Kedves SKing, nem értelek. Németh Miklós itt csak egy volt a sok közül. Bizonyítékként idemásolom neked a harmadik interjút. És felhívom a figyelmed a riporter bátor magatartására. Ahányszor elakadt a Magda, Erika úgy tudta folytani az MSZP aktuális nézeteivel, mintha...
Kósáné Kovács Magda - az előítéletesség velünk él
Egy kisebbségi csoport, melynek megítélése
enyhén szólva is ellentmondásos. És ez a
kisebbség, látszámát tekintve, sem
elhanyagolható. Rövidesen hallják majd a
pontosabb adatot is. A hazai cigányságról van
szó. Mint ahogyan a tegnapi "Hogyan
védekezzünk a rasszizmus ellen" címmel az
MSZP képviselőcsoportja sajtótájékoztatóra
invitálta az újságírókat. A krónikát Hatvani Tóth
Erika képviselte.
Riporter:
Az európai uniós csatlakozásra való
felkészülésünkben gyakran ér bennünket az a
kritika, hogy Magyarországon nem megoldott
az úgynevezett cigány-kérdés. Olyan előítéletek
is lehetnek emögött, amelyek jellemzik
Magyarországot. Kósáné Kovács Magda a
Parlament Emberi jogi bizottságának elnöke úgy
véli, egyre több a rasszista kijelentés, a
rasszizmusra utaló jel Magyarországon.
Kósáné Kovács Magda:
Az előítéletesség valóban velünk el. A
magyarországi cigányság társadalmi helyzete, a
népesség öt százalékáról van szó, valóban
aggodalomra ad okot és a megoldását rövid
távra senki nem ígérheti. Nem néhány hónapos,
nem is egy-két éves belső integrációs
felzárkóztató folyamatról van szó, hanem
évtizedes feladatsorról, amelyben az Európai
Unió sem a végleges megoldást várja el tőlünk,
de a szándékot, a mérhető hatású lépéseket
várja és elvárja. Az előítéletesség gyökerei a
társadalomban sajnos nagyon mélyek és a
magyarországi cigánysággal szemben talán a
legáltalánosabb előítélet az, hogy nem
dolgoznak, társadalmi jövedelemből élnek, de
nem is akarnak dolgozni. Akik ezt mondják,
vagy nem tudják, vagy szándékosan
elfelejtették, hogy a 70-es évek végén, a 80-as
évek elején a magyarországi munkaképes korú
cigányságnak a 80-85 százaléka dolgozott,
tehát pontosan annyi volt körükben a
foglalkoztatott, mint a nem cigányok között,
csak ők nem kvalifikált munkát végeztek. Ők
voltak azok, akiket maga alá temetett egy
összeomlott hajdani nagyipar. Ők voltak az
elsők, akik munka nélkül maradtak és mivel
aluliskolázottak, nincsen szakképesítésük,
bizony nem kellenek az egyre szigorúbbá váló
munkaerőpiacon. Az előítéletekből aztán új és
új sérelmek, fájdalmak és előítéletek sarjadnak,
hiszen a cigány családok népesek, egy-egy
községben a szociális célra fordítható pénzek
jelentős részét elviszik és a szegénység
rivalizálása új előítéleteket, néha gyűlölségeket
is szül. Nagyon komolyan kell vennünk az
Európa Tanács rasszizmus és
idegengyűlölet elleni bizottságának a komoly
figyelmeztetését, a politikának, a
törvényhozóknak is mevan a maga felelőssége és
feladata a közvélekedés alakításában.
Riporter:
Említette, hogy a kormány a szociális problémák
megoldását áthárítja az önkormányzatokra és
legtöbbször ebből adódik a gond, hogy az
önkormányzatok szeretnének megszabadulni a
szegényeiktől és ehhez kapcsolódóan a mély
szegénységben élő cigányoktól is. Mi lehetne ez
ellen a megfelelő megoldás?
Kósáné Kovács Magda:
Egy másfajta szociálpolitikai gondolkodás és a
szociális költségeknek másfajta finanszírozása.
