Összekevered a "sokkal pontosabb" számolást, valamiféle, csak a te elmédben létező, és örökre mindhiába kergetett tökéletesen pontos számolással.
Ebben igazad lehet. Nem szoktak mindent precízen méretezni.
Például mert bonyolultak az összefüggések. Ezért inkább túlméretezik, hagynak benne tartalékot.
Erre tipikus példa a processzor sebessége.
Nem szokták precízen kiszámolni, hogy másodpercenként hány műveletet kell elvégezni. És nem szokták ehhez igazítani az órajelet. Többnyire marad valamennyi üresjárati idő. Habár előfordult már olyan is, hogy a kiválasztott processzor sebessége túl kevésnek bizonyult az elvégzendő műveletekhez képest. És akkor segédprocesszort kellett utólag beépíteni. Ilyen esetek néha előfordulnak, mert azt nem lehet tudni, hogy a programból a fordító milyen gépi műveleteket készít. Lehetne, de senki nem mazochista. Még eddig senkit nem láttam, hogy egy digitális szűrő számítási idejét kiszámolta volna.
Eddig még soha nem terveztem tápegységet. Mindig akadt egy tapasztaltabb mérnök, aki lvállalta. Mondván, hogy gyorsabban és hatékonyabban elintézi. Nekem mindig az új dolgokat kellett megtanulni, amit az öreg mérnökök nem akartak. De azért általában az volt a véleményük, hogy ők tanulás nélkül is jobban értenek hozzá. Precíz szakkifejezések helyett halandzsa fogalmakat találtak ki - a pillanat hevében. Aztán el is felejtették, és másnap már új sárkánymesét találtak ki, újabb varázslatokkal.
Néhány évvel ezelőtt egy tapasztalt mérnök nagyon alulméretezett egy DC/DC tápegységet. A processzort elbírta, de a kijelző háttérvilágítását már nem. Sajnos nem csinált prototípust, legyártottak egy egész szériát. Nem lehetett rábarkácsolni nagyobb tápegységet. Ki lett dobva és újra lett gyártva. Másodszorra már deszkamodellen kipróbálta. És valószínűleg a fiaskó után már a szükségesnél nagyobbat tervezett. Nem dekázta ki patikamérlegen.
Norberto82: Szeretném kicserélni egy Led monitor külső tápjában egy púpos kondenzátort amiben egy 680uF, 25V van de otthon új csak egy 1000uF, 25V van. Jó az bele esetleg?
Látó 53: Tuti jó.
RegisztráltamTehátVagyok: Egy kicsit mindig félek attól, hogy a hidegítő kondenzátor kisjelő szempontból rövidre zárja a tápegységet. Nem kellene oda tenni egy védő ellenállást? A tápegység és a kondenzátor közé?
construct: Nem kell külön ellenállás! Hanem a tápegység elemeit (főképp az egyenirányító diódát) kell olyan áramcsúcsra választani, amit nem lép túl a tápegység belső ellenállása (főképp a dióda és a transzformátor tekercselés ellenállásai) által korlátozott rövidzárási áram.
RegisztráltamTehátVagyok: De a kérdező egy döglött kondenzátort akart nagyobbra cserélni. A diódákat nem cseréli, nem méretezi.
Ehhez képest, kínodban már mindenféléről, átütési szilárdság méretezés, programozás stb hablatyolsz és még mindig nem merült fel benned, hogy ez sima troll-tempó. Lehet, hogy a tangón vetted a papírjaidat? (Szarból nem lehet ustort fonni, ha mégis megpróbálod, akkor meg nem lehet pattogtatni...)
RegisztráltamTehátVagyok:
Ebben a topikban a kondenzátor átütési szilárdságáról volt szó. Elterelted a témát.
Szóval kiterelte el a témát?
(Tudod a hazug embert hamarabb, mint a lefosott kutyát...)
Ebben a topikban a kondenzátor átütési szilárdságáról volt szó. Elterelted a témát.
A kondenzátor gyártás pedig elvben és legalábbis részben villamosmérnök feladat lenne. Sajnálatos módon ezt nem igazán tanították, helyette viszont minden mást. Bizonyára látnokok voltak, és előre tudták, hogy az elektronikai gyárakat felszámolják. Viszont a befogott tartók méretezésére sem volt szükségem az utóbbi három évtizedben. Mégsem voltak látnokok. Nagyrészt el is felejtettem az egészet. De ha tornáztatom egy kicsit az emlékezetemet, előjönnek a részletek. Habár kétlem, hogy ez elektronikai kérdés lenne - az egykori dékán viszont másképp vélekedett. Nem baj, a pokolban úgyis találkozunk.
