolnod! Megszokják...
Épp erről van szó - a "valamit valamiért" elv a támpont. Miért kapják a fizetést? Munkahelyen eltöltendő idő, készenléti idő, vagy a feladat elvégzésének határideje van meghatározva? Mit keres benn az a kolléga, aki nem csinál semmit, hanem a másikra vár? Ezt "hobbiból", netán saját szabadidejéből teszi, vagy a cég költségére? Máséval a csalánt? Miért nem egyszerre jönnek, ha csak együtt dolgozhatnak?
Ez a "munkaszervezés", vagy másképp "az együttműködés megszervezése" - főnöki feladat, nem hárítható át másra. Ha a főnöknek kell gondoskodnia a beosztott pihenéséről is, akkor bizony haza kell zavarni aludni és meghatározni, hogy mikor legyen ismét "hadrafogható", de kőkeményen, órára, percre!
Én szeretek négyszemközt is beszélni a kollegákkal, úgy el merik mondani azt, amit egyébként nem mondanának önmagukról, a munkáról stb. Az is érdekes, amikor egy-egy ilyen "zártkörű" beszélgetésen végre kipattan belőlük néhány belső, általam addig nem ismert kollegák közötti viszály, antipátia, vagy akár összefonódás... Nagy nyilvánosság előtt nem akarják egymást "bemártani", de ha bizalmasan beszélgetünk, akkor kiderül, hogy az egyik kollega áskálódik, vagy a hozzáállásával rontja a többiek munkakedvét stb.
Persze rendszeresen (hetente) vannak össznépi "munkaértekezletek", ahol megpróbálom vázolni, hogy mit, miért, mikorra, és kikérem a véleményüket is szinte mindenről. De gyakran úgy érzem, gyakran a teljes érdektelenségbe fulladnak ezek az alkalmak, mintha senki se figyelne. Aztán jön egy "magánbeszélgetés", és előjönnek az ötletek, javaslatok... Szóval valami van a levegőben, amit nem tudok megfejteni, így változtatni sem tudok rajta.
Mai napi dilemmám is a game klubolással kapcsolatos. Az emberek bent naradtak éjszakázni, és egész éjjel játszottak. Most délután fél kettő van délben, és még mindig játszanak. Az egyik kollega éjszaka szokott dolgozni, de tegnap nap közben tudta le éjszakai műszakját, meg amúgy is teljesítménybéres, tehát nem munkaideje van, hanem munkája, a másik pedig egy kollegára vár, aki csak három körül érkezik, és nem látja értelmélt addig elkezdeni dolgozni.. Azt mondja, ha a kollega megérkezik, ő is nekikezd a melónak. Namármost... Kiváncsi vagyok, hogy fog majd az agyuk programozni kb 18 óra folyamatos játék, és kb 48 óra ébrenlét után. De majd meglátjuk. Ha ma korán elmennek, vagy nem halad előre a meló, akkor szankcionálás lesz. És most erről történetesen tudok. Mi van, ha otthon maradnak ébren egész éjjel játszani? Ahhoz mennyi közöm lenne?
Szóval tény, hogy játszanak, és ez a munkát most nem igazán zavarja. Engem mégis roppant módon irritál. De azon a "boss"-oskodó érven kívül, hogy "ez munkahely és nem game klub" nem tudok igazán jó érvet, mert a munka úgyis csak később kezdődne számukra, és momentán épp az infrastruktúrát sem foglalják vészesen. Igaz, a villanyóra ketyeg. De ezen a párszáz forint sem lehet érv...
Sajnos nem fejlesztő cég, nem is mindenki üti a mércét :)))
Mint minden emberi kapcsoltban a főnök-beosztott viszonyban is bölcsnek kell lenni nem okosnak. Hiába a nagyon magas IQ a kollégáidban (és benned), ha nem párosul normális viselkedéssel, gondolkodásmóddal.
Szinte mindennel egyetértek, amit írtál, de ezzel nem: Soha senkit ne hallgass meg negyszemközt.
