folyt. köv.: csak a problémám továbbra is hogy nem találok erősen álló tájolású betétet. Vagy ami van az fél misinél kezdődik (de az se annyira erőse álló), annyit azért nem adnék ki egy 4-5 kw-os betétért. Ezek a betétek amúgy nem az álló tájolás előnyei miatt kerülnek ennyibe (biztosra vehető), hanem a design meg a márka miatt. Kár hogy nem gyártanak egy sima olyan álló betétet mint a mullit aero 10, ami egyébként nem rossz, csak folytonégés nem érhető el vele levegőfolytogatás nélkül a lapos tűztere miatt. Ha más nem lesz, legyártatok egy ilyen arányú betétet (csak a fém betétet) veszek rá lapos széles üvegajtót egy ilyen betétről kibélelem, kialakítom a levegő járatokat és még így is kevesebb mint feléből, harmadából kijön mint fél misi.
"A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered."
én sokat kísérleteztem Mullit aero 10-es betéten és ebben biztosan nem lehet elérni a fentről lefele égést sajnos. Ennek az oka meggyőződésem szerint a tűztér arányai kb. 50 cm széles és mindössze 30 cm magas (hátul 22 cm). Hiába gyújtottam meg fentről a csontszáraz tűzifát 30-45 perc után az egész tűztér úgy átforrósodott, hogy a rakás alja is lángra kapott (vagy egyszerűen lefelé nyaldosott a láng azon a mindössze 25-30 cm-en és elérte a rakás alját is) - pedig alul teljesen el is zártam, hogy ne kapjon alul levegőt (egy icipicit kapott mert ugye nem lehet teljesen lezárni). Ez nem feltétlen a betét hibája sőt..., mert az a jó ha a tűztér a jó szigetelésének köszönhetően minden pontja eléri a gyulladási hőmérsékletet, így akármerre kanyarog, örvénylik benne a fagáz össze vissza, biztosan begyullad és elég. Csaképpen a folytonégés, vagy a fentről lefele égés ezzel el is lehetetlenül. Ezért gondolom azt, hogy ezt a problémát egy erősen álló tájolású tűztérrel jó eséllyel ki lehet küszöbölni, ahol van elég távolság a rakás teteje és alja között, valamint a tűztér tetején és alján beengedett levegő között, így a rakás tetején égő láng nem ütközik a közvetlen felette 4-5 cm-re lévő betét tetejébe ahonnan "visszapattan", elkezd oldalra, lefele nyaldosni amivel begyújtja az egész rakást, illetve a rakás tetején égő láng nem éri el a tűztér aljáról beáramló kisebb mennyiségű levegőt ami táplálhatná és lefele vezethetné a lángot. Szóval tapasztalatom szerint pont elsősorban a tűztér formája a kulcs a felülről lefele égésnek, pont a svéd tűz elvének mintájára, ahol is ott sem tud akármerre terjedni a láng csak felfele, mert minden más irányból akadályozva van.
láttam olyan svéd tüzet - és ez a legtökéletesebb szerintem és ilyet akarnék az erősen álló tájolású tűztérbe is majd tenni - ahol nem beirdalták a rönköt (ekkor ugyanis a vágásokon oldalra kiszökhet a láng és begyújthatja az egész rönköt), hanem lyukat fúrtak a közepén keresztül tengelyvonalban, így nem voltak oldalnyílások ahol a lángok kicsaphatnának, ergo csakis felfele tud égni és terjedni a láng. Egy ilyet kellene betenni egy erősen álló tájolású kandallóba és mindenfajta hiper szuper segéd eszköz, berendezés nélkül a legtökéletesebb hosszan tartó folytonégés folyhatna le a tűztérben. Szerintem.
persze melós dolog minden rönköt tengelyvonalban középen átfúrni én spec állványos fúvóval könnyen meg tudom oldani, cserébe nem kell hasogatni meg hosszasan pakolgatni. ill. még annyi, hogy kell egy jópár év mire egy mondjuk 30 cm-es átmérőjű 50-60 cm hosszú fahasáb kiszárad, de nálam szerencsére ez is megoldható.
5 kW-os Romotop kandallóbetétet építettem körbe 3 cm-es kálcium szilikát lappal. Milyen üvegszövetet és mivel érdemes a lapok külsejére ragasztani? Milyen ragasztóval ragasztjátok rá a burkolatot?
