Keresés

Részletes keresés

tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53645

...de a vizes fa önmagában is okoz kátrányt. Bár azt írod, nem így van.

Előzmény: tropixo (53644)
tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53644

Fenntartom a lehetőségét, hogy butaságot írok, de én alapvetésként vélem tudni és ugye nem kevés áttüzelt év alatt is ezt tapasztaltam, hogy bizony a vizes fa és a kátrány szoros összefüggésben vannak. Kiválóan felszorozzák egymást a fojtás és a nem száraz tüzelő. De megfontolom amit írsz.

 

A gázt tudtam. Logikus amit írsz, mindösszesen a hussanás mértékét nem taglaltuk eddig és abban nem vagyok biztos, hogy olyan mértékű, mint írod. Mert ott van a lassabb, kisebb égés, kevesebb gáz termelődik. A kérdés az, hogy fojtottságból fakadó kisebb jelenlét érvényesül-e a kihussanó, nem hasznosult gáz mennyiségével szemben. Ez érdekelne egészen pontosan, ezek viszonya, mert a kutya itt van elásva. Szerencsésebb némi fojtottsággal tüzelni, mint túl sok levegőt adni neki, ez utóbbi esetben kevesebb meleget adtál magadnak ugyanannyi fából. Te nem így gondolod? Eszetlen lefojtásnál pedig - na abban egyetértünk, az nem pálya.

 

Fokozatosan raktam amíg tudtam tüzelni. Ebben is kell egy arany középút, nem hiszek a telepakolásban, de gallyanként sem jó mindig nyitogatni.

Kémény: nincs mit szigetelni rajta, az inkriminált, említett kátrányos rész a falban van. A kültéri része meg tégla, de azzal nincs gond.

 

Akkor elég a levegő, amikor még több levegő ellenére már nem növekszik tovább a tűz által leadott hőmennyiség, nem hiszem, hogy te valaha is eljutottál ilyen szintre.

Úgy akkor ez az abszolút helyes mód, ha jól értelek, legteljesebb égés, pont elég levegővel és rakottsággal.

- És ezt hogy hozod össze?

- Hogy pozicionálod a fagázra a szabályzást? Szekunder helyett pillangószelep? Meséld el.

 

Milyen berendezés az, ami a kéményre is figyel-tárol-bír? Nagy professzionalizmus van, rendben, de bontsuk is ki.

 

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53641)
tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53643

Ugyanoda kerülős. Ha helyreáll a fotógépem, lövök neked pár vékonyfalat. A vandálok úgyis olyan jól dolgoznak.. Hurrá.

 

Fordítva tudom ezt erről a 2 kályháról, de megint a téma mélyére fúrok majd. Bővebben alá tudnád támasztani, hogy mitől hatékonyabb a tömeg? Nem akarlak terhelni, passzolhatod is, csak ha van rálátásod, akkor jól jön. Tégla van is itthon, kijönne nullához közeli költségből (de nem akarom, hogy ez legyen a mindent felülíró vezérelv).

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53642)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 3 napja 0 0 53642

"Javítottam tucatnyi kemencét, párat építettem is."

 

Sokan összekeverik

a valódi klasszikus kemencét, ahol ugyanoda kerül a kaja, ahol előtte a tűz volt,

és az (optikailag sokszor valóban kemencének álcázott) sütőt, ahol a tűz a sütő alatti külön térben van.

Az elsőben a sütés nem is működik nagy hőtároló tömeg nélkül,

a második működéséhez nincs feltétlenül szükség hőtároló tömegre. készülhetne akár egyszerű lemezből az egész (persze akkor nem nézne ki romantikus-kemencésen ;)

 

"Cserépkályha vs. tömegkályha."

 

A cserépkályha tulajdonképpen szintén tömegkályha,

csak szebb és kisebb/könnyebb,

cserébe rosszabb hatásfokú és sokkal kisebb a hőtároló tömege is.

