Szevasztok,lenne egy kérdésem..van egy kis 15 négyzetméteres melléképületem,van kéménye,de nincs rajta sehol füstcső nyílás,nem volt fűtve a helyiség,amúgy pár éves kis épület...kaptam a havertól egy ohra kályhát,be lehet füstcső nélkül kötni a közvetlenül a kéménybe a kályhát,tehát úgy értem hogy a kályha hátulján lévő kimenő csövet egyenesen belekötni a kéménybe..?
A tűz pillanatnyi hőtermelése legtöbbször a tűz levegőellátásától függ. Amikor begyújtasz és még hideg a kémény, akkor tökmindegy az alsó nyílások állása, hiszen a hideg kéménynek még nincs nincs szívóereje. Aztán amikor felmelegszik a kémény és elkezdi szívni a levegőt be a tűztérbe, akkor már nem mindegy, hogy mekkora méretű nyílások korlátozzák a légáramlást: levegő beeresztők állása a tűz alatt és mindenfelé körülötte, füstcsappantyú (pillangószelep) a tűztér kijáratánál, vag akár egy szűkített kilépő nyílás.
A kémény elérhet olyan magas hőmérsékletet is (=olyan magas szívóerőt), amikor a leszűkített kilépő nyílás ellenére ugyanannyi kilowattal dübörög a tűz a kályhában, mintha nem is lenne ott a szűkítés. Persze kémény-fajtánként hatalmas eltérések vannak, hogy mikor érik el az ennyire magas hőmérsékletet/huzatot:
- a vékony acél belső falú + vastag hőszigetelt (szerelt) kémények pár másodperc alatt,
- a kerámia belső csöves + vékony hőszigetelésű (beton modulos) kémények pár perc alatt
- a téglából épült + hőszigetelés nélküli kémények némelyike fél-egy óra alatt, némelyike meg soha az életben :)
Ha át akarsz állni fatüzelésre, akkor ki kell venni az alu csövet a kéményből. A fatüzelés kémény-hőmérséklete SOKKAL magasabb is lehet a gáznál, ettől az alumínium cső meglágyulhat, összeomolhat dugót képezhet a kéményben, amitől akár halálos baleset is lehet.
A füstjáratban kifelé menet hivatalosan nem lehet keresztmetszet csökkenés, szűkület.
140x140-es kéményjárat keresztmetszete 192 cm2,
ez kerek csőbe átszámolva 15,6 centi MAXIMÁLIS belső csőátmérőt jelent (ha jól számoltam :)
tehát 14x14-es kémény esetében ennél vastagabb cső nem lehet a kályha és a kémény között sem.
Közvetlenül a tűztér (esetleg a kályha) kilépési pontjánál (ÉS SEHOL MÁSHOL!!!!!) lehet alkalmazni cső-szűkítőt (ezt még a szakemberek közül is csak kevesen tudják). Ez persze csökkentheti a kályha maximális fűtőteljesítményét, kivéve, ha a kémény jó erős huzata ezt kompenzálni tudja.
Vennék valami használtat, de kb azt látom, hogy a nagy részük 180-200 mm-es fűst csatlakozással vannak, a helyszinen meg egy 140x140-es kémény van, amiben van egy alu cső (legalábbis ez megy a falba) Nem mértem, de szemre olyan 100-120-as lehet.
A kérdés az lenne, hogy ha kisebb kéménybe kötöm a 180-200-as csövet, akkor a teljesítmény csökkenésen kívül van-e más gond?
Vagy mindenképp olyat keressek, ami 150-es csőcsonkkal rendelkezik.
Ja, és még egy: az öntöttvasak sokkal tartósabbak? Gázfűtés van, a kandalló inkább csak jáccikálni, a hangulatnak, meg az ingyenfa hasznosítására lenne.
van egy régebben vásárolt, de végül sosem használt lemezkandallónk. Gyári leírása elveszett, így teljesítményét nem tudom. Amit viszont lemértem rajta:
- füstkivezető nyílás átmérője: ~11 cm.
- ajtó külső méretei: 28*18 cm.
Kérdéseim:
- Ez nagyjából mekkora névleges teljesítményű kandalló lehet?
- Elég lehet-e egy nyaralóba, légkondis fűtés mellé egy 33 m2-es, 2,4 m-es belmagasságú, egy légterű helyiségbe? (egy lépcső még vezet felfelé a tetőtérbe)
Valakinek lenne tippje, hogy miert nem tisztul ki a vermikulit a kandallomban? (Mullit aero 8)?
