Szabalyozassal kapcsolatban kernek segitseget. Uj epitesu hazban (meg hasznalatba veteli engedely nelkul) konyhaban van egy paraelszivo es a nappaliban egy kandallo.
A kandallo zart egesteru es a levegot a kulterbol szerzi egy 160-as csovon keresztul.
Nem regen a kivitelezo mondta hogy be kell szereltetnem majd valami erzekelot a kandalloba ami lekapcsolja az aramot a paraelszivo alatt ha meleg (azaz kvazi hasznalatban van).
Ez tenyleg igy van? Lehet ezzel kezdeni valamit?
A kandallo mint irtam gyarkolatilag kulon legterben van, a paraelszivo max akkor szivna vissza ha nyitvahagynam az ajtajat.
Mi minden delutan begyujtjuk a kandallot most hogy mar huvos van es estenkent szoktunk fozni is. Csak egy ilyen szabalyozas miatt nem fogom megszuntetni a hasznalatat a paraelszivonak. Ha tenyleg koteleznek erre akkor kvazi feltetetem, ellenorzes majd kikotom a francba. Ami penzkidobas.
Ha tenyleges biztonsagi intezkedesrol van szo akkor okes, de igy tenyleg ertetlenul allok a helyzet elott.
Szoval van valami tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?
Sokan elfelejtenek számolni és gondolkodás nélkül megveszik a kályhát meg a kéményt a barkácsműhelybe, hiszen "a fa ingyen van bele".
De mi van akkor, ha az a barkácsműhely telenként csak kevés ideig van használva? Mondjuk átlagosan hetente 4 órát, tehát fűtési szezononként kb 100 órát.
- tételezzük fel, hogy a barkácsműhelyet barkácsoláshoz elfogadható hőmérsékleten lehet tartani átlagosan 1000 wattnyi elektromos hősugárzóval.
- 100 x 1000 = 100 kWh hőszükséglet évente
- 100 kWh villanyáram ára 3700 forint évente
..szóval mennyire jó üzlet venni kályhát és kéményt mondjuk 250.000 forintért (az ingyenes fa mellé ;),
ha ugyanennyi pénzből 10 ezer forintos kínai hősugárzó 80 éven keresztül befűti a kis barkácsműhelyt?
És a hősugárzó nem folal el a műhelyből egy értékes négyzetmétert, a hősugárzót nem kell kihamuzni, sőt nem kell áramot hasogatni kinn a fagyban minden begyújtás előtt :)
De egy kályha+kémény árából már kijöhet egy olcsó fűtő klíma ára is, ami kb harmad annyi áramot fogyaszt, mint egy hősugárzó.
Nekem is van egy kis műhelyem. De mivel kertes házban lakunk és van egy kis fa hulladék is, ami hazakerül, ezért lett egy kis hályha. A kémény drágább lett, mint a kályha. 4m cső nálam is játszik, de 45%-ban vittem a felét. Nagyon jól nyomja a cső is a meleget...
no jópár órás guglizás után sikerült találnom néhány kis teljesítményű erősen álló tájolású kandallót/kályhát. A helyzet viszont az, hogy sajnos ilyen arányokkal pont csak az occsó primitív, de legalább még ocsmány is kiskályhák rendelkeznek... de bexarás, hogy 50 cm magas tűzterük van, amivel semmilyen félmilliós vagy 1 millás betét/kályha sem rendelkezik 5 kw-os kategóriában + ami még vitathatatlan előnyük számomra hogy mindössze 30 cm szélesek és mélyek ami lakóbuszba felbecsülhetetlen érték. Gond ugyanakkor ezekkel hogy nem külső levegősök és csak primer levegősök, így valahogy majd át kell alakítanom külső levegőssé, valamint szekunder-tercier levegőbeáramlást építeni beléjük (ez a veszélytelenebb), mert az a 80% hatásfok amit írnak az szerintem jó ha van 50...
A külső levegős, valamint a szekunder-tercier levegős átalakítással kapcsolatban majd kérdeznék barkácsolókat, próbáltak, csináltak már-e ilyet.