Előzmény: tropixo (53640)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 3 napja 0 0 53641

"Azt értem és tudom, hogy mi hoz létre ilyet (vizes fa, lefojtás),"

 

Nem érted, csak mások butaságát ismételed.  A fa vizességének nincs köze a kátrányhoz. Pontosabban annyi köze van, hogy aki annyira buta a tüzeléshez, hogy képes vizes fával fűteni, az ahhoz is buta, hogy levegőt is adjon a tűznek, a levegő hiánya pedig csinálja a kátrányt.

 

"azt mondod, a túlzott lefojtással is a pazarlás megy csak vagy én értek félre valamit?"

 

Olyat mondok, amit a fával tüzelők 95 százaléka nem tud: fával tüzelés 80 százalékában nem a fa ég, hanem a forró fából felszabaduló fagáz (javarészt metán). Ahhoz, hogy az összes fagáz el tudjon égni, ahhoz megfelelő mennyiségű oxigénnek is jelen kell lennie, máskülönben a gáz egy része huss, ki a kéményen. Tehát kifizetted a tűzifát, aztán fűtőértékének akár 50+ százalékát is okosan kiereszted a kéményen (a 60 foknál hidegebb felületeken eközben készül a kátrány az elégetlen fagázból).

Védekezési módok:

- Mindig annyi levegőt adsz a tűznek,m amennyit megkíván (ha éppen  nagyon sok fagáz termelődik, akkor hatalmas hő is fog termelődni!).

- Lassítod/késlelteted a fagáz termelődését pl azzal, hogy nem engeded egyszerre az összes fát felforrósodni, pl felülről gyújtod meg a rakatot. Az, hogy engedsz felforrósodni egy nagy rakás fát (tehát dől belőlük a fagáz), majd lezárod picire a levegőt (ez a  szokás szinte mindenütt), hogy "jó sokáig fűtsön a kályha" az eszement tűzifa pazarlás.

Az elégni nem tudó gáz egyébként csak az 55-60 fokosnál hidegebb felületeken válik kátránnyá, tehát ha a pazarlást nem is, a kátrány lerakódást megelőzheted azzal, ha minden felület legalább 55 fokos (pl kémény hőszigetelése kívülről).

 

"arany középútra törekszik az ember, ami ugye nem egyenlő a túlzott fojtással, de az elillanással sem."

 

Olyan amatőr tüzelőt még nem láttam, aki túl sok levegőt adott volna a tűznek, a laikusok 90 százaléka nem hajlandó elhagyni a "röhejesen kevés levegő" és a "nyomorúságosan kevés levegő" közötti tartományt :)

Akkor elég a levegő, amikor még több levegő ellenére már nem növekszik tovább a tűz által leadott hőmennyiség, nem hiszem, hogy te valaha is eljutottál ilyen szintre.

Egyénként az olcsóbb kályhák többsége tönkremegy a hatalmas hőtől, ha ezt a kísérletet nagy mennyiségű, alulról meggyújtott tűzifával csinálod.

Ezért van az, hogy a profik inkább a fagáz termelődését lassítják, akkor elegendő levegő mellett sem megy tönkre a kályha.

A még profibbaknak meg olyan tüzelőberendezésük van, ami nem ijed meg bazinagy tűztől sem: egyrészt nem megy tönkre tőle, másrészt bazinagy tűz bazisok hőkét is simán el tudja tárolni (nem enged semmi felesleges hőt a kéménybe, csak annyit amennyire a kéménynek valóban szüksége van).

Előzmény: tropixo (53637)
tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53640

Javítottam tucatnyi kemencét, párat építettem is. Nem a téglás vidék. Cserépkályha vs. tömegkályha. Egyszerű szembeállítás.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53639)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 3 napja 0 0 53639

"én kifejezetten vékonyfalú kemencékkel találkoztam eddig,"

 

Tudod-e, hogy miből/hogyan épül a búbos kemnce?

