Annamari útán egyszer kétszer megjelent a Váci utcában egy fiatal srác is aki szintén slágereket énekelt. Ha jól emlékszem Füge volt a beceneve és mindig egy toll volt a mikrofonja. Nem volt olyan ismert mint Annamari, de amikor ő énekelt elég szépszámú közönség gyült össze mindig. Hozzá kell tenni nagyon jól imitálta az akkori hiresebb együtteseket.
Hát persze, Annamari. Hogy is felejthettem el.
De nemcsak a Váci utcában mozgott, mert például gyakran láttam a Margit krt.-on (Mártírok útja), a Négy szürkében. Valamint nemcsak énekelt, hanem táncolt is, csábosan emelgette harisnyás lábait. Állítólag bezárták egy hozzás hasonlókra szakosodott intézménybe.
A piros 35-ös bolondjára én is emlékszem - bár elég homályosan. Mindig az első ajtónál állt és mint egy tábornok, üvöltve irányította nem létező seregét. De nem volt közveszélyes.
80-as évek közepe felé a Váci utca elmaradhatatlan tartozéka volt Annamari aki valójában himnemü volt csak női ruhákban mászkált.Úgy 30-40 között lehetett, és kopasz. Annak idején az ügyeletes slágereket énekelte és elég szépszámú nézőközönsége volt mindig. Emlékszik rá még valaki?
Miskolci ifjúságom elmaradhatatlan tartozéka volt Kovács Jóska, az utca bolondja. Alapvetően jóindulatú volt az öreg. Egész nap és éjjel fel-alá sétált az utcában egy falka kutya kíséretében. Történelem tanár volt épeszű korában, ezért a kutyáknak éjjel-nappal történelmet "tanított". Szegényt felkarolta valami szociális szervezet bevitték egy otthonba. Sajnos ezzel véget is ért az élete, mert valószínűleg lételeme volt a mozgás, vagy inkább az, hogy menjen. Futóbolond volt.
Anyámtól nem messze (szintén Debrecen) lakik egy házaspár. A nő könyvtáros (?), a férfi pincér. Minden nap már délutántól mata részegek. A közeli kocsmát ilyenkor négykézláb is leigázzák. Megesett, hogy a nő felemelte a pulóverét nyakig, a többit meg letolta térdig, így tevén szemlére bájait. A köt figyelmét pedig szamárorsítással nyerte el. Nem láttam, csak hallottam, de elképzelni is nyerő : )))
Vagy ez már off volt?
tényleg, hogy maradhatott ki eddig. figyelemreméltó a kartonra ragasztott, nők lapjából meg innen-onnan kivágott madonnás portrégyűjteménye. amúgy a fizimiskája is eléggé hasonlít a mexikói banditákra, nemcsak az öltözéke ... : )))
Áh, be kár!
Akkor sassoljál a Piacz strassen!
Látványilag nem semmi a spinká: 50 és halál között, fekete műbunda, tutkó testhezálló strecs mini ruci fehér kivitelben, necc harisnya, minimum 15 centis tűsarok (lentebb írtan nem tudja hordani, mert a lábai nem tartják, így minden második lépése elbicsaklik), halálfehérre bepúderezett arc, rózsaszín ájákrúzs, éjfekeére mászkírozott szemek, és tupirozott, platinaszőke haj. Imádom azt a nőt: a nonkonformizmus csúcsa, mellőzi az összes konvenciót. Egy kicsit PJ Harvey hatása van a drágának, idősebb kivitelbe.
És az a tekintett ...
A, Mira Sorvino után, desszertre!!!!
98-ban, amikor elköltöztünk még ment a Verlangsamen Sie Weg a Piacz utcán!
Hmm meg kimaradt a Madonna hajdisz arus. Kb 10 eve tuti tevekenykedik. Van egy szakadt biciklije, o kb ugy van oltozve, mint a regi westernekben a mexikoi banditak. A bickili elejen egy magnobol uvolt a madonna, a bicikli pedig tele hajdiszekkel. En az Orson lattam, de elofordul o mindenfele...
A feszített élettempó és a kilátástalanság néha emberekből társadalmi roncsokat csinál. Én mindig nagyon féltem tőle, nehogy ilyen legyek. Vagy ha mégis muszály lenne, akkor NE legyenek tiszta pillanataim, és ne tudjam magamról, hogy hülye vagyok.
