Miért? Rossz lenne? Ugyanmár, egyszerüen csak tudomásul vette a politikum elvárását: merjünk kicsik lenni! Ma már Máltánál is sikerült kisebbre változni, leglábbis fociban.
Én most a kluboknál fellelhető problémákról ejtenék egy pár szót.
Mi van jelenleg. Gyenge foci, kevés néző, drága, de focitudásban értéktelen játékosok. Külföldön és mindenhol elvileg lenni kellene egy klubbmodellnek. Vannak olyan klubok, akik játékosnevelésből élnek, vannak akik fiatalokat vásárolnak, csapatot építenek majd eladják őket magasabb áron, és vannak klubok, akik idősebb, tapasztalt játékosokkal törnek a csúcsra.
Hogy melyik a legjobb, azt senki sem tudja, mindegyik jó a maga nemében, de hogy magyarországon egyiket sem követik az biztos. Össze-vissza mennek itt a dolgok.
Ennek egyik oka a pénztelenség. Sok klub van a csőd szélén. Ennek egyik oka a pénzhiány.
De hogyan is néz ki egy klub? Hogyan is lehet változtatni rajta.
Minden klubnak szembe kell néznie a költségvetésével. Megnézni, mire mennyi pénzt fizetnek ki, és mennyi a bevétel. Ugyanis hogy létezik az, hogy egy klubról köztudott hogy anyagi nehézségei vannak, és mégis játékosokat igazol? Miből? Kölcsönből, meg mikor honnan, ami egyre csak ellehetetleníti a klubot.
A magyar fociba millárdokat kéne beleőlni, a legjobb állami beruházás lenne, miért? , mert ha pl.kijutnénk a VB-re megint a nemzet boldog lenne, felnőt egy generáció, aki azt se tudja, mi az, mikor drukkolás közben leszakad a priccs, mikor az ember szíve a torkában dobog, mikor a győzelem mámoros érzése vetekedik az emberi szaporodási folyamatok érzésével, akárhogy is nézem, a magyar fociba senki sem hajlandó egy garast se beleőlni.
Úgy, hogy beszivárog a Bossman Tv. és minden profi többet fog találni mint eddig!
Felteszek egy részletet!
" ...
III. FEJEZET
A hivatásos sportolóra vonatkozó rendelkezések
A hivatásos sportoló sporttevékenysége
8.§
(1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető;
b) a próbaidő a munkaszerződés időtartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási időszak felénél. A próbaidő időtartama nem hosszabbítható meg;
c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88.§ (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralevő időszakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;
d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapul vételével;
e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony);
f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;
g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;
h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;
i) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez;
j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.
(2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka-, és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.
(3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek minősül. A munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények figyelembe vételével a hivatásos sportoló javára élet- és balesetbiztosítást kötni.
(4) Semmis az a szerződés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerződésében, illetve munkavégzésre irányuló szerződésében foglaltakon túl díjazást, vagy más anyagi előnyt biztosít.
(5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára tekintettel munkaszerződés nem köthető, a tizenhatodik életévének betöltéséig csak megbízási szerződés keretében foglalkoztatható.
(6) Amennyiben a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében alkalmazzák:
a) a szerződés csak határozott időtartamra köthető;
b) a hivatásos sportoló csak a sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet további jogviszonyt;
c) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;
d) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szerepléséhez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;
e) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállása alatt csak a sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;
f) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának kölcsönadása esetén kötelezhető munkavégzésre más sportszervezetnél;
g) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.
A játékjog használati jogának átruházása
9.§
(1) A hivatásos sportoló játékjogának használati jogát érvényesen csak a munkaszerződés, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog használati joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói versenyengedéllyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességi időtartama alatt a sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog használati jogát kölcsön adhatja (kölcsönadás), vagy más sportszervezetre átruházhatja.
(3) A játékjog használati jogának átruházásakor az új jogosultnak a hivatásos sportolóval munkaszerződést, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni.
(4) A játékjog használati jogának kölcsönadása nem érinti a kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog használati joga feletti rendelkezési jogát.
10.§
(1) A játékjog használati jogának hivatásos sportoló által történő átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezettől térítésre (a továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt.
