Szóval van érdekvédelmi szervezet, akik eljárnak bizonyos ügyekben:
Az Alkotmánybíróság előtt a tőzsdeadó
június 18. 9:40
[Index]
Hivatalos értesítést kapott a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságától, hogy megkezdték a januárban beadott tőzsdei árfolyamnyereség adózásra vonatkozó alkotmányossági beadvány vizsgálatát. Mint emlékezetes, a TEBÉSZ az idén bevezetett, tőzsdei részvények eladása után keletkeződő jövedelmek 20 százalékos adó bevezetését, valamint az erre vonatkozó adóelőleg fizetés rendszerét támadta meg az Alkotmánybíróságon. A TEBÉSZ szerint mindez azért alkotmányellenes, mert az adó kiterjed a korábban vásárolt, ám csak január 1. - tehát az adó bevezetése - után eladott részvényeken elért jövedelmekre is. A szervezet azt is bírálja, hogy a veszteségek utáni adó-visszaigénylést nem lehet göngyölíteni csak az év végén van lehetőség elszámolni.
Nincs félreértés :-)), eddig is tudtam, hogy érdeklődő, de "laikus" vagy. Én is :-))!
A jogászotok egyébként megerősíti, amit kiokoskodtunk, vagy nem?
Üdv,
H.
Félreértések elkerülése végett, ezek csak az én (csekélyértelmű medvebocs) naív elképzeléseim a világról, nem vagyok se adószakértő, se közgazdász, viszont érintett a témában. Éltem az USA-ban, ottani adóalanyként, opció témában érintve, meg most élek itthon érintve, kinti cég(ek)ben alapító/tulajdonosként is meg opciósként is, (MNB-s lejelentéssel) egyelőre nem szándékszom gyakorolni/eladni, de jó tudni, hogy itthon ez hogy is van. Egyébiránt, kiderült, hogy ha a jogászunkat ha megkérdeztem volna, ő már szintén felvilágosított volna, hogy itthon mi is a dörgés (ő már utánajárt), és nem írtam volna hülyeségeket a saját prekoncepcióim alapján, amik szintén csak a kinti szabályok homályos ismeretéből táplálkoznak....
A startup ügyben szintén csak szerény véleményemet írtam le, hogy aztán az APEHnek mi az elképzelése, az más tészta lehet....
Szóval minden amit írok, az egy gondolkodó, érintett, ám a témában laikus ember gondolatai.
Hát erre több módszer van. Amikor az idevágó adószabályokat olvastam, akkor ezt találtam:
9. Szokásos piaci érték: az ügylet időpontjában vagy az időpontot magában foglaló időszakban a következő módszerek valamelyikével megállapított (az általános forgalmi adót is tartalmazó) ár:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci értéket az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci érték az a)-c) pontokban foglaltak szerint nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelő.
pl: ha volt privát befektető, (VC, angel investor, convertible note, etc.), akkor az utolsó ilyen tranzakció jó kiindulási alap. Jó alap továbbá egyéb tőzsdei analízis módszere, cég forgalma, összbevételei/kiadásai alapján, kilátások, üzleti terv stb. segítségével.
Startup esétében alapításkor a cég értéke szinte nulla tud lenni (az USA-ban legalábbis), az alapításkor jól lefektetik, hogy a cég jelen piaci értéke mindösszesen $10,000, így egy részvény pl. $0.0001 -- de ezek nem opciók, hanem az alapítók résztulajdonai. Ha a startup elindult, és vannak alkalmazottak (opció csak ekkor jöhet szóba) akkor már valahonnan valaki pénzt tett bele -- fizetést már valamiből adni kell, ez legalább pártízezer, inkább párszázezer dollárt, megintcsak részvényért cserébe (seed capital), ez már ad egy jó pár centes részvényárat.
