Keresés

Részletes keresés

Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1237

"Mond meg mekkorák a tápfeszültségek"

 

A kudarc ilyen kezdeti szakaszában még nem szokták az orromra kötni a részleteket.

Előzmény: Ménes Dénes (1234)
Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1236

12 bitre digitalizálnánk a csúszka állását. Nagyjából 100 menet frankón kvantálja 7 bitre. Ááá, nem a kútba...

Előzmény: mmormota (1235)
mmormota Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1235

Huzal potméter.

Azt hittem, már csak múzeumban van ilyesmi. :-)

Előzmény: Teknőc 1 (1233)
Ménes Dénes Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1234

Mondtam, hogy nem kell új híd! Sületlenek azok a mérnökök?

 

A régi hidat kell alkalmazni. Erre több megoldási is van. Mond meg mekkorák a tápfeszültségek (valamint, hogy mekkora feszültségeken van a híd két tápvégpontja és a diff.erősítő két táppontja), és megmondom a megoldást.

Előzmény: Teknőc 1 (1233)
Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1233

Huzal potméter. :Đ

Olyan lépcsős mint állat.

Előzmény: Ménes Dénes (1232)
Ménes Dénes Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1232

Hát ha a híd nem eléggé lineáris, akkor nem eléggé lettek lineárisak az új hídalkatrészek.

Előzmény: Teknőc 1 (1231)
Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.12 0 0 1231

Majdnem sikerült lehidalni. Van új híd. Most meg az a gond, hogy nem eléggé lineáris.

Tippelhetsz, hogy mi a probléma.

Előzmény: Ménes Dénes (1230)
Ménes Dénes Creative Commons License 2019.05.03 0 0 1230

Hát az is megoldás, hogy át kell méretezni a hidat olyan tápfeszre, mint amiről a diff.erősítő megy. És akkor lehet közös a táp. De lehet elég lett volna az eredeti rendszer tápjainak alsó pontjainak közösítése, mert normál működés esetén a híd kimeneti feszültségei így is benne lennének abba a tartományba, ami megfelelő a diff.erősítőnek. Most majd ugyan ez lesz, csak egyforma tápfeszről fognak menni.

Előzmény: Teknőc 1 (1229)
Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.03 0 0 1229

Semmire. Inkább fabrikálnak egy másik hidat.

Előzmény: Ménes Dénes (1227)
construct Creative Commons License 2019.05.03 0 0 1228

Szolgálati közlemény!

Ménes Dénes=szabiku

Ménes Dénes Creative Commons License 2019.05.03 0 0 1227

Mire jutottak a mérnökök a tanácskozás során?

Előzmény: Teknőc 1 (1224)
Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.01 0 0 1224

"Ha nem mind a két táp ilyen, esetleg egyik sem,"

 

Egyik sem szimmetrikus táplálású. De a híd és a differenciálerősítő tápfeszültsége különböző.

Három mérnök és egy főmérnök tanakodnak a problémán.

 

Szerintem a nagyobb tápfeszültségről kell csinálni egy feszültségosztót, és ezt a pontot kötni a másik földjéhez.

Előzmény: szabiku (1223)
Mungo Creative Commons License 2019.05.01 0 0 1222

Nem kellene a két áramkört összeföldelni?

Az "összeföldelés" sok kellemetlen meglepetéstől megkímélhet.
A lebegő potenciállal az a baj, hogy a sztatikus feltöltődések esetén akár tönkre is teheti az erősítőt.
Mivel a konkrét esetet nem ismerem, így persze nincs "tuti" tippem sem.
(Lehet az erősítő bemenetein védődióda ami kivédi ezeket a hatásokat, stb.)

Előzmény: Teknőc 1 (1221)
Teknőc 1 Creative Commons License 2019.05.01 0 0 1221

Differenciálerősítő bemenetét saját táplálású aktív híd hajtja meg.

Nem kellene a két áramkört összeföldelni?