Nem tuzeltem semmi egyebbel, csak szaraz faval es kemenyfa brikettel. Eddig mindig kitisztult (november ota hasznalaom kb minden nap) de par hete nem akar :(
Fenntartom a lehetőségét, hogy butaságot írok, de én alapvetésként vélem tudni és ugye nem kevés áttüzelt év alatt is ezt tapasztaltam, hogy bizony a vizes fa és a kátrány szoros összefüggésben vannak. Kiválóan felszorozzák egymást a fojtás és a nem száraz tüzelő. De megfontolom amit írsz.
A gázt tudtam. Logikus amit írsz, mindösszesen a hussanás mértékét nem taglaltuk eddig és abban nem vagyok biztos, hogy olyan mértékű, mint írod. Mert ott van a lassabb, kisebb égés, kevesebb gáz termelődik. A kérdés az, hogy fojtottságból fakadó kisebb jelenlét érvényesül-e a kihussanó, nem hasznosult gáz mennyiségével szemben. Ez érdekelne egészen pontosan, ezek viszonya, mert a kutya itt van elásva. Szerencsésebb némi fojtottsággal tüzelni, mint túl sok levegőt adni neki, ez utóbbi esetben kevesebb meleget adtál magadnak ugyanannyi fából. Te nem így gondolod? Eszetlen lefojtásnál pedig - na abban egyetértünk, az nem pálya.
Fokozatosan raktam amíg tudtam tüzelni. Ebben is kell egy arany középút, nem hiszek a telepakolásban, de gallyanként sem jó mindig nyitogatni.
Kémény: nincs mit szigetelni rajta, az inkriminált, említett kátrányos rész a falban van. A kültéri része meg tégla, de azzal nincs gond.
Akkor elég a levegő, amikor még több levegő ellenére már nem növekszik tovább a tűz által leadott hőmennyiség, nem hiszem, hogy te valaha is eljutottál ilyen szintre.
Úgy akkor ez az abszolút helyes mód, ha jól értelek, legteljesebb égés, pont elég levegővel és rakottsággal.
- És ezt hogy hozod össze?
- Hogy pozicionálod a fagázra a szabályzást? Szekunder helyett pillangószelep? Meséld el.
Milyen berendezés az, ami a kéményre is figyel-tárol-bír? Nagy professzionalizmus van, rendben, de bontsuk is ki.
Ugyanoda kerülős. Ha helyreáll a fotógépem, lövök neked pár vékonyfalat. A vandálok úgyis olyan jól dolgoznak.. Hurrá.
Fordítva tudom ezt erről a 2 kályháról, de megint a téma mélyére fúrok majd. Bővebben alá tudnád támasztani, hogy mitől hatékonyabb a tömeg? Nem akarlak terhelni, passzolhatod is, csak ha van rálátásod, akkor jól jön. Tégla van is itthon, kijönne nullához közeli költségből (de nem akarom, hogy ez legyen a mindent felülíró vezérelv).
a valódi klasszikus kemencét, ahol ugyanoda kerül a kaja, ahol előtte a tűz volt,
és az (optikailag sokszor valóban kemencének álcázott) sütőt, ahol a tűz a sütő alatti külön térben van.
Az elsőben a sütés nem is működik nagy hőtároló tömeg nélkül,
a második működéséhez nincs feltétlenül szükség hőtároló tömegre. készülhetne akár egyszerű lemezből az egész (persze akkor nem nézne ki romantikus-kemencésen ;)
"Cserépkályha vs. tömegkályha."
A cserépkályha tulajdonképpen szintén tömegkályha,
csak szebb és kisebb/könnyebb,
cserébe rosszabb hatásfokú és sokkal kisebb a hőtároló tömege is.
"Azt értem és tudom, hogy mi hoz létre ilyet (vizes fa, lefojtás),"
Nem érted, csak mások butaságát ismételed. A fa vizességének nincs köze a kátrányhoz. Pontosabban annyi köze van, hogy aki annyira buta a tüzeléshez, hogy képes vizes fával fűteni, az ahhoz is buta, hogy levegőt is adjon a tűznek, a levegő hiánya pedig csinálja a kátrányt.
"azt mondod, a túlzott lefojtással is a pazarlás megy csak vagy én értek félre valamit?"
Olyat mondok, amit a fával tüzelők 95 százaléka nem tud: fával tüzelés 80 százalékában nem a fa ég, hanem a forró fából felszabaduló fagáz (javarészt metán). Ahhoz, hogy az összes fagáz el tudjon égni, ahhoz megfelelő mennyiségű oxigénnek is jelen kell lennie, máskülönben a gáz egy része huss, ki a kéményen. Tehát kifizetted a tűzifát, aztán fűtőértékének akár 50+ százalékát is okosan kiereszted a kéményen (a 60 foknál hidegebb felületeken eközben készül a kátrány az elégetlen fagázból).