A kályhacső idomok illesztésénél használtok bármi tömítést? Bizonyos esetekben, kellemetlen, viaszos jellegű szag jön a kandalló felől a körülötte felmelegített levegővel. Elvileg első alkalommal a betét festése, de az más szagú volt.
Igen sokba kerülhet egy olyan speciális kályha-konstrukció, amelynél egy tartós tűz mondjuk 4 kilowattos hőjéből mindössze 0,3 kilowatt jut a lakásba. Ezt nevezetem én hőszigetelt kályhának. Egy időben ilyen kályhákon gondolkodtam, azért tudom, hogy nem egyszerű (=drága) az ilyesmit megoldani.
Ez olyan káyyha lehet, mint amikor a viccben a vállalkozó azt mondja, hogy ő olcsón, jól és gyorsan tud dolgozni, de a kedves ügyfél ezek közül csak kettőt választhat :)
Tehát az a kályha valószínűleg
- ha nem rohadt drága és valóban ennyire kis teljesítményű, akkor speciális, arany árú tüzelőanyag kell hozzá (pl bioetanol)
- ha normál hasábfával működik és valóban ennyire kis teljesítményű, akkor az ára az egeket veri (írtam a hőszigetelt kandallóról)
- ha normál fával működik és nem is drága, akkor viszont szerintem nem lehet képes ennyire kis teljesítményre.
" Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható."
A század részét könnyű összehozni, úgy hívják, hogy 1 db vékony gyertya :) Az a baj, hogy gyertyákkal fűteni egy passzívházat kb ötszázszor többe kerül, mint tűzifával.
"Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja."
Szivarral összehozni 200 watt hőteljesítményt, az meg tízezerszer drágább a tűzifához képest :)
"Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz."
A sparhelt kicsike tűztérbe beletömhető max két kiló fa csak akkor égett órákig, ha tíz percenként tett rá valaki :)
"Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek."
A spar-herd azt jelenti, hogy takarékos-tűzhely. Azért takarékos, mert szegény ember olcsó ház körüli fahulladékkal, aprófával, kukorica csutkával, stb is tudott főzni, fűteni vele. Megjelenése előtt csak a nagy faigényű kályha-szerű főző-sütő megoldások voltak, az előtt meg a még nagyobb faigényű nyílt konyhatűz. Az aprófa, és egyéb hulladék nagy lánggal ég (nagy hőt ad), viszont a sparheltek icipici tűzerébe nem fért sok be belőle, ezért a sparhelt rendszeres felügyeletet igényelt, ami igen messze van azoktól a kályháktól, amelyekbe belefér 10 kilós farakás, ami valóban képes 5 órán át égni (ha jól elfojtjuk a levegőjét).
A fákat az erdészetben méteresre vágják. Ezeket később háromfelé vágják, ezért egy fahasáb átlagos hossza 33 cm. A legtöbb ember csak fekvő fahasábokkal képes tüzeskedni, ezért 40 centinél keskenyebb belső méretű tűzteret csak nemgondolkodó amatőrök és tüzelési profik vásárolnak. A túlnyomó többség nem vesz meg egy kis aljú tűzeret, ezért nem is nagyon gyártanak ilyet.
Egyébként írd be a google-ba, hogy "tűztér", utána kattints a "képek" feliratra és keress a képek között függőleges ablakú tűztereket (nem sok lesz).
"esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett"
Van aki a svéd tüzet is alulról gyújtja meg, ekkor ugyanolyan pazarló megoldás, mint a fekvő fahasábos "nemsvéd" tűz.
Ha felülről gyújtja meg (tehát a fa fentről lefelé ég), akkor valóban sokkal hatékonyabb, de fekvő fahasábokat is lehet felülről meggyújtani és akkor nem kell speciális alakú tűztér sem :)
A fentről lefelé égés elsődleges feltétele a NAGYON száraz tűzifa, ennek hiánya miatt próbálkoztak olyan sokan sikertelenül a felülről történő begyújtással. Tehát úgy is mondhatnám, hogy ha van nagyon száraz tűzifád, akkor könnyedén tudsz felülről lefelé égő szuperhatékony tüzet csinálni akár álló, akár fekvő fákkal, ha viszont nem elég száraz a tűzifád, akkor nem fog fentről lefelé égni, bármilyen csoda-alakú is a tűztered.