Azt gondolnám, hogy egy IRS állásfoglalást (d) módszer) csak elfogad az APEH is, tehát külföldi -- jelen esetben amerikai -- cég esetén a fenti opciós árakról adott IRS állásfoglalást, miszerint elfogadja "fair market value"-ként az adott opciós árat...
Teljesen magyar cég esetén, hát nem tudom, gondolom teljesen frissen megalakult cég esetén a törzstőke értéke a cég értéke, aztán ha van befektető, onnan már van valami piaci érték.
Értem amit mondasz. Viszont, ha már itt tartunk, mondjuk egy nem tőzsdén lévő cég esetében hogyan határozod meg pontosan az opció adásakor éppen érvényes piaci árat? Pl. egy pár éve működő private company? Vagy pl. egy start-up, aminek mondjuk még se kifejlesztett terméke, se pénze, csak egy ötlet?
Ez így van, ahogyan leírtad. A példában szereplő cég megspórolja a bruttó bér utáni járulékokat (31+3+1,5=35,5%)a dolgozótól meg levonnak 51%-ot.
A bérből történő összes átlaglevonást (SZJA, munkavállalói, nyugdíj és eü) én mondjuk kb 41%-ra tenném az egyszerűség kedvéért (ha sokat keres többet adózik, viszont nem vonják tőle a 8%-os nyj-t). Tehát a dolgozó veszít kb. 10%-ot. Ha a cég ezt kompenzálni akarja, akkor a cég megtakarítása csupán 35,5-10=25,5% amiből még mindig adni kéne valamennyit a dolgozónak, hogy ne járjon a szája. Tegyük fel megosztoznak és mindketten nyernek 10-12 százalékot és még mindig OK. De itt már az arányokat kell mérlegelni: mekkora az alapfizetésed és 10-12 százalékért csinálod-e? Vagyis táppénz, nyugdíj a minimálbér alapján...? (Nem mintha egyébként komoly reményeket fűznék hozzá...) Lakáshitel felvételéhez sem lenne komoly ajánlólevél egy "minimálbéres mutatvány".
Szóval a nyereség a cég és a dolgozó részére összesen 20-25% lehet (nem számoltam ki pontosan).
El kell dönteni, megéri-e ennyiért? A munkáltatónak biztosan. A munkavállalónak nem minden esetben.
Hmmm. most viszont azt látom, hogy így meg egy akkora kiskapu maradt, mint egy ház. Mivel az opció odaítélésekori piaci érték nem számít, egy vállalat a következő módszerrel élhet:
A cégben a dolgozó keres $1000-t havonta. A cég levonja az adóelőleget, 40+11%-ot, valamint fizet még $430 TB-t (kb 43%)
B cég viszont opciós jogot ad a dolgozójának, 0.0002 fillér/opció áron (holott a piaci ár $1) - 1001 részvényre, amellyel a dolgozó akár a jövő hónapban élhet. A dolgozó él is vele, felveszi a 1001 részvényt, eladja, és keresett $1000-et. Befizeti a 40+11% -ot, mivel egyéb jövedelemről van szó. Ezt minden hónapban eljátszhatják.
Hol a trükk? mi lett a 43% TB-vel? csiribú-csiribá.
Szóval nemcsak arról van szó, hogy az odaítéléskori árfolyamot kellene figyelembe venni a gyakorláskorival szemben, hanem hogy azt viszont nagyon is figyelembe kellene venni, és az az alatti opciós árat szankcionálni (fizetésnek tekinteni). A kijátszási lehetőség ugyanis ott rejlik.
Örülök, hogy másokat is érdekel ez a dolog, és hogy értelmes emberekkel tudok eszmét cserélni ebben a témában, még ha kevesen is vagyunk itt :-)
Szóval a tervezett intézkedésekről csak az alábbi rövid cikket találtam, ahol ez meg van említve:
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=1&i=9400
De emlékszem, hogy olvastam máshol is erről, anno pár hónapja. Azt nem tudom, jelenleg mi az előrehaladás. Figyeljük tovább a híreket - és szurkoljunk. Nem bánnám ha a prompt ügyletek 20%-os adóját is valahogy csökkentenék.