Kérdés, meddig mégy el a kollégáid megismerésében, mit vagy hajlandó tekintetbe venni, de ez csak a munkahelyi dolgokra vonatkozik nálam. Személyes kérdésekben szerintem fogékonynak kell lenni a problémákra, amiket viszont nem biztos, hogy jó, ha hangosan mondanak el.
Én mindig azt az elvet vallottam magamének, hogy figyelj oda azokra akikkel együtt dolgozol - ne csak a munkájukra és az azt közvetlenül érintő kérdésekre. Ennek megvan az előnye, de a hátránya is. A lényeg, és ebben egyetértünk: legyen tiszta és világos mindenkinek, ki vagy Te, hogyan irányítod a csoportot (osztályt, céget stb.).
Én ugyan nem voltam még főnök (illetve magamé igen :), de eddig nem sok jót tapasztaltam a bosszok terén... Többségük 'hozzá nem értő' volt, ha valamilyen rá váró megoldásért zaklattam, általában birkaképpel néztek, és a végén mindig nekem kellett kivágni az adott helyzetet... Ez rendkívül idegesítő tud lenni, hiszen elvárnám, hogy a főnököm azért Főnök, hogy a súlyos témákban igenis vegye a vállára a terhet, és cipelje ő, amíg le nem 'váltani'.
Soxor magam végeztem el olyan feladatot, ami rá várt volna... Ezért nem szeretem magam körül a magasabb beosztásúakat. Vagy nem találkoztam még az 'ideális' főnökkel.
Mert szerintem egy bossz legyen igenis keménykezű, de a saját terheit ne pakolja halomra a beosztottjaira, hogy "a birkák majd elvégzik az én kis piszkos melómat"... Ugyanakkor ha kell, tudjon érző emberként viselkedni, persze ez alatt nem azt értem, hogy "nyuszika, menjél nyugodtan a fodrászodhoz, majd holnap befejezed..." Mert ilyennel is találkoztam már... Nyuszika meg el is ment, a végén nekem kellett befejezni a határidőst. És ez biz' felzaklat...
...hm
Lehet hogy ciki, de nekem csak a főnökösdi müxik..
..mikor dolgoznom kellett sokkal kevésbé voltam eredményes!Ehhez yobban értek?
...és még kedvelnek is,sőt megbízok bennük!
Sőt,ha nem is yárok arra akkor is megy a bóót...
Minel nagyobb nyilvanossag. Barmit szeretnel elerni, propagald, es fogadtattasd el. Soha senkit ne hallgass meg negyszemkozt, suskusban; viszont batoritsd oket, hogy nyilvanosan is mondjak ki problemaikat. Teremts ezekre alkalmat.
Batran vallald fel, hogyha nem vagy biztos a dolgodban. Kerj tanacsokat. Mutasd, hogy nem azert vagy ott, hogy mindenkinel jobban ertsel mindenkinek a dolgahoz, hogy igenis vannak dolgok, amiket ok tudnak jobban.
Ilyen alaphanggal aztan Te is kritizalhatsz. Elmondhatod, hogy szerinted mi nem jo, es ha meg tudod magyarazni, akkor el is fogadjak.
Amit eddig irtam az mind igenyel egy bizonyos intelligencia szintet az egyutt dolgozoktol. Ha buta emberekkel vagy korbeveve, akkor sajnallak. Akkor csak az utasitasos rendszer marad, es az tenyleg gaz. De ha jol erzem, Te fejleszto cegben ucsorogsz, ott azert mindenkinek meg kell utni a mercet.
Tényleg nem könnyu dolog fonöknek lenni.
Ki kell alakítanod saját stílusodat, meg kell találnod a számodra legjobban fekvo módszert, amivel irányítod a csapatot. Nem feltétlenül kell a 3 lépés távolság, csak ne lepodj meg, ha nem tartják be, mert Te sem.
Én két dolgot tartok mindenképpen fontosnak, egyetértve Zaturek úrral:
- Egyrészt legyen egyértelmu, mit hogyan csinálsz, mit hogyan vársz el. Lehet hülyéskedni, lehetsz közvetlen kapcsolatban a beosztottakkal, de legyen egyértelmu, mi fontos, mikor adtál ki utasítást, mit vársz el.
