"sok weboldalon, azt irtak, hogy telen csak szaritofutessel lehet szaritani,"
Ez csak szar szellőzésű (lefojtott lécseréjű) lakásokra igaz. Persze Magyarországon a lakások 80-90 százalékában szar a szellőzés, tehát többnyire igaz :)
"viszont nem lakunk meg ott, tehat nem tudjuk garantalni, hogy mindig 5+ felett legyen a homerseklet"
Ha ez olyan lakás, amit pl 4 oldalról fűtött lakások vesznek körül, az 5. oldalról meg egy temperált folyosó, akkor nem sok energiát fogyasztana egy elektromos hősugárzó egy 5 fokra beállított termosztáttal. A fűtési szezon 50 százalékában odakint is melegebb van 5 foknál, a maradék 50 százalékból 35-45-öt a szomszédok hője biztosítana (ha az épület jól hőszigetelt, akor49-50-et).
pl egy havernál rátettem egy kis fogyasztásmérőt is, hogy folyamatosan láthassa, hogy mennyi forintot fogyasztott a temperálás, novembertől tél végéig összesen öt ezer forint villanyszámla jött össze. Persze ha nincsenek fűtött szomszédok és a ház sem hőszigetelt, akkor nem elég egyetlen kínai hősugárzó és ez a temperálási áramköltség is lehet akár több tízezer ft is.
ez erdekes, nem gondoltam volna, hogy telen hamarabb szarad mint tavasszal, sok weboldalon, azt irtak, hogy telen csak szaritofutessel lehet szaritani, magatol nem, viszont nem lakunk meg ott, tehat nem tudjuk garantalni, hogy mindig 5+ felett legyen a homerseklet, uh most arra hajlunk, hogy akkor legyen tavasszal az epites. koszi meg egyszer a tanacsot.
A rendszerből nem a kandalló a baj, hanem a szagelszívás módja. Mert a szagot úgy is ki lehet venni a konyha levegőjéből, hogy magát a levegőt nem dobjuk ki.
"A kandallo mint irtam gyarkolatilag kulon legterben van, a paraelszivo max akkor szivna vissza ha nyitvahagynam az ajtajat."
A kettő közötti ajtó
- egyrészt nem légmentesen van tömítve, tehát becsukva sem tekintheted légzárónak
- másrészt sok helyütt be sem csukják évekig a belső ajtók nagy részét (sőt, leakasztják és megy a pince sarkába).
"Ha tenyleg koteleznek erre akkor kvazi feltetetem, ellenorzes majd kikotom a francba."
És ahányszor kinyitod a kandallód ajtaját, annyiszor dőlni fog belőle a füst be a lakásba (és peches eseteben a halálos szénmonoxid), mert a konyhában éppen megy a szegelszívó.
Ezt a hatást jelentősen csökkenteni lehet: egy légbeejtő a konyhába.
Ugyanez van nálunk is. Kéményseprésnél említettük az úriembernek, de egyátalán nem foglalkozott vele. Csak annyit mondott, hogy ha külön légbevezetős, és zárt rendszer, akkor okés a dolog. Ezzel el is intézte, nem vizsgálta meg, és nem kért róla semmilyen doksit sem.
Szárító fűtés: a kályha nedves anyagának egyetlen pontja sem kerülhet 100 fok fölé egy pillanatra sem, mert a felforró víz azonnal a 300-szosára tágul, így is készülhetnek repedések a vadiúj cserépkályhán. Ezért a szárító fűtés: igen kicsi hőmennyiség sokszor, vagy időben elnyújtva.
"építsük most, vagy várjunk?"
Jó szellőzésű lakásokban a hideg téli napokon száraz a levegő, minél hidegebb van kinn, annál szárazabb. Minél szárazabb a lakáslevegő, annál több nedvességet tud felvenni. Ezért télen a kályha gyorsabban kiszáradhat mint nyáron, még szárító fűtés nélkül is.
De ha a lakatlan lakás nincs állandóan fagymentes hőmérsékleten tartva (legalább +5 fokosra temperálva) valamilyen módon, akkor a kályha anyagában lévő víz megfagyhat, ami szintén repedésekhez vezethet.
"akár tavasszal is ráérne az építés, ti mit tanácsoltok?"
Most ha van rá szakember !!
"ne fagyjon szét." Hát az a lakás ahol egy cserépkályha szétfagyhat ott cudar körülmények lehetnek. Ott semmilyen munkát nem lehet végezni. Talán csak egészen durvát.
tehát felépíteni aztán magától kiszárad.
De mint írták egy hónap alatt odafigyeléssel teljesen üzembe lehet helyezni.
Sziasztok.