Tudod-e, hogy hogyan készülnek az ételek a kemencében? A kaja ugyanoda kerül, ahol előtte a tűz volt, a kemence falának nagy hőtároló tömege süti/főzi meg az ételt. Egy vékony falú kemence gazdája csak nyers ételeket tudna enni és a fél életét vacogással töltené.

Hol láttál te vékony falú kemencét?

 

"melyik a leghatékonyabb megoldás keményfára? címre hallgató dilemmát. Egyértelmű előnnyel a cserép? Hogy viszonyul egymáshoz egy tömegkályha és egy cserép ebben?"

 

Zavaros és érthetlen. Nem is olvasom tovább.

Előzmény: tropixo (53638)
tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53638

Azért írtam nálam is játszik-ot a kátrányra, mert berúgva nyitottam meg a fórumot és hát írnom kellett. A koromfelvetésre kötöttem rá. De szerencsés a kollega, hogy neki csak korommal kell küzdenie.

Hümm, én kifejezetten vékonyfalú kemencékkel találkoztam eddig, már a több száz kilós említésedhez képest. Ilyen monstrumokról nem tudok, vagyis 5, de még 10 centinél is nagyobb falvastagságot feltételez az általad említett tömeg. Átlagosan 5 volt a fűtéscélúaknál, de ez itt off.

 

Ha már itt tartunk, megint megpendíteném a melyik a leghatékonyabb megoldás keményfára? címre hallgató dilemmát. Egyértelmű előnnyel a cserép? Hogy viszonyul egymáshoz egy tömegkályha és egy cserép ebben? Értelemszerűen ugyanakkora légköbméter befűtésére, jelen esetben olyan 60 a cél. Fajlagosan azonos kiépítéssel-füstutakkal-"utánégetőkkel" én csak így hívom a forró füstöt hasznosító, plusz járatokat, ha vannak. Ezekkel lenne igazi a hasznosulás. A huzatrontó hatásuk viszont kérdés, hogy milyen mértékű, mennyivel indul nehezebben a begyújtás, milyen pluszveszélyeket rejt.

Volt egy felfutása, hype-ja pár éve a tömegkályhának, mint jelenségnek, rajongók persze vakon kihozták jobbnak, meg abszolút legjobbnak is a világegyetemben, de nem éreztem alátámasztottnak a véleményüket. Szocializációtól, divattól független objektivitásra van itt szükség.

 

Mert kinek van kedve egész nap mást sem csinálni, mint egy kis hőtárolású kályhát etetni folyamatosan kukoricaszárral :)

Igen, nem is értem a rakátakályhások gondolatvilágát. Túl sok a szabadidő valószínűleg. Ott láttam olyat, hogy utána volt téve egy komplett rendszer utánégető járatokból, hát nem tudom, hogy ahogy mostanában mondani szokás, hogy a nap végén előbbre van-e vele az ember. Az egy dolog, hogy jó forró a füstgáz és nem megy pocsékba, de pakolgassa a fogpiszkálókat egész nap az, akinek 6 anyja van.

 

A kívülre tett megoldás nekem sem tetszik, pedig mintha a legújabb nyomorgatások tükrében át sem veszi az építésvezető, ha máshogy csináltad vagy csak nagyon nagy bürokrácia árán. Támogatás esetén is így van előírva, így szokás.

Szerintem hangulatnak, látványnak elég az a kisképernyő, amit a ma divatos Kamino kandallókályhák ablakos ajtója ad. Műsoron a CowboyTv adása. Hiányozni is fog a látvány, a lakótérből való irányíthatóság, de ez van, inkább a vérben a megfelelő oxigénszint. ...A nagyobb láthatóság rendszerint a pazarlással esik egybe, de érdekes a pufferes társítás.

