Itt az ország közepén a naposabb helyen lévő fámon ma már teljes virágzásban van a ceglédi óriás kajszi. Az árnyékosabb még csak holnap-holnapután kerül ebbe az állapotba. Nem szokott ilyen látványos különbség lenni, most a permetezést ez kissé megvariálja. A hét közepén is ki kell mennem a telekre szórni... :-(
Érdekes, ez a teljes virágzásban lévő fa, nem tudom mi lesz belőle...?
A fagyás nyomok egyértelműek, legalább a virágok 1/2-2/3-án látszik a szirmokon a barnulás, hiányosak is. Közelről azonban van illatuk és a méhek is körbezsongják.
A másik fa kevésbé szenvedte meg ránézésre a fagyot. Jó kontroll lesz.
Felém stagnálás van egyenlőre ,még tegnap is fél centis jég lett reggelre ! De holnapra megint fagyot mutat . Meg van állva minden a fejlődésben nem is tudni mi él mi fog leesni .
Borostyán nehezen irtható ki glifozáttal, mert levélről nem, vagy alig szívódik fel. Én is minden évben megszórom és látszólag ki is pusztul, de gyökérről újra hajt.
A youtub-en láttam egy kertészmérnököt, és az kimondottan az őszbarackra kabátakasztókat javasol. Különben nem szoktam hagyni, csak a rávágó ollóm nem vág tövig, a mellé vágó meg kicsi volt hozzá. Az almafáim meg a tavalyi félkaromnyi vízhajtásokon hozza a virágot a fa legtetején. Na azokat én levagdostam, megint hoz helyettük másikat? Na akkor megritkítom őket, ( úgy tőből. )
Nincs azoknak semmi bajuk! A virágrügyek meg vannak duzzadva, pár meleg nap után egérfülesek lesznek, hajtásrügyek(levélrügyek) később szoktak indulni, és kevésbé fagyérzékenyek.
Az öszibarackodon csináltál egy kabát akasztót, az nem helyes! Mindíg tőből kell levágni a hajtásokat.
Borostyánt még nem próbáltam irtani, kerítésre futott mellett a talajból jövő egyéb zöldeket glifozáttal irtottam, a borostyán alja is kapott, köszöni, jól van.
Mint minden nehezen irtható évelőt, ezt is érdemes előbb kifárasztani egy kicsit: ilyenkor tavasszal a raktározott tápanyagait mozgósítja, hajtáscsúcs felé áramlik a nedve, nincs értelme glifozáttal permetezni. Nyár végéig javaslom több alkalommal kitépni, lekaszálni, sarabolóval szecskázni, kinek mi van, ill. a felfutó indákat elvagdosni.
Ez új hajtások fejlesztésére ösztönzi, a föld alatti részek tápanyagkészlete csökken. Nyár vége felé hagyni kell kizöldülni, és szeptembertől Glialka 2%-os oldattal, egy kis olajos adalékkal, nedvesítőszerrel keverve, mert erősen viaszos a levele. Ilyenkor a tápanyag raktározás fázisa van, lejut a hatóanyag a gyökerekbe is.
Következő év(ekben) ugyanez, meglátod, ki fog győzni.
Tapadásfokozóval kombinált totál gyomírtó nem vitte ki ??? Ha nádhoz használják valamiféle műtrágyát is adagolni kell ,de a Gombászok fórumtárs megmondja ,talán ő mondta ,gondolom nálad is beválna .
az enyémet gönciként vettem, de vannak kétségeim. lehet, hogy inkább bergeron. talán nem is baj, mert később virágzik. kb. 10 fehér bimbó volt rajta ma, a többi még mindig csak piros. azt hittem, hogy esélytelen lesz az elmaradt lemosózást bepótolni, de úgy voltam vele, hogy beáldozom azt a 10 virágot és megcsináltam ma a többi gyümölcsfámmal együtt. aztán lehet, hogy csak azért nem mozdultak a bimbók, mert már elfagyott...a következő napokban kiderül. ha nem fagyott el, akkor azon lehet izgulni, hogy jövő hét péntekig menjen le a virágzás, mert utána jönnek újra az 5-10 fokok, plusz eső, ami kedvez a moníliának.
