Igazándiból én is pozitív hatását láttam mindnek, csak nagyon kicsi a hatékonyságuk.
Tényleg vagy állandóan kellett permetezni, vagy elszaporodtak a kártevők.
Ahogy a leírásod nézem ("néhány vegyszeres (mérges) permetezést ki lehet vele hagyni") normál permetezés mellett használod. Így el tudom képzelni. Egy disznó, egy lúd arányban.
De én amikor csak ezeket használtam, vegyszert egyáltalán nem, akkor a rengeteg permetezés ellenére is tele voltam mézharmattal, meg korompenészzel, meg levéltetűvel. meg a molyokkal.
Tavaly először 1-1 alkalommal permeteztem normál szerrel is (mert beleuntam a 2 naponta permetezésbe) és annak a hatékonysága összehasonlíthatatlan volt.
Ami még bevált a bio cuccok közül, az a fatörzsek ragasztózása. Ha nincs hangya a fán, akkor tetü is kevesebb van. Ha tetü kevesebb van, akkor úgy általában erősebb, egészségesebb a fa.
A káliszappannak egyértelmű pozitív hatását tapasztalom most már évek óta alma, és körte esetén. Nem szeretik a rovarok. Nem mindenható, de néhány vegyszeres (mérges) permetezést ki lehet vele hagyni. Főleg az érés közeledtével szoktam alkalmazni. Most már 3-4 éve fújom. Többször fújtam eső előtt fél-1 nappal. Annyi idő alatt kicsit meglazítja, amit kell, az eső meg lemossa. Nekem így vált be. Kicsit kevesebb a tetü, és a körtelevélbolha kártétele is. A körtedarazsak se szeretik.
A csalánlé is bevált. Apu rendszeresen szokta használni, neki működött. Az áztatási időben van a csont elkaparva, arra oda kell figyelni, de van ezzel kapcsolatban pár jó írás. Ha túl van áztatva, durván büdös tud lenni, meg szerintem nem is hat annyira.
Csak akkor működik, ha rendszeresen csinálod. Ezt úgy értsd, hogy
főszezonban 2-3 naponta. Káliszappan, szesz, olajok, narancsolaj, mosogatószer, stb. mindegyik hat egy kicsit. Amivel érintkezik, annak egy része (tetvek) megdöglik.
A többi nem és tovább szaporodik. Ha kimarad egy hét, akkor az újratermelődő tetű sokkal több lesz mint amit legutóbb kinyírtál és egy idő után kezelhetetlenné válik.
Én próbáltam a lent tárgyalt ragacsos szalagot is. Nálam a hangyák egy idő után alá mentek a szalagnak és a repedéseknél, faháncsoknál, ahol elállt a szalag
a fától ott utat törtek és onnantól kezdve nem ért az se semmit.
Miért nem olvasod el a használati utasítást? Ez vegyszer (értsd: méreg!).
Már most egy csomó kártevő rezisztens rá és nincs más! A rezisztenciát nem csak a gyenge (későbbre eltett bekevert) szerrel tudod segíteni, hanem a túlhasználattal is!
A rovarölő vegyszerproblémához kapcsolódóan kérdezném, hogy kiskerti felhasználás esetén, (gyümölcsa, szőlő, zöldséges) van-e valakinek tapasztalata a csalánból készített biopermetlével kapcsolatban, esetleg más házi készítménnyel kapcsolatban.
A hobbisták eléggé sarokba vannak szorítva rovarölő használat szempontjából. Olvasni olvastam róla, de a tapasztalatok érdekesek lennének.
Elég határozottan benne van a mospilan leírásában, hogy csak 2x lehet. Sajnos többek közt ezért is csökken a hatása, mert sokan, sokkal többször fújják, mert igazán nincs más kiváltója. Csak akkor fújd, ha muszáj.
Nem adom fel, hisz még meg se próbáltam! Majd ha megpróbálom és nem sikerül, UTÁNA majd feladom, de addig, nem. 😀
Valamelyik topikban két darab 6 méteres tetőlécet javasolt valaki. 1000 ft db.-ja. Egy próbát megér.
Apropó, a 80 nm2 az hányszor hány méteres hálót jelent a gyakorlatban? 25 x 25, 30 x 30? Lehet kapni ekkorákat? Vagy többet kell összevarrni?
Lehet egyszerűbb lenne szüret után jó drasztikusan megmetszeni a fát.... Akár a felére vissza.
Amúgy 180 centis a törzse, tehát a legalsó ágak vannak 180 centi magasan. Azért alakítottam ki ilyen magasan a koronát, hogy lehessen járni alatta és ne kelljen hajolgatni.
A Mospilan-t évente kétszer használhatod. Ne pazarold, hol van még az év vége?!
Kiskertben szerintem jó a kontakt szer (Karate, Cyperkill, Sherpa) erős, ködszerű porlasztással. Ezek mind méhveszélyes szerek, tehát alkalmazásuk ennek szabályai szerint!
A Mospilan felszívódó és nem pokoli drága. Főleg, ha nagyobb kiszerelést vesz valaki, pl. az 50 grammosat. Bár nem 2 fillér, 6500 ft, de jóval olcsóbbra jön ki a grammonkénti ára, mintha a 4 grammos kiszerelést veszed. Kb. a felébe kerül így.
Nézd, én csak korlátozottan vagyok otthon a szőlők frontján. Néhány tőkém van különböző csemege fajták, köztük egy nálam is othelló.
Még virágzó szamóca is van a tőkék alatt, hogy ne legyen egyszerű az élet. Jövőre áttelepítem.
Ha jól emlékszem olvastam valahol tapasztalatot (talán Persil-től), aki lehúzta a Karathane-t.
A réz (esetleg a Dithane) a peronoszpórára lenne célszerű. A kén-t akkor kizártuk.
Kontakt-ot megelőzésre nem érdemes fújni szerintem, arra inkább a felszívódó jó. A következő időszakban sok eső várható.
Felszívódó szerek már néhány leveles korban használhatók, a szer csúcsirányban terjed, tehát a növény új hajtásait is védi valameddig.
Szóval én a Topas-t használnám Flumite-tal az előrejelzés szerint szerdáig bezárólag.
A peronoszpórával talán kivárnék talán ez a pár nap meleg nem indítja be túlságosan. Pár tőkét tudsz az esőzés után permetezni (Rézzel vagy Dithane-nal)
Köszi. Akkor finomítom a kérdést. Kb. ezek a lehetőségeim, mert ezek vannak polcon. (a réz tartalmúnak most nem tudom a nevét, van még meteorom, meg még valami kék dobozos, amire azt mondta a boltos, hogy a miltox valamiféle utóda.
Szóval, ha finomítani szeretném a sztorit, akkor ezek közül mivel fújjam most ma-holnap a szőlőt?
Sajnos az otello van dél felől, így úgy kell fújnom, mintha mind otello lenne. Ha szélcsend van, akkor is van egy kis észak-déli légmozgás azon a helyen. Biztosan átviszi.
Ilyen kicsi levélmennyiségnél van értelme felszívódót kifújni? Fel tudja venni?
Ha most fújnám mondjuk karathane-al, meg flumite-al, hozzá a réz, az jó lenne?
Kb. 1 hét múlva meg ha lesz egy esőmentes nap, akkor meg jöhetnének a felszívódók, mondjuk folicur solo... (ehhez kell valami?)