- Magadtól legalább ugyanazokat "várd el", mint a kollégáktól.
A helyzet, a cég, a cégkultúra, a munka jellege miatt sokféleképpen lehetsz fonök, de alakítsd ki, mit hogyan szeretnél, és ahhoz tartsd magad. Ismerd meg minél jobban a kollégáidat, jellemüket, teljesítoképességüket, cégen belüli viszonyaikat, és mindig ogy dönts, hogy tükörbe tudj nézni anélkül, hogy szembe kellene köpnöd magad.
Sziasztok!
Fönöknek lenni jó. De nem olyan könnyű. Igaz én nem vagyok egy túl humánus ember, ha üzletről van szó. De nőnek és fönöknek lenni még nehezebb. Főleg ha férfiak is dolgoznak a kezed alatt. Biztos érzéketlennek titulál pár ember (nem mintha érdekelne), de egy fönöknek elsősorban a hatékony munkával kell foglalkozni. Az én "receptem" a következő: a beosztottad legyen jól fizetett,alkalmazkodóképes. Gyakran dicsérd,jutalmazd.Néha vegyél fel selejtes dolgozót akit kirúghatsz. Így a többiek is tudják kinek hol a helye. Durván hangzik, de az idő eddig engem igazolt.
üdv. Maya
Jó! Akkor az első kérdés (a Meló, a Feladat elvégzése) után, a második legfontosabb - mit akar a Főnök? Tudja-e egyáltalán, hogy mit is akar, közli-e ezt egyértelműen a beosztottakkal?
Azt értem ez alatt, hogy a főnöknek csak akkor van tekintélye, ha a beosztottak szakmailag elismerik, tudják róla, hogy ő tudja a dolgát, az általa felállított szabályokat pedig elfogadják, mert azokat mindig és következetesen betartja és betartatja. Tétovázni nem lehet, mindig dönteni kell. A rossz döntés (amit bármikor ki lehet javítani, meg lehet változtatni, ha kiderül az, hogy hibás volt) is sokkal jobb, mint a vacilálás. A bizonytalanság az, ami szétzülleszt bármit. Szóval, a főnöknek a hibás döntést is vállalnia kell, legfeljebb utólag majd elismeri nyilvánosan (!!!), hogy az adott pillanatban rosszul döntött.
Más. Ideális esetben (ritkán van ilyen, vagy egyáltalán nincs) a főnök válogatja ki a beosztottait, állítja össze azt a csapatot, amelyikkel dolgozni tud - team. Nos, ez már önmagában bizonyos fokig garantálja azt, hogy a meló, a feladat elkészül, a csapatra vonatkozó szabályokat (korlátozásokat, mit lehet és mit nem szabad) a résztvevők elfogadják és betartják, ellenkező esetben borul az egész és a team széthullik. Ez az a pont, ahol a főnöknek nagyon keménynek és következetesnek kell lennie. "Kapott anyagnál" ez persze nehezen megy, mert a sok kompromisszum akár meg is akadályozhatja a team tevékenységét. A team lényege éppen abban van, hogy mindenki a saját dolgát jól tudja és a főnöknek csupán az együttműködést kell megszerveznie és fenntartania, a közben felmerülő problémákat megoldania. Ha ez az alapállás, akkor pedig elég egyszerű meghatározni, hogy mi az, ami kárt okoz a team tevékenységének, magának a csapatnak a létezésének, és mi az, ami nem okoz kárt, csupán kisebb zavart jelent, amit el lehet hárítani. A lényeg, hogy ennek a megitélése mindenki számára egyértelmű legyen. Ha a "valamit valamiért" elv mindig érvényesül, akkor különösebb probléma nem is merül fel.
