De el tudom képzelni, hogy az, aki ezt a posztot kirakta, még mindig próbál - a kétkedők, kritkikusok által jól érthető módon, azaz mondjuk számokkal, jegyekkel - "bizonyítani", még ha maga nem is tartja fontosnak ezeket a jegyeket.
Nem tudom, ez így érthető-e... szóval attól, mert valakinek az osztályzás nem fontos, az még fontos lehet, hogy meggyőzzön valakit arról, ha kell, ilyen faramuci módon, hogy az adott iskola jó.
Elhiszem, hogy tök frusztráló, ha az embert pl. azzal cseszegetik, hogy a tanítványai/gyerekei még írni-olvasni se tanulnak meg rendesen, de: ez igaztalan előítélet, és nem szabadna rá ugrani! Trollok sajnos mindig voltak és lesznek.
Azok a kritikusok, akiknek az üzenet szól, gondolom az állami iskolai pedagóguskollégák és a kétkedő rokonok, mint írod. Hogy jó módszer-e meggyőzésükre a szuper érettségi átlag? Részben nyilván szükség van erre is, tehát legyen kiírva, egyetértek. Az is tök fontos, hogy láthat a nagyközönség ilyen konkrét diákokat, mint J. Dávid, akiről megtudhatjuk, hogy angliai építész-szakokra felvételizik, tehát mégiscsak ragadt rá ezek szerint valami a 12 (13) év alatt, nemcsak melegedni járt be a Waldorfba!
Viszont: ha hosszabb távon az a cél, hogy megkedveltessük a Waldorfot a népekkel, nem tudom, hogy ez-e a legüdvözítőbb út? Nem vagyok egy gyakorló kutató, de amennyit tanultam a pszichológiáról, az alapján meg merem kérdezni: lehet-e olyan mélyreható következtetéseket levonni az eddigi eredményekből, hogy a Waldorf-módszer jobb, mint a hagyományos pedagógia? Sztem. csak olyanokat lehet megállapítani, hogy a szöveges értékelés reálisabb képet nyújt a teljesítményről, mint az osztályzás, a kiselőadás jobban fejleszti a beszédkészséget, mint a feleltetés, a csoportmunka jobban felkészít a munkahelyi együttműködésre, mint a frontális oktatás stb., amiket épp mostanában olvastam a Pszichológiáról pedagógusoknak c. könyvben.
Azért kérdezem ezeket, mert számomra úgy tűnik Steiner-t olvasva, mintha úgy érezné, hogy ő találta föl a spanyolviaszt. Ehhez képest mit találok Pukánszky Neveléstörténet c. könyvében? : "Ziller (jelzem: 1817-1882, Herbart!-követője) kultúrhistóriai fokozatrendszerét a porosz nyolcosztályos elemi iskola alsó és felső tagozatára dolgozta ki. ... :
I. oszt. népmesék
...III. osztály: a pátriárkák története az Ószövetségből
IV. osztály: ... a német mondavilág
... VIII. osztály: a reformáció kora ...".
Vagy: pl. a baba-kérdésről idéztem régebben Steiner álláspontját, amivel nem egészen értek egyet:
„A gyermek fizikai agyának fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy az érzéki világ stimulálásával párhuzamosan a képzelőerőt is fejlesszük. Alapvetően fontos, hogy a gyermeknek csak rendkívül egyszerű játékot adjunk.
Természeténél fogva az a gyermek, aki egy gyönyörű babát kapott, mindig vissza fog térni a régi rongybabájához. Csupán a mai kor gyermekei nőnek fel gyönyörű babákon. Minek köszönhető ez a visszatérés?
A gyermeknek szellemi gyakorlatot kell végeznie azért, hogy a képzeletet átalakítva saját belső világában, azt egy valós emberi alakhoz hasonlítsa. Ez pedig egy egészséges agyi gyakorlat. Amint a testedzés a karokat és izomzatot erősítik, az ilyen gyakorlatok a fizikai agyat fejlesztik.”(Rudolf Steiner: Rózsakeresztes szellemtudomány, GA 100, 1907. V. előadás, Kassel.)
Neveléstörténet könyv: "Jean Paul (1763-1825) költői képekben gazdag, romantikus ihletettségű pedagógiája elsősorban a német reformpedagógia gyermek és nevelésfelfogására, különösen a művészetpedagógiai törekvésekre és Rudolf Steiner pedagógia koncepciójára volt hatással." ... Aszongya: "Következőleg legyen minden játékbaba és játékvilág csak kenderrokka, melyről a lélek tarka öltözetet fon le. A gyermek előtt egy játékszer gyakran minden szerepet játszik. Következőleg ne vegyétek körül a gyermeket, mint a fejedelmi gyermekeknél szokás, az esztergályos kis világával, -a tojást ne tarkán, hanem fehéren adjátok kezébe-, majd befesti ő." (282-283. old.) ...