Kandallóbetétet szeretnénk beépíteni, kisméretű téglával. Az lenne a kérdésem, hogy a betét körül milyen habarcsot, ragasztót célszerű használni? Első körben Petényi Tűztér építő és fugázó agyag-ra gondoltunk. A betét alatt két fatárolós rész lesz boltívben, rajta egy párkány. Ezt az alsó részt sima falazóhabarccsal raknánk, de a párkánytól felfelé már az agyaggal tapasztanánk a téglákat. A kandallóbetét körüli nyíván légrés lesz, ahogy kell, meg alulról a fatárolós rések felől kapja a levegőt, az rendben van. Csak a habarccsal vagyunk bizonytalanok. Tudtok segíteni, jó lesz így? Vagy elég csak a kandallóbetét melletti téglákat agyaggal tapasztani?
Azt tudod esetleg hogy milyen rendeletben van ez a szabalyozas? Arra lennek kivancsi hogy ez jogilag tenyleg ugy van-e hogy mindegy hogy kivulrol jon a levego vagy nem, vagy csak tul sok a tulbuzgo kemenysepro
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni. házat újítunk el teljesen, nincs most benne fűtés. a cserépkályha építés jönne soron, a kályhás szerint ezt simán meg lehet építeni decemberben, és max. ha jönnek fagyok, akkor be kell kicsit gyújtani, hogy ne fagyjon szét. máshol viszont azt olvasom, hogy jobb ha 2-3 hónapig egyáltalán nincs használva, hanem magától szárad ki. nem sietünk, úgyhogy akár tavasszal is ráérne az építés, ti mit tanácsoltok? építsük most, vagy várjunk? és miért? Köszi!
Szabalyozassal kapcsolatban kernek segitseget. Uj epitesu hazban (meg hasznalatba veteli engedely nelkul) konyhaban van egy paraelszivo es a nappaliban egy kandallo.
A kandallo zart egesteru es a levegot a kulterbol szerzi egy 160-as csovon keresztul.
Nem regen a kivitelezo mondta hogy be kell szereltetnem majd valami erzekelot a kandalloba ami lekapcsolja az aramot a paraelszivo alatt ha meleg (azaz kvazi hasznalatban van).
Ez tenyleg igy van? Lehet ezzel kezdeni valamit?
A kandallo mint irtam gyarkolatilag kulon legterben van, a paraelszivo max akkor szivna vissza ha nyitvahagynam az ajtajat.
Mi minden delutan begyujtjuk a kandallot most hogy mar huvos van es estenkent szoktunk fozni is. Csak egy ilyen szabalyozas miatt nem fogom megszuntetni a hasznalatat a paraelszivonak. Ha tenyleg koteleznek erre akkor kvazi feltetetem, ellenorzes majd kikotom a francba. Ami penzkidobas.
Ha tenyleges biztonsagi intezkedesrol van szo akkor okes, de igy tenyleg ertetlenul allok a helyzet elott.
Szoval van valami tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?
Sokan elfelejtenek számolni és gondolkodás nélkül megveszik a kályhát meg a kéményt a barkácsműhelybe, hiszen "a fa ingyen van bele".
De mi van akkor, ha az a barkácsműhely telenként csak kevés ideig van használva? Mondjuk átlagosan hetente 4 órát, tehát fűtési szezononként kb 100 órát.
- tételezzük fel, hogy a barkácsműhelyet barkácsoláshoz elfogadható hőmérsékleten lehet tartani átlagosan 1000 wattnyi elektromos hősugárzóval.
- 100 x 1000 = 100 kWh hőszükséglet évente
- 100 kWh villanyáram ára 3700 forint évente
..szóval mennyire jó üzlet venni kályhát és kéményt mondjuk 250.000 forintért (az ingyenes fa mellé ;),
ha ugyanennyi pénzből 10 ezer forintos kínai hősugárzó 80 éven keresztül befűti a kis barkácsműhelyt?
És a hősugárzó nem folal el a műhelyből egy értékes négyzetmétert, a hősugárzót nem kell kihamuzni, sőt nem kell áramot hasogatni kinn a fagyban minden begyújtás előtt :)
De egy kályha+kémény árából már kijöhet egy olcsó fűtő klíma ára is, ami kb harmad annyi áramot fogyaszt, mint egy hősugárzó.