Védekezési módok:
- Mindig annyi levegőt adsz a tűznek,m amennyit megkíván (ha éppen nagyon sok fagáz termelődik, akkor hatalmas hő is fog termelődni!).
- Lassítod/késlelteted a fagáz termelődését pl azzal, hogy nem engeded egyszerre az összes fát felforrósodni, pl felülről gyújtod meg a rakatot. Az, hogy engedsz felforrósodni egy nagy rakás fát (tehát dől belőlük a fagáz), majd lezárod picire a levegőt (ez a szokás szinte mindenütt), hogy "jó sokáig fűtsön a kályha" az eszement tűzifa pazarlás.
Az elégni nem tudó gáz egyébként csak az 55-60 fokosnál hidegebb felületeken válik kátránnyá, tehát ha a pazarlást nem is, a kátrány lerakódást megelőzheted azzal, ha minden felület legalább 55 fokos (pl kémény hőszigetelése kívülről).
"arany középútra törekszik az ember, ami ugye nem egyenlő a túlzott fojtással, de az elillanással sem."
Olyan amatőr tüzelőt még nem láttam, aki túl sok levegőt adott volna a tűznek, a laikusok 90 százaléka nem hajlandó elhagyni a "röhejesen kevés levegő" és a "nyomorúságosan kevés levegő" közötti tartományt :)
Akkor elég a levegő, amikor még több levegő ellenére már nem növekszik tovább a tűz által leadott hőmennyiség, nem hiszem, hogy te valaha is eljutottál ilyen szintre.
Egyénként az olcsóbb kályhák többsége tönkremegy a hatalmas hőtől, ha ezt a kísérletet nagy mennyiségű, alulról meggyújtott tűzifával csinálod.
Ezért van az, hogy a profik inkább a fagáz termelődését lassítják, akkor elegendő levegő mellett sem megy tönkre a kályha.
A még profibbaknak meg olyan tüzelőberendezésük van, ami nem ijed meg bazinagy tűztől sem: egyrészt nem megy tönkre tőle, másrészt bazinagy tűz bazisok hőkét is simán el tudja tárolni (nem enged semmi felesleges hőt a kéménybe, csak annyit amennyire a kéménynek valóban szüksége van).
"én kifejezetten vékonyfalú kemencékkel találkoztam eddig,"
Tudod-e, hogy miből/hogyan épül a búbos kemnce?
Tudod-e, hogy hogyan készülnek az ételek a kemencében? A kaja ugyanoda kerül, ahol előtte a tűz volt, a kemence falának nagy hőtároló tömege süti/főzi meg az ételt. Egy vékony falú kemence gazdája csak nyers ételeket tudna enni és a fél életét vacogással töltené.
Hol láttál te vékony falú kemencét?
"melyik a leghatékonyabb megoldás keményfára? címre hallgató dilemmát. Egyértelmű előnnyel a cserép? Hogy viszonyul egymáshoz egy tömegkályha és egy cserép ebben?"
Azért írtam nálam is játszik-ot a kátrányra, mert berúgva nyitottam meg a fórumot és hát írnom kellett. A koromfelvetésre kötöttem rá. De szerencsés a kollega, hogy neki csak korommal kell küzdenie.
Hümm, én kifejezetten vékonyfalú kemencékkel találkoztam eddig, már a több száz kilós említésedhez képest. Ilyen monstrumokról nem tudok, vagyis 5, de még 10 centinél is nagyobb falvastagságot feltételez az általad említett tömeg. Átlagosan 5 volt a fűtéscélúaknál, de ez itt off.
Ha már itt tartunk, megint megpendíteném a melyik a leghatékonyabb megoldás keményfára? címre hallgató dilemmát. Egyértelmű előnnyel a cserép? Hogy viszonyul egymáshoz egy tömegkályha és egy cserép ebben? Értelemszerűen ugyanakkora légköbméter befűtésére, jelen esetben olyan 60 a cél. Fajlagosan azonos kiépítéssel-füstutakkal-"utánégetőkkel" én csak így hívom a forró füstöt hasznosító, plusz járatokat, ha vannak. Ezekkel lenne igazi a hasznosulás. A huzatrontó hatásuk viszont kérdés, hogy milyen mértékű, mennyivel indul nehezebben a begyújtás, milyen pluszveszélyeket rejt.
Volt egy felfutása, hype-ja pár éve a tömegkályhának, mint jelenségnek, rajongók persze vakon kihozták jobbnak, meg abszolút legjobbnak is a világegyetemben, de nem éreztem alátámasztottnak a véleményüket. Szocializációtól, divattól független objektivitásra van itt szükség.