A részvényopciónál szerintem is a nemzetküzi gyakorlatot (pl. USA) illene követni.
Üdv,
H.
Nagyon remélem, hogy a kormány alaposan átgondolja a részvényopciókkal kapcsolatos adócsomagot, mert a jelenlegi, gyakorlatilag 40+11% adó vérlázító. Egyrészt hónapokat, éveket várhatsz arra, hogy gyakorolhasd, másrészt pedig ha a juttatás időpontjában érvényes piaci áron kaptad, miért veszi figyelembe csak a keletkező jövedelmet? Ha évente rendszeresen kapsz ilyen csomagot, az is előfordulhat, hogy egy csomagot olyan magas árfolyamon kapsz, hogy soha nem gyakorolhatod a megadott időintervallumban (a gyakorlás joga általában időben korlátozott, pl. 5 év). Miért nem vonhatom le - valamilyen formában - az itt keletkező veszteséget egy másik, esetleg komolyabb árfolyamnyereségből???
Igen, azt látom, hogy az opciós jogot magát ingyen adja a cég -- ennek a piaci értéket nehéz meghatározni -- és érthető, hogy ezt juttatásként értékeli az állam. Amikor azonban valaki ezen igazán kaszálhat, az azért elsősorban a tőkenyereségtől van, és nem attól, hogy nem kellett 5 centet fizetni az opcióért. És ezt az állam jelenleg nem ismeri el.
Ugyanakkor az USA ezt a különleges jogot nem tekinti juttatásnak -- hiszen azok a kedvezményezettek, akik ezért a tőkenyereségért sokat tesznek is. Nyilván más a társadalmi megítélése amikor csak a management kap ilyet, és más, amikor ez minden dolgozóra kiterjed, ami mostanában divatos.
Jelenleg "szerencsére" /sajnos/ kevés dolgozót fenyeget az a veszély, hogy az opcióval érdemes volna élni. Bízzunk bennem, hogy mire a tőzsdék újra nekilódulnak jövőre, már kedvezően fog ez a rendelet változni....
Nem értem, miért ne lehetne a kiskaput azzal becsukni, hogy azt tekintsék jövedelemnek, amennyivel az opciós ár az opciós csomag kézhezkapásakor a piaci ár alatt van (ha alatta van) -- egyébként még egyes országok még ebben is tesznek kedvezményt, pl. az utolsó x hónap legalacsonyabb árát, sőt esetleg az alatt pl 5-10 százalékkal adott opciós árat is elfogadnak...
Egyébként pont mostanában, azt hiszem, vannak kezdeményezések a részvényopciók utáni adózás módisítására, enyhítésére, amelyeket, ha jól tudom a kormány meg is fontol (más tőzsdeélénkítő javaslatokkal egy csomagban). Ideje lenne.
Erről mit tudsz? vannak-e társadalmi szervezetek akik az ilyen dolgozók érdekeit képviselik? (MRP?) Ez a mi dolgozóinkat erősen érinti (engem is részben). Nyilván kevés még az érintettek száma, gondolom elsősorban amerikai és "új gazdaságbeli" cégek magyar dolgozói az érintettek.
Na, ettől nekiindultam és utánanéztem jobban. A következőket találtam.
Először is asszem ez a jelenleg hatályos szöveg, kicsit más mint lejjebb. Úgy tűnik, 98-ig egyáltalán nem volt szabályozva -- és úgy éltek vissza vele, hogy áron alul adtak opciót (már az opció odaadásakori ára alatt) a managementnek (VG, 1998 ápr 7). Ezt úgy tűnik, hogy 98-ban túlfixálták az idézett paragrafussal.
(8) Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezobb áron történo jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Ezen jövedelem keletkezésének idopontja az a nap, amikor a magánszemély ezzel a joggal él. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékébol azt a részt kell tekinteni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget meghaladja.
