Nyáron úgy tűnik, Olszország felé vesszük az irányt a családdal, és arra gondoltam, ideje beavatni a fiatalokat a via ferratába.
Van valami ajánlott útvonal a Dolomitokban, ami egy 13 és egy 14 éves gyereknek is alkalmas lehet, nem nehéz, de látványos? 1-2 hazai kis ferrata tapasztalatuk van csak.
Egyébként szomorúan vettem észre, hogy az Ivano Dibona beszállásához menő felvonót bezárták (mondjuk jórégen, én még elötte voltam). Az egy jó útvonal, de a 900 m szint a beszálláshoz nem hangzik jól😃
Bonyolultabb ez egy kicsit. Nagy kaliberű mászók, mint Kukuczka, Wielicki stb. sem mentek el a főcsúcsig, nyilvánvalóan nem szándékosan. A magyar csúcselérők közül az oxigénnel mászó Price Márton volt az első, aki a főcsúcson járt, a többiek mind megálltak valamelyik előcsúcson. Még Erőss Zsolt is, akit pedig Földes András könyvének tanúsága szerint előzetesen figyelmeztetett egy külföldi mászó, hogy a csúcsnak látszó kiemelkedés még nem a csúcs. Csakhogy Erőss Zsolt minden jel szerint ezt alaposan félreértette, Földes András leírásából ugyanis az vehető ki, hogy a csúcsgerinc alatti vállat nézte csúcsnak látszó nemcsúcsnak, ugyanis sokan (egy szintén elterjedt, és az ügynökségek által hallgatással honorált gyakorlat szerint) már ott megálltak, és ál-csúcsfotókat készítettek. De azt a helyet nem lehet tévedésből csúcsnak nézni, hiszen fölötte összetéveszthetetlenül ott tornyosul a csúcsgerinc. Ellenben az általad belinkelt cikkben közölt drónfelvételen látható két előcsúcs (C2, C3) a takarások miatt mind a csúcsgerinc alatti vállról nézve, mind pedig a csúcsgerincre fölmászva összetéveszthetők a legmagasabb ponttal kivéve, ha valaki az előcsúcs(ok)on a hóbucka legtetejére fölmászik, és körülnéz: akkor észrevehető, hogy a gerinc még tovább emelkedik.
Nyilván ez a körülnézés nem jut eszébe egy jelentős mértékben serpa asszisztenciára támaszkodó, fáradt mászónak, ha látja, hogy az adott ponton véget érnek a kötelek és röpködnek a normál esetben csúcsot jelző színes imazászlók. Ám a föntebb említett nagy nevek és még egy sereg másik, akiknek Manaszlu-csúcselérését a nyolcezres-expedíciók első számú dokumentátora, Eberhard Jurgalski nemrégiben az új kutatási eredményekre, köztük a fönt említett drónfelvételre hivatkozva annullálta közül sokan ennél önállóbb mászók voltak. Mégis benézték, ennek pedig nyilvánvalóan az az oka, hogy a terep még a helyszínen is rosszul belátható, nagyobb távlatú képekkel igazolt részletes dokumentáció pedig most készült először.
Van aki állítja, hogy sejtelme sem volt, hogy tovább is tart még a hegy, mások szerint elég nehéz nem észrevenni, hogy ott tornyosul az igazi csúcs. Mindenesetre sokan zokszó nélkül újra nekivágnak korrigálni.
A drónképet elnézve nem meglepő, hogy az irodák nem vitték tovább a kuncsaftokat, az az utolsó szakasz valószínűleg sokat ártana az eredményességnek.
Nem olvastam el az interjút de Pintérnek meg pláne semmi köze nincs a hegymászáshoz. Nem tájékozott, téved, csúsztatt.
Az előző hozzászólásodból, a külföldi mászókról jutott eszembe Dávid egyik tavalyi kijelentése miszerint minden mászó hibbant aki télen a Himalajba megy. Evvel hányat is fikázot le? Magát biztos nem...