Vegyünk egy befogott tartót, amelyet koncentrál erő terhel. Az alakváltozás első közelítésben lineáris. A valóságban persze nem az. Na most a napokban ilyesmit fogok mérni. És az fog kijönni (megint), hogy halálpontos számolások nincsenek.
A pontosság a matematikusok udvariassága. A mérnököké pedig az, hogy a számítások pontetlanságát nem teszik szóvá. ;)
Ki beszélt itt programozásról? Te az itteni topikokban a fundamentális fizika terén játszod a "mögénéző" kritikus szerepét, anélkül hogy az alapokat megtanultad volna, anélkül hogy bármi komolyan vehető szinten ismernéd és értenéd. Amikor pedig erre rámutatok, hosszadalmasan locsogsz mindenféle ide nem tartozó dolgokról.
Szerinted még mindig Turbo Pascal 3.0-ban programozok és Zilog Z80 processzort használok már három évtizede?
Amit az e-gyetemen tanítottak, anno domino. Vagy esetleg lépést kellett tartanom a világ fejlődésével?
Egy orvosnak meg kell tanulnia az emberi test több száz csontját és izmát, név szerint, és hogy mihez kapcsolódik. Viszont az anatómia nem változik évente. Hopplá! El tudnád sorolni, hogy az Android 2.0 óta mi változott?
Ezen kívül sok baromságot meg kellett tanulnom, csak mert valakinek az volt a véleménye, hogy azt pedig tudni illik.
Például a metaegyensúlyi vaskarbon fázisdiagram. Feltétlenül szügséges a fólia kondenzátorok gyártásához. A szikraforgácsolás meg a menet mángorlás úgyszintén kell az ellenállások gyártásához. Ami egyébként meg is szűnt, még mielőtt a zoklevelemet átvettem volna. Manapság meg inkább lézerrel vágnak.
Na aztán a több ezer soros programokat szerinted nem kell fejből átlátni?
Természetesen megtanulni nem lehet. Főleg amíg készül. Mert utána már felesleges.
Lossy Learning. Nagyjából tudni kell, hogy mi hol van a programban és hogyan működik. Meg kell találni a megfelelő kódsorokat, ha módisítani kell, mert az agilis módszertan szerint közben megváltozott az ügyfél laza elképzelése. Nem lehet állandóan térképet nézni a kódról, sem pedig dokumentációt olvasgatni a változók és metódusok nevéről. Általában nem is készül ilyen telefonköny vagy utcajegyzék. Nagyjából kell tudni és meg kell találni a szénakazalban.
Aztán az egészet elfelejteni, mert jön a következő feladat, egészen más. Nem összekeverendő az előzőekkel. Raktárnyilvántartás vagy orvosi elektronika, vezérlési feladatok. Nincs még az egyetemen Felejtéstudományi Tanszék?
Valaha pedig volt, Megszüntetve Megőrizni Módszertani Intézet. Sok embert el is intéztek.
Orosz László is hiába mondja, hogy egy másik programozási nyelvet megtanulni elég egy délután.
Példáuk a C# bevezetés cirka 400 oldal. Elolvasni nem egy délután. Átlapozni talán elég egy fél óra is.
Ja és ez még nem minden, messze nem az. És még több éves gyakorlattal is előfordul, hogy egy probléma megoldását valamilyen fórumon lehet megtalálni. Szorgos hangyák közül valamelyik rájött és közzé tette - de könyvet nem írt róla.
Viszont van olyan mérnökünk, aki az egyetemen teljes tudást kapott statikából. Neki már semmit nem kell tanulnia, mindenhez is ért, tanulás nélkül is. Mindenhez. De azért a feleségét mégis inkább az orvoshoz vitte el. Pedig a műhelyben van csavarhúzó és villáskulcs.
Összekevered a "sokkal pontosabb" számolást, valamiféle, csak a te elmédben létező, és örökre mindhiába kergetett tökéletesen pontos számolással.