(9) A (8) bekezdés rendelkezésétol eltéroen nem keletkezik jövedelem a jegyzési, vételi jog gyakorlása által, ha e jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában nem minosül vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek a kifizeto által értékpapír formájában természetbeni juttatásként adott vagyoni érték.
megj: lásd, a szöveg itt egyértelműbb (egyértelműen a rosszabb), tehát VALÓBAN a gyakorlás pillanata számít. Szomorú. Nem igazán eurokonform. Gondolom az állam abból indul ki, hogy ez az egész egy trükk az APEH kijátszására (biztos volt olyan is), pedig az így keletkezett nagyobb jövedelmek nagy része jó esetben tényleg praktikusan elsősorban árfolyamnyereség, ráadásul olyan emberek szerzik, akik ezért -- a cég sikeréért -- megdolgoztak alaposan. A dolgozói részvénycsomagot a világban olyan mérhetetlenül szocialista országaiban, mint pl. az USA, pedig erősen támogatni szokták és a kiskapuk bezárása mellett ÁNY-nak tekintik (USA ESOP programok lényege, hogy capital gain tax, csak az opció ODAADÁSAKOR kell fair market value-n adni)...
Még egy megj, válasz a saját kérdésemre: hogy ez a tőzsdei opciós ügyletre ne vonatkozzon (mert egyébként vonatkozna), ott a 9-es pont. :-((( Éljenek a spekulánsok, szívassuk azokat, akik a sikerért megdolgoztak.
Értékpapír-juttatás kedvezményes módon – részvényopció
Az utóbbi években – elsősorban a külföldi érdekeltségű társaságoknál – széles körben elterjedt hazánkban is a dolgozók, vezetők javadalmazásának egy sajátos módja, a részvény-elővásárlási jog biztosítása. Az opciós programok többnyire azonos feltételekkel működnek a multinacionális vállalatok érdekeltségi körébe tartozó valamennyi leányvállalatnál. Legfontosabb jellemzőjük, hogy bizonyos – általában teljesítménytől vagy a cégcsoportnál munkaviszonyban eltöltött időtől függő – mennyiségű értékpapír (részvény) kedvezményes áron történő megvásárlására nyújtanak lehetőséget (opciót) a dolgozók részére. A jogosultság megszerzésétől számított, előre meghatározott időtartamon belül vagy annak elteltével (ami akár több év is lehet) a dolgozók az opciós jog megszerzésekor érvényes piaci áron vásárolhatják meg munkáltatójuk vagy a külföldi anyavállalat részvényeit. Ha időközben a részvények piaci ára megugrik, a megszerzett papírok eladásával azonnal jelentős jövedelemre tehetnek szert a munkavállalók. (Az ismertetett szabályok a legegyszerűbb részvényvásárlási programok vázát jelentik, a gyakorlatban ennél lényegesen bonyolultabb rendszerek is léteznek.)
Az Szja-tv. a részvényopcióval megszerzett jövedelmek adózásáról külön nem rendelkezik, ezért rendkívül problematikus a meglévő szabályok alkalmazása a hasonló ösztönzési rendszerekre. A nehézségeket hivatott áthidalni az 1999-től hatályos törvénymódosítás, melynek értelmében a vételi jog gyakorlása révén szerzett jövedelem „egyéb jövedelem”-nek minősül. Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a magánszemély a vételi jogát gyakorolja. Az adó alapja az értékpapír megvásárlásának időpontjában érvényes szokásos piaci ár és a fizetett ellenérték különbözete. Két kivétel létezik e szabály alól: nem kell alkalmazni az új rendelkezést, ha nyilvánosan meghirdetett akcióról van szó, továbbá akkor sem, ha a megszerzett jövedelem egyébként természetbeni juttatásnak minősül. (Sajnálatos, hogy az új rendelkezés is vet fel értelmezési kérdéseket.)