Egyes kollégák szerint elegendő az erősítőhöz képest lebegő potenciálon lévő híd kimenetét az erősítő invertáló és neminvertáló bemenetére kötni.

Doky586 Creative Commons License 2019.04.27 0 1 1220

Relé esetén a dióda jelentősen lassítja a relé elengedési idejét..!

Ha a sebesség fontos akkor érdemes inkább Zenner diódával felengedni pl 80V-ig is a feszültséget (vagy amennyit bír a tranzisztor) a gyors lekapcsolás érdekében.

Előzmény: mmormota (1219)
mmormota Creative Commons License 2019.04.27 0 1 1219

Ha induktív terhelést (relét, léptetőmotort stb) kell kapcsolgatni, legegyszerűbb diódával megfogni a feszültségugrást.

Előzmény: hiper fizikus (1215)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.04.27 0 0 1218

Kösszönöm, sokat segítettél .

Előzmény: construct (1216)
jogértelmező Creative Commons License 2019.04.27 -1 1 1217

Induktív kör megszakítása esetén a túllövés a kapcsolón lép fel, és lévén ennek némi kapacitása - a kapcsoló kondenzátorként feltöltődik. E feltöltődött kondenzátor az induktív eszközön a korábbihoz képest fordított irányú áramot indítva kisül, emiatt tetőesés lép fel.

Előzmény: hiper fizikus (1215)
construct Creative Commons License 2019.04.27 0 1 1216

A túllövés nem csak valami induktivitás miatt következhet be.

Az ugrásfüggvényt átvivő rendszerekkel kapcsolatos legfőbb követelmény általában, hogy ne lassítsák a két állapot közötti átmenet idejét. Ehhez alapvetően az szükséges, hogy magas felső határfrekvenciával rendelkezzenek. De olyan áramkört nehéz építeni, aminek fázisforgatása még a felső határfrekvenciája közelében is frekvenciafüggetlen, ebből származik aztán hogy ha olyan jeleket kell átvinni, amiben jelentős összetevők vannak még a felső határfrekvencia közelében is, akkor annak időfüggvénye az egyes frekvenciakomponensek eltérő fázisforgatásai miatt eldeformálódik (pl túllő). Ha ez el akarjuk kerülni, akkor olyan hálózatot kell tervezni, aminek nem csak az amplitúdó-átviteli karakterisztikája, hanem a fázisátviteli-karakterisztikája is frekvenciafüggetlen, az átviendő jelnek még a legmagasabb frekvenciájú összetevőinél is. Ezt a két dolgot általában csak úgy lehet egyszerre teljesíteni, ha a hálózat felső határfrekvenciáját lényegesen magasabbra tervezzük, mint amilyen frekvenciák előfordulnak a jelben. Illetve fordítva, ha adott az átvivő hálózat, akkor a jelből kiszűrjük az határfrekvenciájához túl közel eső komponenseket. Vagyis a túllövés elkerülésére fel kell áldozni valamennyit az átbillenés sebességéből.

 

Ez a lineáris hálózatok esetén alkalmazott stratégia, és kompromisszum. Nemlineáris áramkörökkel ennél jobb eredmény is elérhető, tehát egyszerre lehet gyorsabb az átmenet, és kisebb túllövés is. Egy nagyon egyszerű példa, ha egy dióda kinyit, amikor a jel túllő a felső szinten, és levágja azt.

