A cserepkalyham tetejen a dilatacios repedeseken mar ket pici jaraton utat talalt a fust. Az egeszet ujrarakatni meg korainak gondolom, viszont a tetejet megcsinalnam magam. Itt jonnek a kerdesek. Egyertelmuen agyag-homok keverekkel rakta anno a kalyhas. Agyaghabarcsot nem talaltam a kornyeken, viszont samott habarcsot kb minden sarkon. Szabad a kettot keverni? Egyaltalan, a samott habarcs nem kifejezetten a tuzterbe valo? Mi tortenik ha a samott habarcshoz nem adok hozza vizuveget? A hasznalati utmutato ir bele, en viszont odzkodom tole. Ha jobb a klasszikus agyag-homok habarcsnal maradnom, a XVI. kerulet vonzasaban tud esetleg valaki lelohelyet? Persze, rendelhetek is, de amikor a futar joval dragabb mint a termek kenyszeresen kombinalni kezdek. Fugazas: Letezik a mester cserepkalyha fugazo (minden sarkon ez is), meg van olyan fagyisdobozos por alapu is. Az eltarthatosagon kivul van gyakorlati kulonbseg koztuk?
Évente egyszer (praktikusan a fűtési szezon előtt) érdemes átmenni a kéményen, és a füstcsövet sem szabad kihagyni (ebben a sorrendben, mert kéménysepréskor visszahullhat cucc a füstcsőbe).
Egyébként a helyi kéményseprő évente egyszer sormunka keretében teljesen ingyen megcsinálja. Időpontot kell vele egyeztetni és jön (köteles jönni ingyen).
A kőrisnek van egy jellegzetes (szerintem kellemes) illata, és maga a fa "fehéres" színű, és alig van kérge, nehezen összetéveszthető a tölggyel. Amúgy ha kőrist vettél, akkor jól jártál, nekem az vált be eddig a legjobban.
A tölgyfának is van illata? vagy sikerült volna kőrist vennem:) nem bánnám,de isteni illata volt,amikor beraktuk, egy évig rönkökben állt az eladónál,most kuglizta,hasogatta fel nekem frissen
Az az igazi, amikor úgy felfűtöd, hogy az üvegről leég az addig odarakódott korom... :) nekem néha sikerült ilyen üzemállapotig eljutni száraz fa + barnaszén brikett kombóval. Volt, hogy alufóliában sütöttem a tetején pogácsát
Az üvege nálunk is kormozódik, ez sajnos ilyen, pedig az enyémnek minden része megvan, gyárias állapotú. Amit váltott, az egy lemezkandalló volt, de azon alul, középen és felül is lehetett levegőt állítani. Az nem kormolt ennyire az üvegre.
Mindegy, a kormozódós üveg legyen a legnagyobb baja, negyed annyi fát eszik, mint a lemez kandalló, és reggelre még mindig van benne egy jó marék parázs.
Asszony szokta reggelente, amikor langyos az üvege, egy csepp toalett kacsás szivaccsal megtörölni, az szépen leviszi róla, ez vált be.
Én használok, Konix nevűt, amit kilós kiszerelésben lehet kapni, annyira nem veszélyes az ára, sokáig elég.
Van gyakorlati haszna, ezt nem csak én vettem észre, a szomszédom is, neki fatüzeléses kazánja van. A korom, ami lerakódik a kéményben, olyan szemcsés állagú lesz, mint a homok és bár én rendszeresen tisztítom, használata előtt pont kipucoltam, alaposan, a kémény ajtó aljából másik héten kiszedtem 2-3 marékkal ilyen kormot, ami nem fogja a kezet, homok állagú, fekete pergős korom, magától jött le, felülről.
Ez is van ráírva a zacskóra, fellazítja a szilárd makacs égéstermékeket. (könnyebb pucolni utána) Ammónium szulfát a fő összetevője. (kénsav+ammóniára bomlik talán,,nem tudom.) Amikor szórtam be a parázsra egy evőkanállal és gyorsan kimentem megnézni mi történik, akkor nagy fehér pamacsot nyom a kémény tetején, hosszan, jó magasra, olyan, mintha "megtolná" a kéményt.
Sose próbáltam még. Korábban sima kaminóm volt, annál a füstcsövet és a kéményt évente 1-2x kipucoltam, amikor már nem volt megfelelő huzat.