Hiszen a normatív támogatások eljuthatnak a
célzott, hátrányos helyzetű csoportokhoz. A
célzott, hátrányos helyzetű csoportok a mély
szegénységben élők, cigányok és nem cigányok,
sajnos tudjuk, hogy a mélyszegénységben élők
között igen sok a cigány. Ha a költségvetés
garantálja a forrásokat és megjelöli azokat a
csoportokat, ahová ezeknek a forrásoknak el
kell jutniuk, akkor a szegények nincsenek kitéve
a helyi, települési szegénység különbséget tevő
szorító kínjának. Ma Magyarországon nagyon
különböző anyagi lehetőségű önkormányzatok
élnek egymáshoz közel is. Van olyan
önkormányzat, amelyik a törvényben megszabott
normákon felül is adni tud, van amelyik saját
forrásból is adni tud, és van, ahol a szegények
között választani kell, hogy a kevés pénzt hova
adják. Egy másfajta szemléletű szociálpolitika,
amely nem gyanakszik a szegénységre, hanem
segíteni próbál az önkormányzatok helyzetén és
változtatna.
Riporter:
Az MSzP szerint egyre több idegengyűlöletre
utaló jel van a közéletben is és nem csak a
cigányok ellen. Ez ellen hogyan lehetne fölvenni a
harcot?
Kósáné Kovács Magda:
Az Európa Tanács előbb idézett bizottsága a
hosszú és rendkívül tartalmas jelentésében erre is
tesz ajánlást és minket arra figyelmeztet, hogy
próbáljunk meg kidolgozni egy általános
antidiszkriminációs törvényt, amelyik alá
rendeződhetetnének a különböző szakmai
jogszabályok. De figyelmeztet minket arra is,
hogy a nemzetek, vallási, faji csoportok, etnikai
csoportok elleni gyűlölet akkor is
bűncselekmény, ha nem cselekedetben, hanem
csak becsmérlésben, tehát szóban nyilvánul meg
és ez ma Magyarországon sajnos nagyon
gyakori. Én azt gondolom, hogy a Büntető
Törvénykönyv koncepcionális áttekintésénél erre
az ajánlásra a Parlamentnek tekintettel kell lennie.
BaSand pedig a szocialistákat szereti hallani. Hanggal ugyan nem tudok szolgálni, de talán olvasva is élvezi...
Toller a gázról
A kormány 60 milliárd forintot szán a
gázközmű-vagyonnal kapcsolatos
önkormányzati igények kielégítésére. Ez áll
abban a törvényjavaslatban, amelyet tegnap
nyújtott be a kabinet az Országgyűlésnek. Az
érintett önkormányzatok tíz millió forintot
készpénzben, a többit államkötvényben
kaphatják meg. Hogy mennnyi jár az
önkormányzatoknak, erről az ÁPV Rt.
készíttetett felmérést az Interauditor Kft.-vel és
a Price Waterhause Coopers-szel. Ezt a
felmérést aggályosnak találta a megyei jogú
városok gazdasági és vagyonkezelési
bizottsága. A testület a kormány tegnap
benyújtott törvényjavaslatát vitatta meg. A
tanácskozás után készült Szentgáli Edit interjúja.
Riporter:
-- Toller László ennek a bizottságnak az
elnöke, egyben Pécs polgármestere. Mi az
amiben egyet tudnak érteni, és mi az, amiben
még vitatkoznak a kormányjavaslattal?
Toller László:
-- Üdvözöljük egyáltalán, hogy a kormány
benyújtotta a javaslatát. A szabályozás
fővonalaival is egyetértünk, tehát ki akarják
elégíteni az önkormányzatokat, a
gázközművagyon tekintetében, kárpótolva őket
az elmaradt vagyonkiosztásért. A kompenzáció
módját is elfogadhatónak tartjuk, tehát a 10
millió forint alatti igények soron kívüli
kielégítését. Nagyságrendben mi a 30
százalékos pénzbeli kielégítéssel értenénk egyet.
Riporter:
-- A 20 százalék helyett.