Vagy: "J. B. Basedow (1723-1790) ... magánnevelőként a tanulást megkönnyítő játékos ötletek egész sorát dolgozta ki: a geometriát a szoba falait felhasználva tanította, a törteket almaszeleteken, a latin nyelvet pedig -a korabeli grammatizáló gyakorlattal ellentétben- beszélgetve." (260. old.)
mindenki, anyukám, nagynéném, testvérem, barátaim nagy része hülyének nézett. Mindent, ami waldorfos, fikáztak. ...rosszul esik, hogy ők kinevetnek/furcsálkodnak/értetlenkednek/mérgesek is rám
Jól megfogalmaztad, valóban vannak ilyen emberek, és ki tudnak borítani!, bár meg kell mondjam, hogy én csak futólag, távolabbi ismerősöknél, kommentekben találkoztam ilyesmivel. Inkább az volt a jellemző beszélgetésekben, hogy mindenkinek (minden józanul gondolkodó embernek) tetszenek az alapvetések: gyerekközpontú iskola, képesség-, kompetenciafejlesztés, viszont "nem öntenek benzint magukra, és gyújtják föl", hogy jó, akkor ezentúl Waldorfosok leszünk! Lehet, hogy "árulás", amit csináltam, de engem mindkét oldal érvei meghatottak, és ezért nem lettem "hívő Waldordfos".
Azt nem tudom, hogy a te családod miért reagált ilyen elutasítóan, pedagógusok talán, és minden reformpedagógiát élből elutasítanának?, vagy az ezoterikus dolgok verték ki náluk a biztosítékot? Nem lenne szabad téged lesajnálni vagy dresszírozni, amiért egy államilag akkreditált, szakmailag engedélyezett intézménybe járatod a gyerekeidet, de az biztos, hogy az ő álláspontjukat is tiszteletben kell tartani! Képzeld magad a helyükbe!, lehet, hogy kétségbe vannak esve, hogy a gyerekek nem fejlődnek, vagy esetleg nem a képességeiknek megfelelően tanulnak majd tovább. Ezeknek a félelmeknek az eloszlatására legjobb ugye a tisztázó beszélgetés, amit írsz lentebb, és hogy nem sikerült túl jól ...
És minden módon próbáltam magyarázni, mesélni, bizonygatni, hogy mennyire nem jól látják, és hogy kvázi "ismerjék el" a waldorf pedagógia létjogosultságát, vagy legalább engedjék közelebb magukhoz. Na, ez nemigen sikerült. És szépen lassan le is tettem róla mostanra. Szomorúan.
Anélkül, hogy itt látatlanban okoskodnék, csak úgy tippelek a saját élményeim alapján, hogy miért nem sikerülhetett. Addig, amíg az ember "hívőként" próbál meggyőzni másokat, addig nagyon ellen fognak állni a "megtéríteni szándékozottak" :). Ha lazábban állsz a dolgokhoz, akkor van esély rá, hogy néha meghallgatnak. A személyes példák jobbak, pl. mi tetszik, mi az, amit nagyon hasznosnak tartok a gyerekeim számára stb, mintha azt citálod, hogy "de bezzeg a Vekerdy is azt írta a Nők Lapjába, hogy ...!!.
És ami még életbevágóan fontos sztem: ne tekintsük a Waldorfot a bölcsek kövének!, mutassunk rá gyenge pontokra, vagy ami nem szimpatikus számunkra a gyakorlatában, mert biztos van ilyen. Őszintén: mi magunk szívesen hallgatunk olyan embert, aki dicshimnuszokat zeng magáról vagy a módszeréről? Szerintem nem ... :)
Nekem erről az jut eszembe, hogy amikor a gyerekeim waldorf oviba kezdtek el járni, akkor - és azóta is - mindenki, anyukám, nagynéném, testvérem, barátaim nagy része hülyének nézett. Mindent, ami waldorfos, fikáztak. És bár tiszta, hogy mit tartok értékesnek, hasznosnak, mit károsnak, vagy kerülendőnek a gyerekeim életében, és biztos vagyok abban, hogy jól döntöttem az ovit illetően is, mégis baromira rosszul esik, hogy ők kinevetnek/furcsálkodnak/értetlenkednek/mérgesek is rám, hogy elbaltázom a gyerekeim életét. Nagyon szeretném, ha nem így gondolnák. És minden módon próbáltam magyarázni, mesélni, bizonygatni, hogy mennyire nem jól látják, és hogy kvázi "ismerjék el" a waldorf pedagógia létjogosultságát, vagy legalább engedjék közelebb magukhoz. Na, ez nemigen sikerült. És szépen lassan le is tettem róla mostanra. Szomorúan. De el tudom képzelni, hogy az, aki ezt a posztot kirakta, még mindig próbál - a kétkedők, kritkikusok által jól érthető módon, azaz mondjuk számokkal, jegyekkel - "bizonyítani", még ha maga nem is tartja fontosnak ezeket a jegyeket.
