Ki beszélt itt programozásról? Te az itteni topikokban a fundamentális fizika terén játszod a "mögénéző" kritikus szerepét, anélkül hogy az alapokat megtanultad volna, anélkül hogy bármi komolyan vehető szinten ismernéd és értenéd. Amikor pedig erre rámutatok, hosszadalmasan locsogsz mindenféle ide nem tartozó dolgokról.
Szerinted még mindig Turbo Pascal 3.0-ban programozok és Zilog Z80 processzort használok már három évtizede?
Amit az e-gyetemen tanítottak, anno domino. Vagy esetleg lépést kellett tartanom a világ fejlődésével?
Egy orvosnak meg kell tanulnia az emberi test több száz csontját és izmát, név szerint, és hogy mihez kapcsolódik. Viszont az anatómia nem változik évente. Hopplá! El tudnád sorolni, hogy az Android 2.0 óta mi változott?
Ezen kívül sok baromságot meg kellett tanulnom, csak mert valakinek az volt a véleménye, hogy azt pedig tudni illik.
Például a metaegyensúlyi vaskarbon fázisdiagram. Feltétlenül szügséges a fólia kondenzátorok gyártásához. A szikraforgácsolás meg a menet mángorlás úgyszintén kell az ellenállások gyártásához. Ami egyébként meg is szűnt, még mielőtt a zoklevelemet átvettem volna. Manapság meg inkább lézerrel vágnak.
Na aztán a több ezer soros programokat szerinted nem kell fejből átlátni?
Természetesen megtanulni nem lehet. Főleg amíg készül. Mert utána már felesleges.
Lossy Learning. Nagyjából tudni kell, hogy mi hol van a programban és hogyan működik. Meg kell találni a megfelelő kódsorokat, ha módisítani kell, mert az agilis módszertan szerint közben megváltozott az ügyfél laza elképzelése. Nem lehet állandóan térképet nézni a kódról, sem pedig dokumentációt olvasgatni a változók és metódusok nevéről. Általában nem is készül ilyen telefonköny vagy utcajegyzék. Nagyjából kell tudni és meg kell találni a szénakazalban.
Aztán az egészet elfelejteni, mert jön a következő feladat, egészen más. Nem összekeverendő az előzőekkel. Raktárnyilvántartás vagy orvosi elektronika, vezérlési feladatok. Nincs még az egyetemen Felejtéstudományi Tanszék?
Valaha pedig volt, Megszüntetve Megőrizni Módszertani Intézet. Sok embert el is intéztek.
Orosz László is hiába mondja, hogy egy másik programozási nyelvet megtanulni elég egy délután.
Példáuk a C# bevezetés cirka 400 oldal. Elolvasni nem egy délután. Átlapozni talán elég egy fél óra is.
Ja és ez még nem minden, messze nem az. És még több éves gyakorlattal is előfordul, hogy egy probléma megoldását valamilyen fórumon lehet megtalálni. Szorgos hangyák közül valamelyik rájött és közzé tette - de könyvet nem írt róla.
Viszont van olyan mérnökünk, aki az egyetemen teljes tudást kapott statikából. Neki már semmit nem kell tanulnia, mindenhez is ért, tanulás nélkül is. Mindenhez. De azért a feleségét mégis inkább az orvoshoz vitte el. Pedig a műhelyben van csavarhúzó és villáskulcs.
Összekevered a "sokkal pontosabb" számolást, valamiféle, csak a te elmédben létező, és örökre mindhiába kergetett tökéletesen pontos számolással.
Ha nem autista, hanem maximalista volnál, akkor ez a rögeszme nem csak ilyen sehova se vezető örök körbentopogásra, és kimagyarázkodásra sarkallna, hanem volna valami pozitív hozadéka is, mondjuk például tanulnál. De nem, te eleve meg vagy róla győződve, hogy a te fejedben fészkelő rögeszmén kívül minden egyéb tudás legalább is kusza, hibás, és félrevezető.
A lemez felületén egy apró kidudorodás (anyaghiba) következtében lokálisan megnövekszik a feszültség - a csúcshatás miatt. Az átütési feszültség pedig függhet a dielektrikum hőmérsékletétől, illetve a háttérsugárzás erősségétől.