(2) A játékjog használati jogának sportszervezet által történő átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenérték (a továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog használati jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelelő összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet.
(3) A 9.§ (1) bekezdés szerinti szerződés érvényessége lejártát követően a játékjog használati joga feletti rendelkezési jog ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A 9.§ (1)-(2) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak olyan kereskedelmi ügynök közvetítésével köthető meg, akit az adott sportág szakszövetsége nyilvántartásba vett. A nyilvántartásba vételre vonatkozó személyi és vagyoni követelményeket a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével rendelkező ügynökök kivételével a szakszövetség szabályzata határozza meg.
(5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog használati jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a kereskedelmi ügynök részére történő jutalék kifizetését.
(6) A játékjog használati jogának átruházásáért fizetett igazolási díj, illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Hivatásos versenyengedély
11.§
(1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekről a szakszövetség külön nyilvántartást vezet.
(2) A hivatásos sportolói versenyengedély megadását a szakszövetség feltételhez kötheti. A hivatásos sportolói versenyengedélyre egyebekben az amatőr versenyengedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A hivatásos sportoló feltéve, hogy a szakszövetség átigazolási szabályzata azt nem zárja ki a vele kötött szerződés érvényességi ideje alatt is átigazolható ahhoz a sportszervezethez, amelyre a játékjog használati jogát érvényesen átruházták.
(4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezik, ugyanazon sportág amatőr versenyrendszerében nem vehet részt.
gazdasági háttérrel. Ezen túlmenően a fair play szabályai is megkövetelik, hogy a hivatásos sport területén is áttekinthető viszonyok uralkodjanak. Végezetül az is jogalkotói szándékként fogalmazódott meg, hogy a viszonyok egyértelművé, illetve áttekinthetővé tételével megnyílik az út a sportba történő eddigieknél jelentősen nagyobb üzleti befektetések előtt.
IV. FEJEZET
A sporttevékenységre vonatkozó általános előírások
12.§
(1) Sporttevékenység alkalmanként egyénileg, vagy szervezett formában egyaránt végezhető.
(2) Sporttevékenység szervezett formában sportszervezetek keretében végezhető.
(3) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
(4) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben igényelheti a sportszervezettől az eredményes sporttevékenységéhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetőség biztosítását.
(5) A szervezett formában sportoló a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételek és lehetőségek biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához.
13.§
(1) Sportegyesület keretében sportolni szabadidős vagy amatőr sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerződés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés alapján lehet.
(2) Hivatásos sportoló sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt vesz.
(3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt, alapszabályában a sportágban tevékenykedő szakosztályát jogi személynek nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni.
(5) A (3) bekezdés szerinti szakosztálynak a sportegyesület többségi tulajdonában kell állnia.
III. FEJEZET
A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések
(8-11.§)
Az eddig érvényben levő hazai jogi szabályozási rend értelmében a hivatásos sportolók jogállásának speciális feltételei még nem kerültek kialakításra. Az eddigi hazai gyakorlat ugyanis kettős képet mutatott. A hivatásos sportolók egy részével kötöttek ugyan munkaszerződést, de első sorban adózási megfontolásokból jövedelmük egy részét egyéb költségkímélő módon (számla alapján, betéti társaságon, vagy kft-n keresztül) kapták meg. Abban is jogbizonytalanság mutatkozott, hogy hivatásos sportoló esetében mennyiben van létjogosultsága a megbízási szerződésnek.
A Javaslat az eddigi gyakorlattal szemben hivatásos sportoló esetében kötelezővé teszi a munkaszerződés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés megkötését. A Javaslat e kérdésben a vagylagosságot biztosítja, azt viszont kizárja, hogy a hivatásos sportoló a sporttevékenységével összefüggésben egyidejűleg kétféle szerződés alapján részesüljön díjazásban. Az pedig a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet közötti megállapodás függvénye, hogy a hivatásos sportolót milyen jogviszony keretében alkalmazzák. Az érintetteknek kell mérlegelniük, hogy a munkaviszony által nyújtott biztonsággal (pl. munkabér fizetési határidők, illetve annak elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények) szemben, az ún. egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás) viszonylag kedvező adózása ellentételezi-e a sportolónak nyújtandó, a munkaviszonyénál szűkebb jogvédelmet. Ennek elvi alapját a Javaslatnak a játékjogra vonatkozó rendelkezései jelentik.
