Ki kell nyírni a kukacot és a sebet zárni fasebkezelővel ! Ha mézgás kifolyás van ajánlatos kivágni ,legalább a kéreg részen a hibát az élő szövetig ,majd fasebkezelés és a többit kinövi a fa . A kallusz évente felvágásával lehet segíteni a seb forradást .
Kontakt szereknél mindenképp ajánlott az esöállóság növelésére, de felszívódónál is, mert jobban terül a cucc, sokkal nagyobb felületen tud felszívódni (minél nagyobbak a permetcseppek a levélen, annál kevésbé hatékony a permetszer, mert "lukak" maradnak, ahol nincs permetszer, utat engedve a betegségeknek.
Tavaly használtam Cuproxat-ot (0,35%) illetve Kén-t (Flosul - folyékony kén - 80% elemi kén) a fürtkezdemények megjelenése/növekedésekor.
A későbbiekben réz-hidroxid ment kénnel...
Csak érdekességként, a szakértők egy része nem ajánlja a Cu-t használatát virágzás előtt (de ha már használja a "gazda" akkor a Cuproxat a legkíméletesebb) míg a másik fele akinél "gondot" okoz a túl erős hajtásnövekedés használják virágzás előtt kicsit visszafogva azt illetve egy gyenge adaggal megfúják virágzáskor és így nem lesz annyira tömött a fürt (szürke rothadás ellen) viszont kevesebb termést kompenzálják metszéskor (hosszabb vesszőt, több csapot hagynak)
Egy biztos, nem 1-2 év alatt tapasztalták ezt meg.
Bent van a leírásában, ahogy idéztem is, hogy keverhetö minden gombaölöszerrel, ki lenne emelve, ha ezen belül a kénnel nem lehetne. Ez egy sima rézszulfát (azért lehet bio), semleges pH-val, ez az oka, hogy nem perzsel. A próbakeverés persze nem árt, a törzsoldat készítése meg pláne.
(ez egy speciális (mert nem perzsel) rézszulfát hatóanyagú permetszer, nincs benne semmi, ami miatt ne lehetne kénnel keverni, általában akkor nem szabad keverni valamit, ha csapadékot képez, vagy a permetezöszer valamely alkotórészére káros, pl. baktérium alapú permetszer esetében bizonyos pH káros lehet, ezért kell külön kijuttatni)
Én is raktam már föl madárhálót sokkal alacsonyabb növényekre, és annak alapján én ezt teljesen reménytelen vállalkozásnak érzem.
Az idegbaj kerülgetett a nagy nehezen fölrakott hálótól, mert néha került alá madár, de ha én akartam volna enni, olyan bonyolult volt hozzáférni a gyümölcshöz, hogy a végén inkább hagytam a csudába. Ha kibontottam, valahol beakadt, mire a beakadt részt kiszabadítottam, beakadt máshol. Mikor vissza akartam zárni, ugyanígy.
Mióta ezt a ragadozó madarak hangját utánozó riasztót használom mesze elkerülik a gyümölcsfáimat a madarak. Főleg a korai meggy meg a cseresznye van veszélyben mert a környéken nincs másnak.
Én müa. ételhordó fedeléből ( kék- rózsaszín) 1/2 méteres lécre rá aplikálva csináltam egy szélkelepcét, amit mű.a csőre szerelve feldugtam a fa fölé. 1-2 rigó bebúvik a lombok közé, de a seregélyek messziről elkerülik. Már 3. éve védelmezi a cseresznyét.
Volt egy Bigarreau fánk(kipusztult), arra nagyon jöttek, vmi műtrágya granulátumot raktam csúzliba és azzal odacsördítettem nekik, azt se szerették,nem jöttek annyira.
Ki lehet azt is próbálni hogy damilokat kell kihúzni és állítólag azt nem szereti ,mert azt hiszi csapda ! Ezt fogom én is csinálni , Meg távcsövezem is őket kik lehetnek ? ((::!!