Ahogy nézegettem, vízteres kandallónál segíthet a kátrányosodás tisztításában. Most vízteres kandallóm van, ennél odafigyelek arra, hogy száraz fával fűtsek, még nem volt szükség kátránytalanításra. Mondjuk a mostani tüzifa árak mellett nem is használom túl sokat, csak néha a hangulat miatt gyújtok be.
A legtutibb megoldás egyébként a kéményhez az lenne, ha évente hívsz egy kéményseprőt.
Koromtalanítót használtok, van valami haszna? kipróbáltam,elszínezte/szűrkítette az égésteret vagy inkább vegyek tavasszal egy kormolót és jól húzzam át a kéményt?
Nekem 125-ös van a szerelőbeton alá betéve. Szigetelés csak a normál lépésálló, a légbevezetőhöz semmi extra nincs pluszban. Ahol kiáll a padlóból, ott sincs szigetelve maga a cső, csak körülötte a padlóba tett szigetelés. A padló szintjén aztán van egy 125/100 szűkítő rajta, a kandallónak 100-as csatlakozója van. A szűkítő és a kandalló bemenet között műanyag flexicső van.
Őszintén bevallva még sosem néztem, hogy a padló feletti csőszakasz mit 'művel', amikor fűtök (és amikor nem), előtte van egy dekor takarásnak.
Igen mi is pont erre jutottunk. Kipróbáltuk a Kamino-t (be tudtam kötni a füstcsövet ideiglenesen a kéménybe), és tényleg jóval hamarabb csinál meleget. A cs.kályhát már el is adtam (4 soros hordozható), pillanatok alatt elvitték (nem volt hely megtartani a Kamino mellett, kicsi a ház). Kicsit fáj érte a szívem, mert tudom, hogy jó dolog, meg hatékonyabb, mint egy sima vaskályha, de egyszerűen soha nem vagyunk kint annyit, hogy az előnyei érvényesüljenek.
A Kamino-val még ismerkedem, meg első körben pótalkatrészeket rendeltem, ui. egyrészt kiderült, hiányzik teljesen a lángterelő samott (így vettem használtan), másrészt sajnos hátsó csöves, és nekünk mindenképpen felső csöves kell, szóval át kell szerelni. De tetszik, jól kitalált, minőségi cuccnak tűnik, csak az üveg-kormozódás bosszantó.
Az jó lehet nagyon, nálunk ilyen, de mondom, nem lakunk ott, hétvégi házikó. Majd egyszer,,, addig meg csinálgatok a házon mindent, amit csak tudok. Lehet, a cserépkályháim nem optimálisan vannak építve, ezt nem tudom sajnos.
Ha kint laknánk akkor viszont vigasztal, hogy nekem is csak szezon elején kellene ezt eljátszanom velük, utána meg már jó.
Épülő házamba be van tervezve egy kandalló. Külső légbevezetésről szeretnék kérdezni. - Mekkora átmérőjű cső kell neki? 125 vagy esetleg 160-as? KG PVC csőre gondoltam - Mivel még csak az alapozásnál járok, lehetőségem van a "szerelőbeton" alatt elvezetni a csövet. Ilyenkor is kell a cső köré szigetelés a vízszintes részre, vagy elég csak arra a szakaszra ahol függőlegesen felállok a kandalló alatt? Vagy oda sem kell?
Nekem tégla kéményem van, nem valami szigetelt hiper-szuper kémény, az a legrosszabb. Nehezen melegszik fel, ezek az épített cserépkályhák meg olyanok, hogy a füstgáz alaposan lehűl a kivezetés labirintusain, mire kiér. (Tulajdonképpen ez a lényege, minnél több hőhasznosítás, a forró füstgáz sok energiát hordoz.)
Egy hideg kéményben pedig nincs huzat, egészen addig, amíg valami forróság el nem kezd benne felfelé haladni. A tégla kéményem belül nem szigetelt, ahogy a forró helyett, langyos füstgáz elkezd benne felfelé haladni, a hideg tégla kémény még jobban kihűti a füstgázt és nem megy fel a tetejéig, mert nincs benne elég hőenergia. A füst vissza fordul.