"A gond az, ha megpróbálja eladni az átlagember számára nyilván hatalmas, de igazából középszerű teljesítményét világszínvonalnak. És azért ebben KD igencsak az élen járt. Emlékszem olyan útjára, ami szólónak volt eladva, aztán nem lett csúcsmászás, mert nem volt kihúzva a kötél. Másképpen fogalmazva a stílus."
Az az érzésem, Dáviddal kapcsolatban nem ugyanazt a filmet nézzük. A fenti állításaid többségét ebben a 8 évvel ezelőtti interjúban cáfolja. A ki nem húzott kötél miatt meghiúsult csúcsmászásról én nem tudok, de én se tudhatok mindent.
Nagyjából egyetértünk. Szerintem a mászás mindig is elitista volt, és az is marad. Csak itt a kiváltságot nem a születés, meg a rang adja, hanem a tehetség kitartás és szorgalom - a munka.
Mindenki szíve joga, hogy mit és hogyan mászik. Mindenki mást keres benne. Nekem ezekből a kaland hiányzik, de ez ízlés dolga. De ettől még becsülöm és értékelem.
A gond az, ha megpróbálja eladni az átlagember számára nyilván hatalmas, de igazából középszerű teljesítményét világszínvonalnak. És azért ebben KD igencsak az élen járt. Emlékszem olyan útjára, ami szólónak volt eladva, aztán nem lett csúcsmászás, mert nem volt kihúzva a kötél. Másképpen fogalmazva a stílus.
Pl. az a Price Márton nevű srác teljesen korrekt volt, pontosan tudta a helyét. Csak gratulálni lehet a teljesítményéhez.
Szerintem csak nem fogalmaztál pontosan, mert nem csak a nyolcezres mászók az expedíciós mászók. De így már értem, és ebben egyet is tudok érteni.
Más kérdés, hogy abban viszont nagyon nem, hogy a nyolcezresek, főleg a magasabbak normál úton történő, palack és és magashegyi teherhordó nélküli mászása méltatlanul le van húzva.
""szóló" 8 ezres jumározva a fix kötélen"
Ez egy szükségtelenül elitista és rém lehúzó megközelítés. Egyrészt egyik mászó sem akarja ezt szólónak eladni. Másrészt a független nyolcezres expedíciós mászóinknak megvan rá a képessége, hogy a fix kötelet kiépítsék. Más kérdés, hogy erre esélyük sincs, mert a kereskedelmi expedíció uralják a normál utakat, örülhetsz, ha nem vernek meg. De azért mondjuk Pakisztánban a K2-n Dávidék hozzá tudták tenni a maguk kis munkáját a fix kötelezéshez. Persze ettől még tény, hogy a meglévő, más által kirakott fix kötél használata előny. De erről nem a mászó tehet, hanem az ipar. Minden más asszisztenciáról, amiről le lehet mondani, lemondanak, hogy a lehető legönállóbb legyen a teljesítményük. És senkitől nem várják el, hogy világsztárként kezeljék őket.
Palack nélkül nyolcezrest mászni normál úton még ma is komoly teljesítmény, jelentsen mászótechnikában bármilyen kihívást is. Palack nélkül nyolcezer felett létezni is szívás. Mindenki tudja, hogy az élvonal hol tart és milyen szintet képvisel, csak meg kell nézni, miért jár Arany Jégcsákány. De egyrészt kizárólag az olimpiai bajnokhoz mérni minden teljesítményt unfair, másrészt ennyire figyelmen kívül hagyni az oxigénhiány hatását és csak a technikai mászónehézségre koncentrálni alapvető sportszakmai hiba. Szerintem. Van, akit a magasság vonz, van, akit a nehéz technikai kihívás, van akit mindkettő. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága és a nehézsége is. Ha annyira könnyű és értéktelen lenne a normál utas nyolcezres palack nélkül, akkor minden tiszteletem mellett mondjuk Gabának miért nem sikerült egy sem?Ha annyira értéktelen, akkor hova helyezzünk egy David Göttlert? Neki miért nem derogál normál úton Everestet mászni? Vagy egy Ralf Dujmovitsot? Aki nyolcszor próbálta palack nélkül az Everestet, de csak palackkal tudta? Azért az ő mászómúltjában a 14 (bocs, Manaszlu miatt csak 13) nyolcezresen túl vannak a másik kategóriába tartozó komoly mászások is bőven.