Az adószempontból a nagy különbség az, hogy míg a tőzsdei opciós ügylet nyilvánosan, mindenki számára és ugyanolyan feltételek mellett elérhető, a vállalati részvényopció csak bizonyos "kivételezettek" részére. Ez a kivételezettség miatti helyzet sorolja az ügyletet az egyéb jövedelem kategóriába. Ajánlom beható tanulmányozásra az adótörvény "gondolatvilágát" :-))).
Egyébként pont mostanában, azt hiszem, vannak kezdeményezések a részvényopciók utáni adózás módisítására, enyhítésére, amelyeket, ha jól tudom a kormány meg is fontol (más tőzsdeélénkítő javaslatokkal egy csomagban). Ideje lenne.
Szia,
H.
Akkor viszont ennek a tőzsdei vételi opciós ügyletekre is kellene vonatkoznia a szöveg ilyen értelmezése mellett -- de ott viszont 20%-ot adóznak. Mi a különbség?
gligeti,
Itt fogtad meg a lényeget: "Nos, az amerikai törvények így működnek, tudtommal a német is. Csodálkoznék, ha a magyar nem így lenne. Ez esetben ugyanis a tulajdonosoknak 20% adót kellene fizetni, a dolgozókkal viszont ki lenne tolva, és fizethetnének teljes SZJA-t. Ez elég durva lenne."
Pedig ez a helyzet. Azért ez a felfogás itthon, mert míg a tulajdonos vállalja a kockázatot, hogy 98-ban 10-ért megveszi a részvényt (azonnal fizet érte), addig aki opciót kap, az várhat amíg akar (a vesting perióduson belül), tehát nem vállal kockázatot az árfolyamot illetően. És azt kell mondjam ebben még van is valami. Ami engem végtelenül dűhít az a pofátlanul magas adószázalék + TB :-(((
jogszerzés: "az értékpapír feletti (!) feletti rendelkezési jog" (= eladom, átruházom, megterhelem stb.) sajnos nem azonos az opció feletti rendelekzési joggal (élek vele, vagy sem). A törvény az előbbit jelöli meg.
A további vitát elkerülendő láttam a témáról APEH állásfoglalást, ismerek konkrét személyeket, akik már adóztak opciós részvény után, illetve a birtokomban van egy ügyvédi iroda állásfoglalása is. Mindegyik az általam leírt és Sasmadar által megerősített adóeljárást támasztja alá. Sajnos.
Üdv,
H.
A jog gyakorlása által szerzed meg a jogot?? A jog gyakorlása által a részvényt szerzed meg.
A "rendelkezési jog" itt a "vételi vagy jegyzési jogot" jelenti.
Nézd, a tőzsdei opciós ügyleteknél mindig a 20% kulcsot alkalmazzák, pedig pont ugyanerről van szó. Tegyük fel, hogy januárban 20 Ft az ACME részvény. Ekkor fizetsz 5 forintot a jogért, hogy április után -- akár decemberig -- 20 Ft-ért vegyél, bármi is legyen az árfolyam (vételi opció). Áprilisban mondjuk 45 Ft. májusban 50, ekkor megveszed 20-ért, és rögtön el is adod, bezsebelve 50-20-5 Ft hasznot.
Ekkor 25 Ft után (50 -20 -5) kell 20% adót fizetned, amit a broker (kifizető) le is von. Pont. Ha úgy lenne, ahogy értelmezed, akkor a fenti példában a szegény tőzsdézőnek az összevont adóalapba kellene adóznia. Hát ez biztosan nem így van, ha így lenne, senki nem kötne opciós üzletet.
Még felmerülhetne az, hogy ha az opció gyakorlására a szokásos lent leírt korlátozás fennáll (1 évig nem élhetsz a jogoddal, és utána fokozatosan gyakorolhatod -- "vesting") -- akkor a jogot mikor szerezted meg, az opciós csomag megszerzésekor, vagy valahogy fokozatosan az 1. év végétől havonta a 4. év végéig???