Ez csak hidegen igaz, ezért szoktak az első elgyújtáskor újságpapírt gyújtani a kémény pucoló ablakban, alul. Nálam az kevésnek bizonyult, volt egy kisebb gáz égőm, amit be szoktam tenni égve a kémény ablakba, no, annak kellett menni ott kb. 10-20-30 percet, hidegtől függően.
Csak utána lehetett rendesen elgyújtani a cserépkályháimat. Ezen segített később egy disznó perzselő, azzal lecsökkent a kémény előmelegítési idő pár percre.
Utána, már minden nap lehet használni, bemelegítés nélkül is, tömegkályha, sok meleget tárol. Úgy 8-10 napig ha nincs begyújtva, de előtte mondjuk 2 napig ment, akkor pöccre indul benne a tűz, nem dolgozik vissza. Ha 8 napnál tovább nem vagyunk kint, nincs fűtve, akkor kihűl, eddig kb. ennyi volt a "rekord", adddig viszont "üzemkész", várja, hogy befűtsünk. Ha kinn jó hideg van, hamarabb megvan a huzat, mint mondjuk, enyhe kinti hideg esetén.
Kandallónál ilyesmi nincsen, ott elég sok hőenergiát visz a füst, hisz, ahogy be van gyújtva, mindjárt meleg a füstcsöve is, a huzat hatás szinte azonnali, mert nem hűlnek úgy vissza a gázok, mint egy nagy méretű cserépkályhánál.
Alaszkában vagy? Farkasordító hideg, ne viccelj már, pár napig volt néhány fok mínusz, most jelenleg 4 fok van (pluszban) éjjel... És ennél melegebb időt jósolnak a "tél" hátralevő részére.
akkor nálam szerencsére nem működik a fizika, 4-5napra szoktam kihagyni a csk. fűtéssel,de hidegen is szépen begyullad, mondjuk jó száraz akáccal fűtök és begyújtós kockát is használok
Szia! Cserépkályha ilyen sajnos. Időbe tellik, mire hőt ad, majd lasssan átmelegítené a falakat, ami jó 1 nap, második naptól már takarékos lenne,,,de arra meg az ember (hétvége letellik),,hazamenne, mert dolgozni kell. Nálunk is ez van. Ha fixen kint laknánk, jó volna. Az öntöttvas kályha ugyanez. Lassabban melegszik, tartja,,,de idő kéne mire falakat is átmelegítené,,,takarékos lenne.
Utána takarékos volna. Ha az ember kint élne. Mire kellemes , városi meleget varázsolna, haza kell térni....Ilyen üzemmódban tényleg jobb a lemez kandalló,, ami azonnal sokat ad, de hamar lehűl.
Az öntöttvas kamino kályha az átmenet, a cserépkályha és a lemezkandalló között. Mert ebben még reggel is van parázs végig meklegít. Nálunk a hétvégi házban 2 cserépkályha van, és egy 8 kw kamino. Ha 3 kamino lenne, jobb volna,jelenlegi helyzetben, hogy csak hétvégéken használjuk.
Élhetőbb lenne így. De ha ott laknánk, akkor teljesen jó lenne a 2 cserépkályha+1 kamino 8kw kombó. Szigetelés nincs. Az sokat dobna a matekon, élhetőségen....Sőt, mondjak valamit, a cserépkályha begyújtása, mikor kimegyünk,,,nálunk úgy történik, hogy pb-s disznó perzselővel először a kémény ajtón át benyomatom a hőt, jó 10 percig, utána jöhet csak, a cserépkályha begyújtása.
Másképp fordított huzat van, begyújtanám, vissza jön minden füst, a kémény huzat alapból nulla, minden kéményen, ha hideg van a házban. Természetes dolog. A kémény egy hétig tartja a meleget, addig van huzat,,,el lehet gyújtani hókusz pókusz nélkül a cserépkályhákat. Utána kell a perzselő.
Ha 2 hétig nem megyünk ki, kell a kémény elő melegítése, hogy legyen huzat. Kivéve a kaminot, vagy lemezkályhát, ott alapból forró a füstgáz és kimegy a kéményen. A cserépkályhák azért takarékosak, mert hosszú ott tartózkodásra lettek kitalálva, vissza hűtik a füstgázt, a kéményt alig melegítik, kell a plusz hő a kéménybe, első begyújtáskor, hideg kéményről indulva, hogy kitaláljon a füstgáz. (fizika)
