Keresés

Részletes keresés

81713 Creative Commons License 2000.08.02 0 0 36
Kedves phls!

Nem tudok azonosulni az és/vagy általad felvázolt helyettesítésével.

A vagy-vagy szerkezet csak az egyik vagy csak a másik feltétel (esemény) bekövetkezését teszi lehetové. Bármelyik feltétel teljesülése kizárja a másikat. (Programozóknak: XOR)

Az és/vagy (ésvagy) szerkezet megengedi vagy csak az egyik, vagy csak a másik, vagy mindkét feltétel (esemény) egyideju bekövetkezését. (Programozóknak: ANDOR, &OR)

A fentebb leírt logikai összefüggések szorosan kapcsolódnak az adójog kérdéseihez, mivel a bevallás(ok) törvényes határidejének idopontjában történo elkészítésekor, igen nagyszámú feltételvizsgálatot (Programozóknak: If-Then-Else, Select Case) kell elvégezniük az adóalanyoknak, hogy a törvényben leírt feltételek közül melyek azok, amelyeknek megfelelnek és/vagy (ésvagy) nem.

10telettel:
A Dagotta

Előzmény: phls (33)
81713 Creative Commons License 2000.08.02 0 0 35
Kedves Kartácsak!

Az és/vagy ügyében: jelenleg 709 joganyagban létezik ez a szószerkezet, ebbol 69 a törvény.

A legrégebbi 1988-ben keltezett. Szvsz 12-év eltelte után elfogadhatónak tekinthetjük.

10telettel:
A Dagotta

Törölt nick Creative Commons License 2000.08.02 0 0 34
Tisztelt 3x!

Köszönöm a gyors reagálásokat. Én a "vagy"-ot mindig megendedő értelemben használom. Valószinüleg ebben az értelemben használnám a végrendeletemben is. A kérdésem a következő lenne:

Ha a bíróság megsemmisítette a végrendeletet, akkor mi történt a pénzzel? Megkapták és elitták a részeges örökösök ? Megkapta örökös hiányában az állam ?

Végül teljesült-e az örökhagyó akarata, hogy a pénzt jótékony célra hagyja ?

Igazad van abból a szempontból, hogy egy ítéletet egyféleképpen lehet végrehajtani. Itt azonban nem ítéletet, hanem egy végrendeletet kell végrehajtani. Ha a végrendelet fogalmazása a végrehajtónak végtelen lehetőséget ad, akkor ezzel szabad kezet ad a kijelölt személynek a kereteken belüli szabad felhasználásnak.

Véleményem szerint a fogalmazási hiba itt a bíróság számára inkább ürügy volt, mint ok. A bíróság esetleg nem értett egyet az örökösök kisemmizésével, de ennek jogilag nem lehetett másképp érvényt szerezni.

Előzmény: 3x (32)
phls Creative Commons License 2000.08.02 0 0 33
Ne csináld má', trixi...

1. Az és/vagy nem fér bele a hagyományos magyar írásjelhasználatba.

2. Nincs is rá szükség – egyértelműen angolmajmolás. (Ha mégis kiderülne, hogy kell, akkor jobb lenne simán csak ésvagy-nak hívni, ld. dehogy, mármint, habár stb.)

3. Azért nem kell e fura szörny, mert a "vagy" kötôszó a magyarban egyértelműen megengedô értelmű. Az eredeti példában is az: könyörületességi vagy jótékonysági célokra fordítani vmit: vagy erre, vagy arra, vagy mindkettôre. A magyar szemlélet számára itt szó sem lehet kizáró értelemrôl.

4. Ha egy helyzetben nem megengedô értelmű a "vagy", akkor az nem az utóbbi, hanem az elôbbi tulajdonsága, vagyis a szövegösszefüggésé – bár ilyenkor mindegy, hogyan értelmezed, mert a metszet üres halmaz. Pl.: "Már nem emlékszem, Gyôrben vagy Sopronban laktam, amikor...".

De viszontag...

ResetGomb:

5. A XOR-t a magyar a "vagy... , vagy" kötôszó-párral fejezi ki, már ha szükség van nyomatékosítani ezen értelmét: vagy 5 kiflit végy, vagy 3 zsömlét.

6. A dolog pikantériája, hogy nem az egyszerű kötôszónak, hanem e -párnak van két értelme. A több évtizeddel olvasott Varga Tamás-féle logikakönyvbôl emlékszem egy példára. Az apa rászól a gyerekre az asztalnál: fiam, az ember vagy eszik, vagy olvas! Itt nyilván azt jelenti a páros vagy, hogy MAX. az egyiket csinálhatja az ember gyereke. Más szóval: ez pont az ÉS negáltja.

