Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Honnan tudod? Amennyiben odaig jutunk, akkorra olyan valtozasok jonnek be a globalis klimavaltozasba, amire jelenleg semmit .nem tudunk mondani. Leginkabb kritikusnak neveznem azt a hatast, amikor mar nem lesz jeg az eszaki sarkon. Nem vagyok benne biztos, hogy akkor meg elni szeretnek.
Az eső nem a sarki jégből és nem is a gleccserekből esik. A tenger (is) párolog és ebből származik az édesvíz. Németországban két hétig esik, mi meg pakolhatjuk a homokzsákokat. Semmi köze hozzá sem a gleccsereknek sem a sarki jégnek.
aztán majd csak elfogy a sarki és egyéb gleccser jég, aztán csak nézünk, mint a 3D moziban, hogy tessen már felszívni a légáramlatnak azóceánt oszt kéne már egy esőtáncot is eljárni, hogy ide is jusson
Azt soha nem értettem, hogy óriási eredményként adják elő, hogy egy gyár nem egy lepusztult ipartelepen, hanem termőföldön épült. A termőföld véges és nem lesz belőle több...
Ugyanazt mondjuk. A szórón azért van maszlag, mert a vadászok rossz minőségű, maradék, stb. takarmányt szórnak ki. Szerintem ez nem elfogadható, az erdő nem hulladéklerakó, éppen ott kellene nagyon meggondolni, hogy mit szórunk ki. Sajnos, általában elmondható, hogy az erdőkben a gyomok elsődleges forrását a szórók jelentik. Meg azok a kiskerttulajdonosok, akik az erdőbe hordják ki a zöldhulladékot. (Egyes helyeken a lovaglást is részben ilyen meggondolásokkal tiltják, pl. Ausztiában, ti. hogy a lótrágyával idegen gyommagvak is megjelennek.)
A vizes élőhelyek beépítéséről, meg arról, hogy a termőföldeken a zöldmezős beruházás szerintem is egyenesen bűncselekmény, szívesen beszélgetek, de ez itt, azt hiszem, off. :-)
A kukorica termesztése bolygatás. Tehát lehet maszlag. Ahol nem irtják. A nem emberi kukoricában. Mert amúgy ugye erősen mérgező növény. Nem azt mondtam, hogy legelőn terem a kukorica. :)))
Azt se mondtam, hogy nem bolygatom a 300+ éves legelőt. Hogyne bolygatnám, paradicsomot, gyümölcsöt próbálok benne termelni. Még jó hogy feljön a maszlagerdő.
Másik. A 20 évvel ezelőtti árvizek idején a pincémből az udvarra erős nyomással ömlött a belvíz. Ugyanitt állandó vízhozamú patak 40 méterre. Tavaly egy villámárvíz idején a kerítésemig szaladt ki a kis patak. Ugyanmár. Abban az időben a falu jó termőföldjein nem alakítottak ki házhelyet, több becsülete volt a búzának, kukoricának, mint a zsellérnek. Nem úgy, mint most, BMW gyárat a legfeketébb kukoricaföldre.
Ebben egyébként tévedsz, egy jól kezelt legelőn vagy kiszáradó kaszálóréten nem jelenik meg automatikusan a maszlag, ahhoz erős bolygatás is kell. Mondom, ez a feltűnő, hogy az erdőben jócskán vannak bolygatott helyek, különösen, ahol durván nagy vadállományt tartanak. Mégis csak a szóróknál jelentkezik, de ott biztosan jelen van a Datura.
(Az pedig egy más téma, ha nem haragszol, hogy szakszerűtlen dolog vizes réten házhelyet kijelölni, ebből származnak a vizes pincék, belvízzel, árvízzel sújtott lakott települések. Ebben a hibában a szocializmus járt az élen, ezek szerint már a 19. sz. végén is csinálták.)
Nyilván nem a legtisztább, emberi fogyasztásra szánt, élelmiszeripar által ellenőrzött termények kerülnek ki a szóróra. Ezek közé gyommag keveredhet. Főleg a kukorica és a maszlag érési idejének egyezősége miatt előferdülhet szennyezés. Itt van például az én "földem" a ház körül. Majdnem 300 éves, Habsburg közigazgatási kataszteri térképen megtaláltam a helyet, ez mindig is vizes legelő volt. Jelentős állattartással. Azután a 19. század végén osztották ki házhelynek. Ha hagynám, augusztus végére, szeptemberre maszlag erdőben élnék.
Miért szórnának? :o A szórókon sokat tartózkodik a vad és persze sokat ürít is. Így a szórók környezetében megjelennek a nitrofil növények. Főleg azok szaporodnak el, amiket a vad nem eszik...
... hát elég nagy szamárságot (írhatnék durvábbat is) mondott, vagy csinált is/?/ az az erdész. Igaz, a fákra kent Fagus kátrányt nem kedvelik az erdészek és fakitermelők, amit egyébként szintén nem lenne szabad vízbe juttatni. Rendkívül egészséges lehet ez a kis csíkosok bőrére a gázolaj de az öregek szaglószervei sem nagyon köszönik meg. Állatszerető ember nem tehet ilyet, különben csak hazudja, hogy ő állatkedvelő és természetvédő, netán vadász is. Akik ezt megteszik, szúnyogriasztóként, vagy esti lábvízként fáradtolajat kellene kipróbáltatni velük a fürdőszobában! De, ők is ahány annyi féle!