Nem tudom, ez így érthető-e... szóval attól, mert valakinek az osztályzás nem fontos, az még fontos lehet, hogy meggyőzzön valakit arról, ha kell, ilyen faramuci módon, hogy az adott iskola jó. És azt is tök természetesnek gondolom, hogyha valaki már sokat győzködte a kritikusait, akkor van benne egy kis dacosság is, hogy na tessék, látjátok, ez nektek a fontos? hát ilyet is tudunk, még ha nekünk nem is a jegy a lényeg...
Persze biztos van elegánsabb megoldás is, meg leszarni is lehet az egészet, de hát emberek vagyunk, na:)
Szép eredmény (ebben valszeg a sorozatban szerepelt J. Dávid jegyei is benne vannak:), én is gratulálok.
Csak ne lenne olyan fellengzős a körítés...
Amúgy csatlakozom hozzád, az a körítés kár, hogy odakerült. A "nekik üzenjük" kitétel helyett szerencsésebb lett volna valami ilyesmi: "reméljük sikerült pozitív benyomást tennünk azokra is, akik az osztályzatokkal mérhető eredményeket is nyomon követik", de igazán nem tudom, miért van szükség ilyen üzengetésre.
Aki akarja, az megnézheti a suli honlapján az adatokat.
Ha egyszer azért alakult a Waldorf-iskola, hogy gyerekközpontú sulit teremtsen az odajáróknak, ahol nem a kimenet a legfontosabb, akkor miért kell túlságosan azokkal foglalkozni, akik a jegyeket firtatják? (Nem mondom, hogy nem fontosak a jegyek, de inkább annak, aki továbbtanul. Bennem inkább az merül fel ilyenkor, hogy mennyire kevés lehet az a diák, aki a Waldorfos 12 évével elhelyezkedik vmilyen. szakmában (pontosabban: szakképesítést igénylő munkakörben).
meg ha nekik nem fontos, akkor miért írják ki kb 5 perccel a közép szóbelik vége után??:)
Nem néztem meg a suli honlapját, lehet, hogy ugyanaz van ott is kiírva. Ez alapján csak annyit mondhatunk, hogy a FB-oldalt szerkesztőnek fontos az osztályzatok, pontok eredménye, nem?
Egyébként abból, hogy az országos átlag rosszabb az övéknél, többféle következtetést is levonhatunk. Pl. hogy jobb jegyeket ér el az, aki egy évig csak az érettségi tárgyakra készül. Amit egyébként nagyon jó lehetőségnek gondolok!!, bár azzal jár, hogy egy év elmegy rá az életedből, lsd. J. Dávid is 20 évesen érettségizett (gondolom a másik év a 7 éves kori sulikezdésre ment el).
A Pesthidegkúti Waldorf Iskola idei érettségi vizsgáinak átlaga 4,34 volt. A tavalyi országos átlag 3,62. (Idei átlagot még nem számoltak.) Mi nem szeretjük az osztályzást, de lehet, hogy valakinek ez fontos. Nekik üzenjük, hogy nem ezért dolgozunk, de ez lesz a melléktermék! Gratulálunk diákjainknak, nagyon ügyesek voltak!
A Honfoglalás film főcímdala legalább annyira menő a szerenádokon, mint a Méhek Barbie dala. Az Index három érettségizője közül ketten elballagtak a gimnáziumból. Tovább »
Bocs, hogy most válaszolok, mert nem jártam erre mostanában, nem akartam még jobban összeveszni kokennel. De aztán láttam, hogy J. Dávidék sztorija folytatódik, és az érdemel annyit, hogy a leghosszabb Waldorf-topikban felhívjuk rá a figyelmet. (Érdekes, hogy pont a Waldorf-tanuló akar mindenáron külföldön tanulni, nyilván az anyagi lehetősége is megvan hozzá. Az is tanulságos, amit Dávid bizonyítványa kapcsán a waldorfos 13. évről megtudhatunk.)
Nem ám azt csinálja a pedagógus, hogy sajnálom srácok, bíztunk bennetek, ezt eljátszottátok, innentől nincs kijárkálás...
Mivel nem ismerem, hogy azóta mi történt, annyit megkockáztatok, hogy lehet, hogy ez a megoldás egy esélyadás volt, és ha azt eljátszották a diákok, akkor azóta megszüntethették a tanárok ezt a lehetőséget. Mikor én a Tanárképzőben tanultam, akkoriban még lehetett cigizni közintézményekben kijelölt heyleken, és a közösségi problémákat bizonyos időszakonként megbeszéltük egy adott időpontban.