3x Creative Commons License 2000.08.02 0 0 32
Tisztelt kartársak,

Ide kapcsolódik, hogy az angol 'and/or' magyar "és/vagy" kapcsán vérre menő vitát folytattunk már a 'Ferdítés, avagy Jákob szeksztánsa' klubban.

Egyesek szerint az és/vagy helyett a magyarban esetenként (állításnál) tökéletes az "és", máskor (tagadásnál, tiltásnál) a "vagy", egyébként pedig ott van a csodálatosan rugalmas "illetve".
Szerintem pont a jogi nyelvben igenis van értelme és épp az említett esetben kapóra is jött volna, ha vagy helyett az és/vagy formulát használta volna. A komolyabb szerződésekben például betiltanám az "illetve" használatát, ami az ügyvédek kedvenc maszatoló fordulata.
(Magam az 'and/or'-t minden esetben 'és/vagy'-nak fordítom szerződésekben, abból még sosem lett galiba.)

A konkrét kérdéshez:
A bíróság _pontosan azért_ nem tudott ítélni, mivel a vagy lehet kizáró és lehet megengedő is.

Az ítéletet viszont csak egyféleképpen lehet/kell végrehajtani, most már érti a porblémát, kolléga ?
(Tehát a bíróság nem rendelheti el 3 kifli és 2 zsemle vásárlását a hagyatékból, mivel végtelen (na jó, véges, szóval túl sok) egyéb variáció lehet.

Üdv

Előzmény: Törölt nick (31)
Törölt nick Creative Commons License 2000.08.02 0 0 31
Kedves Kis Ádám!

A 16-os hozzászólásban megemlít egy angliai esetet, amelyben a "vagy" a lordok háza szerint nem volt értelmezhető. A könyvet nem tudom megszerezni, ezért kiváncsi lennék rá, hogy szerepel-e benne indoklás és mi az ?

Számomra az idézett kifejezés egyértelmű, kiváncsi lennék, mi kifogást találtak benne a nyagytudású bírák ?

Programozó lévén számomra a "vagy", avagy ahogy mi írjuk "OR", teljesen egyértemű. Ha a feleségem elküld a boltba, hogy "vegyek zsemlét VAGY kiflit", akkor nem vethet semmit a szememre, ha veszek csak 5 kiflit, vagy esetleg csak 5 zsemlét. Mivel a köznyelv nem ismeri a XOR-t, az is belefér, ha 2 zsemlét és 3 kiflit veszek.

Tisztelettel
ResetGomb

Előzmény: Kis Ádám (16)
81713 Creative Commons License 2000.07.26 0 0 30
Kedves phls!


Nos, az eredeti kérdésem kapcsán pontosan ugyanolyan tudatlan maradtam, mint voltam. Ilyenkor menetrendszeűen lépek a következő kérdésre.

A tudatlanságom megmaradása semmiképpen sem a Te válaszod következménye, hanem kedvenc jogalkotóinké.

Viszont a slendriánság zavar. Nagyon zavar.

dP

Előzmény: phls (29)
phls Creative Commons License 2000.07.26 0 0 29
Kedves dP!

Eredeti kérdésed az éttermi számlán lévô ÁFA levonhatósága volt. Most a szállást és az utazást firtatod. Én úgy vettem ki a szövegbôl, hogy e dolgok bizony nemcsak példák, hanem határozottan e két kategóriára vonatkoznak a megfelelô kitételek. De én vagyok a tízmilliomodik legjobb szakértô e területen.
Hogy az általad az 5. pontban közölt APEH-értelmezés miért nem említi e két kategóriát (és szerepüket), azt szerintem már végképp ne tôlünk kérdezd, hanem ôtôlük. Ti. ez szerintem nem nyelvi probléma, hanem slendriánság: egyszerűen kifelejtették. Nem ôk az egyetlenek, s nem ez az elsô eset. (Állítólag az új magyar forint gyerekkorában megtörtént, hogy egy bankjegyhamisítót nem tudtak elítélni: a törvény ui. csak a pénzhamisításról rendelkezett...)

