No, a fonetikai jelzéseimet formázóutasításoknak vette a szoftver... Egyben megragadom az alkalmat még egy pont beiktatására:
> ezért illesztette be a magyar fonológiába az agyam e jövevényt
Kis bevezetés a szlovák morfofonológiába:
Névszó esetén:
szóvégi hosszú [i:] -> melléknévről van szó (kiv. egyes nőnemű főnévi paradigmák többes birtokos esetét, pl. kostí 'csontoknak a(z)...')
szóvégi rövid [i] -> főnévről van szó (kiv. ha a melléknév utolsó előtti szótagja hosszú mgh.-t vagy diftongust tartalmaz, pl. biely 'fehér (sg. nom. masc.)', ill. ha pronominális a melléknév naši 'mieink (pl. nom. masc.)')
Igéknél:
szóvégi hosszú [i:] -> kijelentő mód jelen idő egyes szám 3. személy
szóvégi rövid [i] -> felszólító mód egyes szám 2. személy (kiv. az utolsó előtti szótag hosszú, mert akkor az előző eset is lehet, pl. cíti 'érez')
Egyéb szófajok esetén:
csak rövid [i] van (pl. pomaly 'lassan', mi 'nekem', tri 'három')
> ezért illesztette be a magyar fonológiába az agyam e jövevényt
Kis bevezetés a szlovák morfofonológiába:
Ha névszóról van szó:
szóvégi hosszú [i:] -> melléknévről van szó (kiv. egyes nőnemű főnévi paradigmák többes birtokos esetét, pl. kostí 'csontoknak a(z)...')
szóvégi rövid -> főnévről van szó (kiv. ha a melléknév utolsó előtti szótagja hosszú mgh.-t vagy diftongust tartalmaz, pl. biely 'fehér (sg. nom. masc.)')
Igéknél:
szóvégi hosszú [i:] -> kijelentő mód jelen idő egyes szám 3. személy
szóvégi rövid -> felszólító mód egyes szám 2. személy (kiv. az utoldó előtti szótag hosszú, mert akkor az előző eset is lehet, pl. cíti 'érez')
Tanulság: soha ne idézzek memóriából. (Meg az, hogy ha magyar az anyanyelvem, akkor a több szótagú névszók végén álló i, u, ü képtelen hosszú lenni, ezért illesztette be a magyar fonológiába az agyam e jövevényt.)
Ha már előjött, akkor a szlovák névről lemaradt egy ékezet: Liptovsý Mikuláš.
Amúgy 1952-ig szlovákul is "szent", azaz Liptovský Svätý Mikuláš volt. (Akkoriban egy általános szenttelenítési hullám törjetett ki, mivel egy évvel korábban lett Turčiansky Svätý Martin 'Túrócszentmárton'-ból Martin, ill. ide sorolható az 1955-ös Svätý Kríž nad Hronom 'Garamszentkereszt' > Žiar nad Hronom)
„Lipótszentmiklóson egy két és fél éves gyerek a nagymamája felügyelete alatt nézelődött a bevásárlóközpontban.” Ezért még ugye nem utalják be az embert a Liptómezőre, csak adnak neki egy kevés körözött lipótit?
„Én is azt hiszme, hogy ezt a hagyományt nem kellene tartani, nincs jelentősége.” És akkor Horác helyett is Horatiust írnál? Szerintem ez nem jó útirány. A tulajdonnevek írásának változásai vannak annyira korfestő jellegűek, hogy jobb legyen őket érintetlenül hagyni.
Ez – azt hiszem – nem helyesírási, hanem textológiai kérdés. Az Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata a kérdésről ekképp rendelkezik: „5.2 Az 1832 és 1904 között, azaz a Simonyi-féle iskolai helyesírás érvényesülése előtt keletkezett irodalmi szövegek közlésében a következő, technikai természetű módosításokat hajtsuk végre: a c hangértékű cz helyett c-t, a cs hangértékű ts helyett cs-t, az szsz típusú kettőzés helyett ssz-t írjunk: az a névelő, az e mutatónévmás, az s kötőszó és a ragtalan birtokos jelző mellől a hiányjelet hagyjuk el. 5.21 Egyébként azonban meg kell őrizni az írás korfestő erejét és azokat a sajátosságait, amelyek a szerző nyelvállapotát és írásgyakorlatát jellemzik. így változatlanul kell hagyni a maitól eltérő hangtani jelenségeket (pl. a magán- és mássalhangzók rövidségét és hosszúságát), a nyelvjárási jellegzetességeket és a prozódiai különlegességeket. Ugyancsak változatlanul kell hagyni a szövegben a szavaknak eredeti egybe- vagy különírását, a nagy- és kisbetűk használatát, az idegen szavaknak, a személy- és földrajzi neveknek, az újságcímeknek írásmódját, továbbá a központozást.” (Színes kiemelés tőlem.)
A népszerű kiadások ilyen kérdésekben a kritikai kiadást követik, tehát közvetve rájuk is vonatkozik ez a szabályozás.
