Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Nem fenyegeti kihalás az emberiséget. Legfeljebb a fehér embert, de azt sem a klíma miatt. Amikor nem volt sarki jég és sok volt a széndioxid a légkörben, akkor buja növényzetben hatalmas állatok tömegei éltek. Sokkal termékenyebb időszak volt, mint a mostani.
Jól látod. Ez van. Ami a társadalmi részét illeti.
A klímaváltozás tekintetében érdekes módon rövidtávon akár több csapadékra lehet számítani, persze egyre többször özönvíz szerűen, majd hosszabb, de nem beláthatatlan távon sivatag.
Nyilván személy szerint nem éljük meg. Csak abban bízhatunk, hogy a megváltozott környezetben is teremnek majd ehető gombák, és lesznek akik összeszedik, és ez a fórum töretlenül megmarad. :)
Kezdheted magyarázni. Én ugyan szigorlatoztam belőle, de hátha tudsz újat mondani. :D
Ha a modell nem tudja elképzelni azt, ami már többször is volt, akkor a modell rossz. A klímakutatást ma az jellemzi, hogy minél nagyobb katasztrófát jósol valaki, annál nagyobb támogatást kap. Ez meg is látszik a kutatási eredményeiken.
Mernokemberkent tisztaban vagyok a td torvenyeivel. Ami sokkal, de sokkal erdekesebb, es annak van igazan hatasa, illetve inkabb lesz, az a tomegpszichozis, ahogy kezelni fogjuk a lent emlitett hatast. Velemenyem szerint a jelenlegi europai ertekrend ezt nem fogja tudni kezelni. Mar jelenleg is kezdunk a vilag vezeto, intellektualis retegetol tavolodni. A technologiairol nem is beszelve. Az elozot kellene szerintem fenntartani, de sajnos azt el fogjak venni. Pedig az hatarozza meg szerintem, hogy milyen dontest fognak hozni a nagy ugyek (ensz?) Teren. Mondok egy konkret peldat. Nehany evre elore 11 milliardos nepesseget josolnak. Nagyon jol tudjuk, hogy ezt nem birja el a fold. Ugyan mit lehet tenni? A kerdes pe4sze teoretikus. Nem szabad ezt megengedni. Ugyan hogy?
Nagyon hosszú időszakok voltak a Föld történetében, amikor nem volt sarki jég. Ilyen volt például a karbon kor. A mai riogatással ellentétben tombolt az élet, nem kietlen sivatag volt. Akkor képződtek a mai széntelepek az akkori erdőkből...
Szoval a globalis felmelegedessel a legkorbe juto viznek valamit kell csinalnia. Valahol csak leesik, vagy elmegy a holdba.lehet modelleket epiteni. Letezhet-e jeges polusok nelkuli vilag, mit jelent, ha nincs jeg, tobb van,...stb. ezek hosszutavu valtozasok. En jobban felek a rovidtavutol, amikora hirtelen vizhaztartas valtozas globalis migraciot indit el, ami haboruva fog fajulni (imho). Egyszeru kis haboruk milyen vandorlast tudnak elinditani, europa ettol roskadozik, vitazik.
Honnan tudod? Amennyiben odaig jutunk, akkorra olyan valtozasok jonnek be a globalis klimavaltozasba, amire jelenleg semmit .nem tudunk mondani. Leginkabb kritikusnak neveznem azt a hatast, amikor mar nem lesz jeg az eszaki sarkon. Nem vagyok benne biztos, hogy akkor meg elni szeretnek.
Az eső nem a sarki jégből és nem is a gleccserekből esik. A tenger (is) párolog és ebből származik az édesvíz. Németországban két hétig esik, mi meg pakolhatjuk a homokzsákokat. Semmi köze hozzá sem a gleccsereknek sem a sarki jégnek.
aztán majd csak elfogy a sarki és egyéb gleccser jég, aztán csak nézünk, mint a 3D moziban, hogy tessen már felszívni a légáramlatnak azóceánt oszt kéne már egy esőtáncot is eljárni, hogy ide is jusson
Azt soha nem értettem, hogy óriási eredményként adják elő, hogy egy gyár nem egy lepusztult ipartelepen, hanem termőföldön épült. A termőföld véges és nem lesz belőle több...
Ugyanazt mondjuk. A szórón azért van maszlag, mert a vadászok rossz minőségű, maradék, stb. takarmányt szórnak ki. Szerintem ez nem elfogadható, az erdő nem hulladéklerakó, éppen ott kellene nagyon meggondolni, hogy mit szórunk ki. Sajnos, általában elmondható, hogy az erdőkben a gyomok elsődleges forrását a szórók jelentik. Meg azok a kiskerttulajdonosok, akik az erdőbe hordják ki a zöldhulladékot. (Egyes helyeken a lovaglást is részben ilyen meggondolásokkal tiltják, pl. Ausztiában, ti. hogy a lótrágyával idegen gyommagvak is megjelennek.)