Toller László:
-- A 20 százalék helyett és az értékpapír
tekintetében is egyetértünk, az értékpapír
természetét és kondícióit nem ismerjük, erre
nem volt rálátásunk. Amiben vita van, ez a Price
Waterhause által végzett felmérés és értékelés
módja. Itt a felmérésben nagyságrendi
különbségek voltak hat hónapon belül is az
önkormányzat és a szolgáltató adatai között, és
egyes vagyonelemek tekintetében is van vitánk,
például átemelő
állomások, főnyomóállomások, és hasonló
műtárgyak tekintetében. Itt még a törvény
módosításánál a parlamenten belüli módosító
indítványainál igyekszünk odafigyelni ezekre a
korrekciókra.
Riporter:
-- Ön mit vár, hogy a képviselői indítványokban
főleg mire fognak javaslatot tenni a képviselők?
Toller László:
-- A vagyonértékelés módja tekintetében, ahol
egy olyan törvényi szabályozás lenne kívánatos,
hogy utólagos korrekciókat el lehessen végezni.
A kielégítés mértéke tekintetében pedig
jogorvoslati lehetőséget szeretnénk a törvényben
elérni, tehát a bírói jogorvoslatot.
Riporter:
-- Ez azt jelenti, hogy ha valakinek még ezután a
rendezés után is kételyei támadnak, rendezhesse?
Toller László:
-- Igen, hisz a törvény a kereteit adja meg a
vagyonértékelésnek és a mérték
megállapításának, és ehhez képest jogorvoslatot
szeretnénk.
Riporter:
-- Azt mondták, hogy elég keveset tudnak arról,
hogy milyen típusú államkötvényeket kapnak.
Mennyiben tudják ezt valamelyest konkretizálni,
hogy jól járjanak?
Toller László:
-- Annyit feltétlen tudunk, hogy az ÁPV Rt.-nél
már 1998. végére elkülönítettek mintegy 50
milliárd forint értékű államkötvény-csomagot,
tehát az Alkotmánybíróság döntése után azonnal.
Ebben korrekt volt a törvényalkotó.
Riporter:
-- Miért kérik Önök azt, hogy ez a papír likvid
legyen, tehát az állam garantálja azt, hogy az
önkormányzatoktól visszavásárolja?
Toller László:
-- A visszavásárlással nincs is gond, hanem minél
előbbi visszavásárlást szeretnénk, hiszen az
önkormányzatoknak elsősorban a pénzügyi
forrásokra van szüksége, vagy pedig olyan
kondíciójú állampapír kell, amelyek a piacon és a
tőzsdén is megállják a helyüket, mert ez esetben
akkor az önkormányzatnak van mozgástere saját
értékesítésre.
A rádióban mindenki azt hall meg, amit akar.Az ellenzékiek azt szeretnék, ha az ö véleményük legyen a meghatározó. Ez magától értetödö. Az azonban már elég baj, ha a saját véleményét egyesek rá akakják eröszakolni a hallgatokra. Az újságirók meg a saját véleményüket hiszik mérvadónak.
Németh Miklós meg ugy jár-kel az országban mint amegváltó, aki Angliában tanulta a politikai mesterséget, de sokan elfelejtik, hogy a párttanfolyamot Ö annak idején valamilyen MSZMP-s tanfolyamon végezte. VAlami hibádzik a gondolkodásában. Hiába a hatalom nagy úr.
Nehogy BaSand tudatlan maradjon, elárulom, hogy Kósánéval arról beszélgettek, hogy milyen kétségbeejtő helyzetbe kerültek a cigányok a kormány működése által.
Brucének pedig idézném a Németh interjút, mintegy példáját a kemény újságírói fellépésnek. Ahol semmi alákérdezés, semmi nyalizás. Így kell kritikusan, a riportalanyt megfingatva, sarokbaszorítva kérdezni. Ahogy az ellenzék hiányolja az Orbán-interjúk esetében. És így kell önkritikusan, a saját hibát is beismerve értékelni, ahogy Németh teszi:
Műsorvezető: Klubdélután után reggeli beszélgetés, így is mondhatnók. Időszerű gazdasági és politikai kérdések voltak napirenden tegnap késő délután a Trend Prognózis Gazdasági Klub ülésén, ahol Németh Miklós üzletemberekkel, a gazdasági élet vezetőivel is találkozott. Munkatársunk, Hatvani Tóth Erika, a találkozó után beszélgetett az egykor volt miniszterelnökkel.