Sokan vannak a hangadók között, akik annyival letudják a dolgot, hogy nekik méltatlan még a gondolat is, hogy nyolcezres normál útra menjenek, mert az a lúzerpálya. Oké. Csak nehéz úgy komolyan venni ezeket a kritikákat, hogy mondjuk ők sem jártak adott esetben 5000 felett sem, függetlenül attól, hogy 3500 alatt meg világszínvonalat teljesítettek. De hozhatnám azt a példát is, aki hangosan röhög Klein Dávidon, közben pedig kettőből kétszer nem jutott fel a választott nyolcezresére.
Szerintem nagyon sok tévhit kering a köztudatban és bizony az ego igen sokszor elhomályosítja az objektív megítélést.
Az én bejegyzésem alapvetően a 8 ezres mászókról szólt. Természetesen követem a kisebb magasságokban történt - publikált - mászásokat. Róluk írtam ezt: "Akik meg ilyen szinten másznak, azok keresnek olcsóbb, és számukra nagyobb kihívást jelentő célokat."
Amit pl. a válogatott művelt az nagyon komoly, messze több mint egy "szóló" 8 ezres jumározva a fix kötélen. Ez két halmaz és nemigen van átfedés.
"Egyiknek sincs komoly mászó teljesítménye kisebb hegyeken"
Ez azért meredek állítás. Lásd Bondit Peak 2022, Shkhara déli fal télen, vagy a mostani Istor-o-Nal. Ha ezek nem komoly mászó teljesítmények, akkor mik? Feltéve, hogy nem oda lyukadunk ki, hogy csak a csúcs elérése a komoly mászó teljesítmény, de a Bonditnál még az is megvolt. Komolytalan mászó teljesítmény nem nagyon kerül be az American Alpine Journalba.
Jelenleg nem tudok olyan aktív expedíciós mászóról, aki a 8000 ezres normál utaknál többre lenne képes. Egyiknek sincs komoly mászó teljesítménye kisebb hegyeken. A néhai EZS a balesete előtt, vagy a néhai Török Zsolt igen. Mécs Laci már nem aktív, Cinóék kiöregedtek. Akik meg ilyen szinten másznak, azok keresnek olcsóbb, és számukra nagyobb kihívást jelentő célokat.
Így marad a 8000 ezresek 50-60 éves normál útjainak ismételgetése.
A kereskedelmi expedíciós, hegyivezetős-oxigénes szolgáltatáscsomagot megvásárló extrém magashegyi turizmust mindennek lehet nevezni, csak önerőnek nem. Már ha a sportszakmai megítélés a cél. Attól, hogy magad fizetsz ki egy kvázi utazási irodai szolgáltatást, még nem lesz belőled hegymászó.
Tények:
- Neszmélyi Emil csak azért haknizhat az első magyar címkével az Everest szaki oldalán, mert azok a mászók, akiknek a mászó etika volt a prioritás és nem az elsőség ("palack nélkül vagy sehogy"), azok otthagytak neki egy trófeát, amit ő szemrebbenés nélkül elvett, full asszisztenciát használva, nulla mászó múlttal. A nehézségeket mindig kiemeli, a kapott asszisztencia valós jelentőségét szándékosan maszkírozza.
- "kicsi Dávid" négy nyolcezres csúcsán állt, palack és hegyivezető nélkül, köztük az Annapurnán első magyarként, utóbbit egyetlen honfitársunk sem csinálta még utána.
Ajánlom az érdeklődők figyelmébe az Aggteleki-karszt alig ismert részét, a Bódva-vögye térségét, egy kis szelet Magyarország, a többség Szlovákia - látványos képpel a két ország, egy hegység:
Én meg általánosságban is megvédem Klein Dávidot. A hegymászás egy soktényezős sport, teljesen normális, ha bizonyos körülmények között visszafordulsz, mert józan eszeddel belátod, hogy nagyon rosszak az esélyeid. Nyilván 8 ezresen már nehezebb belátni a halálzónában, ott nehéz jó döntést hozni, de nehogy már gyávának nevezzük azt, aki pl. egy előre tisztázott időlimit után visszafordul, vagy bizonyos időjárási körülmények között visszafordul.