 

Az okossági eszközök és a filléres Aurdinok korában talán a termosztát kérdése elérhető közelségbe jött, némi programozással. Mennyi probléma felmerül! Izgalmas.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53627)
tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53637

Megoldás érdekelne a problémámra. A füstöt azért említettem amolyan közbevetésként, mert sokan azt gondolják, hogy CO önmagában, füstjelenség nélkül nem kerülhet a beltérbe, pedig dehogyisnem. Porhanyós lerakódás és makacs, üvegtapintású kátrány nincs keverve. Utóbbi változtatható előbbire nagy lánggal, amennyiben a kályha égésterében vagyunk, kintebb-fentebb már nehezebb feladat, ahogy írod is, ott már alacsonyabbak a hőfokok. A linkelt képen lévőhöz képest olyan 3x-os a kátrányréteg itt és egybefüggő, nehezen megközelíthető manccsal.

Azt értem és tudom, hogy mi hoz létre ilyet (vizes fa, lefojtás), de azt mondod, a túlzott lefojtással is a pazarlás megy csak vagy én értek félre valamit? Arany középútra törekszik az ember, ami ugye nem egyenlő a túlzott fojtással, de az elillanással sem.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53635)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 3 napja 0 0 53636
Előzmény: Mekk Elek ezermester (53635)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 3 napja 0 0 53635

A kátrányt ne keverjük a korommal.

Egy kis korom nélkül lehetetlen tüzelni, kátrány nélkül viszont igen könnyű: mindössze nem szabad a tüzet "fojtogatni" mindig meg kell adni neki azt a levegő mennyiséget, amennyit éppen megkíván.

Kátrány akkor keletkezik, amikor a forró tűzifából rengeteg éghető gáz keletkezik, de a gazdi nem ad neki elég levegőt, nehogy az összes fagázból hő legyen, ehelyett inkább a gazdi a fa fűtőértékének jelentős részétől megpróbál megszabadulni a kéményen át ;). Na ebből az elégetlen fagázból lesz kátrány ott, ahol 55-60 fokosnál hidegebb felülettel találkozik (pl. hőszigeteletlen túl hideg kémények belső falán és túl hideg vízzel dolgozó kazánok belesjén).

 

Előzmény: tropixo (53634)
tropixo Creative Commons License 3 napja 0 0 53634

A kátrány téma nálam is játszik, tizenév eredménye, de van, úgy 1 méteres részen a kéményben, a kályha füstcsöveit követően közvetlenül, csúsztatott kémény névre hallgató a konstrukció egyébként, tehát fentről sem megközelíthető, spatulával mondjuk. Fontos tényező, hogy a kátrányos füstút a CO visszaesését nagyban segíti (ez nem egyenlő a füst jelenlétével!). Archaikus, széles, szögletes kémény, csőgörény jellegű fémtüskés megoldások nem játszanak. Arra gondoltam, kiégetem a kéményben közvetlenül (kályhába tett, mesterséges, fekete porok látáskárosító hatásuk mellett (felkiáltójeles piktogram) mire a célhelyhelyszínre érnek a tűztérből, hatásuk megszűnik).

Mekk Elek ezermester Creative Commons License 3 napja 0 0 53633

"Igen, így van megcsinálva."

 

Biztos vagy benne?

Mutatok egy képet, ha jól megnézed, akkor  van ott egy kb 35 centis vízszintes (tehát korom-felhalmozódás veszélyes, tehát rendszeres ellenőrzést/tisztítást igénylő) szakasz. Ha neked nincs ilyesni (tehát ha a füstcső benn a kémény oldalfalában is ferdén megy), akkor biztosan OK

 

Sőt, jó vastag füstcső (160 mm felett) esetén némi jóindulattal még az is elfogadható, ha a ferde rész egészen a falig megy és a vízszintes szakasz csupán 12 centis. Ha a vízszintes szakasz jóval rövidebb a csőátmérőnél, abból még nemigen lehet baj.