Riporter, Hatvani Tóth Erika: Amikor hazatért Londonból Magyarországra nagyon sokan kíváncsian várták, hogy hogyan illeszkedik be újra a magyar közéletbe Németh Miklós volt miniszterelnök. Ön akkor azt mondta, hogy egy kis idő kell ahhoz, hogy tájékozódjon arról, hogy mi a helyzet ma Magyarországon. Hol tart ebben a tájékozódásban?
Németh Miklós: Talán a félúton. Kilenc megyében már voltam. Két-három napokat töltöttem mindegyikben. Nagyon nagy élmény az emberekkel, tőlük hallva átélni, megérteni azt, hogy ők hogyan élték meg az elmúlt kilenc évet. Engem főként az érdekel, hogy milyen közösséget és Magyarországot szeretnének maguknak látni. Nagyon sokféle vélemény hangzik el. Érdekes, hogy a nagypolitikát a médiában tükröző világ és acsarkodás mellett, alatt és fölött én felfedezem a civil szféra erősödését, egy másfajta Magyarországot. Az önkormányzatoknál egészen más az együttműködés. És természetes módon más is kell legyen. De hát, azt hiszem, hogy sok-sok problémának a gyerekbetegségeit, vagy annak jegyeit hordozzák minden országban, akik az átmenet útját járják, talán mentalitás és az alkalmazkodóképesség, ahol még egy-két generációváltásra szükség lesz. De nem vagyok türelmetlen.
Riporter: Az előadásában azt emelte ki ezeknek a látogatásoknak a tapasztalatairól, hogy az emberek úgy tűnik nem szívesen mennének el szavazni 2002-ben. A mostani állapotok erre utalnak. Mit lát ön e mögött?
Németh Miklós: Nem elsősorban az én tisztem ezt összefoglalni, elemezni, hanem a politikai pártoknak, szeretném közte a Szocialista Pártnak is a figyelmét erre fölhívni, ugyanis a trend egyértelmű '90-től, és az emberek valóban mondják, hogy mi már csalódtunk, kipróbáltuk mindegyik pártot és én nem szeretném, ha ez valóban 50% alá menne, mert nagyon rossz üzeneteket hordozna a gyerekeinknek, magunkról rossz bizonyítvány állítanánk ki, a szomszédaink felé és főképpen Európának.
Riporter: Európának mi a véleménye a magyar demokráciáról, a mi fejlődésünkről úgymond?
Németh Miklós: Hát, a legutóbbi országjelentés már megjegyzett néhány gyengeséget. Eseteket említett, ahol eltértünk az elvektől, a mindennapok gyakorlatától. Az az érzésem, járva-hallva és figyelve az itthon történteket, egy picit mintha ez a lista hosszabb lenne. Nem a gazdasági kritériumok területén, hanem éppen a jogállamiság, a demokrácia, kisebbségek védelme lesznek azok a területek, ahol nagymértékben a bebocsáttatásunk függni fog.
Riporter: A miniszterelnök mostanában több fórumon is értékelte az elmúlt két évét a mostani kormánynak. Legnagyobb érdemként a gazdaság fejlődését, a gazdaság állapotát emeli ki. Ön mégis azt mondta, hogy a kormány szembe megy a piac és a gazdaság törvényeivel, szabályaival. Mit értett ezen?
Németh Miklós: Fixálni piacgazdaság körülményei között gázárat, közlekedési díjat, gyógyszerárat, a jogos támogatásigény és a védtelenek támogatása miatt nem piackonform. Én nem azt vitatom, mert láttam, megtapasztaltam, hogy nagyon nagy az a réteg, ahol 20 ezres a nyugdíj, ahol a bruttó bér, vagy a nettó a családban egy főre éppen csak, hogy az asztalra valót és a minimális egyebet teszi lehetővé, ott adni kell. Rászorultsági alapon, de ezt szociálpolitikának hívják és szociálpolitikai eszközrendszert kíván és nem pedig hatósági áras beavatkozást, és árak rögzítését valamilyen más megfontolásból.
