A 680 uF helyett 1000uF semmit se számít ebből a szempontból, mert maga az áramcsúcsra választás annyira többértelmű dolog egy félvezető esetén, hogy ennél sokkal nagyobb biztonsági faktorral túl kell méretezni.
Hanem a tápegység elemeit (főképp az egyenirányító diódát) kell olyan áramcsúcsra választani, amit nem lép túl a tápegység belső ellenállása (főképp a dióda és a transzformátor tekercselés ellenállásai) által korlátozott rövidzárási áram.
Sziasztok! Szeretném kicserélni egy Led monitor külső tápjában egy púpos kondenzátort amiben egy 680uF, 25V van de otthon új csak egy 1000uF, 25V van. Jó az bele esetleg?
Csillagban gyökharmad feszültség jut a tekercsekre, így a motor kisebb áramú (és nyomatékú). A delta állásban adja le a névleges teljesítményét. Elvileg csillagban is lehetne hagyni, arra kell figyelni, hogy saját ventilátoros hűtésű típusoknál a hűtés elegendő legyen.
Csak érdekességként írom, hogy a csillag-delta kapcsolást már legalább 50-60 éve autómata kapcsolással oldották meg. Az MVE tip. esztergagépek motorja 13kW-os és egy csillag-delta relé kapcsolja. Be - Ki nyomógomb, és teszi a dolgát. Volt egy ilyen autómatikám, pár éve adtam el.
Egyszer javítottam ilyet, mivel a kivitelező nem volt hajlandó rá.
Egy számítógép vezérelte az irodaház szellőzését, be lehetett programozni időponta is.
Viszont a mélygarázsban volt CO2 érzékelő. És ha az bejelzett, akkor egyből deltában indította a motorokat.
A motor indítását viszont relék kapcsolták. Ja és szintén a relék visszajelzést is adtak a számítógépnek, ha a motor nem indult el. (Ez persze nem precíz, mert csak a relé állapotát jelezte vissza, nem a motorét. Ha azért nem indult a motor, mert kiment a biztosíték, azt lehetett észlelni. Talán feltételezték, hogy a motor esetleges leégése mindenképpen kivágja a biztosítékot.)
Mellesleg több helyen találkoztam olyannal, hogy kézi kapcsolóval lehetett váltani. 0-csillag-delta állása volt.
A szakik általában nem tudták, hogy csillagban elindítani kellene, utána átkapcsolni deltába. Szabad paraméternek tekintették. A hangulatuktól függően eldöntötték, hogy most deltába kapcsolják, vagy inkább csillagban üzemeltetik.
Már körvonalazódik a megoldás, hasznos egy egy témaban, ha több véleményt figyelembe veszünk.
Nem kell aggódnom a vezetekek sokaságat illetően, mert a motor kapocstábla fedelét lecserelwm egy 105x140-es falon kívüli bekötődobozra. Abban minden elfér, csak a betáp vezeteknek kell egy tömszelence.
Kézre fog állni a kapcsoló, nem kell külön dobozzal szórakozni.
Viszont bonyolultabb a megtervezése. És ha az ügyfél csak egy darabot szeretne, azt is olcsón, akkor maradnak a tradicionális megoldások.
Persze ravaszabb ügyfelek is vannak, akik százezer darabos állami megrendelésről regélnek. De a szerződésbe mégsem lehet olyasmit beírni, hogy "haverom az államtitkár" megígérte.
Egészen kis teljesítményű motorokban, olyan alkalmazásoknál ahol a hatásfok nem túl fontos, kondenzátor nélkül is meg lehet oldani. A tekercsek ohmos ellenállása és indukciója együttesen szintén létrehoz fázistolást, ezeket különbözőre méretezve szintén lehet forgó mező komponenst létrehozni az indításhoz.
Egyfázisú motornak nevezik (persze két vezeték van bekötve, fázis és nulla). Rövidre zárt forgórész tekercselés jellemzi.
A 3 fázisra tervezett ilyen motor esetén a helyzet egyszerű, az álló rész tekercselése a 3 fázissal forgó mágneses teret hoz létre. Ez indukcióval áramot gerjeszt a rövidre zárt forgórészben, így az abban kialakuló mágnességgel együtt megforgatja a forgórészt.
A kisebb gépekben viszont csak két szál drót, egy fázis van. Ilyenkor alapból nem jön létre forgó tér (ha mondjuk kézzel megforgatnák, így is elindulna). Ezért egy másik állórész tekercs eltolt fázissal kapja az áramot, erre kell a kondenzátor. Így már van forgó mágneses tér, megindul a motor. Ha már forog, akkor öngerjesztő módon megmarad a forgó tér, forgásban marad a motor.
Többféle módon lehet ezeket működtetni.
1. csak az indítás idejére kötnek be egy kondenzátort az indító tekercselésre, majd ezt bontják kézzel, vagy automatikusan, pl. centrifugál kapcsolóval, időrelével.
2. fixen bekötnek egy kisebb kondenzátort, ez kis nyomatékkal ugyan, de elindítja a motort, és végig bekapcsolva marad
3. van egy fix kondenzátor meg egy indító is. Ennek az az előnye, hogy nagyobb nyomatékkal indul.
Vannak ökölszabályok a kondenzátorok tipikus értékére, 100W-onként x mikrofarad. Persze pontosabb, ha a gyártó előírása alapján használják a motort.
Nincs profi műhelyem, de egy egy kisgépnél ezzel megoldható a diztonsagos üzemeltetés. A hálózati csatlakozót is mindíg kihúzom, de az ördög nem alszik.
Habár van egy 25A-es magneskapcsolóm 230V vezérlessel, abbol lehetne egy főkapcsoló, ami csak a dugaljakat kapcsolna.
Egy esetleges áramkimaradásnál nem kellene félni, hogy bekapcsolva marad.
Profi műhelyekben van központi kapcsolószekrény.
Abba szoktak tenni relés tartó áramkört, amely bekapcsolva tartja önmagát és a gépek számára a tápellátást. Feszültség kimaradáskor viszont leold, és csak kézzel kapcsolható vissza.
A motor hűtőbordáján látszik is a 2db felfogatásnak a helye. Találtam táblázatot, amelyben állandó kondinak a 750W-os motorhoz 2db 16 míg az 1100W-os motorhoz 2db 20ųf- os kondenzátort ír.
Azt is olvastam, hogy 100 wattonként 7ųf- os indítókondit ajánlanak.
Talán leg jobb, ha veszek mindkét motorhoz hozzá való MIHA indítórelét.
Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a barkácsgépekhez kapható relés kapcsoló, ami 15A terhelhtőségű, elég-e ezekhez a motorokhoz?
Egy esetleges áramkimaradásnál nem kellene félni, hogy bekapcsolva marad.