Ha a hamutálcán lévő levegőablakot megszüntetem (fixen bezárva tartom) és helyette kályha aljánál (ahol gyakorlatilag nincs a szerkezetnek hőterhelése) nagyobb, vagy több kisebb lyukakat fúrok, ahol be tudom vezetni ugyan úgy a levegőt, azzal vajon mennyire kockáztatom a kályha épségét, gondolok itt esetleges törésre, repedésre? szerintem nem sokban, mivel a betét/kályha legalja sosem melegszik fel 50-60 foknál jobban, valamint nem ördöngős átmérőjű furatokat kell csináljak csupán néhány 10 vagy 12 mm átmérőjűt. De aki már gondolkodott, csinált ilyesmit szívesen várom a véleményét tapasztalatát.
A furatokon lévő levegő bejuttatást és szabályzást nem téma azt könnyen megoldható.
A szekunder tercier, valamint az ablaktisztító levegőt úgy gondolnám megoldani, hogy az alsó furatokon keresztül vascsövekkel, és/vagy vermikulit lemezek háta mögött (a vermikulit lapok és a kályha fal között hagyok némi légrést), majd a vermikulit lapon furatokat ejtek a tűztér legfelső és középső részén, vagyis alulról felvezetem felülre a levegőt, eközben az jól fel is melegszik. Ilyen megoldásokkal kísérletezett már valaki?
Ez utóbbi megoldásokon már elgondolkodtam a mullit aero 10-es betétem esetében is, mert alapos vizsgálat és kísérletezgetések után úgy gondolom nem aknázta ki a gyártó a lehetőségeket a jobb hatásfokú égés érdekében, és ebben a tűztérben jól tudnám alkalmazni a fenti megoldásokat, csak az most nem aktuális.
Ha az a műhely kicsike vagy hőszigetelve van, akkor egy olcsó elektromos hősugárzó még ötven évnyi villanyszámlával együtt is csak fele annyiba kerülne, mint egy helyesen elhelyezett 5 kW-os Warmsler kályha egy szabványos kéménnyel.
Persze lehet nem szabályosan is barkácsolni: veszel jó sok kályhacsövet és kidugod egy lyukon.
"Illetve lenne-e megfelelő huzat?"
A huzat függ a kémény magasságától, átmérőjétől, hőszigeteltségétől és a kályhából kilépő füstgáz hőmérsékletétől. Ebből a négyből egyet sem tudunk. És ha mindet tudnánk, én akkor sem ismerem az ide vonatkozó képleteket :)
Sziasztok.
Véleményeteket kérném.
A műhelyembe kizárólag hétvégenkénti begyujtásra szeretnék egy 5kw-os kis Wamsler kályhát. Kémény az sajnos nincs, füstcsővel a tetőn át (kb 4fm cső kell 120mm-es) vezetném ki a füstöt. 1mm vagy 2 mm-es füstcsövet használjak?
Köszönöm. Illetve lenne-e megfelelő huzat?
De, ha még a jól szigetelt házban történő fatüzelés a téma túlmelegedés nélkül:
A cserép és tömegkályhák nem pont arról szólnak, hogy 2 óra tüzelés alatt betáplált hőt 15-20 óra alatt használunk föl? Most télen kb. 2x5 kg fával fűtök, de biztos lehet 2-3 kg-val is begyújtani. Nyilván nem lesz egész nap minden helyiségben 22,4 fok, de most sincs...
folyt. köv.: csak a problémám továbbra is hogy nem találok erősen álló tájolású betétet. Vagy ami van az fél misinél kezdődik (de az se annyira erőse álló), annyit azért nem adnék ki egy 4-5 kw-os betétért. Ezek a betétek amúgy nem az álló tájolás előnyei miatt kerülnek ennyibe (biztosra vehető), hanem a design meg a márka miatt. Kár hogy nem gyártanak egy sima olyan álló betétet mint a mullit aero 10, ami egyébként nem rossz, csak folytonégés nem érhető el vele levegőfolytogatás nélkül a lapos tűztere miatt. Ha más nem lesz, legyártatok egy ilyen arányú betétet (csak a fém betétet) veszek rá lapos széles üvegajtót egy ilyen betétről kibélelem, kialakítom a levegő járatokat és még így is kevesebb mint feléből, harmadából kijön mint fél misi.