Előzmény: caran (53632)
caran Creative Commons License 4 napja 0 0 53632

Nagyon köszönöm a válaszod. Igen, így van megcsinálva.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53630)
Ildi Horsik Creative Commons License 4 napja 0 0 53631

Vizteres kandallóm van púffertartáyal,es azt szeretném meg szütetni, csinaltatni

Sima kandalló betére,azt szeretném kédezni hogy a meglévő burkolatot ujra

lehet hozzá vissza rakni?

Mekk Elek ezermester Creative Commons License 4 napja 0 0 53630

Kerestem egy képet: ha a kandallód füstcsöve így van megcsinálva, akkor soha az életben nem kell a csövet kikormolni, mert nincs a füstjáratnak olyan pontja, ahol meg tud állni, fel tud halmozódni a korom. Elegendő olykor a kémény koromzsákját kiüríteni és a tűztér alját kitakarítani, más dolgod nincs a korommal.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53629)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 4 napja 0 0 53629

Ha nagyon okos ember csinálta, akkor a füstjáratnak nincs olyan pontja, ami nem 45 fos, vagy annál meredekebb. Ezekről a helyekről a korom mindig magától lepereg olyan helyekre, ahonnan könnyedén eltávolíthatod (akár porszívó nélkül is): pl a tűztér alja vagy kémény alján a kis tisztító ajtó (koromszák).

 

Ahol vannak enyhe lejtésű vagy vízszintes csőszakaszok, onnan a kormot (pl egy füstcső kefével) egyszerűen  odahúznám/odatolnám egy olyan csőszakaszba, ami meredek lejtésű vagy függőleges, innentől lásd az első pontot :)

Előzmény: caran (53628)
caran Creative Commons License 4 napja 0 0 53628

Beépített kandalló füstcsővének tisztításához milyen hamu/korom porszívót érdemes beszerezni? Köszönöm előre is!

 

A füstcsőn van tisztítónyílás, azon keresztül tisztítható is, de "lefelé" jó lenne időnként koromtalanítani (nem szeretném szétszedni a tűzteret).

Mekk Elek ezermester Creative Commons License 6 napja 0 0 53627

"a régi világban a kis sűrűségekkel való etetés játszott"

 

És ne feledjük hozzá a hőtároló tömeget (pl több száz kilós kemence-búb). Mert kinek van kedve egész nap mást sem csinálni, mint egy kis hőtárolású kályhát etetni folyamatosan kukoricaszárral :)

 

"Ez a te pufferes megvalósításod mennyiből jött ki?"

 

Az egybe "épített pufferes kazán" utolsó híreim szerint soha nem lett legyártva, mert a munkát elvállaló két lakatos közül amelyik elfogadható áron megcsinálta volna, az szemel láthatón hülye volt a fizikához (várható víznyomás, hőtágulások, stb), az a lakatos pedig, aki az első pillanatban látta a várható buktatókat, az jóval egy millió Ft feletti árajánlatot nyújtott be (persze anyaggal együtt), ezért inkább úgy döntöttek a háziak, hogy külön lesz egy gyári kazán és külön egy gyári puffertartály.  De ennyíre sok területet már sajnáltak a lakásból elvenni, ezért úgy döntöttek, hogy ezt az egész fűtésrendszert ki akarták tenni a hőszigetelő burkon kívülre (a ház melletti garázsba), én itt kiszálltam a projektből, mert effajta szar (energiapazarló) rendszer van az országban ezernyi, ehhez nem kell egy hozzám hasonló zseniális feltaláló okoskodása :)

Érdekesség: egyszer terveztem egy ugyanilyen alapelven működő (bazinagy pufferrel egybeépített) szépséges látványkandallót is (nappaliba), arra még radiátorokat sem muszáj kötni, mert az egyik változatban akár maga a puffertartály melegítheti közvetlenül a lakás levegőjét. És ha a tárolt hő több napnyi fűtésre  elegendő, (szinte) akkor gyújtasz be ebbe a kandallóba, amikor kedved tartja :)

De az ilyen szerkentyűk egyedi gyártása rettentő drága, még sorozatban gyártva is húzós áruk lenne.