Na, ez se gond, az jogot egyértelműen az opció megszerzésével szerezted. Csak a jog időben korlátozott. Javaslom brokercégek megkérdezését.
Tőzsdei opciós ügyletekre ugyanis hasonlóképp működik a dolog, ott is mindig 20% az adókulcs, amit a broker rögtön le is von előlegként. Ott mindig az opciós szerződés megkötésekori árfolyam a mérvadó (ugyanezen passzus alapján).
Csak az adózás kijátszása ellen van az, hogy ne lehessen piaci ár alatt adni vagy piaci ár felett venni részvényt vagy opciót, mert akkor én mint cég fizethetném a dolgozóimat azzal fizetés helyett, hogy piaci ár alatt adok részvényt vagy opciót, illetve piaci ár felett veszek a dolgozóktól Matáv részvényt -- és ők meg árfolyamnyereség címén kedvezőbben adóznának.
"(8) Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának gyakorlása által szerez meg a következők szerint:
a) Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékéből azt a részt kell figyelembe venni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzéséért adott ellenértéket meghaladja (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja)."
Tehát, nem azt az árfolyamot kell figyelembe venni, amikor gyakorlod a vásárlási jogodat, hanem amikor megszerezted rá a rendelkezési jogot -- ez egyértelműen benne van a fenti szövegben, és a kettő nem ugyanaz. Ebből az következik, hogy ha a vállalat a piaci értéken határozza meg az opciós árat -- amikor a csomagot, azaz a jogot adja -- akkor csak árfolyamnyereség jöhet szóba, hiszen a jog megszerzésekor a piaci érték nem volt kisebb mint a vételár. Teljesen mindegy, hogy mikor gyakorlod azután a jogodat, a gyakorlás időpontjának nincs jelentősége a fenti szöveg értelmében.
Megj: Normál opciós ügyletnél -- tehát nem vállalati részvényopció esetén -- magáért a jog megszerzéséért is fizetsz, ez a "jog megszerzése ellenében adott ellenérték", ez + a vételár ("az értékpapírt megszerzéséért adott ellenérték") ha kisebb mint a jog megszerzésekor a piaci érték, az nem árfolyamnyereség, hanem jövedelem. Vállalati csomag esetében a jogot ingyen adják, a részvényt nem, így ilyenkor nincs "a jog megszerzése ellenében adott ellenérték".
Ha az opciót a vállalat piaci érték alatt adta (pl. névértéken, és az kisebb volt mint az akkori tőzsdei árfolyam), az viszont jövedelem. Sőt, én úgy értem, hogy arra az adót AKKOR RÖGTÖN be is kellett volna fizetni (hiszen a jövedelemszerzés akkor történt)!!
Még felmerülhetne az, hogy ha az opció gyakorlására a szokásos lent leírt korlátozás fennáll (1 évig nem élhetsz a jogoddal, és utána fokozatosan gyakorolhatod -- "vesting") -- akkor a jogot mikor szerezted meg, az opciós csomag megszerzésekor, vagy valahogy fokozatosan az 1. év végétől havonta a 4. év végéig??? Gondolom, hogyha jól van megfogalmazva az opciós szerződés, akkor ez nem gond.
Nem vagyok adószakértő. De úgy tudom, hogy Hawaii-nak van igaza, vagyis 20% SZJA-t csak akkor fizetsz ha a részvényt piaci értéken vásároltad (kifizetted), majd azt később árfolyamnyereséggel eladtad.
Ha csak az árfolyamnyereség bekaszálására élsz az opcióddal, vagyis ugyanabban az időpontban megvásárolod és eladod, függetlenül attól hány évet vártál erre a lehetőségre, fizeted az SZJA-t az egyéb jövedelem után (akár 40%), ezen felül 11% egészségügyi hozzájárulást is.
Mindezt persze nem év végén, hanem a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig be kell csengetni az előleget az APEH-nak.