Mert kinek van kedve egész nap mást sem csinálni, mint egy kis hőtárolású kályhát etetni folyamatosan kukoricaszárral :)
Igen, nem is értem a rakátakályhások gondolatvilágát. Túl sok a szabadidő valószínűleg. Ott láttam olyat, hogy utána volt téve egy komplett rendszer utánégető járatokból, hát nem tudom, hogy ahogy mostanában mondani szokás, hogy a nap végén előbbre van-e vele az ember. Az egy dolog, hogy jó forró a füstgáz és nem megy pocsékba, de pakolgassa a fogpiszkálókat egész nap az, akinek 6 anyja van.
A kívülre tett megoldás nekem sem tetszik, pedig mintha a legújabb nyomorgatások tükrében át sem veszi az építésvezető, ha máshogy csináltad vagy csak nagyon nagy bürokrácia árán. Támogatás esetén is így van előírva, így szokás.
Szerintem hangulatnak, látványnak elég az a kisképernyő, amit a ma divatos Kamino kandallókályhák ablakos ajtója ad. Műsoron a CowboyTv adása. Hiányozni is fog a látvány, a lakótérből való irányíthatóság, de ez van, inkább a vérben a megfelelő oxigénszint. ...A nagyobb láthatóság rendszerint a pazarlással esik egybe, de érdekes a pufferes társítás.
Az okossági eszközök és a filléres Aurdinok korában talán a termosztát kérdése elérhető közelségbe jött, némi programozással. Mennyi probléma felmerül! Izgalmas.
Megoldás érdekelne a problémámra. A füstöt azért említettem amolyan közbevetésként, mert sokan azt gondolják, hogy CO önmagában, füstjelenség nélkül nem kerülhet a beltérbe, pedig dehogyisnem. Porhanyós lerakódás és makacs, üvegtapintású kátrány nincs keverve. Utóbbi változtatható előbbire nagy lánggal, amennyiben a kályha égésterében vagyunk, kintebb-fentebb már nehezebb feladat, ahogy írod is, ott már alacsonyabbak a hőfokok. A linkelt képen lévőhöz képest olyan 3x-os a kátrányréteg itt és egybefüggő, nehezen megközelíthető manccsal.
Azt értem és tudom, hogy mi hoz létre ilyet (vizes fa, lefojtás), de azt mondod, a túlzott lefojtással is a pazarlás megy csak vagy én értek félre valamit? Arany középútra törekszik az ember, ami ugye nem egyenlő a túlzott fojtással, de az elillanással sem.
Egy kis korom nélkül lehetetlen tüzelni, kátrány nélkül viszont igen könnyű: mindössze nem szabad a tüzet "fojtogatni" mindig meg kell adni neki azt a levegő mennyiséget, amennyit éppen megkíván.
Kátrány akkor keletkezik, amikor a forró tűzifából rengeteg éghető gáz keletkezik, de a gazdi nem ad neki elég levegőt, nehogy az összes fagázból hő legyen, ehelyett inkább a gazdi a fa fűtőértékének jelentős részétől megpróbál megszabadulni a kéményen át ;). Na ebből az elégetlen fagázból lesz kátrány ott, ahol 55-60 fokosnál hidegebb felülettel találkozik (pl. hőszigeteletlen túl hideg kémények belső falán és túl hideg vízzel dolgozó kazánok belesjén).
A kátrány téma nálam is játszik, tizenév eredménye, de van, úgy 1 méteres részen a kéményben, a kályha füstcsöveit követően közvetlenül, csúsztatott kémény névre hallgató a konstrukció egyébként, tehát fentről sem megközelíthető, spatulával mondjuk. Fontos tényező, hogy a kátrányos füstút a CO visszaesését nagyban segíti (ez nem egyenlő a füst jelenlétével!). Archaikus, széles, szögletes kémény, csőgörény jellegű fémtüskés megoldások nem játszanak. Arra gondoltam, kiégetem a kéményben közvetlenül (kályhába tett, mesterséges, fekete porok látáskárosító hatásuk mellett (felkiáltójeles piktogram) mire a célhelyhelyszínre érnek a tűztérből, hatásuk megszűnik).
Mutatok egy képet, ha jól megnézed, akkor van ott egy kb 35 centis vízszintes (tehát korom-felhalmozódás veszélyes, tehát rendszeres ellenőrzést/tisztítást igénylő) szakasz. Ha neked nincs ilyesni (tehát ha a füstcső benn a kémény oldalfalában is ferdén megy), akkor biztosan OK
Sőt, jó vastag füstcső (160 mm felett) esetén némi jóindulattal még az is elfogadható, ha a ferde rész egészen a falig megy és a vízszintes szakasz csupán 12 centis. Ha a vízszintes szakasz jóval rövidebb a csőátmérőnél, abból még nemigen lehet baj.