Egyébként szerintem is ezt kellett volna csinálni. Ha a diákok nem tudtak normálisan viselkedni, akkor annak kellett volna, hogy legyen következménye. Amúgy nem értem, hogy az utcán viháncoló, cigiző nagyobbak milyen példát mutattak a kisebbeknek, milyen jogon szólhattak volna rá a kilencedikesekre? (És nem vagyok abszolút cigiellenes (bár nem dohányzom), és tudom, volt idő, mikor iskolai vécékben cigiztek egyesek, de ha egyszer tilos, akkor legyen tilos a Waldorfban is. A kijárkálást én sem tartom jó ötletnek.)
Egy pici kritikát mondasz a Waldorfról egy Waldorfosnak, és máris "ugrik".
A kritikát természetesen nem úgy értve, hogy a porba taposom az egész módszert. Hanem csak arra próbálok rávilágítani, hogy nem tökéletes a rendszer, és nem nyújt választ minden problémára - főleg nem minden gyereknél. Ha engem csak fele olyan szabadon neveltek volna a suliban, mint a W-ban, akkor még mindig a középsuli padjait koptatnám szerintem, annyira lusta vagyok:D
Szóval egyszerűen (sokszor) nem lehet érdemi vitát folytatni Waldorfos pedagógussal és/vagy szülővel, diákkal.
Szerintem reálisan látod a dolgokat, és tényleg nem olyan volt a kritikád, hogy "francba az egésszel".
Te, én oylan waldorfos voltam régebben, hogy aki nálam waldorfosabb volt, az már csalt. :) És egy csomó hibát elkövettem ez miatt (tanulmányok hanyagolása, nem-Waldorfos dolgok megvetése stb.), ami részben az én túlzásaim miatt volt, de mostanában kezdek rájönni, hogy nemcsak miattam! Találtam angol nyelven "Waldorf critics" honlapokat nemrég (hogy ne mondjam "Waldorf-áldozatok"), és ott egyesekről elmondják, hogy pszichológusi segítséget vettek igénybe, miután "kiugrottak" a mozgalomból (akárcsak én).
És egyáltalán nem azt mondom, hogy sz.r minden, ami W., mert miért mondanám?, sok jó emlékem van róla.
Fejenként három-hét szakot jelöltek meg, és azt is megtippeltettük velük, hányas lesz az érettségijük. Három végzős középiskolást követünk szeptembertől a felvételi eredmények kihirdetéséig. Tovább »
Cz. Réka az orosz és az olasz szakok között vívódik, J. Dávid már le is adta jelentkezését brit egyetemekre, B. Rékát egyetlen szak érdekli. A félévi bizonyítványt megkapták, a sikeres vagy sikertelen felvételiig követjük őket. Tovább »
Pont ugyanezt vettem észre én is. Egy pici kritikát mondasz a Waldorfról egy Waldorfosnak, és máris "ugrik".
A kritikát természetesen nem úgy értve, hogy a porba taposom az egész módszert. Hanem csak arra próbálok rávilágítani, hogy nem tökéletes a rendszer, és nem nyújt választ minden problémára - főleg nem minden gyereknél. Ha engem csak fele olyan szabadon neveltek volna a suliban, mint a W-ban, akkor még mindig a középsuli padjait koptatnám szerintem, annyira lusta vagyok:D
Szóval egyszerűen (sokszor) nem lehet érdemi vitát folytatni Waldorfos pedagógussal és/vagy szülővel, diákkal.
Itt van például egy elég nagy hézag ebben a módszerben:(valós történet!)
Adott egy Waldorf suli, ahol ugyebár eddig lehetett a kerítésen belül dohányozni, aztán mostanában döntött úgy az intézmény, hogy egye kutya, Magyarország törvényei rájuk is vonatkoznak, ezért ezt megtiltották (adott közoktatási intézmény tanulója ugyebár nem dohányozhat az iskola területén még akkor sem, ha elmúlt 18 éves).
Oké, akkor elkezdtek kijárni a diákok cigizni, korra és nemre való tekintet nélkül (ami ugye szintén aggályos, mert iskolaidőben az iskola felel a gyerekekért, ezért ha kiengedik és történik valami, akkor még keményebb a felelősségrevonás - de ha ezt ők felvállalják, lelkük rajta). Tehát kijárkáltak a gyerekek. Akik persze ott viháncoltak, nevetgéltek, eldobálták a csikekket - Waldorf iskola lévén kertvárosi környezetről beszélünk, tehát mások háza elé szemeteltek, nem kis mértékben. Ezt a lakók egy az iskola vezetőségének címzett levélben sérelmezték, és kérték, hogy tegyenek ellene valamit.