81713 Creative Commons License 2000.07.26 0 0 28
Kedves phls!

Köszönöm szakértői minőségedben adott válaszod, de sokkal okosabb nem lettem. Ha úgy gondoljátok, hogy én személy szerint igazságtalanul bánok Veletek, akkor mit szóljunk mi adóalanyok? :)

Engem inkább az izgat, hogy mit jelenthet a következő kifejezés: az ezen felül nyújtott szolgáltatás (szállás, utazás). A szállás utazás kifejezés szerintem csak példálózó, nem taxatív felsorolás. A társasági és osztalékadóról szóló törvényben nem is szerepel. Mire terjeszthető ki? És ha kiterjeszthető, akkor miért csak az üzleti vendéglátás során biztosított étel és ital adója vonható le?

Pusztán az a tény, hogy a reprezentációs költség általános forgalmiadó nélkül számolható el, az szerintem nem jelenti azt, hogy az adóalanynak megnyílna a joga az adólevonáshoz.

Nekem sem elégséges az a magyarázat, hogy közvetlenül nincs tiltva.

Kedves wizes!

Már említettem, hogy a Jogalkotásról szóló 1987.évi XL. törvényt. Ennek a 18.§-a az alábbiakat rendeli:

"18.§ (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.
(2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.
(3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű."

Erről ennyit.

dP

Előzmény: phls (26)
wizes Creative Commons License 2000.07.26 0 0 27
T. DP!
Törvény van arról, hogyan szülessék a tv.! /Nyelvhelyesség, értelmezés, stb. .. !/
Valahol megvan, ki találja meg előbb?
Szabad a gazda.
phls Creative Commons License 2000.07.25 0 0 26
Megvan! A hajóskapitány 46 éves. A fehér cipôt a mérnök hordja, s a neve Béla (nem a cipôé).

Kedves DP! Ám hajítsanak rám követ a többiek, hogy a nevükben is beszélek, de azt hiszem, hogy egy kissé túlbecsülsz bennünket. Mi csak afféle jámbor nyelvelôk vagyunk; igazságtalanul bánsz velünk! Személy szerint nekem az egész szöveg egyébként tetszik, mi több, egyenesen a kedvemre való – csak tudnám, hogyan jelentkezhet valami jogcímként! S mit jelent az, hogy az egyéni vállalkozó vmit a vonatkozó adó megfizetése mellett számol el. No meg, hogy miért a jövedelemadó személyi, miért nem maga a jövedelem? Biztos itt van a Kupa elásva!

Egyébként, hogy ne csak a hülyeségemet fitogtassam, ha jól értem, azt kérded: miért vonható le az APEH szerint az éttermi számla áfája. Föltételezem, hogy a válasz a 4-es pontból eredeztethetô, az ugyanis arról szól, hogy mikor NEM vonható le. Nos, keressünk egy olyan alpontot benne, amely nem igaz! (A formális logika szerint ugyan ez nem elegendô, de ...) Szerintem rögtön az a) meg is felel e célnak. Tézisem szerint a repit, magyarul a vendégek degeszre tömését és leitatását a fônök egészben vagy részben a saját adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel. Magyarul a fônök (tudod, akinek alanyiságot eredményezett a tevékenység) a cég tevékenységét olajozza a vendégek megvályúztatásával.

Szakértôi díjam személyijövedelemadóelôlegbefizetés-igazolás mellett adóalap-korrekciós jogcímű.

81713 Creative Commons License 2000.07.24 0 0 25
Kedves Kartácsak!

Elnézést kérek, kicsit sokáig tartott, amíg összeszedtem a vitaindító joganyagot, értelmezéseket, stb.

Kezdjük akkor a reprezentáció körüli gondommal.

1.) Definíció a reprezentáció fogalmáról:

reprezentáció, reprezentálás lat 1. képviselet 2. vkinek hivatali állásával, rangjával, hivatásával együtt járó, hagyományos formákhoz kötött módon való megjelenése, magatartása, ténykedése

reprezentál lat 1. képvisel 2. rangjához, hivatali állásához mérten él; társadalmi tekintélyt tart, mutat 3. jó fellépésée van, tud szerepelni 4. ritk ábrázol, mutat
(Forrás: Bakos Ferenc Idegen szavak szótára)

2.) Definíció a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényből:

reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;

3.) Definíció a személyi jövedelmadóról szóló törvényből:

reprezentáció címén az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de legfeljebb évi 100 ezer forint, azzal, hogy reprezentációs költségnek minősül az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott szolgáltatás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül), kivéve ez utóbbit, ha természetbeni juttatásként, a vonatkozó adó megfizetése mellett számolja el az egyéni vállalkozó;

4.) Rendelkezés az Általános forgalmi adóról szóló törvényből:

Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást
a) egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve, ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;
b) közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz (30. §) használja fel, hasznosítja;
c) üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja.
(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:
a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 36) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;
b) a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;
c) a távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele esetén.
(3) Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között arányos megosztás nem alkalmazható, az ilyen beszerzések adótartalmát - teljes egészében - le nem vonható adóként kell kezelni.

