Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Azt is tudjuk például pár éve a császárgombáról, hogy mivel nagyon megritkult, természetvédelem alá helyezték, és akit az erdészek rajtakapnak ennek a fajnak a gyűjtésén, arra példányonként akár 100.000 Ft.-os természetvédelmi bírságot is kiróhatnak.
Az egészben az a szomorú, hogy mindez -- tehát, hogy ez a természetvédelem alá helyezési intézkedés szükségessé vált -- valószínűleg a mértéktelen gyűjtésük miatt következhetett be.
Olyan biztos vagy ebben? Az ehető vagy mérgező fogalmát régen is a vegyi laborokban állapították meg, vegyelemzéssel. Amelyik fajról egyszer is kiderült hogy tartalmaz ártalmas hatóanyagokat, azzal nem árt továbbra is óvatosan bánni. Lehet hogy neked van igazad és nem nekem, de ez esetben én a veszélytelen irányban tévedtem (óvtam egy olyan gomba fogyasztásától, amit te ehetőnek tartottál).
Az illető kérdése viszont arra a gombára vonatkozott, amely a fényképén látható gyapjasan tollpelyhes kalapjáról felismerhetően egyértelműen gyapjas tintagomba. Ez pedig, azaz a gyapjas tintagomba, megszorításos feltételek nélkül ehető, azaz nem okoz alkohollal együtt mérgezést, mivel nincsen benne koprin.
A koprintartalmúakat viszont én természetvédelem alá helyeztetném, tekintve azt a tényt, hogy a hatóanyaguk felhasználása az alkoholelvonókúra-kezeléseknek az egyik alapvető leszoktató hatóanyaga. Mivel elég sok olyan embert ismerek a szűk környezetemben (a városomban) is, akik néha csak négykézláb tudnak járni a részegségtől, és néhányan közülük részegen is felülnek a kerékpárjukra, az alkohol-elvonókúrák alapanyagát szolgáltató gombákat természetvédelemmel kellene védeni, és -- de csakis az orvosi klinikák számára!!! -- még termeszteni is kellene.
Azért remélem nem lesz benne sárguló, vagy megy a kukába az adott szatyor :( Legközelebb tudni fogom, hogy a tönkjét törjem meg mielőtt elrakom a "fejét" de sajnos ez volt az első csiperkeszedésem. Gombaszakértő megnézi holnap az egészet.
Vigyázat!Az hogy alkohol ráivása után sem lesz baj, az csak a gyapjas tintagombára áll meg, <---> de viszont a legtöbb ez nem igaz!!!
A kerti tintagomba és a ráncos tintagomba esetében egyetlen csepp alkohol ráivása is mérgezést von maga után!!! Ugyanez áll a legtöbb tintagombára is -- a gyapjas tintagomba kivételével.
Két ma szedett gomba meghatározásához kérek segítséget. Az elsőt egy ismerősöm erdőszéli csiperkének, a másodikat csoportos fűlőkének azonosította, de nem biztos benne. Az elsőt erdészéli réten, a másodikat tölgyesben korhadó tuskón találtam.
Annak tünnek, de vörösödő őzláb is lehet köztük, képről nehéz eldönteni. Mostanában rengeteg piruló őzláb is van, de azoknak sima a tönkje és élénk narancssárgára szineződnek alul elvágva. Mással nagyon nem lehet összetéveszteni.
Annak tűnik, de azért meg nem kostolnám... Volt még több is ? Szürke tölcsérgombát magában még nem láttam, mindig csoportosan vannak pár méteres körzetben.
Aminél kicsit is kétséges volt a kígyóbőrminta a száron ahhoz nem nyúltunk, de azért kíváncsi lennék a véleményekre, hogy szerintetek is mind nagy őzláb e. Igyekeztem a jobb képeket felrakni.
Begöngyöltszélű cölöpgomba
Rózsás csigagomba(?) 
Pici segitséget kérnék. Ma találtam ezt a gombát akácos erdőben. Lehetséges hogy szűrke tölcsérgomba?