 

A puffertartályból dolgozó keringető szivattyús fűtésrendszerben meg a termosztát lett volna a különleges: a legtöbb hagyományos termosztát mellett akár 2-3 fokot is ingadozik a lakáshőmérséklet (felfűtési és lehűlési túllendülések), az öntanuló termosztátok (és NEM az okostermosztátok!) ezt az ingadozást persze képesek nulla közelébe hozni, de azok meg abba zavarodnak bele, ha mindig más hőmérsékletű a fűtővíz (elvégre egy puffer hőmérséklete igen széles tartományban bármennyi lehet). Na én mind a két problémát megpróbáltam volna  megoldani egy speciális termosztáttal, de az egyedi gyártás miatt ez sem a filléres kategória.

Előzmény: tropixo (53626)
tropixo Creative Commons License 2021.01.16 0 0 53626

Jól tekered a kombinatorikát, ez tetszik. Tiszta sor, a kemencéknél is kijön ez, a régi világban a kis sűrűségekkel való etetés játszott, keményfára más kell, kisebb tér. Ez a te pufferes megvalósításod mennyiből jött ki?

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53625)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2021.01.16 0 0 53625

"Olyan fűtőberendezésem van ami alkalmas kis sűrűségű tüzelőanyaggal is sok hő legyártására (hatalmas tűztér + nagy hőcserélő felület + nagy hőtároló tömeg), de nem értek a használatához, ezért nem hajlandó elég hőt leadni, ezért fázok."

 

Voltam olyan családi házban, amit szalmával és kukoricaszárral fűtöttek. Persze nem 50 centis jancsikályha volt minden szobában, hanem egy speciálisan kis sűrűségű fűtőanyagra készített speciális köbméteres nagyságú kazán. Voltam olyan házban, amit fatörmelékkel, (darált nyesedéklel, fakéreggel) fűtött egy automatikus adagolós kazán, ami nem volt nagy, de az adagoló naponta 10-20 órában folyamatosan etette. Voltam olyan GYÁRBAN, ahol fűészporral fűtöttek (nem vicc), ott 3 emelet magas volt a "kazán". Vidéki kis asztalosműhelyekben nem ritkaság a űrészporos/forgácsos fűtés, de sehol sem mini jancsikályhával művelik, a 200 literes vashordó az átlagos méret :)

 

Szóval az nem lehetetlen, hogy alacsony sűrűségű tüzelőanyaggal csináljunk jó meleget, aki viszont arra számít, hogy a tömör fahasábokra tervezett (kis tűzterű) kályhája ugyanúgy fok fűteni két marék szalmával is (több nem fér bele a kis tűzterébe), az a kályhájától a lehetetlent várja el :)

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53624)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2021.01.16 0 0 53624

"csak tudom milyen fázni silányabb tüzelőanyag miatt."

 

Ne keverjük össze egymással a két alábbi állítást:

1: Olyan fűtőberendezésem van, ami kimondottan nagy sűrűségű tüzelőanyagara (hasábfára) gyártottak, de én ennek ellenére kis sűrűségű fűtőanyaggal (szalmával, rőzsével, stb) bénázok benne, ezért fázok.

2: Olyan fűtőberendezésem van ami alkalmas kis sűrűségű tüzelőanyaggal is sok hő legyártására (hatalmas tűztér + nagy hőcserélő felület + nagy hőtároló tömeg), de nem értek a használatához, ezért nem hajlandó elég hőt leadni, ezért fázok.

 

"Sok ember formál véleményt hobbikályhásként is"

 

Ha

- elég intelligens ahhoz, hogy a kocsmában/faszbúkon összeszedett három információ után még nem tarja magát okosabbnak mindenkinél,

- elég intelligens ahhoz, hogy meg tudja különböztetni a hiteles/hihető információ forrásokat a kétes  információ forrástól,

akkor nyugodtan formálhat véleményt hobbikályhásként is.