Érdekesség1: ebben a topicban egyszer valaki egy marhavastag fát berakott függőlegesen a kandallójába, a tetején gyújtott egy kis tüzet, ami aztán sok órán át égett lefelé. A dolog apró szépséhibája, hogy ez a fa egy bontás alatt lévő toszkán villa 400 éve száradó gerendájából volt és ennyire száraz tűzifát hiába kérsz a sarki tüzép telepen :)
Érdekesség2: egyszer elkezdtem tervezni egy 1,5 méter magas tűzterű (kis alapterületű) kandallót, amibe 1 db erdészeti méterfát lehet beállítani, persze több évnyi szárítás után :)
Ertem, de en ugy ertettem a folytonegest, h nem kell 20-30 percenkent igazgatni birizgalni, jatszani a levegovel, hanem egyszer megrakod a kandallot, egyszer nyulsz hozza es 2-3 oraig mersekelten, takarekon 2-3 kw-on eg le. Ugy hogy birizgaltam, jatszadoztam a levegovel ugy el tudtam van hogy 4,5-5 oraig is huzni az egest, de igy nem az igazi.
Megfelelő körülményekkel akár nem 1 - 2 kW hanem ennek a század része is létre hozható.
Apám anno szivarozott és néha 3 - 5 órát tartotta a parazsat a szivarja.
Kis tűz feltétele a kis tűztér , a nagy tűzé a nagy tűztér.
De ne ennyire szélsőségesek legyünk.
Anno régen a sparheltekben bizony órákig égett a tűz. Napi 5 kg fával pl 5 órát fűtöttek. Termeltek úgy 10 kWó hőt, az 2 kW teljesítmény. néha ez alá is lemehettek.
"Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)"
én sokat kísérleteztem és nekem az volt a gondom, hogy hiába igyekeztem úgy elrendezni a kályhába a fát, hogy ne egyszerre kapjon lángra, hanem lehetőleg mindig csak egy kisebb része égjen , ezt kb. fél max 45 percig bírtam tartani, utána úgy felforrósódott a betét teljes belseje, hogy pl. lángra kapott a rakás legalja is, holott csak a teteje égett, vagy a jobb oldala, miközben a bal oldala lángolt. Rájöttem ez azért van, mert egy idő után a betét belseje teljesen egyenletesen átmelegszik és minden pontja eléri a 250-300 c fokot, így hiába törekszek csak a rakás egyik oldalát, vagy a tetejét meggyűjtani és égetni, előbb utóbb - azaz amikor már egyenletesen átmelegszik a betét - úgy is lángra kap a tűztér minden pontján a fa és zutty leég...
na ezért jutottam arra a következtetésre - a lenit hsz-t is én írtam a másik nickemen - hogy erősen álló tájolású betét az ideális, amit fent gyújtok csak meg és nagyrészt fentről táplálom levegővel, de alulról is engedek kicsit, hogy azért felfele haladó légáram legyen ami gátolja - legalábbis nehezíti - a láng gyors lefele haladását. de ez az arány talán 80%20, vagy 90-10 arány legyen, mert ott fog jobban égni a láng ahol több a levegő, szóval felül engedem be az égéshez szükséges levegő döntő részét.
vagy ami még nagyon tetszik az a svéd tűz. szerintem ennél jobb hatásfokú és mérsékelt intenzitású - kvázi folytonégő - faégetés nem létezik. most ne vegyük ide a több milliós hiper szuper több égésterű automata levegővezérlésű lefele égős stb kandallókat, mert láttam ilyet, de ez soha nem lesz rentábilis.