Tanárok reakciója: a kijáró nagyobb diákoknak kell szerintük megregulázni a kinn lévő 9-10. osztályosokat. Ez így normális?:D
Nem ám azt csinálja a pedagógus, hogy sajnálom srácok, bíztunk bennetek, ezt eljátszottátok, innentől nincs kijárkálás... Nem-nem, ez nem waldorfos viselkedés, mert nem korlátozhatod a gyerekeket. Helyette inkább rárakják a felelősséget a diákjaik vállára, ők pedig mossák kezeiket. Hiszen intézkedtek, és még csak nem is kellett rászólniuk senkire sem. Kevés olyan történetet hallottam, amiben a tanulókat szembesítették tetteik következményeivel. Ez pedig szerintem csak a diákoknak rossz, mert a saját kárukon kell majd megtanulniuk, felnőttként mindent.
Találkozó és beszélgetés a Regionális Waldorf Gimnázium iránt érdeklődő szülők számára.
Gyere el, ha kíváncsi vagy, miben más egy ilyen gimi!
Megvitathatjuk élőben az írástanulást és akompetenciaerdményekt is! ;)
2013. 03.15.14:00 - 16:00 óra
IV. ker. Lakkozó u. 1-5.
Új érdeklődőknek a leggyakoribb kérdések és válaszok a gimivel kapcsolatban:
Hol? Újpesten a Lakkozó u. 1-5. szám alatt
Mikortól? 2013. szeptember 1. Kiknek: minden évfolyamon több párhuzamos osztály, az anyaiskolák diákjai révén egyszerre indul a 9-13. évfolyam. Várunk volt waldorfos és nem waldorfos diákokat is.
Elérhetőség: tömegközlekedés, vonat mellett a távolabb lakóknak iskolabuszt indítunk
Kollégium: még távolabbról érkezőknek bentlakás biztosítása
És miután kitalálták a gyerekek, hogy milyen betű hiányzik, beírom mindhárom helyre.
Ez jó.
Ezek szerint, ha az államis tanító néni felírja a táblára az S betűt, és azt gyakoroltatja a gyerekekkel, azzal semmi baj nincs. Örülök, tényleg.
akkor mozgásból indítom a tanítást és nem képből
Ezt azért oda kéne írni lábjegyzetben sztem a Szabadságra nevelésbe is, mert ott egy szó sincs erről. Nem mintha bármelyik szülőtájékoztatón ez anno elhangzott volna ...
Egyetlen mondatomat sem értetted meg. Ez nagyon fárasztó.
Mégis, mi a túrót csinálhatsz, miután a gyerekek kitalálták az S betűt? Csak gyakoroltatod velük, nem?
Egyébként "szépen" be is mutattad magad, legalábbis számomra, az udvariatlan megjegyzéseiddel, 0 érdeklődéseddel bármi iránt, ami nem Waldorf és amit egy másik embertársad mond, csekély önálló véleményeddel ill. Steiner szajkózásával.
Mondjatok bunkónak, de sajnos nem is várok már mást egy Waldorf pedagógustól ....
(Azt gondolod, hogy ezen az Index fórumon fogja bárki is megreformálni a módszertant. Ebben szeretnél közreműködni.
Miért akarnék ebben közreműködni? Eleve nem is tartozom egyetlen Waldorf körhöz sem, de attól még sajnálhatlak benneteket, mikor igaztalanul bántanak titeket. (Mondjuk az még nem tűnt fel, hogy 90 év alatt egyetlen iskola sem vette át az írástanítási módszereteket? Vajon miért?)
Egyébként azt gondolom, hogy egy (Index) fórum arra jó, hogy bárki elmondhatja a véleményét. Miért, szerinted mire jó? Hát, arra nem nagyon használtad, hogy megvédd a módszereteket ... ( pl. "a szöveg és a gyerek kapcsolata" kitétel sztem. elég ijesztő volt).
Sok sikert!
Már itt sem vagyok.
Mivel én pont a waldorfosokra gondoltam a módszerük megrefomálását illetően (amit te nem értettél meg), jókívánságra inkább neked lenne szükséged. Sikerre nem, mert sztem, ti a kis zárt körötökben tökéletesen sikeresnek érzitek magatokat.
Persze, nekünk, nem Waldorfosoknak is megvan a magunk baja ...
"Teljesen idegen pedig a gyermek számára, ami ma például a saját írásunk, vagy az írott vagy akár a nyomtatott betűk. ... Mégis , amikor iskolába kerül, és ezeket a dolgokat akarjuk átadni neki. ... Amikor a gyermeket a fogváltás előtt tanítjuk kivágott betűformákat használva, akkor olyan dolgokkal foglalkoztatjuk, amelyek olyan távol állnak tőle, hogy semmi köze hozzájuk."Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből, Genius, 28. old.
Erre sem kaptam választ, pedig erről is lehetne tartalmas beszélgetést folytatni.
Ad1. Nyilván van vmi. célja a korabeli tanítónak is, miért jó, ha a gyerek megtanulja a nevét leírni, levelet írni, és elolvasni szövegeket stb., pl. könnyebben kap munkát, nagyobb lesz a látóköre stb. Nem, ehelyett azt mondja Steiner, hogy egyszerűen nekimegyünk a gyereknek.