A pontos számolás csak illúzió. Még akkor is, ha mintavétellel rendszeresen ellenőrzik a fém fólia (illetve a műanyag hordozó fólia) felületi érdességét.
ennél sokkal nagyobb biztonsági faktorral túl kell méretezni.
Ne hidd, hogy öngólt rúgtam. ;)
A matematika egy elméleti tudomány, és halálpontos számolások csak az elméleti tudományokban léteznek.
Például ha egy építész kiszámol valamit, akkor beszorozza öttel, de legalább kettővel. Különben összedőlhetne néhány épület. Bár valószínűleg nem mind. A valódi valóságban az elméleti számításokat korrigálják valamilyen tapasztalati faktorral.
A 680 uF helyett 1000uF semmit se számít ebből a szempontból, mert maga az áramcsúcsra választás annyira többértelmű dolog egy félvezető esetén, hogy ennél sokkal nagyobb biztonsági faktorral túl kell méretezni.
Hanem a tápegység elemeit (főképp az egyenirányító diódát) kell olyan áramcsúcsra választani, amit nem lép túl a tápegység belső ellenállása (főképp a dióda és a transzformátor tekercselés ellenállásai) által korlátozott rövidzárási áram.
Sziasztok! Szeretném kicserélni egy Led monitor külső tápjában egy púpos kondenzátort amiben egy 680uF, 25V van de otthon új csak egy 1000uF, 25V van. Jó az bele esetleg?
Csillagban gyökharmad feszültség jut a tekercsekre, így a motor kisebb áramú (és nyomatékú). A delta állásban adja le a névleges teljesítményét. Elvileg csillagban is lehetne hagyni, arra kell figyelni, hogy saját ventilátoros hűtésű típusoknál a hűtés elegendő legyen.
Csak érdekességként írom, hogy a csillag-delta kapcsolást már legalább 50-60 éve autómata kapcsolással oldották meg. Az MVE tip. esztergagépek motorja 13kW-os és egy csillag-delta relé kapcsolja. Be - Ki nyomógomb, és teszi a dolgát. Volt egy ilyen autómatikám, pár éve adtam el.
Egyszer javítottam ilyet, mivel a kivitelező nem volt hajlandó rá.
Egy számítógép vezérelte az irodaház szellőzését, be lehetett programozni időponta is.
Viszont a mélygarázsban volt CO2 érzékelő. És ha az bejelzett, akkor egyből deltában indította a motorokat.
A motor indítását viszont relék kapcsolták. Ja és szintén a relék visszajelzést is adtak a számítógépnek, ha a motor nem indult el. (Ez persze nem precíz, mert csak a relé állapotát jelezte vissza, nem a motorét. Ha azért nem indult a motor, mert kiment a biztosíték, azt lehetett észlelni. Talán feltételezték, hogy a motor esetleges leégése mindenképpen kivágja a biztosítékot.)
Mellesleg több helyen találkoztam olyannal, hogy kézi kapcsolóval lehetett váltani. 0-csillag-delta állása volt.
A szakik általában nem tudták, hogy csillagban elindítani kellene, utána átkapcsolni deltába. Szabad paraméternek tekintették. A hangulatuktól függően eldöntötték, hogy most deltába kapcsolják, vagy inkább csillagban üzemeltetik.
Már körvonalazódik a megoldás, hasznos egy egy témaban, ha több véleményt figyelembe veszünk.
Nem kell aggódnom a vezetekek sokaságat illetően, mert a motor kapocstábla fedelét lecserelwm egy 105x140-es falon kívüli bekötődobozra. Abban minden elfér, csak a betáp vezeteknek kell egy tömszelence.
Kézre fog állni a kapcsoló, nem kell külön dobozzal szórakozni.
Viszont bonyolultabb a megtervezése. És ha az ügyfél csak egy darabot szeretne, azt is olcsón, akkor maradnak a tradicionális megoldások.
Persze ravaszabb ügyfelek is vannak, akik százezer darabos állami megrendelésről regélnek. De a szerződésbe mégsem lehet olyasmit beírni, hogy "haverom az államtitkár" megígérte.