5. APEH értelmezés

1994/319. APEH iránymutatás
A reprezentációs költség fogalmának értelmezése
A reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része az 1994. évtől külön adóalap-korrekciós jogcímként jelentkezik. Ezért külön jelentőséggel bír a reprezentáció fogalmi meghatározása és ezzel kapcsolatban az általános forgalmi adó megítélése is. Tekintettel arra, hogy mind a két adónem eltérő fogalmakat használ, indokolt a kölcsönös kapcsolat tisztázása.
1. A társasági adó (3.§ 14.)
A reprezentációnak három válfaja nevesített:
- az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint a kapcsolódó természetbeni ellátás (szállás, utazás);
- az üzleti ajándékozás nem magánszemélynek, hanem üzleti partnernek;
- az állami ünnepekhez és évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége.
2. Az általános forgalmi adó
Az áfa-törvényben a reprezentáció nem nevesített, kezelése csak az általános szabályokból vezethető le.
- A pusztán ajándékozási célú beszerzés esetén (az adót is tartalmazó 500 forint feletti egyedi beszerzési árnál) a beszerzésre jutó általános forgalmi adó nem vonható le [áfa-törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja], saját előállítású ajándék esetében pedig adófizetési kötelezettség jelentkezhet [áfa-törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja és 7. § (3) bekezdés b) és c) pontjai].
- Hivatalos éttermi, vendéglátói számla esetében, továbbá élelmiszer közvetlen bolti beszerzése esetében - amennyiben üzleti partner megvendégelését szolgálja - az adó levonható.
3. Következtetések - összefüggés a két adó között
A társasági adótörvény szerint a reprezentációs költség magában foglalja a vissza nem igényelhető általános forgalmi adót is. Így a következő esetek fordulhatnak elő:
a) a vendéglátóipari egység vagy a bolt számlájával alátámasztott üzleti célú (vendéglátóipari egységben vagy munkahelyen történt) vendéglátás esetében az általános forgalmi adó levonható, tehát nem része a reprezentációs költségnek;
b) kis értékű ajándék [áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 6.) pontja] esetén az általános forgalmi adó levonható, tehát az áfa nem része a reprezentációs költségnek;
c) a magánszemélynek történt (adót is tartalmazó 500 Ft feletti egyedi értékű) ajándékozás esetén - ha nem reklámtevékenységről van szó - a forgalmi adó nem vonható le, tehát ez is része a reprezentációnak;
d) az állami ünnep, évforduló, társadalmi esemény, munkahelyi megemlékezés alkalmából nyújtott vállalati vendéglátás a le nem vonható forgalmi adó következtében szintén tartalmazza a reprezentáció részeként a forgalmi adót.
(PM. Jövedelemadók főosztálya 62.357/1994., PM Forgalmi adó főosztály 64.418/1994. - APEH 9240204861 Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/11.)

Nem tudom egyértelműen levezetni, hogy a vendéglátóipari egység vagy a bolt számlájával alátámasztott üzleti célú (vendéglátóipari egységben vagy munkahelyen történt) vendéglátás esetében az általános forgalmi adó levonhatóságát, miért engedi meg az idézett APEH iránymutatás?

10telettel:
A Dagotta

phls Creative Commons License 2000.07.23 0 0 24
Most én izélek: (itt:) közölni való.
81713 Creative Commons License 2000.07.22 0 0 23
Alakul.
Előzmény: phls (22)
phls Creative Commons License 2000.07.22 0 0 22
Elismerésed minden hájjal kenegeti lelkemet. No de tárgyra... van már közölnivaló díszpéldányod?
81713 Creative Commons License 2000.07.22 0 0 21
Izé... hosszab=hosszabb
dP
Előzmény: 81713 (20)
81713 Creative Commons License 2000.07.22 0 0 20
Kedves phls!