Ha nem autista, hanem maximalista volnál, akkor ez a rögeszme nem csak ilyen sehova se vezető örök körbentopogásra, és kimagyarázkodásra sarkallna, hanem volna valami pozitív hozadéka is, mondjuk például tanulnál. De nem, te eleve meg vagy róla győződve, hogy a te fejedben fészkelő rögeszmén kívül minden egyéb tudás legalább is kusza, hibás, és félrevezető.
A lemez felületén egy apró kidudorodás (anyaghiba) következtében lokálisan megnövekszik a feszültség - a csúcshatás miatt. Az átütési feszültség pedig függhet a dielektrikum hőmérsékletétől, illetve a háttérsugárzás erősségétől.
A pontos számolás csak illúzió. Még akkor is, ha mintavétellel rendszeresen ellenőrzik a fém fólia (illetve a műanyag hordozó fólia) felületi érdességét.
ennél sokkal nagyobb biztonsági faktorral túl kell méretezni.
Ne hidd, hogy öngólt rúgtam. ;)
A matematika egy elméleti tudomány, és halálpontos számolások csak az elméleti tudományokban léteznek.
Például ha egy építész kiszámol valamit, akkor beszorozza öttel, de legalább kettővel. Különben összedőlhetne néhány épület. Bár valószínűleg nem mind. A valódi valóságban az elméleti számításokat korrigálják valamilyen tapasztalati faktorral.
A 680 uF helyett 1000uF semmit se számít ebből a szempontból, mert maga az áramcsúcsra választás annyira többértelmű dolog egy félvezető esetén, hogy ennél sokkal nagyobb biztonsági faktorral túl kell méretezni.
Hanem a tápegység elemeit (főképp az egyenirányító diódát) kell olyan áramcsúcsra választani, amit nem lép túl a tápegység belső ellenállása (főképp a dióda és a transzformátor tekercselés ellenállásai) által korlátozott rövidzárási áram.
Sziasztok! Szeretném kicserélni egy Led monitor külső tápjában egy púpos kondenzátort amiben egy 680uF, 25V van de otthon új csak egy 1000uF, 25V van. Jó az bele esetleg?
Csillagban gyökharmad feszültség jut a tekercsekre, így a motor kisebb áramú (és nyomatékú). A delta állásban adja le a névleges teljesítményét. Elvileg csillagban is lehetne hagyni, arra kell figyelni, hogy saját ventilátoros hűtésű típusoknál a hűtés elegendő legyen.
Csak érdekességként írom, hogy a csillag-delta kapcsolást már legalább 50-60 éve autómata kapcsolással oldották meg. Az MVE tip. esztergagépek motorja 13kW-os és egy csillag-delta relé kapcsolja. Be - Ki nyomógomb, és teszi a dolgát. Volt egy ilyen autómatikám, pár éve adtam el.
Egyszer javítottam ilyet, mivel a kivitelező nem volt hajlandó rá.
Egy számítógép vezérelte az irodaház szellőzését, be lehetett programozni időponta is.
Viszont a mélygarázsban volt CO2 érzékelő. És ha az bejelzett, akkor egyből deltában indította a motorokat.
A motor indítását viszont relék kapcsolták. Ja és szintén a relék visszajelzést is adtak a számítógépnek, ha a motor nem indult el. (Ez persze nem precíz, mert csak a relé állapotát jelezte vissza, nem a motorét. Ha azért nem indult a motor, mert kiment a biztosíték, azt lehetett észlelni. Talán feltételezték, hogy a motor esetleges leégése mindenképpen kivágja a biztosítékot.)
Mellesleg több helyen találkoztam olyannal, hogy kézi kapcsolóval lehetett váltani. 0-csillag-delta állása volt.
A szakik általában nem tudták, hogy csillagban elindítani kellene, utána átkapcsolni deltába. Szabad paraméternek tekintették. A hangulatuktól függően eldöntötték, hogy most deltába kapcsolják, vagy inkább csillagban üzemeltetik.
Már körvonalazódik a megoldás, hasznos egy egy témaban, ha több véleményt figyelembe veszünk.
Nem kell aggódnom a vezetekek sokaságat illetően, mert a motor kapocstábla fedelét lecserelwm egy 105x140-es falon kívüli bekötődobozra. Abban minden elfér, csak a betáp vezeteknek kell egy tömszelence.
Kézre fog állni a kapcsoló, nem kell külön dobozzal szórakozni.