Riporter: Hogyan lehetne ezeknek az egyensúlyát megteremteni?
Németh Miklós: Az Európai Unió országaiban nincs ekkora központosítás mint Magyarországon. A pénzek, a döntések, az ügyekre átlagban 80%-ban decentralizáltan az önkormányzatoknál és a civil szervezeteknél kerülnek eldöntésre a nyilvánosság előtt, és azt hiszem, ez az az út, ami felé nekünk tartani kell és nem a fordítottja.
06:20 06:30 Németh Miklós [ellenzék] (Riport : országjárásáról és kormánykritika)
06:35-06:45 Toller (..) László [ellenzék](Riport: a gázvagyonról)
07:20-07:30 Kósáné Kovács M. [ellenzék] (Riport : ???????)*
Kedves Dokumentátor, egyetértek azzal, amire rá akartál világítani. Kár, hogy nem azt tetted.
Miként a példa mutatja, akkor is lehet szerepeltetni az ellenzéket, ha aznap nem csinált semmit. Fel kell keresni például Kósánét, és kérdezni tőle valamit...
Saját mai tapasztalatom szerint éppen arra próbáltam rávilágítani, hogy szám szerint mondahtó ugyan kormánypárti fölény, de tartalmilag nyilván nem, és még hozzávehetjük azt is, hogy a Rádió csak arról tud tudósítani, ami megtörtént, és ha az ellenzék csöndben van, akkor nincs miről tudósítani.
Kedves Dokumentátor, kezdjük a végén. Az un. kereskedelmi adók is úgy kaptak engedélyt nálunk, hogy közszolgálati tevékenységet is folytanak. Például híreket mondanak, "mutatnak". És a hírszolgáltatásukra, a direkt politikai műsoraikra érvényesek a közszolgálati adókra meghozott előírások. De a többire is (pl. gyermekműsorok) a médiatörvény.
De a címben szereplő Magyar Rádió, jelesül a Kossuth, kifejezetten közszolgálati, miként a Naprakész is, mert az az m1-en fut. (Bocs, összekevertem a két hasonlónevű reggeli műsort, Keleti a Naprakészben volt, és a Napkelte az ATV-én látható.) Legfeljebb a Napkelte lehet vitás tehát, ahol Kovács volt. De a fentebb említett miatt, mégsem az.
De én nem is a közszolgálati adókról, adásokról írtam, hanem arról, hogy gyakorlatilag minden _reggel_ így állítják be a munkába sietők politikai érzelemvilágát.
A külpolitikai hírek pedig úgy jönnek ide, hogy Te a kormánypárti szereplések minél nagyobb arányú kimutatása érdekében elhallgattad, hogy a reggeli hírekben más is van, mint a kormány-ellenzék vita, és ezeknek számszerűsége. És ha az egészet nézzük más az arány. Önmagában sok lehet például a négy, de a 21-között, már elenyésző. Vagyis nem létezik itt sem a kormányoldali fölény. Mert nehogy kormánypárti propagandának vegyük Gönczi versus Aurul vitát!
Tudom, ez csak egy nap egy órája, és semmire nem jellemző, de az a pillanatni állás:
Kormány - Ellenzék 0 : 20 (percben)
Szól a Rádió, a közszolgálati - Kossuth Rádió Budapest. Akkor folytassuk együtt.
Azt nem tudom, hogy a Kósáné interjú mennyi ideig tartott, de az eredmény ezzel korrigálandó.
- Szerintem a Tiszai kormánybiztos politikailag irreleváns.
- A hírekben mondanak, amit mondanak. Itt tájékoztatási kötelességük van, viszont a mai Németh, Toller, Kósáné "szabadonválasztott" volt.
Végeredmény soha sem lesz. Viszont folytathatjuk, azután meglátjuk, mi sül ki belőle.
Bebizonyosidik a megszállás, vagy elszáll a megszállás teória.
Meglátjuk. Megátjuk?
Dentumoger, nem akartam manipulálni és nem értem, mi köze a belpolitikához például Clintonnak vagy Schüsselnek a svájci lavinaveszélyről már nem is beszélve, a huszonegy viszont valóban szép szám, ha összeadod a tagjait, akkor az három, ami a magyar igazság.