Nekem is van egy kis műhelyem. De mivel kertes házban lakunk és van egy kis fa hulladék is, ami hazakerül, ezért lett egy kis hályha. A kémény drágább lett, mint a kályha. 4m cső nálam is játszik, de 45%-ban vittem a felét. Nagyon jól nyomja a cső is a meleget...
no jópár órás guglizás után sikerült találnom néhány kis teljesítményű erősen álló tájolású kandallót/kályhát. A helyzet viszont az, hogy sajnos ilyen arányokkal pont csak az occsó primitív, de legalább még ocsmány is kiskályhák rendelkeznek... de bexarás, hogy 50 cm magas tűzterük van, amivel semmilyen félmilliós vagy 1 millás betét/kályha sem rendelkezik 5 kw-os kategóriában + ami még vitathatatlan előnyük számomra hogy mindössze 30 cm szélesek és mélyek ami lakóbuszba felbecsülhetetlen érték. Gond ugyanakkor ezekkel hogy nem külső levegősök és csak primer levegősök, így valahogy majd át kell alakítanom külső levegőssé, valamint szekunder-tercier levegőbeáramlást építeni beléjük (ez a veszélytelenebb), mert az a 80% hatásfok amit írnak az szerintem jó ha van 50...
A külső levegős, valamint a szekunder-tercier levegős átalakítással kapcsolatban majd kérdeznék barkácsolókat, próbáltak, csináltak már-e ilyet.
Ha a hamutálcán lévő levegőablakot megszüntetem (fixen bezárva tartom) és helyette kályha aljánál (ahol gyakorlatilag nincs a szerkezetnek hőterhelése) nagyobb, vagy több kisebb lyukakat fúrok, ahol be tudom vezetni ugyan úgy a levegőt, azzal vajon mennyire kockáztatom a kályha épségét, gondolok itt esetleges törésre, repedésre? szerintem nem sokban, mivel a betét/kályha legalja sosem melegszik fel 50-60 foknál jobban, valamint nem ördöngős átmérőjű furatokat kell csináljak csupán néhány 10 vagy 12 mm átmérőjűt. De aki már gondolkodott, csinált ilyesmit szívesen várom a véleményét tapasztalatát.
A furatokon lévő levegő bejuttatást és szabályzást nem téma azt könnyen megoldható.
A szekunder tercier, valamint az ablaktisztító levegőt úgy gondolnám megoldani, hogy az alsó furatokon keresztül vascsövekkel, és/vagy vermikulit lemezek háta mögött (a vermikulit lapok és a kályha fal között hagyok némi légrést), majd a vermikulit lapon furatokat ejtek a tűztér legfelső és középső részén, vagyis alulról felvezetem felülre a levegőt, eközben az jól fel is melegszik. Ilyen megoldásokkal kísérletezett már valaki?
Ez utóbbi megoldásokon már elgondolkodtam a mullit aero 10-es betétem esetében is, mert alapos vizsgálat és kísérletezgetések után úgy gondolom nem aknázta ki a gyártó a lehetőségeket a jobb hatásfokú égés érdekében, és ebben a tűztérben jól tudnám alkalmazni a fenti megoldásokat, csak az most nem aktuális.
Ha az a műhely kicsike vagy hőszigetelve van, akkor egy olcsó elektromos hősugárzó még ötven évnyi villanyszámlával együtt is csak fele annyiba kerülne, mint egy helyesen elhelyezett 5 kW-os Warmsler kályha egy szabványos kéménnyel.
Persze lehet nem szabályosan is barkácsolni: veszel jó sok kályhacsövet és kidugod egy lyukon.
"Illetve lenne-e megfelelő huzat?"
A huzat függ a kémény magasságától, átmérőjétől, hőszigeteltségétől és a kályhából kilépő füstgáz hőmérsékletétől. Ebből a négyből egyet sem tudunk. És ha mindet tudnánk, én akkor sem ismerem az ide vonatkozó képleteket :)
Sziasztok.
Véleményeteket kérném.
A műhelyembe kizárólag hétvégenkénti begyujtásra szeretnék egy 5kw-os kis Wamsler kályhát. Kémény az sajnos nincs, füstcsővel a tetőn át (kb 4fm cső kell 120mm-es) vezetném ki a füstöt. 1mm vagy 2 mm-es füstcsövet használjak?
Köszönöm. Illetve lenne-e megfelelő huzat?
De, ha még a jól szigetelt házban történő fatüzelés a téma túlmelegedés nélkül:
A cserép és tömegkályhák nem pont arról szólnak, hogy 2 óra tüzelés alatt betáplált hőt 15-20 óra alatt használunk föl? Most télen kb. 2x5 kg fával fűtök, de biztos lehet 2-3 kg-val is begyújtani. Nyilván nem lesz egész nap minden helyiségben 22,4 fok, de most sincs...
folyt. köv.: csak a problémám továbbra is hogy nem találok erősen álló tájolású betétet. Vagy ami van az fél misinél kezdődik (de az se annyira erőse álló), annyit azért nem adnék ki egy 4-5 kw-os betétért. Ezek a betétek amúgy nem az álló tájolás előnyei miatt kerülnek ennyibe (biztosra vehető), hanem a design meg a márka miatt. Kár hogy nem gyártanak egy sima olyan álló betétet mint a mullit aero 10, ami egyébként nem rossz, csak folytonégés nem érhető el vele levegőfolytogatás nélkül a lapos tűztere miatt. Ha más nem lesz, legyártatok egy ilyen arányú betétet (csak a fém betétet) veszek rá lapos széles üvegajtót egy ilyen betétről kibélelem, kialakítom a levegő járatokat és még így is kevesebb mint feléből, harmadából kijön mint fél misi.