Én is csak hobbikályhás vagyok, mégis jártatom a számat :)

 

"Keresem a megoldásokat, hogy másik helyiségből vagy kívülről fűthető, beépítettnek nevezettek közül mi is kell nekem."

 

Egy terven hasonló esetre (erdő van, de a zasszony nem akart füstszagot):

- Családi ház egyik kis helyiséghét belülről elfalazni, kert felé ajtót nyitni (fordított sorrendben! :). Minden kazánnak és puffertartálynak van saját hőleadása is a környezete felé, ha ezt a hőt nem a lakás felé adja le, az energia pazarlás. Tehát a kazán+puffer a hőszigetelt lakó-burkon BELÜL legyen.

- A lakás négyzetmétere nagyon drága dolog (2-500.000 Ft/m2), ezért egymás mellett külön álló kazán és puffertartály drága hely(pénz)pazarlás. Helyette "egybe terveztem" a kettőt, nevezheted hőszigetelt puffertartályba beépíttt tűztérnek, vagy olyan kazánnak, aminek saját víztere meg lett növelve 2000 literesre és az egész le lett vastagon hőszigetelve.

- A tervben erről a puffertartályról ment (PWM termosztáttal vezérelt keringető szivattyúval) a lakás mennyezetfűtése, persze ez lehet padlófűtés, radiátor, fancoil, stb. főleg azért terveztem mennyezetfűtést, hogy nyáron a plafont talajvízre kötve hűteni is lehessen a házat.

- A konyhában egy kijelzőn lehet látni a puffer aktuális hőmérsékletét. Ha a puffer hőmérséklete 80 fok felett van, akkor tilos begyújtani, 70-80 fok között kisebb tüzet bármikor lehet csinálni, 70 fok alatt már bátran szabad tüzelni (a puffer/tűztér aránya úgy lett méretezve, hogy 70 fokos vízhőmérséklet alatt fával dugig megtömött tűztérrel is LEHETETLEN felforralni akkora vízmennyiséget), 60 fok alatt KÖTELEZŐ begyújtani (a puffer ősztől tavaszig lehetőleg soha ne legyen hidegebb 60 fokosnál).

Előzmény: tropixo (53623)
tropixo Creative Commons License 2021.01.15 0 0 53623

Van saját erdő, remélem nem is ég le, mert nem vagyok járatos a kereskedői fogásokat illetően. Az megvan, hogy a sumákolást nem felejtik el alkalmazni. 2 évtizedet tüzeltem eddig le életemből és látom én is a táblázatokat a neten, szép lankásak, azt is csak enyhén. Nem vitatom őket, de nem képernyői számokkal melegszünk. A facebook egy aknamező, könnyen hazavágja az ember számára kedves témákat is. Elnézést az előbbi, vehemens hozzászólásomért, csak tudom milyen fázni silányabb tüzelőanyag miatt. Meg úgy egyáltalán fázni. Ide nem értve a vizesség kérdését vagy a nyílászárók mellett bekúszó, alattomos hideget - azokban az esetekben is látod a lobogó lángot, de még az önbecsapásra hajlamosak is nehezen gyűrik le olyankor a didergést.:)
Sok ember formál véleményt hobbikályhásként is, azok, akik elfelejtették már milyen az, mikor csak a kályha és annak eledele, legyen az fa vagy valaminek a brikettje. Ott minden rezdülést megérez a melegedni kívánó, főleg, ha spórolós fajta vagy van oka spórolni.

Mamagamról annyit még, hogy beütött egy CO-hiperszenzitivitás, így a beltéri tüzeléses eszközök szépen ki is estek, olajradiátorral megy a drága bohóckodás jelenleg, hiába áll itt két kályha is. A rendszer rendben van amúgy, itt felhasználói oldalról van sajnos a gond.