Van egy gusztustalan ürge, akit régebben láttam munkába menet és haza felé is a KÉK metrón. Az volt a hóbortja, hogy minden megállóban kiszállt a kocsiból, határozott léptekkel elindult kifele és csak akkor jött vissza, mikor már bemondta a géphang, hogy vigyázat az ajtók záródnak. Néha könyékig nyúlt a kukákban az akció alatt, de soha nem vett ki semmit. Néha elérte a metrót, néha nem. Ja és azért volt gusztustalan, mert PORNÓÚJSÁGOT nézett menet közben. Még jó, hogy nem vette elő.
A KöKi-n is volt/van egy ilyen csóka, a kedvenc mondása: Nem kell mindig kuporgatni, lehet jönni kapargatni. Volt egy csinos cilindere is, teletűzködve kaparós sorsjegyekkel.
Úgy tűnik nem. Akire én gondolok, az nem festi magát, egy töpörödött parasztasszony, -- gondolom -- adományozott ruhákban. Magassarkú cipő szintén nem kellemző.
A villamosos srác viszont rémlik ...
Már csak elbeszélésekből tudom, hogy volt Debrecenben jó régen egy kétajtós szekrény méretű ürge, felettébb jókedvű és danászós, aki csepel bicajon száguldozott fel s alá a városban, és télen-nyáron ugyanaz a "kertész" melósnadrág volt rajta. Állítólag sem inget, sem kabátot nem hordott. Télen!!! Félpucéron integetett a járókelőknek. : )))
a múltkor az Oktogonnál támadt le drága Melitonunk. társaságban voltam, először csak kollektíve minket célzott meg, azután csak engem öt perccel később. rövid a memória. nagyon rövid
nbb!
Szőke, rózsaszín rúzzsal enyhén túlfestet (ajkakon túl), magassarkúban járni képtelen (bebicsakló bokák), enyhén ködös tekintetű spinére gondolsz???
Ha igen, akkor az tényleg nem semmi látvány: inkább egy Lynch által rendezet filmbe illik a teremtés, mint az utcára. De egy Bosch képen sem tűnt volna ki a sorból.
A vilin volt egy ürge, aki az ajtók nyitását és záródását tapsal idézte elő (ta-da!!!), a villamos elindulását lábdobogással. És amikor a fent említett dolgok sikerültek is neki (márpedig többnyire az áhított esemény nem maradt el túl sokáig), akkor általában fenhangon és nagyon dicsérte enmagát. A boldogságos állapotból csak akkor zökkent ki, ha véletlenül egy ideig nem záródott be az ajtó, vagy nem idult a vili, és akkor "Te átkozott hülye" felkiáltásokkal szidta magát egy darabig, de ahogy elindult a vili, vagy bezáródott az ajtó, akkor gyorsan pótolta a lemaradását a megfelelő cselekedettel, és a boldogság kék szárnyasa megszálta a lelkét. Üde színfolt volt. Mindig féltem, hogy ha kiszál, akkor minden összezavarodik.
Mentősként behoztunk egyszer egy embert idegösszeroppanással. Olvasási ingere volt (de az nagyon): mindent elolvasot a-tól z-ig. Egy félbeszekított újság olvasásával próbálkozott és nem tudta befejezni a cikkeit, így enyhén elborult a tekintete és az elméje. Aztán kiderült, hogy a feleség+lurkók elhagyták, mert minden pénzt könyvekre költött. A baj az, hogy 1 könyvből akár 10 példányt is megvett, és azokat olvasgatta. Ő sajnos pszichiátriai eset volt.
A Bingót nem ismeritek? Az Örs környékén lehet belebotlani, sorjegyeket árul és folyamatosan nyomja a szerencsével kapcsolatos mondókáit. De annyi marhaságot, hogy mindig elnevetem magam, és veszek tőle valamit.