5-6 KW-os erősen "álló tájolású" levegős kandalló betétet keresek, de most valahogy nem nagyon akadok rá a googl-eban. Kb. 4 éve amikor kerestem az első de akkor a normál fekvő betétem, akkor bezzeg találtam többet is, most valahogy nem lelek rá google-ban... találtam 4-5 kilóért design-os álló típusú kandalló kályhákat, de nem ezekre gondolok, hanem "egyszerű" 3 levegős sima betétekre. Hogy jobban érthető legyek az "erős álló tájolású" - értem ezalatt, hogy nem a hosszabb, hanem rövidebb lapjára fektetett téglalap alakú betét - azért ragaszkodnék, mert az eddigi kandallós tapasztalataim alapján megfogadtam, hogy a legközelebbi kandallóm, ilyen álló tájolású lesz, amibe két esetleg több szintben is be lehet állítva rakni a fákat (esetleg egy 50-60 cm-es magas álló svéd tüzet tudok benne csinálni ami igen takarékos hosszan ég a jó hatásfoka mellett) a fojtogatásmentesebb folytonégés érdekében: azaz fentről szépen fokozatos lefele csökkent intenzitással (nem az egész rakás lobban láncra és huss 1 óra alatt) több órán keresztül égjen le a rakás, mindez jó hatásfok mellett. (másik mellékes kiválasztási szempont, hogy ez most egy lakóbuszba kerülne beépítésre, így a helytakarékossági szempontok is szerepet játszanak)
szóval ezért néznék erősen álló mondjuk olyan 40 cm széles és 70-80 cm magas levegős betétet. Iyesmit láttam 4-5 éve egy általános gyártótól, 80-100 rugóért ráadásul, de egyszerűen nem lelek most rá. Ha találkozott már valaki ilyennel betétekkel megköszönöm ha belinkelné nekem.
" Itt szoktak a laikusok azon csapdába besétálni, hogy elbódulnak a villanyfűtést kínálók szirén hangjaitól."
Szt szoktam mondani, hogy nem a villanyfűtés túl drága, hanem a hőszigetelésed túl szazr :) Például egy 100 négyzetméteres valódi passzívház fűtésköltsége a legdrágább villanyfűtéssel évente 55 ezer forint, éjszakai árammal (hőtárolós villanykályhák) 36e Ft. Tehát az a szirén nem mindig hazudik (csak nagyon-nagyon gyakran ;)
"naivabbak kidobják a meglévő gázfűtésűket és aztán döbbennek rá, hogy a villanynál a teljesítmény hozzáférés nem korlátlan."
A gáztűzhely nagyláng hőjének nagy része elhúz a fazék mellett és a konyha plafonját melegíti. Hasonló okok miatt középszar hatásfokúak a hagyományos fűtőszálas villanytűzhelyek is, az indukciós tűzhelyeknél viszont szinte minden hőt maga a bableves kap meg. Tehát durva hasonlattal élve egy legnagyobb, 3 kilowattos gáztűzhely-nagylángnak méltó ellenfele egy 2,5 kilowattos villanytűzhely, vagy egy mindössze 2 kilowattos indukciós főzőlap.
"régen volt egy villanytűzhelem is. Úgy oldottuk meg a 3 főzőlapból egyet eleve kiiktattunk, a sütőnél pedig egy olyan spec kapcsoló lett beéptve, hogy annak használtákor még egy főlap lett kiiktatva."
Érdekesség: nemrég láttam egy új villanytűzhelyet, amin állítólag az volt a gyári beállítás, hogy akármit akárhová kapcsolsz rajta, az áramfogyasztása soha nem lesz több 16 ampernél (3,7 kW). Tehát ha túl sok dolgot bekapcsolsz, akkor a már működő többi dolog teljesítményét automatikusan lecsökkenti egy kicsit. Persze ezt a szolgáltatást ki lehetett kapcsolni és akkor akár 7 kilowattig is fel lehetett kapcsolgatni :)
Ok. igazad van /volt. Összekevertem a villanytűzhelyekkel.
Ott a teljesítmények kisebbek..... mivel a villanyhozzáférés eleve korlátozottabb.
Itt szoktak a laikusok azon csapdába besétálni, hogy elbódulnak a villanyfűtést kínálók szirén hangjaitól. / Persze a demokratikus norvégok azok tovább nyomatják /
Egy társasházi lakásban villanyfűtésről ábrándoznak, a naivabbak kidobják a meglévő gázfűtésűket és aztán döbbennek rá, hogy a villanynál a teljesítmény hozzáférés nem korlátlan.
Egy szokásos gázmérőn átmehet 40 -45 kW teljesítményű energia , egy 32 Amp villany viszont csak kb, 7,5 kW -t tud.
valamikor régen volt egy villanytűzhelem is. Úgy oldottuk meg a 3 főzőlapból egyet eleve kiiktattunk, a sütőnél pedig egy olyan spec kapcsoló lett beéptve, hogy annak használtákor még egy főlap lett kiiktatva.
De érdekes a bérlőknek így sem kellett.
Amikor meglátták a villanytűzhelyet, lefagytak.... volt persze gázos is.