Mesterem! Ezzel a hosszab káka poénnal kilőttél a pályáról. Óriási! :DDD

dP

Előzmény: phls (19)
phls Creative Commons License 2000.07.22 0 0 19
Szerintem annak a tenyészetnek, amelyiknek az "A vagy B" értelme nem világos, nem lehet eléggé szaporítani a szót. Ha úgy akarják, juszt sem lesz egyértelmű a szöveg, hiszen ezért fizetik ôket. (S különben is, egy régi Dakota-mondás szerint hosszabb kákán több csomó van.)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.07.22 0 0 18
Dír Dagkotta miszter!
1-etértek Önnnnnnel. De ne is haraguggyin, az egyértelmű adószabájok nem frankük, azt az adóhivatal is megérti. Akkor miből fogunk élni?
ádám
Előzmény: 81713 (17)
81713 Creative Commons License 2000.07.21 0 0 17
Tisztelt Kis Ádám Úr!

Igazán megtiszteltél véleményed kifejtésével. Köszönöm.

Attól tartok alapvetően igazad van. De a mezei pórnép -mint pédául az ügyfeleim és én- ezen kommunikációra alkalmatlan jogi szövegekből állapítjuk meg az államnak fizetendő közterhek összegét.

Ez kőkemény pénzügyi kérdés, ezért álláspontom szerint nem megengedhető a többértelmű fogalmazás. Arról nem is beszélve, hogy a jogalkotásról szóló törvény ezt kifejezetten tiltja.

Inkább szaporítsák a szót, de legalább értelmezhető legyen a szöveg. Jelen ismereteim szerint szaporítják is a szót, viszont egyre érthetetlenebbül.

10telettel:
A Dagotta

Előzmény: Kis Ádám (16)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.07.21 0 0 16
Jó napot!
Nekem úgy tűnik, fél szavakból is értitek egymást. Hát, én nem mindent értettem az eddig írtakból. A dologról azonban van véleményem.
Tudomásul kell venni, hogy a jogi nyelv a köznyelvtől és az irodalmi nyelvtől is különböző nyelvváltozat. Elsőrendű jellegzetessége a teljes szabatosságra való törekvés. A köznyelv lehet bizonytalan, és megengedheti, hogy a közlő pontatlanságait a befogadó helyesbítse.
Max Black A nyelv labirintusa című könyvében (127. oldal) egy példát hoz erre:
valaki félmilliót hagyott "könyörületességi vagy jótékonysági célokra" (Angliában). A hagyatékot megtámadták, és azt a Lordok háza végül megsemmisítette, mert nem volt értelmezhető a "vagy".
A jogi szöveg nem kommunikációra való, és akkor jó a minősége, ha teljesen egyértelmű. Ez viszont nagy redundanciát igényel. Különösen a nyelvtani bizonytalanságok miatt, amelyeket sokszor csak szószaporítással lehet kiküszöbölni.
Kis Ádám
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 15
Elhal, vagy lesz valami ebbő'?
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 14
Akko'?
Előzmény: 81713 (13)
81713 Creative Commons License 2000.07.21 0 0 13
Hmmm...

Ebben a topic-ban próbáljunk meg egyértelműen -a magyar nyelv helyesírási szabályainak és értelmezésének megfelelő módon- írni, mondandónk pontos és érthető kifejezésének céljából.

Izééééé....
dP

Előzmény: wizes (12)
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 12
Javaslat.
Ebben a topicban próbáljunk meg egyértelműen, a magyar nyelv helyesírási szabályai és értelmezése szerint írni amit mondani akarunk.
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 11
T. Dp!
Off
IIImelt kűttem!
On
Nna mi van?
az általad felsorolt 4 pont kevés!
81713 Creative Commons License 2000.07.21 0 0 10
Azt.

És ez a legrosszabb, hogy a jogalkalmazónak ideáig kelle lesüllyednie.

Ahhoz, hogy megértsek -és helyesen alkalmazzak- egy jogszabályt, kell:

1.) az MTA nyelvi kollokviumának állásfoglalása
2.) ilyen-olyan hatóság elvi iránymutatása
3.) LfB jogegységi határozat
4.) AB határozat.

Akkor most mi van?
dP

Előzmény: wizes (9)
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 9
Bocsánat.
TE!
Előzmény: 81713 (6)
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 8
MI!
Mert!!
Mert mert.
Előzmény: 81713 (6)
wizes Creative Commons License 2000.07.21 0 0 7
Igazi nyelvészt /NYELV-ÉSZT/ kell hívnunk!
Előzmény: 81713 (4)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!