Hi
hkr
A sör miatt ne aggaszd magad, majd viszek be, közel lakom leendő rezidenciádhoz:)
Főnöknek lenni egy istenverés. Bezony. Mi sosem készülünk el időre, csak valami fatális véletlen folytán. Állandóan olyan problémákkal nyűglődünk, amik hátráltatják a melót, s a megoldások meglehetősen időigényesek. Amikor megáll az ész, nem működnek a bevált eljárások, mindenki tőled vár döntést, s tetszik avagy sem, Istent kell prezentálni, az összes felelősséggel együtt. Ez ugye a robotnál sokkal kevésbé látványos, tehát bejátszik "a főnök nem csinál semmit" klisé.
Továbbá: sokszor kell szembesülnöm azzal, hogy a lemaradás oka a beosztotti állomány relative alacsony szintje, de valahogy nem visz rá a lélek a drasztikus változtatásra. Inkább agyalok, mint a disznók, miként lehetne úgy leosztani a melót, hogy mindenki hasznosnak érezze magát, s télleg pont kerüljön egy-egy nap végére.
Ami a hétvégi game-partyt illeti, vajon mért haraptak igy a hátadba? Ami a munkahelyeden történik, ahhoz a hétvégén is közöd van, nem is kevés. Én barátilag tisztáznám az egerekkel, hogy mindenki csak a sajátjával verje a csalánt.
Nem is az a baj, hogy a meló nem készül el, hanem az, hogy pl. egy ilyen játékakciónak lehetnek következményei.
Pl. az egyik kollega be akart jönni dolgozni munkaidőn kívül, de nem tudott, mivel a gépét is bevonták a játékba. A játék tehát ha úgy nézzük, zavarta a munkát, ha meg úgy nézzük, akkor ez munkaidőn kívül volt, tehát mégsem.
Ezen kívül nemcsak kollegák jöttek, hanem azok ismerősei is, akik szabadon mászkáltak az irodában. Ha akartak volna, bármibe belenézhettek volna, akár még el is tulajdoníthattak volna ezt-azt.
És hát az sem biztos, hogy jó, ha a játékhoz szükséges CD-ket a cég CD-íróján másolgatták, nem teljesen jogtiszta módon, majd feltelepítették a PC-kre stb. Ezért ugyebár én vagyok a felelős, és azt hiszem, a Markóban nem túl jó a sör.
Há', kérem szépen, az első kérdés, hogy a meló kész van-e, időre és Lyól, ahogy ill? Mer'hogy minden más ebből ered. Ha "nem veszed észre", akkor hülyének nézhetnek. Ha Lyól letolod a bandát, akkor meg aszongyák, hogy játszod az eszedet és azt hiszed, hogy "már te is vagy valaki, mer' fölvetted a kamásnidat meg a nyelesmonoklit", és akkor ebből pofoszkodás lesz tekintélyőrzésileg, vagy hogyanis... Nos, ezér' van az, hogy ha azt nézed, hogy amit meg kell csinálni, az mindig megvan és úgy, ahogy kell, akkor az összes többi dolog teljesen mellékes, és akkor addig vagy főnök, amig ezt az egészet összehozzátok, azon kívül meg annyit ihatsz a társasággal együtt, amennyit jólesik. Azér' viszont, hogy kihagytak az ivászatból, én rendesen megharagudnék... :)))
Óriási munka lehetett itt a hétvégén, mert a konyha tele van üres borsodis flaskákkal. Erre azután döbbentem rá, hogy az előző hozzászólásom begépelése után kimentem egy ásványvízért.
De egyéb jelek inkább arra utalnak, hogy nem a munka hevében szomjúhoztak meg, hanem a kollegák game klubot alakítottak ki szombaton a cég gépparkját, lokális hálózatát felhasználva.
Mi a teendő ilyenkor? Örüljek, hogy ennyire otthon érzik magukat, vagy dorgáljam meg őket, hogy legalább szóljanak előre ha a cég infrastruktúráját igénybe akarják venni magáncélokra?
Vagy hunyjak egyszerűen szemet? Mintha észre se vettem volna?
Wágner úr: egy jó azért van: nincs főnököm, aki megtilthatná, hogy munkaidőben legurítsak egy plzenit. :-) Persze ha az alkalmazottam sörözget az asztalánál, az más, akkor moralizálhatok, hogy toljam-e le, vagy igyak egyet vele én is.