Én a krónika belpol témájú híreit vettem, már amire emlékeztem belőlük, plusz a Németh interjút és a Tollert. A Napkelte és az ATV nem közszolgálati, pláne nem Magyar Rádió, ami a topic címe. De azért érdekes volt, amit írtál.
Kedves Dokumentátor, nem manipulátornak hívtak téged korábba?. Ugyanis "összekevered" a híreket, a kiemelt interjúkkal. És még ott sem pontosan tájékoztatsz. Ezért összefoglaltam azt a 21 hírt, amelyet a reggel Krónikában ismertettek:
Hírek
1. A tiszai kormánybiztos átmeneti és nem megnyugtató végleges állapotnak tekinti azt, amit az Aurulnál látott. Az üzemvezetője szerint azért termel a gyár teljes kapacitással, hogy teszteljék a berendezéseket.
2. Az Európai Unió valószínűleg két környezetvédelmi beruházást is támogat majd, mondta Ligetvári Ferenc, miután tárgyalt Margrot Wallströmmel.
3. Olajakták - A fővárosi ügyészségi Nyomozó Hivatal, újabb 15 nappal meghosszabbította az olajbizottsági jegyzőkönyv ügyében indított feljelentés kiegészítés határidejét.
4. Várhatóan pénzügyi átcsoportosításokra lesz szükség, hogy az FVM fenn tudja tartani a piacra jutási támogatásokat. Jövőre több pénzre lesz szükségük.
5. Bill Clinton történelmi jelentőségű kereskedelmi egyezményt kötött Vietnammal. Ehud Barak és Jasszer Arafat személyesen is tárgyalt.
6. Szlovákiában a privatizációs miniszter üdvözölte, hogy a kormány jóváhagyta a gázágazat privatizálását.
7. Burgenlandban Schüssel kancellár jelenlétében felállították az első kétnyelvű névtáblákat
8. A szocialisták szerint hatékonyabban lehetne büntetni a rasszizmust, ha a BTK-ba bekerülne a faji sértés tényállása is.
9. A Fidesz egészségügyi megelőző szakcsoport létrehozását javasolja a kormánynak.
10. Október 31-ig érvényesek a diákigazolványok.
11. A Legfelsőbb Bíróság ismét elrendelte, hogy Stadler József nem hagyhatja el lakhelyét.
12. A természeti katasztrófák összesen 150 milliárd forint kárt okoztak.
13. Törökországban mintegy 100 magyar kamion vesztegel, mert elrendelték a kamionstopot az aszfalt olvadása miatt.
14. Lavinaveszély van Svájcban a meleg miatt.
15. A UPC 3 milliárd forint plusz áfáért megvásárolta a magyar NB I-es meccsek közvetítési jogát.
16. Gyorsul a gazdasági növekedés, állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.
17. Ismét emelkedett az olaj ára.
18. Franciaországban országos pikniket rendeznek július 14-e alkalmából.
19. Moszkva ellenzi, hogy ősszel választásokat tartsanak Koszovóban.
20. Horvátország kiadta Liszkai Lászlót, akit elítéltek, de megszökött az ítélet elől.
21. Az MSZP a pártingatlanokról szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A Fidesz ugyanakkor felszólította az MSZP-t, hogy mondjon le előjogairól.
Azt is kihagytad, hogy a BaSand által hallottak után, 7.20-kor még Kósáné Kovács Magdával is készült egy nagy interjú a Kossuthon. Talán nem véletlenül. Ő is MSZP.
De az ATV kiemelt vendége Kovács László, a Napkeltéé pedig Keleti György volt. (Voltak párosok is, egy innen, egy onnan)
Valahogy így néz ki a reggelente kormányfölény. Meg az elfogulatlan dokumentálás...
Tagnap két ellenzéki politikai akció volt, mindkettő szoci, az egyik a btk módosítása kapcsán, a másik a pártingatlanok kapcsán. Volt egy tiszai kormánybiztos és egy környezetvédelmi miniszter által tartott tájékoztató és egy Torgyános is, valamint egy fidesz javaslat az egészségügyről. A pártingatlanos szoci tájékoztatóra reagált a Fidesz.