Ad2. Steiner egy mozdulattal, csípőből tüzel a hagyományos írásoktatásra (utánzás, másoltatás), és az azt megújítani szándékozókra is. (Amikor a gyermeket a fogváltás előtt tanítjuk kivágott betűformákat használva, akkor olyan dolgokkal foglalkoztatjuk, amelyek olyan távol állnak tőle, hogy semmi köze hozzájuk." 28. old.) Nemhogy örülne, hogy vki. kivágta a betűket (és ne felejtsük el a szemléltető képeket), hisz pár sorral lejjebb meg a túlzott intellektualizmusról papol. "intellektualizmussal töltjük tele a gyermeket ebben a korban" 36. old.
Namost, mivel nincs a lábjegyzetekben egyetlen magyarázó szöveg sem, én ezt úgy veszem, hogy a Waldorf Szövetség szórul-szóra, mindenben egyetért Steinerrel, és a szavait egy az egyben a mai helyzetre is vonatkoztatja.
"Eredetileg bizony minden hangnak megvolt a képe, és a leképezési lehetősége egyértelmű volt." Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből, Genius, 29. old.
Sokszor leírtam, nem kaptam rá választ. Szerintem ez itt egy pontatlan megfogalmazás (nem mintha íráskutató lennék, de sztem. Steiner se volt az), hiszen eredetileg pont hogy nem volt minden hangnak külön képe, csak hangcsoportoknak, és egyáltalán nem volt egyértelmű a leképezési lehetősége! Pl. próbáld meg leírni Tutanhamon nevét!: táblásjáték, nádszál, kiscsirke és torony, hogy csak a legfelismerhetőbb jeleket említsem. (1) Nagyon egyszerű, ugye? :)
De jó, Steiner valszeg arra gondolt, hogy a föníciai ábécében egyes hangoknak volt képe. Igen, de sztem. absztrakt jeleket választottak hozzájuk, azaz senki ne gondolja, hogy a "haleph" betűt egy tökéletesen felismerhető ökörfejjel ábrázolták! Hanem kb. 2 vonallal megoldották, és rámondták, hogy az az ökör.
A képírás soha nem volt olyan egyszerű, és rajzolva festős, ahogy Steiner szereti elképzelni! Nem baj, csak akkor ne adja elő, hogy ő tökéletesen átvezeti a gyerekeket azon a folyamaton, amin átment az emberiség.
Amit ő akar ( vigyük végig a gyerekeket az írás kialakulásának folyamatán), egy jó ötlet egyébként, de miért is ez a legjobb módszer, és miért is nem szabad tökéletesíteni az ő 1920-as évekbeli elméletét ezzel kapcsolatban?
R. S.: "Ennek azonban meg kell történnie, másképp nem lehetséges." (2)
Források:
(1) egyiptomi írással foglalkozó könyvek, Wikipédia-szócikkek
(2) Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből, Genius, 30. old.
Álljon itt egy vicces idézet, micsoda félrefordítások mentek Steiner korában is a sumer nyelvű agyagtáblák szövegeiből:
"Két korábbi próbálkozás –J. D. Prince 1919-ben és M. Witzel 1938-ban – amelyek gyenge eredménnyel zárultak a sok jelentés és lehetséges összefüggés, értelmezési lehetőség miatt:„te vagy, aki szétteríted a pörkölt malátát egy nagy gyékényszőnyegen (hűlni)”,ezt a következőképp fordították: „te, a villám valódi okozója, emelkedett hivatalnok, az erős egy” az elsőnél, illetőleg "te erősíted a Gugbuluggal (ital) a nagy Sukkalt" a másodiknál."
Források: Wikipédia, uruki archaikus szövegek, sumer nyelv szócikkek
És miután kitalálták a gyerekek, hogy milyen betű hiányzik, beírom mindhárom helyre.
Beírod, hogy "S". És aztán gondolom, leírjátok az S betűt, nagyban, többször stb.
Kérdem én: nem ugyanezt csinálják az állami általános iskolában is (esetleg kevesebb nagybani gyakoroltatással)?
És ha megtennéd, hogy a hozzászólásaimból kiemelnéd azokat a szakaszokat, ahol bármelyik más módszertant bíráltam, akkor most nem érezném magam ilyen furán...
Ja, mer' az nem számít a többi "fikázásának", mikor kritikátlanul tökéletesnek kiáltod ki a módszeredet? Ezt is emeljem ki, vagy visszaolvasol azért? De ne legyünk álnaivak, nagyon jól tudjuk itt mindnyájan, hogy Waldorfos-körökben mennyit szidják az állami iskolákat.Kezdve Vekerdyn, akinek ez a téma a vesszőparipája. Adjak meg tőle könyvcímet?, gondolom nem szükséges. Az ő (elfogult) elméleteinek (sajnos) tökéletes esszenciáját adja egy Népszabis újságíró sopánkodó cikke, amit lentebb belinkelt az egyik fórumtárs.