Viszont ha megszünik az adatszolgáltatási kötelezettség az MNB felé (devizatörvény módosítása), akkor hogyan tudja ellenőrizni az APEH ezeket a jövedelmeket? Valaki azt irta egy hasonló tartalmú fórumon, hogy New Yorkból megkapják az adatokat. Lehetséges ez? Tudja valaki a választ erre?
szerintem itt arról van szó, hogy ha a vállalat az opciós csomagban kedvezőbb opciós árat adott meg, mint az akkori piaci érték, az nem árfolyamnyereséges jövedelem. De, ha a vállalat piaci értéken adta az opciót (úgy szokták), és kikötötte -- ahogy szokták -- hogy 4 éves "vesting" van mondjuk, azaz az első negyedét csak egy év után veheted meg, aztán fokozatosan a többit, akkor minden nyereség árfolyamnyereségnek minősül -- a dolog eleve csak akkor hoz hasznot a dolgozónak, hogyha az árfolyam emelkedett ahhoz képest, mint amikor az opciós szerződést kötötték.
Példa:
a vállalat részvényei a tőzsdén $20-t érnek 1998-ban. A dolgozók opciós csomagot kapnak ekkor (1998-ban kötik a szerződést), amelyben $15-ért vehetnek valahány részvényt olyan feltételekkel, hogy a csomag 25%-ával élhetnek 1 év után (addig semmivel), majd az eltelt idővel fokozatosan (mondjunk havonkénti lépésekben) fel 100%-ig a 4. év (2002) végére. Ez a joguk ezután még 4 évig megmarad. (ez a séma gyakorlatilag mindig, kivéve, hogy $20-ért adnák az opciót, a $15 csak a példa, hogy mikor lenne jövedelem a bevétel -- a 4 év lehet 5, meg nem teljesen lineáris néha, stb. variációk persze vannak)
Mondjuk, most (2001) $30 a vállalat értéke a tőzsdén. A dolgozó úgy dönt, él a vásárlás jogával. Ekkor, $5 után kell jövedelemadót fizetni (hiszen $15-ért veheti, pedig a szerződéskötéskor, a jog megszerzésekor $20-at ért -- ez a vállalat "burkolt" juttatása lenne). Ha azonnal eladja, a további $10 viszont árfolyamnyereség, ez forrásadós. Vagy, nem adja azonnal el (ami hülyeség, mert akkor minek vette meg), hanem később, amikor már $35-öt ér, akkor akkor fog $15 után forrásadót fizetni.
Nos, az amerikai törvények így működnek, tudtommal a német is. Csodálkoznék, ha a magyar nem így lenne. Ez esetben ugyanis a tulajdonosoknak 20% adót kellene fizetni, a dolgozókkal viszont ki lenne tolva, és fizethetnének teljes SZJA-t. Ez elég durva lenne.
Gyakorlatban a fenti adórendelkezések miatt a vállalatok sosem adják olcsóbban az opciós jogot, mint a részvénycsomag odaadásakori piaci érték (az úgyis gyakorlatilag fizetés lenne) tehát a fenti példában $20-ért adnák a jogot -- az USA-ban ez úgy megy, hogy az elmúlt 1 hónap legalacsonyabb árán adhatják, az még "fair market value". Ezért opciónál praktikusan mindig a "capital gain tax", azaz árfolyamnyereség lép életbe.
Az világos, hogy a vállalat ne adhassa olcsóbban az opciós árat, mint a piaci érték, mert akkor fizetés helyett részvénycsomagokkal lehetne kiskapuzni -- fizetés helyett 3 centért adna opciót a dolgozóknak, amivel azok rögtön élhetnének, 20%-ért.
Ha valaki szerint nem így van Magyarországon, akkor szóljon. Adószakértők??