Ez összesen két ellenzéki megjelenés, az események számához képest a maximum, és öt kormány illetve kormánypárti megjelenés, az események számához képest ugyancsak a maximum.
A Krónika tehát mindenről tájékoztatott, ami történt.
Ezen túl öt lap cikke szerepelt a lapszemlében, ebből közvetve és közvetlenül négy érintette a kormányt, három negatívan.
Az arány tehát kettő-kilenc.
Ezt követte a Németh interjú, ami egy vidéki túra kapcsán került a hírekbe, majd a Toller, mindkettő negatívan a kormányról.
Az arány tehát négy-tizenegy (ha a két interjút egy-egy kormánnyal kapcsolatos említésnek veszem)
Vagyis a tegnapi események közül mindenről tájékoztatott a Krónika, ezen felül pedig pluszban számíthatjuk a kormány negatív említéseit.
Számítsatok százalékot, ha akartok.
Csörög a vekker. Felkelés. Háromnegyed hat. Bekapcsolom a rádiót, mint minden nap.
Kávénak, teának vizet teszek forrni. Szól a rádió.
Mondja, hogy hol van dugó, hol késnek a vonatok, milyen idő várható, az allergiások vigyázzanak a parlagfű pollenjeire.
Szól a Rádió, a Kossuth, a közszolgálati.
Hat óra, reggeli Krónika, jönnek a napi hírek. Készül a piritós, akárcsak tegnap, közben szól a rádió, a közszolgálati, Kossuth Rádió Budapest.
Hat óra húsz. Olvasom a reggeli ujságot, rossz szokásom reggeli közben ujságot olvasni, fél füllel figyelem a rádiót, egyszer csak hallom Német Miklóst beszélni, hogy Ő járja az országot, már kilenc megyében eltöltött két-három napot, - közben elégett a piritós - az emberek csalódottak, nem fognak elmenni a választásra, a kormány összetéveszti a piacgazdaságot a szociális gondoskodással. A riporter rendre készségesen alákérdez.
Hat óra harminc. Gazdasági hírek. A kenyeret megkenem vajjal, közben szól a Rádió, a Kossuth, a közszolgálati, hallom hogy ma esett a Bux, bár majdnem minden tözsdén emelkedett az index, nálunk esett. Az esés mértéke 0,21%. (Bennem felmerül, hogy jobb szó lenne a stagnálás, fél füllel hallgatom tovább).
Mondja a riporter, hogy most aztán figyeljünk, mert egy ellenzéki képviselő háromszor mondja egy kormányjavaslatra, hogy egyetért. És mit ad isten, igaza van a riporternek, jön Toller (..) László, és elmondja, hogy a gázvagyonnal kapcsolatban egyetért ezzel, meg azzal, de... és sorolja. Felmerül ugyan bennem, hogy talán az előterjesztőt kellett volna megkérdezni, fél füllel hallgatom tovább.
Hét óra. Kikapcsolom a rádiót, a közszolgálatit és megyek dolgozni, akár tegnap, ill. évek óta minden nap.
Minden nap, hacsak háttérrádiózásként hallgatom a közszolgálatit reggel hat és hét között. Bizonyára van olyan olvtársunk, aki hét és nyolc között, valaki más pedig nyolc és kilenc között stb.
Az közismert, hogy a kormány megszállás alatt tartja a közszolgálati adókat, benne a rádiót is. Azt is tényként kezelhetjük, hogy nyomasztó kormányoldali fölény mutatkozik, nem hallható az ellenzék hangja. Ezt, itt az indexen dokumentálni is tudnánk. Ha ez nem a topikindító lenne azt írmám:
2000.07.14
06:20 06:30 Németh Miklós [ellenzék] (Riport : országjárásáról és kormánykritika)
06:35-06:45 Toller (..) László [ellenzék](Riport: a gázvagyonról)
Tudom, ez csak egy nap egy órája, és semmire nem jellemző, de az
a pillanatni állás:
Kormány - Ellenzék 0 : 20
Szól a Rádió, a közszolgálati - Kossuth Rádió Budapest. Akkor folytassuk együtt.