De tudod vannak gáz és vannak villany fanok. Ilyenek.
- egy fatűz annál tovább önfenntartó (nem kell hozzányúlni), minél vastagabb vagy minél hosszabb fa ég
- mivel a legtöbb tűztérbe nem fér bele három méter hosszú vékony fa, ezért a hosszúság növelése kiesik, tehát csak a vastagság növelésével lehet húzni az időt
- ha egy vastag fahasáb felmelegedés közben túllépi az intenzív gázfejlesztési hőmérsékletet (250- fok körül), akkor abból a fahasábból nem tud kevés gáz távozni, mivel vastag.
Tehát
- vagy kis tüzünk van vékony fákból, amire öt percenként kel rakni, mert a vékony fa hamar elég
- vagy nagy tüzünk van vastag fákból, amivel csak nagyon ritkán kell foglalkozni
Ujjnyi vékony fából nem lehetséges olyan tüzet rakni, amit hosszú időre magára lehet hagyni.
Egy hasznos információ: a családi gáztűzhelyek legnagyobb lángja maximumra feltekerve kb 3 kilowattos lánggal ég.
Mindenki nézze meg jól a nagylángot a gáztűzhelyén, majd utána nézzen be a kályhájába, hasonlítsa össze a két tűz méretét és saccolja meg, hogy ha a gáztűzhely 3 kilowatt, akkor a kályhájában most éppen kb hány kilowattos lehet a láng. Ne csodálkozzon, ha ez a saccolás 20-40 kilowattra jön ki.
Átlagos tüzelési képességű ember szokásos (kb alkar/csukló) vastagyágú fahasábokból 5-7 kilowattosnál kisebb tüzet nem képes csinálni. Persze oxigén elfojtással (tehát a keletkező fagáz elégetése helyett a kéményen kiengedésével) könnyű kisebbre elfojtani a tűz-teljesítményt, de a hülye tüzelési módokat szerintem ne vegyük figyelembe :)
Azért írtam a 3-4 kilowattot, mert egyes, a tüzeléshez nagyon jól értő emberek akár ennyire kis önfenntartó tüzet is képesek rakni (a leg-ügyetlenebbeknek meg minden tűz magától kialszik, ami kisebb 30 kilowattosnál :)
Köszönöm szépen, ilyesmiben gondolkozom én is! A következő házikó mindenképpen passzívház közeli lesz, így az extra hőszigetelés abszolút fókuszban van. :)
Egy röhejesen kicsi lyuk és jéghideg mennyezet esetén közel nulla hő fog átjutni a másik helyiségbe. De ha nem spórolsz a kesresztmetszszetekkel és a jóvastag a hőszigetelés (tehát pl a jéghideg plafon nem szívja ki a hőt a fűtőlevegőből) akkor igen sok hőt lehet eljuttatni akár meglepő távolságokra.
A tűztér köré rakott két rétegű burkolatban akár 200 fokos is lehet a fűtő levegő, ha ezt nem engeded lehűlni (külső hőszigetelés) egészen a plafonig, akkor ott olyan erős plusz légnyomásod lesz, ami mellett nemigen kell ventilátorra költened, ha azt a levegőt el akarod juttatni akár 5-6 méter távolságban lévő szobába. Persze ez az eljuttatás se szívószál vékonyságú és jéghideg csőben történjen :) hanem mondjuk 20 centi belső átmérő és jóvastag gyapot csomagolás.
Egy modern kazán tudod ugye, hogy milyen, annak a lég ellátásáról ill a füstgáz elvezetéséről lenne szó majd a jövőben valamikor. Nekem a cső a csőben más néven a koncentrikus a szimpatikus ezer meggondolásból, de az első, hogy ne kelljen sokat roncsolni /vésni stb.
Így hát érdeklődöm a kereskedésekben amikor arra járok, hogy van é koncentrikus-ban olyan, hogy a belső cső 60 mm. Megsúgom van. Sőt van 80 mm-es is.
Itt megy el a füstgáz felfelé és lefelé jön az égéshez szükséges levegő. Van ugyanegy kis problém ez pedig az hogy van bent a jelenlegi kéményben egy alu béléscső aminek a szelvénye az átmérője 110 mm.
Ezt a csövet vagy kivesszük vagy bent hagyjuk.... majd valamikor.