„mintha Kölcsey a Himnusz első sorában az áldd felszólító módú alakot egy d-vel írta volna” Az első autográf kéziratban valóban (habár az ilyen egyediségeket nem szokás átvenni). De az ultima manus, illetve az ultima editio elve (is) felülbírálja az első kéziratbeli alakot. Az áld! sosem volt szabályos. (Csendben jegyzem meg, hogy Vörösmarty maga szövegezte az első akadémiai helyesírási szabályzatot, ez helyesírási tudatosságát is bizonyítja, tehát fel se tenném, hogy a Guttenberg írásmód helyesírási hiba lenne az esetében.)
Deák Ferenc(z) nem kérdés, hiszen az utónevek cz-jét mindig átírjuk, csakúgy mint a köznevekét.
A Kukoric(z)a érdekesebb: ha köznévi eredetű ragadványnévnek tekintjük: Kukorica, ha vezetéknévnek: Kukoricza. A kurrens Petőfi-kiadások gondozói az előbbi mellett döntöttek.
Egyébként az ilyen kérdésekben a sajtó alá rendezők döntenek, nekünk, tehát a plebsnek az a dolga, hogy ezt kövesse.
Helyesírási szótár csinálásakor egyébként ezen a Guttenberg-albumon törtem a fejem, hogy érdemes-e szótárazni a Püthagorasz : Pitagorasz-tétel, Szent Iván-éj : Szentivánéji álom mintájára, de aztán úgy döntöttem, a Guttenberg-album ne szerepeljen a Gutenberg szócikkében. Ettől függetlenül, ha ezt a verscímet le kell írnom, biztosan két t-vel teszem.
Hát ez egy jó kérdés: kell-e ragaszkodni a nagy emberek által elkövetett hibákhoz, pláne 150 év után. Nyilván másként kell megítélni ebből a szempontból pl. az iskolai szöveggyűjteményeket, a nagyközönség számára publikált, valamint a tudományos (kritikai) kiadásokat.
Apropó, mintha Kölcsey a Himnusz első sorában az áldd felszólító módú alakot egy d-vel írta volna. Akkor szabályos volt így, vagy nem is volt szabály? (Más, de kicsit hasonló probléma: Kukoric(z)a Jancsi, Deák Ferenc(z)?)
Szövegromlás. A mértékadó Vörösmarty-kiadásokat tekintem perdöntőnek.
De most megnéztem a Google-t. Az eredmények: A Gutenberg-albumba – 16 A Guttenberg-albumba – 131 (az első találat a MEK-ből, amely egyébként szövegkritikailag igen vegyes, de ebben a kérdésben egyezik a mértékadó forrásokkal) A Gutemberg-albumba – 1 A Guttemberg-albumba – 11
Tehát a Google alapján meghozható következtetés is egybevág a kánonnal.
„kevesen tudják, hogy a mainzi mester csak 1 t-vel írta a nevét” És úgy látszik, még kevesebben, hogy viszont Vörösmarty két t-vel írta a nevet, s hagyományból e verscímben a mai napig ezt szokás követni.
Olvasom a magyar érettségiről szóló tudósítást az Indexen. Ezt:
Fel kellett sorolniuk a költőt befolyásoló stílusirányzatokat, és ki kellett választaniuk egyet, amit verspéldákkal kellett bemutatniuk.
A három esszé egyikében Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba című versén kellett
Hát igen, az ami és az amely nehéz dolog, és egyre nehezebb lesz. És az is tény, hogy kevesen tudják, hogy a mainzi mester csak 1 t-vel írta a nevét. Nem mondom, hogy ezért a hibáért egy jegy levonás jár egy érettségizőnek, de egy ejnye bizonyosan.
> (Elárulná valaki, hogyan kell görög betűket és egyéb krixkraxokat beszúrni ide? Nem ástam le a dolog mélységeibe.)
Ellátogatsz mondjuk ide: <http://www.eki.ee/letter/chardata.cgi?cp=CP1253+%28Greek%29&1st=without+first+half>. Ha kis alfát akarsz, akkor rákeresel arra, hogy "SMALL LETTER ALPHA". Ha ezt megtaláltad, akkor két lehetőséged van: Vagy a kis alfa ábrája alatti "decimal:" feirat melletti krixkarxot írod be (ill. másolod át copy-paste-tel), tehát α (azaz: és-jel, kettőskereszt, 9, 4, 5, pontosvessző), vagy az ábra melletti "HTML 4 mnemonic name:" szöveg utánit: α (azaz: és-jel, kis a, l, p, h, a, pontosvessző). Ez utóbbi barátságosabb, de a régebbi böngészők nem biztos, hogy ismerik. "Eggyel följebb" -- <http://www.eki.ee/letter/> -- más krixkraxokra is rákereshetsz.
„Szerkesszen szótárat! Négy év alatt a világ legterjedelmesebb enciklopédiájává nőtte ki magát egy amerikai bróker találmánya.” Lehet, hogy szakmai ártalom, de én nem keverném össze a szótárat a lexikonnal. De a lexikont se (angolszász módra) az enciklopédiával (mely utóbbinak az a jellemzője, hogy nem betűrendben tartalmazza a szócikkeket, hanem nagyobb tematikus egységeket tartalmaz, amelyekben mutatók segítségével lehet eligazodni (vö. Zsebenci Klopédia).
"A tiszafüredi bíróság 2004 novemberében tíz hónap letöltendő börtön- és hét hónap letöltendő fogházbüntetést rótt ki két férfira, akik kertjükben egy felakasztott kutyáikra lövöldöztek légpuskával."