"A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered."
én sokat kísérleteztem Mullit aero 10-es betéten és ebben biztosan nem lehet elérni a fentről lefele égést sajnos. Ennek az oka meggyőződésem szerint a tűztér arányai kb. 50 cm széles és mindössze 30 cm magas (hátul 22 cm). Hiába gyújtottam meg fentről a csontszáraz tűzifát 30-45 perc után az egész tűztér úgy átforrósodott, hogy a rakás alja is lángra kapott (vagy egyszerűen lefelé nyaldosott a láng azon a mindössze 25-30 cm-en és elérte a rakás alját is) - pedig alul teljesen el is zártam, hogy ne kapjon alul levegőt (egy icipicit kapott mert ugye nem lehet teljesen lezárni). Ez nem feltétlen a betét hibája sőt..., mert az a jó ha a tűztér a jó szigetelésének köszönhetően minden pontja eléri a gyulladási hőmérsékletet, így akármerre kanyarog, örvénylik benne a fagáz össze vissza, biztosan begyullad és elég. Csaképpen a folytonégés, vagy a fentről lefele égés ezzel el is lehetetlenül. Ezért gondolom azt, hogy ezt a problémát egy erősen álló tájolású tűztérrel jó eséllyel ki lehet küszöbölni, ahol van elég távolság a rakás teteje és alja között, valamint a tűztér tetején és alján beengedett levegő között, így a rakás tetején égő láng nem ütközik a közvetlen felette 4-5 cm-re lévő betét tetejébe ahonnan "visszapattan", elkezd oldalra, lefele nyaldosni amivel begyújtja az egész rakást, illetve a rakás tetején égő láng nem éri el a tűztér aljáról beáramló kisebb mennyiségű levegőt ami táplálhatná és lefele vezethetné a lángot. Szóval tapasztalatom szerint pont elsősorban a tűztér formája a kulcs a felülről lefele égésnek, pont a svéd tűz elvének mintájára, ahol is ott sem tud akármerre terjedni a láng csak felfele, mert minden más irányból akadályozva van.
láttam olyan svéd tüzet - és ez a legtökéletesebb szerintem és ilyet akarnék az erősen álló tájolású tűztérbe is majd tenni - ahol nem beirdalták a rönköt (ekkor ugyanis a vágásokon oldalra kiszökhet a láng és begyújthatja az egész rönköt), hanem lyukat fúrtak a közepén keresztül tengelyvonalban, így nem voltak oldalnyílások ahol a lángok kicsaphatnának, ergo csakis felfele tud égni és terjedni a láng. Egy ilyet kellene betenni egy erősen álló tájolású kandallóba és mindenfajta hiper szuper segéd eszköz, berendezés nélkül a legtökéletesebb hosszan tartó folytonégés folyhatna le a tűztérben. Szerintem.
persze melós dolog minden rönköt tengelyvonalban középen átfúrni én spec állványos fúvóval könnyen meg tudom oldani, cserébe nem kell hasogatni meg hosszasan pakolgatni. ill. még annyi, hogy kell egy jópár év mire egy mondjuk 30 cm-es átmérőjű 50-60 cm hosszú fahasáb kiszárad, de nálam szerencsére ez is megoldható.
5 kW-os Romotop kandallóbetétet építettem körbe 3 cm-es kálcium szilikát lappal. Milyen üvegszövetet és mivel érdemes a lapok külsejére ragasztani? Milyen ragasztóval ragasztjátok rá a burkolatot?
A kályhacső idomok illesztésénél használtok bármi tömítést? Bizonyos esetekben, kellemetlen, viaszos jellegű szag jön a kandalló felől a körülötte felmelegített levegővel. Elvileg első alkalommal a betét festése, de az más szagú volt.
Igen sokba kerülhet egy olyan speciális kályha-konstrukció, amelynél egy tartós tűz mondjuk 4 kilowattos hőjéből mindössze 0,3 kilowatt jut a lakásba. Ezt nevezetem én hőszigetelt kályhának. Egy időben ilyen kályhákon gondolkodtam, azért tudom, hogy nem egyszerű (=drága) az ilyesmit megoldani.