A vizes élőhelyek beépítéséről, meg arról, hogy a termőföldeken a zöldmezős beruházás szerintem is egyenesen bűncselekmény, szívesen beszélgetek, de ez itt, azt hiszem, off. :-)
A kukorica termesztése bolygatás. Tehát lehet maszlag. Ahol nem irtják. A nem emberi kukoricában. Mert amúgy ugye erősen mérgező növény. Nem azt mondtam, hogy legelőn terem a kukorica. :)))
Azt se mondtam, hogy nem bolygatom a 300+ éves legelőt. Hogyne bolygatnám, paradicsomot, gyümölcsöt próbálok benne termelni. Még jó hogy feljön a maszlagerdő.
Másik. A 20 évvel ezelőtti árvizek idején a pincémből az udvarra erős nyomással ömlött a belvíz. Ugyanitt állandó vízhozamú patak 40 méterre. Tavaly egy villámárvíz idején a kerítésemig szaladt ki a kis patak. Ugyanmár. Abban az időben a falu jó termőföldjein nem alakítottak ki házhelyet, több becsülete volt a búzának, kukoricának, mint a zsellérnek. Nem úgy, mint most, BMW gyárat a legfeketébb kukoricaföldre.
Ebben egyébként tévedsz, egy jól kezelt legelőn vagy kiszáradó kaszálóréten nem jelenik meg automatikusan a maszlag, ahhoz erős bolygatás is kell. Mondom, ez a feltűnő, hogy az erdőben jócskán vannak bolygatott helyek, különösen, ahol durván nagy vadállományt tartanak. Mégis csak a szóróknál jelentkezik, de ott biztosan jelen van a Datura.
(Az pedig egy más téma, ha nem haragszol, hogy szakszerűtlen dolog vizes réten házhelyet kijelölni, ebből származnak a vizes pincék, belvízzel, árvízzel sújtott lakott települések. Ebben a hibában a szocializmus járt az élen, ezek szerint már a 19. sz. végén is csinálták.)
Nyilván nem a legtisztább, emberi fogyasztásra szánt, élelmiszeripar által ellenőrzött termények kerülnek ki a szóróra. Ezek közé gyommag keveredhet. Főleg a kukorica és a maszlag érési idejének egyezősége miatt előferdülhet szennyezés. Itt van például az én "földem" a ház körül. Majdnem 300 éves, Habsburg közigazgatási kataszteri térképen megtaláltam a helyet, ez mindig is vizes legelő volt. Jelentős állattartással. Azután a 19. század végén osztották ki házhelynek. Ha hagynám, augusztus végére, szeptemberre maszlag erdőben élnék.
Miért szórnának? :o A szórókon sokat tartózkodik a vad és persze sokat ürít is. Így a szórók környezetében megjelennek a nitrofil növények. Főleg azok szaporodnak el, amiket a vad nem eszik...
... hát elég nagy szamárságot (írhatnék durvábbat is) mondott, vagy csinált is/?/ az az erdész. Igaz, a fákra kent Fagus kátrányt nem kedvelik az erdészek és fakitermelők, amit egyébként szintén nem lenne szabad vízbe juttatni. Rendkívül egészséges lehet ez a kis csíkosok bőrére a gázolaj de az öregek szaglószervei sem nagyon köszönik meg. Állatszerető ember nem tehet ilyet, különben csak hazudja, hogy ő állatkedvelő és természetvédő, netán vadász is. Akik ezt megteszik, szúnyogriasztóként, vagy esti lábvízként fáradtolajat kellene kipróbáltatni velük a fürdőszobában! De, ők is ahány annyi féle!
S, hogy milyenek? Évtizedek óta járok egy adott helyre, ahol ennyi idő alatt már erdők és hivatásos erdőjárók generációit ismerem. Pár éve egyikük megkérdezte, mit csinálok az erdőben, mondom neki, gombákat fotózok, esetleg szedek is. Erre az erdő ismerője: "Itt nincs gomba"! Még jó, hogy azt nem mondta, hogy itt fa sincs (ami egyébként lassan igaz is lesz, ha a 'gazdálkodás' irányát nézzük). Szegény! Persze mást sem tudott, pedig ő mindennap járta a területet. Ilyenek is vannak. Egyébként nekem semmi bajom velük, minden szakmában vannak ilyenek, akik önként, vagy felsőbb utasításra madárijesztőként (Palimadarat, kirándulót, bárkit az erdő közeléből is eltérítő) lépnek fel.
Ezért estem majdnem hanyatt; persze, hogy nem gázolaj. A bükkfakátrányt elsősorban fákra kell kenni, persze használható dagonyák szélén is, ezt azonban igazából nem ajánlják. A kátrány leginkább a dörzsölőfákon, "agyarfákon" fejti ki hatását, folyamatosan dörzsöli a disznó, az anyag illatozik, fel is kenődik a szőrzetre. Csaliként az ánizsolajos anyagok a legjobbak, ezek a disznó apraját, nagyját szinte behúzzák a szóróra. De nem akármilyen a szarvasgomba aromával dúsított anyag sem (hogy egy kis gomba is legyen társalgásunkban!).