De nem is ez a bajom, hanem, hogy egy csomó kérdésemre egyszerűen nem válaszoltál.
Azt' akkor hogyan tovább? Megírhattad volna. Nincs röntgenszemem, hogy belássak egy Waldorf osztályba."
Megírtam. Az eredeti szövegem így nézett ki:
"Ha nem tetszik az a pár szó, ami s-sel kezdődik, akkor mozgásból indítom a tanítást és nem képből (mint ahogyan ezt Gábor is leírja a könyvben). Vagy még egyszerűbben. Felkerül a táblára ez:
ME E
E IK
HA AL
És miután kitalálták a gyerekek, hogy milyen betű hiányzik, beírom mindhárom helyre.
Ilyen is van a Waldorf-iskolákban."
És ha megtennéd, hogy a hozzászólásaimból kiemelnéd azokat a szakaszokat, ahol bármelyik más módszertant bíráltam, akkor most nem érezném magam ilyen furán...
Amiről eddig írtam, az nem más, mint az írásepocha.
Miért, én miről írok? Autóbuszvezetésről? :)
Egyébként csak a jól rögzült rutint "ismételgeted, miközben" érintőlegesen se reagálsz a "feltételezéseimre"? Saját kútfőből "illik" válaszolgatni egy (Waldorf) tanárnak, nem a könyvcímet ajánlgatni! Úgyhogy én is le tudnám "értelmetlen"ezni ezt a "párbeszédet", ha szenya lennék ...
Felkerül a táblára ez:
ME E
E IK
HA AL
Azt' akkor hogyan tovább? Megírhattad volna. Nincs röntgenszemem, hogy belássak egy Waldorf osztályba.
"Teljesen idegen pedig a gyermek számára, ami ma például a saját írásunk, vagy az írott vagy akár a nyomtatott betűk. ... Mégis egyszerűen nekimegyünk a gyereknek, amikor iskolába kerül, és ezeket a dolgokat akarjuk átadni neki. ... Amikor a gyermeket a fogváltás előtt tanítjuk kivágott betűformákat használva, akkor olyan dolgokkal foglalkoztatjuk, amelyek olyan távol állnak tőle, hogy semmi köze hozzájuk." 28. old.
"Bizony, nem az olvasást kell előbb tanítani, hanem a rajzolva festésből, festve rajzolásból kiindulni, ebből keletkeztetni a betűket, és csak ezután rátérni az olvasásra. Minden mássalhangzóhoz találunk valamit, és ezekből a dolgokból tudunk kiindulni. Csak keresnünk kell." 30. old.
"Az olvasás tanítást nem szabad az írástanítás előtt művelnünk, mert az írásban, különösen, ha a festve rajzolásból, rajzolva festésből indítjuk, a teljes ember tevékeny. ... Az olvasásban csak a fej vesz részt." 32. old.
" Ha ... intellektualizmussal töltjük tele a gyermeket ebben a korban -és ez történik, ha nem viszünk át mindent, amit a gyermek elé tárunk, képekbe-, akkor a gyermek később megérzi majd ezt a véredényrendszerén, a keringési rendszerén." 36. old.
Forrás: Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből, Genius, (az 1924-es angliai előadásokból) A két középső idézetet már aláhúzta előttem egy érdeklődő olvasó, lévén szó könyvtári könyvről.
Hogy az állami iskolában ne dolgoznának a gyerekek képekkel? Mi például elsőben lerajzoltuk Csoóri Sándor verséből a csodakutyát:), és sok mást.
Érdekesség: A szóképes olvasást, másnéven globális módszert Steinerrel egyidőben találta ki O. Declory belga pedagógus és p.lógus, ezt Magyarországon akkoriban az Új Iskolában alkalmazták, és szó szerint képekkel:). Manapság vegyes a megítélése, de a szintetikus módszerrel kombinálva megfelelőnek tartják a szakemberek.
Steiner az általa kritizált kivágott betűkkel talán Maria Montessorira utal?
Péter Orsolya Adél: Az olvasási készség fejlesztése
Szóképes olvasás c. topik itt az Index fórumon, vélemények pro és inkább contra. (Csatlakozom Szundi véleményéhez, maximálisan egyet tudok vele érteni, mintha az én véleményemet írta volna le szóról szóra :) bár megértem a panaszkodókat is.)
Leszögezem, tök jó ötletnek tartom, hogy megismerjük az írás eredetét, és ez Steinertől érdekes kezdeményezés, úgy mint az, hogy élményszerűen közelítsük a tanulnivalót a gyerekeknek.