"A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered."
én sokat kísérleteztem Mullit aero 10-es betéten és ebben biztosan nem lehet elérni a fentről lefele égést sajnos. Ennek az oka meggyőződésem szerint a tűztér arányai kb. 50 cm széles és mindössze 30 cm magas (hátul 22 cm). Hiába gyújtottam meg fentről a csontszáraz tűzifát 30-45 perc után az egész tűztér úgy átforrósodott, hogy a rakás alja is lángra kapott (vagy egyszerűen lefelé nyaldosott a láng azon a mindössze 25-30 cm-en és elérte a rakás alját is) - pedig alul teljesen el is zártam, hogy ne kapjon alul levegőt (egy icipicit kapott mert ugye nem lehet teljesen lezárni). Ez nem feltétlen a betét hibája sőt..., mert az a jó ha a tűztér a jó szigetelésének köszönhetően minden pontja eléri a gyulladási hőmérsékletet, így akármerre kanyarog, örvénylik benne a fagáz össze vissza, biztosan begyullad és elég. Csaképpen a folytonégés, vagy a fentről lefele égés ezzel el is lehetetlenül. Ezért gondolom azt, hogy ezt a problémát egy erősen álló tájolású tűztérrel jó eséllyel ki lehet küszöbölni, ahol van elég távolság a rakás teteje és alja között, valamint a tűztér tetején és alján beengedett levegő között, így a rakás tetején égő láng nem ütközik a közvetlen felette 4-5 cm-re lévő betét tetejébe ahonnan "visszapattan", elkezd oldalra, lefele nyaldosni amivel begyújtja az egész rakást, illetve a rakás tetején égő láng nem éri el a tűztér aljáról beáramló kisebb mennyiségű levegőt ami táplálhatná és lefele vezethetné a lángot. Szóval tapasztalatom szerint pont elsősorban a tűztér formája a kulcs a felülről lefele égésnek, pont a svéd tűz elvének mintájára, ahol is ott sem tud akármerre terjedni a láng csak felfele, mert minden más irányból akadályozva van.
láttam olyan svéd tüzet - és ez a legtökéletesebb szerintem és ilyet akarnék az erősen álló tájolású tűztérbe is majd tenni - ahol nem beirdalták a rönköt (ekkor ugyanis a vágásokon oldalra kiszökhet a láng és begyújthatja az egész rönköt), hanem lyukat fúrtak a közepén keresztül tengelyvonalban, így nem voltak oldalnyílások ahol a lángok kicsaphatnának, ergo csakis felfele tud égni és terjedni a láng. Egy ilyet kellene betenni egy erősen álló tájolású kandallóba és mindenfajta hiper szuper segéd eszköz, berendezés nélkül a legtökéletesebb hosszan tartó folytonégés folyhatna le a tűztérben. Szerintem.
persze melós dolog minden rönköt tengelyvonalban középen átfúrni én spec állványos fúvóval könnyen meg tudom oldani, cserébe nem kell hasogatni meg hosszasan pakolgatni. ill. még annyi, hogy kell egy jópár év mire egy mondjuk 30 cm-es átmérőjű 50-60 cm hosszú fahasáb kiszárad, de nálam szerencsére ez is megoldható.
5 kW-os Romotop kandallóbetétet építettem körbe 3 cm-es kálcium szilikát lappal. Milyen üvegszövetet és mivel érdemes a lapok külsejére ragasztani? Milyen ragasztóval ragasztjátok rá a burkolatot?
A kályhacső idomok illesztésénél használtok bármi tömítést? Bizonyos esetekben, kellemetlen, viaszos jellegű szag jön a kandalló felől a körülötte felmelegített levegővel. Elvileg első alkalommal a betét festése, de az más szagú volt.
