Viszont bonyolultabb a megtervezése. És ha az ügyfél csak egy darabot szeretne, azt is olcsón, akkor maradnak a tradicionális megoldások.
Persze ravaszabb ügyfelek is vannak, akik százezer darabos állami megrendelésről regélnek. De a szerződésbe mégsem lehet olyasmit beírni, hogy "haverom az államtitkár" megígérte.
Egészen kis teljesítményű motorokban, olyan alkalmazásoknál ahol a hatásfok nem túl fontos, kondenzátor nélkül is meg lehet oldani. A tekercsek ohmos ellenállása és indukciója együttesen szintén létrehoz fázistolást, ezeket különbözőre méretezve szintén lehet forgó mező komponenst létrehozni az indításhoz.
Egyfázisú motornak nevezik (persze két vezeték van bekötve, fázis és nulla). Rövidre zárt forgórész tekercselés jellemzi.
A 3 fázisra tervezett ilyen motor esetén a helyzet egyszerű, az álló rész tekercselése a 3 fázissal forgó mágneses teret hoz létre. Ez indukcióval áramot gerjeszt a rövidre zárt forgórészben, így az abban kialakuló mágnességgel együtt megforgatja a forgórészt.
A kisebb gépekben viszont csak két szál drót, egy fázis van. Ilyenkor alapból nem jön létre forgó tér (ha mondjuk kézzel megforgatnák, így is elindulna). Ezért egy másik állórész tekercs eltolt fázissal kapja az áramot, erre kell a kondenzátor. Így már van forgó mágneses tér, megindul a motor. Ha már forog, akkor öngerjesztő módon megmarad a forgó tér, forgásban marad a motor.
Többféle módon lehet ezeket működtetni.
1. csak az indítás idejére kötnek be egy kondenzátort az indító tekercselésre, majd ezt bontják kézzel, vagy automatikusan, pl. centrifugál kapcsolóval, időrelével.
2. fixen bekötnek egy kisebb kondenzátort, ez kis nyomatékkal ugyan, de elindítja a motort, és végig bekapcsolva marad
3. van egy fix kondenzátor meg egy indító is. Ennek az az előnye, hogy nagyobb nyomatékkal indul.
Vannak ökölszabályok a kondenzátorok tipikus értékére, 100W-onként x mikrofarad. Persze pontosabb, ha a gyártó előírása alapján használják a motort.
Nincs profi műhelyem, de egy egy kisgépnél ezzel megoldható a diztonsagos üzemeltetés. A hálózati csatlakozót is mindíg kihúzom, de az ördög nem alszik.
Habár van egy 25A-es magneskapcsolóm 230V vezérlessel, abbol lehetne egy főkapcsoló, ami csak a dugaljakat kapcsolna.
Egy esetleges áramkimaradásnál nem kellene félni, hogy bekapcsolva marad.
Profi műhelyekben van központi kapcsolószekrény.
Abba szoktak tenni relés tartó áramkört, amely bekapcsolva tartja önmagát és a gépek számára a tápellátást. Feszültség kimaradáskor viszont leold, és csak kézzel kapcsolható vissza.
A motor hűtőbordáján látszik is a 2db felfogatásnak a helye. Találtam táblázatot, amelyben állandó kondinak a 750W-os motorhoz 2db 16 míg az 1100W-os motorhoz 2db 20ųf- os kondenzátort ír.
Azt is olvastam, hogy 100 wattonként 7ųf- os indítókondit ajánlanak.
Talán leg jobb, ha veszek mindkét motorhoz hozzá való MIHA indítórelét.
Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a barkácsgépekhez kapható relés kapcsoló, ami 15A terhelhtőségű, elég-e ezekhez a motorokhoz?
Egy esetleges áramkimaradásnál nem kellene félni, hogy bekapcsolva marad.
Gyakori, hogy van külön egy indító kondenzátor (ezt köti be a gomb), meg egy kisebb amely fixen be van kötve. Motortól függ, van amelyik elindul fixen bekötött kisebb kondenzátorral is.
Indító kondenzátorral szokták megoldani. Ha nem szükséges nagy indító nyomaték, akkor viszonylag alacsony értékű indító kondenzátor is megfelel, ami maradhat a normál üzem során is. (pl. egy körfűrész esetén nem kell nagy indító nyomaték, mert terhelés nélkül pörgetik fel, és csak akkor kezdenek fűrészelni, mikor már felpörgött)
A gyártó megadja a szükséges értékeket. Ha ez nincs meg, az kellemetlen, lehet próbálkozni.