Nos ahogy érdeklődöm minden kereskedő egyből a titokzatos ép. gépész mindentudó szakemberhez írányítana…. mert azt, hogy jó e nem jó e - csak ők, senki más nem tudná megmondani.
Na ne !!!!
Tehát van /lesz egy fűtőkazán aminek a teljesítménye bőven elég ha tud 10 kW -ot, sőt sok is . Az a hőigény, na mennyi ? Legyen 6 kW, amit ugye kiszámolhatnak akár 6,335 kW értékre 3 tizedes pontossággal is. Ja a laikus ezen elbűvölődik, én nem. A hőigény egy változó valami egy kitüntetett értékre mínusz 15 fokra egy adott alapterületű ház adott hőszigetelésnél szükséges hőteljesítmény érték, amit kW- ban adnak meg. Nos a minusz 15 foknál fújhat a szél - nem fújhat, lehet a hőszigetelést pontosan - pontatlanul megadni, a ház alakja változhat, sőt más a hőigény napsütésnél és más borús időben ... ugyan a hőmérő pont - 15 fokot mér. Tehát elég a hőigényt egy számmal jellemezni, tizedes nélkül. Legyen az enyém 6 kW. Amúgy a tél folyamán majd mindig kisebb, változó, a konkrét energia betáplálás … a pillanatnyi hőigény .
Nos előzetes számításaim alapján a felfelé áramló füstgáz sebessége :
60 -as csőnél 7,42 m/sec ,
80 -as csőnél 4,15 n/sec,
a lefelé áramló/ a levegő /ha ben marad a 110 -es cső akkor
3,1 m/sec, ha kivesszük - nagyobb a szelvény, akkor olyan 1,1 m/sec. Kizárt hogy ezt az itt keletkező ellenállásokat egy modern készülék ventilátora ne tudná legyőzni. A kémény magasság egyébként becsatlakozástól 5,5 m.
A 15 - 25 m -es levegő füstgáz útnál már más a helyzet , ott pontosabb számítás kell és biztos ami biztos nyilván a 80 -as csövet alkalmazzák.
Addig is /pár év múlva / megkeresem a NASA szakértőit , hogy van és szofverük egy nyavajás 5 -6 m magas kémény ellenállás méretezésére !
Az is nyitott még hogy Nm3 ben számoljak vagy a tényleges m3 -ben, ill. a cső belső súrlódási tényezőjére mennyit vegyek fel /ja azok a csövek nagyon simák /.
Amúgy köszönöm a hasznos adatszolgáltatást.
Régen én még Nm 3 -ben számoltam
és 10 m/sec értéknél már jobban odafigyeltem.
De ha kijött valami érték, pl. NA 80 -as, azt kapásból NA 100 sőt néha NA 120 -asra változtattuk. Annó kilóra fizettek, tehát nagyobb átmérő az nagyobb tömeg, abból baj nem lehet műszakilag.
A megrendelő fizetett mint a katona tiszt. A főnök kérése is az volt... fogjon vastagon a ceruza.
De itt, most én zsebemre megy minden !!
Ja az első számítást tényleg a 10 kW-ra végeztem, de mint írtam az nagyon ritkán lesz csak.
Köszönöm, pont ezekre az okosságokra lennék kíváncsi. :)
Bár most így belegondolva, lehet, mégis jobb ötlet a kandallótól a meleg levegőt elvinni, és közvetlenül azt bejuttatni a helyiségekbe: nálunk szerencsés az elrendezés, ha lent a kandallós nappaliban hősugárzásmentes falon 22 fokos a hőmérő, az emeleti szobákban szintén megvan a 22 fok, de a nappaliban kellemes a póló, fent viszont már jólesik a pulcsi is...
Ezek a légsebességek összetett fizikai folyamatok eredménye, nem véletlenül van kötöttük ötvenszeres szórás. A magasabb légsebességeket csak nagy légnyomás különbséggel, tehát nagy hőmérséklet különbséggel lehet elérni.
" Más területre."
Kályhás légfűtéses rendszernél a "kis hőmérséklet különbség" 50 fok körül van, a nagy légsebességhez szükséges "nagy hőmérséklet különbség" az 150-200 fokot jelent,
de ha ez a "más terület" a napenergia, ott már a 30-40 fok kőmérséklet különbség is csodának számít, tehát napenergia esetén szerintem inkább az 1-2 m/s légsebességet tekintsd a felső álomhatárnak.