A '80-as évek közepén láttam uoljára a talán Öcsi bácsinak nevezett, meghatározhatatlan korú, de inkább öreg homless-t, aki a 4-6 villamos vonalán mozgott, de főleg a Moszkva tér és a Mechwart liget között. Állandóan két mondatot üvöltözött
1: Dögöljön meg minden kammunista
2: Ferenc Jóska a kammunisták királya
Derék Melitonunk él és mozog, a Zöld Pardonban szokott kinn lenni, és csodaleveleit osztogatja továbbra is, bár ott messze áll tőle az aggresszió :-) Úgy írja alá a Torgyánnak, Orbánnak, stb. címzett leveleket, hogy "Sugár Meliton, levélíró bajnok", meg effélék :-)
bp, ecseri uti metro, keresztezodes. van ott egy ember, hosszu kabat, szimatszatyor. a pirosnal allo kocsikhoz odamegy diszlepesben, vigyazallas, tiszteleg. es gondolom ker egy huszast. en a villamosmegallobol nezem mindig...
Nálunk (Bp.09) az egyik lepusztult játszótéren gyakran megjelenik egy fazon. Úgy ötven körül lehet, tisztán, rendesen öltözött. Az egyetlen dilinyója - ennyit láttam csak, mert a az út a téren keresztül vezet a legközlebbi közérthez - hogy beáll a hintákat övező kerités mögé és szól a tisztelt országgyüléshez. Sokan megállnak hallgatni. Néha akkora marhaságokat mond, hogy a föld beleremeg, néha meg. Lehet, hogy a következő ciklusban meg is válasszák?
Valamikor a nyolcvanasok vegen-kilencvenesek elejen lattam soxor a belvarosban, hatalmas cilinderrel, esernyovel (setapalcaval?), hosszu kabatban, kioltozve setalni, stb...Ez volt a beceneve: Muvesz Ur. Tobben mondtak, hogy kicsit lokott, de artalmatlan....
Régen a piros 35-ös vonalán volt egy fazon, aki mindig háborús történeteket mesélt fennhangon. Ártalmatlan figura volt, soha nem volt agresszív, csak hangos. Viszont megtudtuk, hogy dobtak le atombombát Amerikára egy tengeralattjáróról.
Kb. tíz éve halt meg. Azóta már a piros 35-ös is mexűnt... :-(
Van Debrecenben egy meghatározhatatlan korú nő (úgy 40-60 között), másfél méter cipősarokkal együtt, sovány, száraz és ráncos bőrű, nagyon lekoppant ruházatban, nyáron is kabátban/dzsekiben, fejkendőben. Minden reggel elindul a város nyugati széléről valahonnan és átgyalogol a keleti szélére. Az ő tempójában ez több óra, délután megfordul és hazamegy. Közben végig, szünet nélkül magában beszél, sőt, néha ordít-szitkozódik-átkozódik.
Debrecen nem egy Budapest, de azért ez nem semmi út. Minden egyes nap.
Emlekszik valaki meg Sipeki(?) bacsira, a Muegyetem orokos hallgatojara? Szakadt es foleg koszos acelkek melosinge es kopott bor aktataskaja volt. Az epitokari eloadasokat nagy eloszeretettel latogatta, sot egy tollbetettel jegyzetelt is. Kozben hol csendesebben, hol hangosabban zummogott. Szunetben mar beszelt is, allandoan Szihalmot emlegette. Probaltunk beszelgetni az reggel, de akkor mindig megsertodott es meg hangosabban zummogott. pedig jo lett volna vele osszebaratkozni, mert szerintem neki volt a legjobb jegyzete az egesz evfolyamon. :-) Valaki meselte, hogy egyszer az akkor meg letezo Munkasmozgali Muzeumban, vagy a (fene tudja mar a pontos nevet, a Visegradi utcaban volt) MKP Muzeumban latta az oreg fenykepet. Lehet, hogy az otvenes evekben, mint egyetemi hallgatot, vertek hulyere, azert jart mindig ide?
Bar akkoriban meg nem volt szokas a kereszbe hallgatas, azert jart az epitesz karra is, sot a Kozgazon sem volt ismeretlen az oreg. Tud valai rola? 90 kornyeken meg volt az oreg.
Na, aztán van a XI. ker-ben (a Fonótól nem messzire) egy 60-70 (?) év körüli fickó, aki kutyákkal mászkál. Tavaly még v 6-8 kutyát vitt, némelyikre spárga volt kötve póráz gyanánt.
Most már csak úgy 2 kutyával mászkál, de eléggé elborult tekintete van neki is.
Nemrég valaki nehezményezte valamelyik szabadon rohangáló kutyát (amúgy 1x engem is megharapott az egyik), mire a kisöreg úgy félóráig ordibált az utcán.