A mostani esetnél sem gondolom hogy a biztosíthatatlan hólejtő egy ürügy lett volna, és nem egy valódi, jogos indok egy egyébként profi mászás tetejénél.
Qz a helyzet, hogy totál hobbi túrázó és hegymászó körökben is megvannak ezek a dilemmák, és nem mindig érxemes tovább kockáztatni, ha elsőre nem jön össze egy hegy, meg lehet próbálni máskor. Vagy nem. De mindig mindenki maga döntse el, hogy mit vállal be, valakit azért fikázni mert visszafordult nagyon aljas és rosszindulatú, mert nem kellene belehajhászni senkit sem, hogy az általa még helyesnek vélt kockázatnál többet vállaljon.
Ebben most szerintem nincs igazad. Eszembe sincs KD védője lenni, eléggé szánalmas volt, ahogy Kónyi halála után végighaknizta a médiát. De ez most egy korrekt, a mai kornak megfelelő vállalkozás volt. Ugyanezt nyomják a mostani világklasszisok is. Az, hogy a vége nem jött össze az belefér. De nem volt felhajtás, meg olyan mint korábban, hogy szóló a fix köteleken stb.
Azért az látni kell, hogy a világ élmászói előbb teljesítenek a kisebb hegyeken rohadt nehéz utakat (Tátra, Alpok). E nélkül egyszerűen nem ralitás, hogy majd 6-7 ezres hegyeken villantani valami csodát.
A seven summit meg a csúcsa a mai degenerált világnak.
Neszmélyi Emil nem hegymászó (ezt Ő maga mondja), ezért fölösleges őket összehasonlítani... függetlenül attól, hogy ki, mit gondol Klein Dávid teljesítményéről... az viszont tény, hogy Emil hozáállása a teljesítménysporthoz végtelen szimpatikus. Akinek van ideje, nézze/hallgassa végig, érdemes: https://youtu.be/oW0aQS-agPE
...és azt se feledjük, hogy van nekünk egy Neszmélyi Emil nevű nagyszerű embertársunk, aki minden felhajtás nélkül sikeresen teljesítette a seven summitot ÖNERŐBŐL - és még sok mindent, amire kicsi dávid sose lesz képes. Ez nyilván fájó pont, de a tények makacs dolgok, titkolják is a "körökben" rendesen.
Azt pedig tudomásul kell venni, hogy Reinhold Messner kaliberű őserő 100 évenként talán csak ha egy van - jó egészséget kívánva neki még sok-sok évig! Namaste a 79. évében!
Egyrészt a fentiek, másrészt - sajnos most sem tudom szánalom nélkül megjegyezni Klein Dávid újabb sikertelen, számtalanszor sokadig "ismét nem jutottam fel" akcióját..., emiatt nyilván a drukkerek nem csípnek, sőt... Legközelebb róla akkor kellene hírt adni, ha lenne valami elfogadható teljesítmény, úgy szeretném megélni - tényleg, oly régóta vágyok rá.
De ha már itt vagyok úgy is sokan utálnak, utáljanak még jobban: májusban Kazahsztánban és Kirgiziában túráztam hét- és ötezresek közelében - nagyszerű volt. Szerettem volna felmenni Kirgiszintánban a fegymászók temetőjébe, de arra aznap sajnos nem volt lehetőség. Ezért csak lentről R.I.P. nekik.
Irán hegyei mindent visz nálam, hasonlóan különlegesek talán Afganisztánban vannak...
Tegnap hatalmas eső volt Teheránban, a háttér Ebruszon a hó esett, ha nem látom saját szememmel, el sem hiszem a formációkat. Mindenki a bazárral volt elfoglalva, észre sem vették ezt a különlegességet.
A világ harmadik legrondább fővárosa egy kicsit finomodott emiatt. Kár, hogy nem volt idő felmenni a felvonóval a platóra.