 

Keresem a megoldásokat, hogy másik helyiségből vagy kívülről fűthető, beépítettnek nevezettek közül mi is kell nekem. Kemence? Megépítem, de az lesz-e a nyerő? Hatékonyság a másik fő vezérelv (akácfára). Beépített cserépkályha? Falon átnyúló tömegkályha? Központi fűtés? Sajátkezűség jobban játszik, mint szakembernek nevezett felfogadása (tudom, léteznek tényleges mesterek is), beállítottság miatt is és anyagiak okán is. Egy cserepet nulláról már eggyel nagyobb falat megépíteni, de hiszek abban, hogy elég gereblyézni való akad a neten. HA az kell nekem. A következő telet már felesleges pluszköltségek nélkül tervezem. Gondoltam kályhásmester mellé elszegődni is, nem tudom, ez mennyire kivitelezhető vagy rentábilis vagy hogy hogy megy az ilyen.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53620)
The Rocketeer Creative Commons License 2021.01.15 0 0 53622

Ezt rosszul tudod. Súlyra, vagy inkább tömegre vetítve a különbség nem túl nagy, kisebb mint pl. térfogatra. Már ha nem a víztartalom adja a tömeget, tehát száraz tüzifánál. Van ugyan eltérés, de pl. sokan nem tudják, hogy némelyik fenyő kicsivel megveri a keményfák egy részét.

Előzmény: tropixo (53619)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2021.01.15 0 0 53621

"És azok a "bizonyítékok" a brutális különbségekre NE egy tipikus idióta fórumos / facebok hozzászólásból származzanak, ahol egy hülyegyerek okoskodik :)"

 

Eszembe jutott még egy információforrás, ahol hülyének nézik az embert: egyes tűzifa kereskedők parasztvakító dumája (tisztelet a kivételnek).

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53620)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2021.01.15 0 0 53620

"A súlyra vetített fűtőértékek között brutál nagy különbségek vannak"

 

Ez így csak levegőbe beszélés, ha nem teszel mellé konkrét számokat. És azok a "bizonyítékok" a brutális különbségekre NE egy tipikus idióta fórumos / facebok hozzászólásból származzanak, ahol egy hülyegyerek okoskodik :) hanem valami komolyabb információforrásból, ahol valóban hozzáértő ember lehet a háttérben.  Itt van egy példa az ezerből (google második találat): http://hasogatott-tuzifa.hupont.hu/6/tuzifa-futoerteke Mutass rá a BRUTÁLIS fűtőérték különbségekre a különböző fafajták fűtőereje között.

Előzmény: tropixo (53619)
tropixo Creative Commons License 2021.01.15 0 0 53619

Te sem fáztál még kályha mellett. Miért nem érzékelik az emberek a különbségeket? Önhipnózis? A súlyra vetített fűtőértékek között brutál nagy különbségek vannak. Ami ki is jön a gyakorlatban is. Ezért sem értem az ilyen írásokat.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53613)
lala1961 Creative Commons License 2021.01.14 0 0 53618

Üdv ! Úgy érzed hogy a formai dolgokba kötök bele ? Szerintem az egész hozzászólást szakami hozzászólásnak nevezni úgy hogy  fűtőérték mértékegysége sem szerepel benne(ez csak példakén)hát lelked rajta! :-) Sok sebből (nem is a Te stilusodban íródott)vérzik az egész h.sz. ! Szerintem.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (53616)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2021.01.14 0 0 53617

Érzésed szerint kb hány százalék fűtőérték különbség van egy kiló átlagos keményfa (tölgy, bükk, stb) és egy kiló átlagos puhafa (nyár, fenyő, stb) között?

Előzmény: matthiasii (53615)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2021.01.14 0 0 53616

Látom mindenáron bele akartál kötni valamibe,

de a szakmai részből egy szót sem értettél,

ezért belekötöttél abba, amit viccnek szántam.

Legközelebb köss bele még a nyelvtani hibákba, véletlen elgépelésekbe is, ez mind okos és hasznos dolog egy szakmai fórumban :)

Előzmény: lala1961 (53614)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!