Az egyiptomi írást J-F. Champollion fejtette meg 1823-ban, a babiloni ékírást Rowlinson és Hincks nyomán az 1850-es évek végétől kezdik olvasni, győzelmi emléktáblák és sírfeliratok alapján.
A mezopotámiai városokat, mint Ninive, Babilon, Ur, Uruk, Ebla, ahol többek között agyagtábla könyvtárak romjai is megtalálhatók, szintén az 1860-as évektől kutatják, de az 1920-as évektől kezdik komolyabban föltárni.
Tutanhamon sírját 1922-ben fedezte Howard Carter és csapata, amely a legépebben megmaradt egyiptomi királysír.
"Sir Leonard Woolley az ősi sumer város, Ur ásatásain az 1920-as években, ... valamint néhány másik korai régész ezekkel az érmékkel, mint értéktelen tárgyakkal, nem foglalkozott." (Agyagérmék, a ma ismert legrégebbi írásos emlékek, az írás előzményei, Kr.e 8000-ből, rajtuk vonalak meg pöttyök, amikkel a jószágot tartják számon.)
Vö.: R. Steiner 1919-ben már kiforrott írástanítási mertodikáról tart előadást a leendő Waldorf tanároknak.
Szóval, itt idéztem S.-t:
" Az emberek korábban képírást használtak, vagyis olyasvalamit festettek a lapra, ami a tárgyra emlékeztetett. Nem kell tanulmányoznunk a kultúrtörténetet, de a gyermek elé tárhatjuk annak elméletét és szellemét, amit az emberek képírással ábrázoltak, s akkor a gyermek ebben otthonosan fogja érezni magát. ... Eredetileg bizony minden hangnak megvolt a képe, és a leképezési lehetősége egyértelmű volt."
Igen, képeket ábrázoltak a régi emberek, de kimondták hozzá az egész szót (később szótagot), nem betűket! Kr.e 3000-ben alakult ki a sumer ékírás és Kr.e 1000-ben alkották meg a föníciaiak az ábécéjüket. Könyörgöm, 2000 év telt el ez idő alatt!
Szóval nekem nem a "kép-írással" van bajom a Waldorf iskolában, hanem hogy ez ne bemondás alapján történjen már, meg ne homályos magyarázatokkal, amikkel nem mellékesen odaszúrunk a többszáz éves hagyományos írástanításnak is.
Mivel én hamarabb leléptem, nem tudom mennyi kultúrtörténetet tanítanak a Waldorf-tanárképzőn, de sztem. nincs ilyen tantárgy az írásra vagy a nevelésre kihegyezve. De mondom, ez csak az én feltételezésem.
Forrás: Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből, Genius, 29. old.
Andrew Robinson írásai, pl. Hetven rejtély szerte a világból c. könyvben, Az írás történe c. könyve.
Az alapmű, amivel minden Waldorf-tanár foglalkozik, A nevelés művészete , a stuttgarti iskola indításakor tartott előadások sorozata. A metodikai és didaktikai kérdésekkel a második kötet (Metodika-didaktika) foglalkozik (GA194). Ennek előadásait nem ártana elolvasnod. (Megjelent magyarul is.)
Az, hogy a 4958-as hsz.-emben Rudolf Steiner: Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből (Genius) idézek, a 29. old.-ról, nem mutatja eléggé, hogy legalább utánaolvastam a témának??
És ha nem vagyok tanító, akkor már nem is lehet kérdezni?
(Anno Neveléstörténetből A gyermek nevelése szellemtudományi nézőpontból c. művet kellett (volna) elolvasnunk R. Steinertől, de úgy emlékszem, pár oldal után félredobtam, és maradtam a Szabadságra nevelésnél, Calgrenéktől. Aztán az ezzel foglalkozó szemináriumi órára egy harmadikos osztálytanítónő jött egy jópofa német kézimunkatanárral, de ez már régen volt, vagy 10 éve. Emlékszem, a csaj következesen "Stájner"-nak mondta R. S.-t.
A Waldorf tanárképzőn nem olvastam semmit Steinertől, mert hamarabb abbahagytam, mint odáig értünk volna az anyagban.)
Egyébként nem fikázni akarom a Waldorf írástanítást, inkább segíteni szeretnék. Miért kell olyannak lenni, mint az alább idézett "dinamikus kertész", aki úgy reklámozza a portékáját, hogy közben igen-igen leszólja a másikét?, (=negatív önmeghatározás). (1)
egyébként az országos kompetenciamérés eredményei láttán mit szoktak szólni a waldorf iskolák? mert az látszik, hogy sok esetben rosszabbul teljesítenek, mint az átlag, matekból, szövegértésből is pl, de az is lehet, hogy azt mondják, hogy ez olyan mérés, ami nem rájuk van kitalálva, mert mondjuk nem olyan tempóban, nem olyan terv szerint haladnak, így nem összemérhetőek? komolyan érdekel...
