Szerintem itt nem a hagyományos értelemben vett metszésről van szó a füge esetében, hanem a túlzott besűrűsödés megelőzéséről és korona (bokor) alakításról.
A téli vagy tavaszi metszéssel a lemetszett ágak nyári termését veszítjük el, az itt fejlődő új gallyakon ősszel már terem. A téli metszés nem tudom mennyire indokolt? Igaz az, hogy tavasszal már nedvedzik a seb, de fertőzést még nem tapasztaltam jó pár év eltelte után sem. Talán pont a nedvek miatt?
Én szoktam tavasszal metszeni, Levágom azokat a gallyakat, amelyek a fűnyírást akadályozzák vagy pl. a bokor melletti járdára ránőttek, vagy rá fognak nőni. És persze ritkítok is, ha indokoltnak látom.
Aztán sok fügefajtánál jellemző lehet a gatyásodás, vagyis a gallyak-ágak megnyúlnak, felkopaszodnak. Ezt is érdemes megelőzni, előre gondolkozni.
Általában 2-3 évente csinálok egy koronaalakítást, amikor kiválasztom azokat az ágakat, amiket meghagyok és a megfelelő helyen elmetszem, elvágom őket. Alatta akár 3-4 új hajtás fog megjelenni, amelyeket a következő pár évben hagyok teremni. A meghagyott gallyak többségét a nyári termés után tőből kimetszem.
Nem ismerem ! De itt a szomszédban volt egy félhosszú szárú meggy ha minden igaz és áttelel akkor nekemis van belőle na azt megérné valami portálon behatárolni miféle az biztos hogy olyan 30 éve vették . Nagy szemű igazi savanyú és korai ,félhosszú szárral és sose volt benne kukac .
Én szoktam úgy is, hogy a mobilról küldök "magamnak" egy emailt (gmailt), és annak melléklete a fénykép (egy vagy több). Aztán az asztali gép elé ülve megnyitom az emailemet és letöltöm a mellékletet.
Esetleg úgy is megpróbálhatod, hogy ha a mobilod töltőkábelének egyik vége USB, akkor azt az asztali gépbe dugod, és a filekezelővel (sárga mappa) megpróbálod megkeresni az USB-re dugott telefonodat.
Nálam a telefon képernyőjén (Android) összedugáskor engedélyezni kell, hogy a számítógép (PC) olvashassa a mobilon lévő adatokat (hát persze itt most éppen a képeket:-)).
Egyes fenyegetések szerint pl. a Google "nem szereti", ha gmailes levelezőjén saját magunknak írkálunk. De nekem ezzel eddig nem volt problémám:-))
Én mindenképp kipróbálom ! De hogy kép lesz-e azt nem igérem mert nem tudom hogyan lehet átmenteni a gépre a telefonom meg csak béllyeg képet gyárt ,na abból semmi sem látszik . Filmet esetleg tudok csinálni .
akiket érdekel közülünk ez a téma, azok tavasszal azonos fán egymás közelében 1x fasebkezelővel kenjék jó vastagon esetleg száradás után rögtön mégegyszer, 1x egy másik metszést olajos rézkénnel, ecsettel bekenve. Biztos találunk 2-3-4 cm-es átmérőjű levágandó ágakat egy „felnőtt” fán. Ősszel cseréljünk tapasztalatot: részben fertőződési, részben kalluszképződés intenzításának mértékéről vagy elmaradásáról+foto.
(Remélem én is részt tudok venni ezen a tapasztalatszerzési akción, 79 éves vagyok és két súlyos betegségem van, több más kortünet mellett. A faluban hallottam azt a bölcsességet, hogy aki öregkorában nem tanul(gat) vagy elveszti az érdeklődését a hobbijától, az rövidesen tartósan vízszintes helyzetbe kerül. Én még az idén gyümölcsfákat oltottam, nagyméretű fákat M9-re cserélek. A nagyfákat már felfűrészeltem, az állvány már áll, Gergerg fórumtársunk leírásainak figyelembevételével.)
Erről jut eszembe, 2 kyoto fa törzsét valami kéregnyavaja megtámadta, félig lekopaszította. Sűrű bordói+S ecsettel lekenve bevált, a rosszseb nem terjedt tovább.
Érdemes lesz ezt a rézként kipróbálni erre a célra ,van kifejezetten ilyen jellegű szer ,és töményen ecsettel rákenni . Ki fogom próbálni mi történik A fűgéről amúgy is vágnom kel le ágakat mert már nem lehet tőle közlekedni sem .
Amikor 2023 áprilisában megifjítottam a Ceglédi óriást, éppen nem volt otthon fasebkezelő. A Bordóilé + Kén flakonjában lapult alul némi sűrű anyag, amit már nem lett volna könnyű permetezéshez feloldani. Öntöttem rá egy kis vizet (no nem lemosóhoz való hígítás, annál sűrűbbre hagytam), és ezzel kentem le a 4-7 cm átmérőjű sebeket. Szép új hajtásokat hozott a fa, de a "begyógyulást" nem kísértem figyelemmel.
Ha lesz alkalmam (most hideg van:-((), megnézem a sebeket (lefotózom).
Érdekes és hasznos téma! Én is rendszeresen használtam eddig hígítás nélkül és intenziven fasebkezelőt. A jelzett cikk számomra meggyőző. A jól bekent, egészséges fák vágásain a kalluszodás hiány nekem is feltűnt. Mi van akkor, ha csak réz+kén kombó oldattal kenjük be metszés vagy lefűrészelés után? Ha hígítjuk, akkor szerintem, ha egyáltalán van értékelhető antibakteriális szer a kenőcsben, akkor az nagyon lecsökkenthet. Szinte a hatástalanságig.
vastagabb ágaknál az a megoldás a módszer szerint, hogy sokkal hosszabb csonkot hagynak, így van tere a lerekesztésnek. aztán rendszeresen tisztítani kell. azt nem írja, de gondolom később a nagyobb darab csonkot is el lehet távolítani, ha olyan mélyen bekorhad.
Az a baj ám hogy amitől beforrna az csak 1 évig nő aztán elfásúl és többet nem nő . Ezt kell megakadályozni a kallusz tavaszonkénti felvágásával ,hogy a kallusz tetejére újabb kalluszt nőjön . Ekkor be fog nőni szépen de akár 3-4 évig is a kaluszt fel kell újítani másként csak az odú marad .
Na ilyet már én is láttam egy gyümölcsösben hogy minden évben levágtam és még se lett semmi baja ,feltör a földből minden évben . De pl a kék fügém úgy megsértődött amiért a szél eltörte hogy töből kipusztúlt .
Nem úgy kell elképzelni a bajt hogy levágod és egy hét alatt elpusztul hanem úgy hogy a levágás nem forr be még csak a kallusz sem képződik rajta és a pusztulás nem hogy csökkenne hanem egyre nagyobb teret érint hiába van a seb kezelve . Aztán ez miatt újra lesz vágva vagy épp kiodvasodik ha az ember nem tudja lentebb vágni és ilyenkor már semmit sem ér semmi sem kentem pedig rá mindent .