Részvényopcióvál általában egyáltalán nem érdemes élni úgy hogy csak megveszed, hiszen a jogod megmarad vagy 5 évig, minek vennéd meg, ha nem adsz rögtön túl rajta haszonnal??? Ha az adóprobléma nem is lenne, ezzel akkor is csak kockázatot vállalsz, az égvilágon semmi értelme nincs.
Az opciónak épp az a lényege, hogy ha felmegy a vállalat értéke a tőzsdén, akkor nyersz rajta, mert élsz a jogoddal és megveszed az opciós áron, és túladsz rajta haszonnal -- ha várni akarsz még, hátha feljebb megy, akkor minek élni vele, az opciós jogod megmarad. Ha a tőzsdén alacsonyabb az árfolyam, mint az opciós árad, akkor meg nem ér semmit az opciód; igaz, nem is vesztesz vele semmit.
Ugyanakkor igen kedvező az adókulcsa, hiszen árfolyamnyereségből származó jövedelem az forrásadós, 20%, bár más jövedelemnél ezt meg tudnád oldani!
Arra figyelni kell, hogy külföldi vállalat esetén MNB bejelentési kötelezettség van. (bár lehet hogy ez most megszűnt/megszűnik a devizaliberalizációval??)
Akkor merülhet fel, hogy megveszed de nem adod tovább, ha lejárna az opciós jogod (általában 10 év után) vagy ha kilépsz a cégtől -- ekkor az addig megszerzett opciós jogaiddal élhetsz 90 napon belül.
1. Az opciós ár (az említett esetben a részvény névértéke) és az opció gyakorlásának időpontjában érvényes tőzsdei ár különbsége miatt keletkező jövedelem és az erre fizetendő adó.
Az adótörvény (95. évi CXVII.) erre vonatkozó paragrafusából részlet:
"(8) Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának gyakorlása által szerez meg a következők szerint:
a) Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékéből azt a részt kell figyelembe venni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzéséért adott ellenértéket meghaladja (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja)."
Tehát a fentiek szerint megszerzett jövedelem az összevont adóalapba tartozik. Ott aztán, hogy ?%, azt ugye a teljes éves jövedelem szerinti sávok határozzák meg (20, 30, vagy 40). Ha az opció gyakorlásakor rögtön el is adod a részvényt, akkor csak ezt a kategóriát vedd figyelembe.
2. Árfolyamnyereségadó
Ha az opció gyakorlásakor nem adod el azonnal a részvényt, hanem megtartod, és csak később adod el a gyakorláskori piaci árnál magasabb áron, akkor a gyakorláskori piaci ár és a magasabb eladási ár közötti különbség már árfolyamnyereségnek minősül, jelenleg 20%-al adózik.
Még néhány fontos tudnivaló:
Az 1. pont szerinti jövedelem TB (egészségügyi hozzájárulás) köteles is, nem tudom pontosan milyen mértékben.
Ha itt Németországban bejegyzett részvényekről van szó, akkor a megszerzése a devizatörvény előírásai alá tartozik. Az említett felállásra a Dtv. 35/B paragrafusa vonatkozik, mely szerint az ügylet bejelentésköteles az MNB felé. Erre is figyelni kell.
Az elmult egy-ket hetben mar minden elo "szakertot" ismerosomet megkerdeztem es mindenki mast mond. Szoval a kerdesem a kovetkezo lenne:
Adott egy kulfoldi (esetunkben nemet) reszvenytarsasag, melynek tobbsegi tulajdonaban (magantulajdonosok is vannak) van egy magyarorszagi kft. A kft dolgozoi reszvenyopcios csomagban vesznek reszt, melynek elso bevaltasi idopontja iden fog bekovetkezni (tavaly indult). A reszvenyeket neverteken vehetik meg a dolgozok (ki kell fizetni) es utana el is adhatjak akar azonnal, de kesobb is lehet. Kerdes milyen adojogszabalyok vonatkoznak rajuk? (termeszetbeni vagy egyeb, mitol fugg, illetve szazalekban?) Vannak e kiskapuk? (nem nagyok :))