Tényleg minden rosszindulat nélkül. Ha szőlőt akarnék telepíteni, valószínűleg az adott terület talajának milyensége, a talajvíz, a csapadékviszonyok, az adott területen a napfényes napok eloszlása, az adott talajhoz leginkább megfelelő szőlőfajták, a gondozás, permetezés igénye. Ha nagyon körültekintő akarnék lenni, akkor egy biológussal esetleg arról konzultálnék, hogy milyen mikorrhiza gombaféleségek segíthetnek a jobb termés elérésében... A karók és a fémhuzalok legfeljebb a zivatarfelhők megjelenése esetén okozhatnak némi gondot a villámlások miatt, de nem a szőlőben, hanem a szőlősgazdában tud kárt tenni. A környezeti elektroszmog hatása kimutathatatlanul kicsiny. Sokkal esélyesebb egy jégverés, ami tényleg tönkre tudja tenni a termést, meg szélsőséges esetben a tőkéket is.
Mivel bárki írhat a netre bármit, továbbá sokkal több hülyeséget lehet kitalálni mint értelmes dolgot, elég nehéz kitalálni, mihez érdemes igazodni. Az oktatás még segíthet valamit, de ha még egy kicsit sikerül fejleszteni PC irányba, ez is elmúlik.
Változás talán annyi van, hogy a tekintélyelvet teljesen lebontották, és a vélemények egyenértékűségével helyettesítették. A baromság is tiszteletre méltó egyéni vélemény, baromságnak nevezni pedig nem PC.
Ha nincs adás a közelben, akkor zenét kell belevezetni a drótokba. A műfajt jól megválasztva még akár jobban is nőhet a szőlő, bővebb, finomabb termést hozva ezzel. Azt kell kiszámolni, hogy mekkora teljesítményű erősítőre lenne szükség, esetleg többel megoldani. Lehet, hogy a 100V-os rendszer lenne inkább megfelelő a nagyobb impedancia miatt. Az legalább a madarakat is távoltartaná, nem csipkednék meg a fürtöket. Elég nagy a terület, hosszúak a sorok, több ponton is meg lehetne táplálni a rendszert. Nyilván több különálló huzalozás lesz, ezért egy sokkimenetű teljesítményelosztó kell az erősítők után. Akár lehetne több csatorna is különféle zenékkel, hogy a szőlő ki tudja választani a neki legmegfelelőbbet. Lehet még gondolkozni ezen, sok lehetőség van. Remélem segítettem.
Ez elsősorban attól függ, van-e a közelben nagy teljesítményű adóállomás. Pl. műsorszóró rádióállomás (a 2MW-os középhullámú Kossuth adó, vagy valamelyik FM vagy TV műsorszóró állomás). Ha nincs, nem lesz V nagyságrendű nagyfrekvenciás feszültség a vezetékeken.
Amúgy kötve hiszem, hogy a szöllőt különösebben érdekelné, ha lenne is.
Segitséget szeretnék kérni kutatás jelleggel. Az interneten egyenlőre ebben a témában még nem találtam információt. Előre is elnézést a nem pontos kifejezésért, laikus vagyok.
Szőlészkedem, és arra lennék kiváncsi hogy a szőlő támrendszerében levő nagymennyiségű drót (huzal) antennaként funkcionál - e és ha igen akkor igazából mi és mennyi gerjedhet benne. Értem ez allat hogy feszültség vagy rezonancia, esetleg mágneses tér?
Először is elméleti sikon érdekelne, de nagyon szivesen megmérném, hogy gyakorlatban mit mutatnak a számok. Az eredményeket egy növénybiológussal konzultálnám hogy a szőlőre nézve ez mennyire van zavaró hatással.
Illetve milyen megoldással (pl.földelés, időnként megszakitás) lehetne ezt csökkenteni. Épp egy nagyobb ültetvény telepitését tervezzük és szeretnék mindent számitásba venni a növények érdekében.
A válaszokat előre is köszönöm
Varga Zoltán
Számok egy kisebb szőlőültetvényre (cca 10 000 tőke, 2 hektár, 68 sor) vetitve:
- 8cm átmérőjű akácfa oszlopozás, tehát a drót párok közt is 8cm lesz
- 3pár 2mm és 1db 2.5mm horganyzott (Zn) acélhuzal
- A legalsó drót 40cm a legmagasabb 180cm van
- A szőlősor távolság 2,2m
- 140m hosszú szőlősornál a feszités végett 2x70m valójában a sor hoszza, mivel a felénél meg van szakitva
Büntető ügy lett belőle, hogy egy illegális bojler beszerelésénél, már nem emlékszek, hogy miért is, lespórolták belőle a földelést, és emiat egy csinos 18 éves lány meghalt .