Előzmény: hiper fizikus (1215)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.04.27 0 0 1215

A digitális elektrotechnika lépten-nyomon használ szögletes villamos jeleket . De az indukció miat ezeknek a szögletes jeleknek a sarka túllövi magát . Ez érdekelne, hogy általában hogyan történik ezeknek a túlövéseknek a folytása ? Tehát nem konkrét kapcsolási rajzokra vagyok kíváncsi, hanem a módszerre, de többre mint kondenzátorral .

hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.06 0 0 1214
Előzmény: construct (1213)
construct Creative Commons License 2019.03.06 0 0 1213

". . . mi mozgatja  . . . az ingát? A . . . száron van egy mágnes ami egy tekercs előtt halad el.  . . . egy "lapos" tekercs van, ami fölött a billegőben levő kis mágnes ingázik. . . .Valószínűsítem, hogy valami elektronika "kapcsolgatja" a tekercset gerjesztő áramot, mégpedig úgy, hogy amikor már távolodóban van, kap egy taszító löketet. Folyamatos vonzás, vagy taszítás nem tud szakaszos mozgást kiváltani."

 

Így van, valami kapcsolgatja, de nem kell hozzá okvetlenül elektronika, elég egy reed-relé, ami mágneses mezőben összezár. Ha az elem két csatlakozási pontja között megméred az elektromos ellenállást, és az inga nyugalmi helyzetében szakadást tapasztalsz, de egyik irányú (kis) kitérés esetén pár-száz ohmot, akkor biztos nincs benne semmiféle elektronika, hanem csak egy ilyen reed-relé. Kicsit aszimmetrikusan elhelyezve az egyik kitérési irány felé, és a középen elhelyezett elektromágnes tekercsével sorba kötve. Amikor a mágnes  elhalad előtte, összezár, megindul az áram, s így a gravitációs erőn kívül minden lengési periódusban keletkezik egy kis járulékos erő. Amikor a kar éppen az egyensúlyi helyzet felé halad, akkor serkenti a mozgást, aztán a következő félperiódusban, amikor ugyanott kifelé lendül, fékezi. Csakhogy a reed-reléknek van egy kapcsolási hiszterézise, vagyis a mező egy bizonyos küszöbértékén kapcsol be, és egy ettől alacsonyabb értékén ki. Így a relétől kicsit eltérő helyen, középen elhelyezett elektromágnes ereje révén a visszatérési fázisban mindig nagyobb energiát táplálunk be, mint amennyit kiveszünk a kitérési fázisban. Ez a különbség fedezi a súrlódási vesztességeket.

Előzmény: Az öreg hal (1195)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2019.03.06 -1 0 1212

A permeabilitás egy anyagra jellemző állandó. Nem ugrik meg, nem változik, ha az anyag nem változik. A tekercs induktivitása változik, ha változik az áram, változik a térerősség.

Előzmény: hiper fizikus (1207)
Az öreg hal Creative Commons License 2019.03.06 0 1 1211

Mágnes van benne. Szerintem lágyvas nem is lehetne, mert azt csak vonzani tudja egy másik mágnes. (tekercs)

jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 1 1210

Igen. Meg kellene vizsgálni, hogy mi van az ingában - mágnes, vagy vas.

Előzmény: hiper fizikus (1209)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1209

Egy technikai problémára több megoldás is lehetséges: lágyvasas is és állandómágneses is .

Előzmény: jogértelmező (1208)
jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 1 1208

Szerintem itt nem kell foglalkozni a permeabilitással.

Az ingában lévő állandó mágnes közelít az álló tekercshez, mely mozgási indukció révén feszültségjelet - "triggerjelet" ad egy monostabil multivibrátornak.  Az némi késéssel áramimpulzust indít a tekercsben, mely az ekkor már távolodó mágnesre rövid ideig taszítólag hat.

Előzmény: hiper fizikus (1207)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1207

A tekercs induktivitása a permeabilitás nagyságától függ .

Előzmény: jogértelmező (1206)
jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1206

induktivitás akart az lenni, ugye ?

Előzmény: hiper fizikus (1203)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1205

Igen, jól látod .

A vasnak van permeabilitása, a tekercsnek meg olyan értelemben van permeabiitása, hogy a tekercs és a vas egy összetett szerkezet . Olvashatod a wikipédián is . 

Előzmény: Az öreg hal (1204)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!