Igen sokba kerülhet egy olyan speciális kályha-konstrukció, amelynél egy tartós tűz mondjuk 4 kilowattos hőjéből mindössze 0,3 kilowatt jut a lakásba. Ezt nevezetem én hőszigetelt kályhának. Egy időben ilyen kályhákon gondolkodtam, azért tudom, hogy nem egyszerű (=drága) az ilyesmit megoldani.
Ez olyan káyyha lehet, mint amikor a viccben a vállalkozó azt mondja, hogy ő olcsón, jól és gyorsan tud dolgozni, de a kedves ügyfél ezek közül csak kettőt választhat :)
Tehát az a kályha valószínűleg
- ha nem rohadt drága és valóban ennyire kis teljesítményű, akkor speciális, arany árú tüzelőanyag kell hozzá (pl bioetanol)
- ha normál hasábfával működik és valóban ennyire kis teljesítményű, akkor az ára az egeket veri (írtam a hőszigetelt kandallóról)
- ha normál fával működik és nem is drága, akkor viszont szerintem nem lehet képes ennyire kis teljesítményre.
" Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható."
A század részét könnyű összehozni, úgy hívják, hogy 1 db vékony gyertya :) Az a baj, hogy gyertyákkal fűteni egy passzívházat kb ötszázszor többe kerül, mint tűzifával.
"Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja."
Szivarral összehozni 200 watt hőteljesítményt, az meg tízezerszer drágább a tűzifához képest :)
"Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz."
A sparhelt kicsike tűztérbe beletömhető max két kiló fa csak akkor égett órákig, ha tíz percenként tett rá valaki :)
"Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek."
A spar-herd azt jelenti, hogy takarékos-tűzhely. Azért takarékos, mert szegény ember olcsó ház körüli fahulladékkal, aprófával, kukorica csutkával, stb is tudott főzni, fűteni vele. Megjelenése előtt csak a nagy faigényű kályha-szerű főző-sütő megoldások voltak, az előtt meg a még nagyobb faigényű nyílt konyhatűz. Az aprófa, és egyéb hulladék nagy lánggal ég (nagy hőt ad), viszont a sparheltek icipici tűzerébe nem fért sok be belőle, ezért a sparhelt rendszeres felügyeletet igényelt, ami igen messze van azoktól a kályháktól, amelyekbe belefér 10 kilós farakás, ami valóban képes 5 órán át égni (ha jól elfojtjuk a levegőjét).
A fákat az erdészetben méteresre vágják. Ezeket később háromfelé vágják, ezért egy fahasáb átlagos hossza 33 cm. A legtöbb ember csak fekvő fahasábokkal képes tüzeskedni, ezért 40 centinél keskenyebb belső méretű tűzteret csak nemgondolkodó amatőrök és tüzelési profik vásárolnak. A túlnyomó többség nem vesz meg egy kis aljú tűzeret, ezért nem is nagyon gyártanak ilyet.
Egyébként írd be a google-ba, hogy "tűztér", utána kattints a "képek" feliratra és keress a képek között függőleges ablakú tűztereket (nem sok lesz).
"esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett"
Van aki a svéd tüzet is alulról gyújtja meg, ekkor ugyanolyan pazarló megoldás, mint a fekvő fahasábos "nemsvéd" tűz.
Ha felülről gyújtja meg (tehát a fa fentről lefelé ég), akkor valóban sokkal hatékonyabb, de fekvő fahasábokat is lehet felülről meggyújtani és akkor nem kell speciális alakú tűztér sem :)
A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered.
Érdekesség1: ebben a topicban egyszer valaki egy marhavastag fát berakott függőlegesen a kandallójába, a tetején gyújtott egy kis tüzet, ami aztán sok órán át égett lefelé. A dolog apró szépséhibája, hogy ez a fa egy bontás alatt lévő toszkán villa 400 éve száradó gerendájából volt és ennyire száraz tűzifát hiába kérsz a sarki tüzép telepen :)
Érdekesség2: egyszer elkezdtem tervezni egy 1,5 méter magas tűzterű (kis alapterületű) kandallót, amibe 1 db erdészeti méterfát lehet beállítani, persze több évnyi szárítás után :)
Ertem, de en ugy ertettem a folytonegest, h nem kell 20-30 percenkent igazgatni birizgalni, jatszani a levegovel, hanem egyszer megrakod a kandallot, egyszer nyulsz hozza es 2-3 oraig mersekelten, takarekon 2-3 kw-on eg le. Ugy hogy birizgaltam, jatszadoztam a levegovel ugy el tudtam van hogy 4,5-5 oraig is huzni az egest, de igy nem az igazi.
Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható.
Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja.
Kis tűz feltétele a kis tűztér , a nagy tűzé a nagy tűztér.
De ne ennyire szélsőségesek legyünk.
Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz. Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek.
"Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)"
én sokat kísérleteztem és nekem az volt a gondom, hogy hiába igyekeztem úgy elrendezni a kályhába a fát, hogy ne egyszerre kapjon lángra, hanem lehetőleg mindig csak egy kisebb része égjen , ezt kb. fél max 45 percig bírtam tartani, utána úgy felforrósódott a betét teljes belseje, hogy pl. lángra kapott a rakás legalja is, holott csak a teteje égett, vagy a jobb oldala, miközben a bal oldala lángolt. Rájöttem ez azért van, mert egy idő után a betét belseje teljesen egyenletesen átmelegszik és minden pontja eléri a 250-300 c fokot, így hiába törekszek csak a rakás egyik oldalát, vagy a tetejét meggyűjtani és égetni, előbb utóbb - azaz amikor már egyenletesen átmelegszik a betét - úgy is lángra kap a tűztér minden pontján a fa és zutty leég...
na ezért jutottam arra a következtetésre - a lenit hsz-t is én írtam a másik nickemen - hogy erősen álló tájolású betét az ideális, amit fent gyújtok csak meg és nagyrészt fentről táplálom levegővel, de alulról is engedek kicsit, hogy azért felfele haladó légáram legyen ami gátolja - legalábbis nehezíti - a láng gyors lefele haladását. de ez az arány talán 80%20, vagy 90-10 arány legyen, mert ott fog jobban égni a láng ahol több a levegő, szóval felül engedem be az égéshez szükséges levegő döntő részét.
vagy ami még nagyon tetszik az a svéd tűz. szerintem ennél jobb hatásfokú és mérsékelt intenzitású - kvázi folytonégő - faégetés nem létezik. most ne vegyük ide a több milliós hiper szuper több égésterű automata levegővezérlésű lefele égős stb kandallókat, mert láttam ilyet, de ez soha nem lesz rentábilis.
5-6 KW-os erősen "álló tájolású" levegős kandalló betétet keresek, de most valahogy nem nagyon akadok rá a googl-eban. Kb. 4 éve amikor kerestem az első de akkor a normál fekvő betétem, akkor bezzeg találtam többet is, most valahogy nem lelek rá google-ban... találtam 4-5 kilóért design-os álló típusú kandalló kályhákat, de nem ezekre gondolok, hanem "egyszerű" 3 levegős sima betétekre. Hogy jobban érthető legyek az "erős álló tájolású" - értem ezalatt, hogy nem a hosszabb, hanem rövidebb lapjára fektetett téglalap alakú betét - azért ragaszkodnék, mert az eddigi kandallós tapasztalataim alapján megfogadtam, hogy a legközelebbi kandallóm, ilyen álló tájolású lesz, amibe két esetleg több szintben is be lehet állítva rakni a fákat (esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett) a fojtogatásmentesebb folytonégés érdekében: azaz fentről szépen fokozatos lefele csökkent intenzitással (nem az egész rakás lobban láncra és huss 1 óra alatt) több órán keresztül égjen le a rakás, mindez jó hatásfok mellett. (másik mellékes kiválasztási szempont, hogy ez most egy lakóbuszba kerülne beépítésre, így a helytakarékossági szempontok is szerepet játszanak)
szóval ezért néznék erősen álló mondjuk olyan 40 cm széles és 70-80 cm magas levegős betétet. Iyesmit láttam 4-5 éve egy általános gyártótól, 80-100 rugóért ráadásul, de egyszerűen nem lelek most rá. Ha találkozott már valaki ilyennel betétekkel megköszönöm ha belinkelné nekem.