Csalódtam a fáimban. Azt hittem hogy minden lefagyott. Sajnálom hogy az asszonykám véletlenül kitörölte az ide is feltöltött képeimet, mert ma néztem az őszibarackot, és nem áll ott ahol akkor állt. Ma viszont a többi fáim megtáltosodtak. A szilva, az alma, úgy megugrott hogy csak lestem. Nem is győztem megmetszeni őket, de gyorsan leszórtam még Nevikénnel, nehogy elkéssek vele. Tényleg, meddig lehet rászórni a neviként? Viszont a körtén látok rügybarnulást, lehet hogy fagykár? Holnap teszek fel képeket.
Jól elkiabáltam, a fagykárom a kajsziban jelentős lesz... Még nem tudom mennyi, elsőre 50%-ra becsülöm, mert optimista akarok lenni. Harmad napra a virágrügyek már nem annyira szépek, mint a korábbi képemen... :-(
Ha nagyobb a kár, idén kivágom az egyik ceglédi óriást, a klímaváltozás egyszerűen értelmetlenné teszi. A tél de facto elcsúszott egy hónapot, a március annyira szeszélyes lett, hogy szinte garantált a fagykár. És ez lehet, hogy csak romlik.
Talán ceglédi arany kajszit teszek a helyére, az már a Balatonon bevárt.
nem, nincs őszibarackom. szilva, alma (2 éves csemete), meggy (tavaly őszi ültetés), cseresznye, birs, kajszi. ezek közül a kajszi részben már fehér bimbós, szóval az kilőve. a cseresznyén és birsen van "mozgás", a többi még látszólag nyugalmi állapotban van.
Én is úgy állok hozzá, hogy a lehető legkevesebb mérget fújom ki. Amit lehet, meg kell oldani mérgek nélkül. Nehezítő körülmény, hogy egy korábban elhanyagolt ültetvényt vettem át. Nyakig volt atkával, meg mindenféle egyéb nyűggel. Tavaly volt az első teljes év. Megvolt az őszi lemosás, és folyamatban a tavaszi lemosás is. A tőkéket is letakarítottam, amennyire lehetett. Sajnos sok otello van, ezért a thiovit nálam kiesett. Azt se tudom megoldani, hogy csak az otellóra nem fújok, mert a széljárás pont arra viszi a permetet. Tavaly le is égettem az otello nagy részéről a levelet.
Felszívódó szert csak fürtzáródásig használj, de mindig legyen mellette kén, ill. ridomli goldot 8a rezest) szigorúan csak virágzás után, kötödéstöl, mert parásítja a fiatal börszövetet, ha meg virágzáskor vereted, leperzselheti a bibéket.
Én szölö- és bortermelésböl élek, de évekl óta nem kell atkaölöt használnom, pedig régebben sok gond volt nálunk is az atkával. 3 évig július második felében (zárópermetezésnek, utána legfeljeb egyszer permeteztem kén+rézzel) használtam Omite-ot/Flumite-ot, azóta semmit, csak tavasszal nagydóbisú thiovitos klezelést csináltam (4 levelesnél 8 kg/ha, a következönél már csak 6 kg/ha dózisban 400 l lémennyiséggel, ill. a váltócsapos szálvesszös müvelésmódot használok, augusztusban is tetejezek, hogy a hajtáscsúcsba vándorolt atkák (azért oda mennek, mert azok a rügyek hajtanak elöször) lekerüljenek a szölötökéröl.
A növényvédelem nem csak abból áll, hogy veszünk valamilyen szert és azt veretjük, ha kell, ha nem kell.
Atka ellen flumite-tal való védekezés sokkal hatékonyabb július második felében, mert akkor a vonuló atkákat tudod lepermetezni, nem pedig azokat, amik egész télen szívogattak a rügy belsejében. Ilyenkor a maximális dózisú kén (pl. thiovit) is tudja kellö mértékben gyéríteni öket, ill. ha azt látjuk, hogy egy töke atkaszívott, akkor vagy vágjuk vissza, vagy pedig szedjük ki, sokkal többet tehetünk így az ültetvényünkért, mint ha agyba-föbe mérgezzük a környezetet. ja, és a szálvesszös müvelés és a rügypattanáshoz közeli lekötözés is segít a rügykárok ellen, a késöi (de nem túl késöi) segít az ékköves araszoló kártételét csökkenteni.