S, hogy milyenek? Évtizedek óta járok egy adott helyre, ahol ennyi idő alatt már erdők és hivatásos erdőjárók generációit ismerem. Pár éve egyikük megkérdezte, mit csinálok az erdőben, mondom neki, gombákat fotózok, esetleg szedek is. Erre az erdő ismerője: "Itt nincs gomba"! Még jó, hogy azt nem mondta, hogy itt fa sincs (ami egyébként lassan igaz is lesz, ha a 'gazdálkodás' irányát nézzük). Szegény! Persze mást sem tudott, pedig ő mindennap járta a területet. Ilyenek is vannak. Egyébként nekem semmi bajom velük, minden szakmában vannak ilyenek, akik önként, vagy felsőbb utasításra madárijesztőként (Palimadarat, kirándulót, bárkit az erdő közeléből is eltérítő) lépnek fel.
Ezért estem majdnem hanyatt; persze, hogy nem gázolaj. A bükkfakátrányt elsősorban fákra kell kenni, persze használható dagonyák szélén is, ezt azonban igazából nem ajánlják. A kátrány leginkább a dörzsölőfákon, "agyarfákon" fejti ki hatását, folyamatosan dörzsöli a disznó, az anyag illatozik, fel is kenődik a szőrzetre. Csaliként az ánizsolajos anyagok a legjobbak, ezek a disznó apraját, nagyját szinte behúzzák a szóróra. De nem akármilyen a szarvasgomba aromával dúsított anyag sem (hogy egy kis gomba is legyen társalgásunkban!).
A körülmények függvényében szerintem minden jóérzésú ember összeszedi az erdőben talált hulladékot, ha erre van lehetősége, kapacítása, stb. stb. Ez teljesen független attól, hogy milyen "humorosan célzatos" tábla hívja fel a figyelmet a személyes hulladékgazdálkodás erdei mikéntjére. :-)
A szemétszedéshez nem hiszem hogy bárkitől is külön engedélyt kellene kérni. Természetesen ezt is csak abban az időszakban végezheted, mint pl. a gombaszedést, egyéb erdeitermék gyűjtést. Így pl. szarvasbőgás idején csak a meghatározott időben tartózkodhatsz az erdőn/mezőn; az illetékes vadgazdálkodó előírása szerint. Arra viszont számíthatsz, hogy az erdészek esetleg kibontatják veled a zsákot, hogy, "na jóember, mit cipel itt az erdő közepén, ahol a madár sem jár!"
Jómagam soha sem használtam GPS-t,(mert ugye, anno még nem volt, ma meg dömpingje van a helyzetjelző kütyüknek. De igazából nem is volt rá szükségem. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy erdőjáráskor nem csak "gombaügyileg" nézem a földet közelebb, s távolabb, hanem szemmagasságban és magasabban (égbolt, lombkorona) is nézgelődök, figyelek (rovarok, madarak, egyéb élővilág, emberi "nyomok"). Sőt időnként körbe fordulok, így látom a terep arculatát ama állapotában is, amit visszafelé kell követni. E módon lassan igen sok területet már térképként látok, s úgy megyek az erdőben, mint más a nagyvárosban. A helyzet az u.is, hogy sokkal, de sokkal később kezdtem el gombászni, mint egyáltalán természetet járni.
Vannak olyan elemek akiről meg lehet állapítani, hogy aznapra szedik maguknak. Én most speciel egy ilyen társaságot hoztam példaképp. De azt tudom, hogy sokan valahova leadják, vagy maguk eladják.
Abban az egyben tévedsz, kedves csavaros agyú barátom (viccelek!) hogy az említett gombászó népcsoportban nem mindig ugyanaz a személy jár a gomba után a naccsaládból. Nem saját magának, hanem a családtagoknak hagy jelet, az, aki pontoson ott dobálja el a flakont vagy dobozt, régebben üveget. A GPS hasonlatom ezért jó, mert a GPS-t sem a saját programozója használja, hanem az, aki még soha arra nem járt, amit a GPS mutat.
Másik Bencucnak. Nem, nem. Ezek a fajta gombázók nem kajálás céljára gyűjtik a gombát diszperzites vödörbe. Jobban kell ismerni őket. Ők eladják. Ismerős roma gombázó nem szereti a gombát, nem eszi meg. Szedi, eladja köztes kereskedőnek, feldolgozónak, feketén. Köztük is megvan a hierarchia, van akinek árusítási joga van piacon, mintha ő lenne a szedő, de nem ő az, csak felvásárolja a szerencsétlenebbektől. A netgombászon volt erről spityunak egy jó és találó számítása.
Fél nap/4 munkaóra gombászás után a felvásárló fizet 3-400 Ft-ot az áruért, függetlenül a gomba mennyiségétől. Ezt pontosan azért teheti meg, mert a napi, NAV-nál bejelentős szakképzett munkabér sem több most napi/8 óra alatt 7000 Ft-nál, ami után a munkaadó még 1000-et befizet.
Tehát: 3-4 ezer forint félnapi gombázásért ugyanaz, mint építkezésen vagy mezőgazdasági munkán dolgozni sokkal keményebben.
Egyszer voltam nyaralni Mljet szigeten, melynek jelentős része természetvédelmi övezet. Itt láttam azt a táblát, melyre a következő intés volt felírva:
"Amit hoztál magaddal vidd is el, amit viszont itt találsz, azt hagyd is itt!"
A mi erdeink területén is ki lehetne függeszteni hasonló figyelmeztetést, talán néhány erdőjáróra hatással lenne. (?)