A játékjog a sportoló személyéhez kötött képességek összessége, és így afelett más nem is rendelkezhet. Ebből következően a munkaszerződést, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb szerződést csak a sportolóval, mint természetes személlyel lehet megkötni. Ez a megoldás jelentősen eltér a jelenlegi gyakorlattól, amikor a kialakított jogi konstrukció lényegében kizárja, hogy a sportoló sporttevékenységével összefüggésben más személlyel kössenek szerződést. Egy gazdasági társaság cégjogi értelemben ugyanis más személynek minősül, hiszen önállóan alanya a különböző jogviszonyoknak még akkor is, amikor a sportoló tagja a gazdasági társaságnak.
A hivatásos sportoló speciális munkajogi helyzetét veszi figyelembe a Javaslat akkor, amikor tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Javaslat, illetve az annak alapján megkötött munkaszerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a játékjog feletti rendelkezési jogról is. A játékjog fő szabályként nem idegeníthető el, és nem terhelhető meg. E rendelkezés összhangban van a nemzetközi előírásokkal. A játékjog ugyanis olyan speciális jogosultság, amely kizárólag az adott sportoló személyi képességeinek az összessége. E képességek felett a rendelkezési jogot végleges jelleggel más személy nem szerezheti meg.
A játékjog felett fő szabályként a hivatásos sportoló rendelkezik. A rendelkezési jog azonban a javaslatban foglaltaknak megfelelően korlátozott. A Javaslat ugyanis csak arra ad lehetőséget, hogy szerződéssel a játékjog használati jogát ruházzák át a sportszervezetre. A szerződés időtartamának meg kell egyeznie a munkaszerződés, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamával. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a szerződésben megjelölt időtartam lejárt, a játékjog használati joga feletti rendelkezési jog automatikusan visszaszáll a sportolóra, neki ezért külön térítést nem kell fizetnie.
Annak érdekében hogy a hivatásos sport területén is átlátható viszonyok uralkodjanak, a Javaslat minden olyan szerződést, amely ellentétes a Javaslatban foglalt előírásokkal semmisnek tekint. A Javaslat e szabályának megfogalmazásakor döntő súllyal esett latba az a jogalkotói szándék, hogy a hivatásos sport területéről fokozatosan szoruljanak ki azok, akik eddig sem rendelkeztek áttekinthető ...
"
WG:
Ne aggódjatok, - rend lesz...
A Demján úgy kapta meg az expotelkeket, hogy vele járt a foci meg az Orbáncirkusz.
Nomármost a Demján nem a focihoz ért, hanem a lóvéhoz.
Abból meg lehet focit csinálni.
:O)))
Szerény véleményem az, hogy hiába látjuk mi hasonlóan a labdarugás problémáit és a vezetök egy része is, a szakma olyan belterjes, hogy az csak kihalással fog megváltozni. Erre meg kevés a remény. Örök optimista ember lévén én pozitivan látom a labdarugás helyzetét. Nem nálunk ugyan, hanem általában. Szeretek meccsre járni és járok is eleget és figyelem az utánpotlást is eléggé, de nem hiányzik az a szurkolói háboru ami pályán belül és kivül folyik. HA meccset akarok nézni megnézem tévén valamelyik csatornán.
MI biztosan nem fogunk keményen vitatkozni. De szeretném ha egyszer valaki venné a bátorságot és kökemény vitasorán izekre szedné a magyar foci egészét edzöstöl játékostól vagy éppen managerestöl. Erre talán az Index is vállakozhatna. Egy biztos, hogy nem ijednék meg a feladattól. Ahhoz tulságosan sok meccset láttam és tulságosan sok ismerösöm van a foci környékéröl. Olyanok akiknek a véleményük hasonló a mienkhez csak a tulélés szempontjából és jellemük gyengesége miatt képtelenek megalkudni helyzettel, ami nem vezet sehova.
Torres, tökéletesen igazad van. A gyereket az érdekli, ahol példaképeket, nagy embereket látnak. Jó példa a néhány éve volt amerikai kosárlabda-kártya őrület. A kissrácok Jordan, Rodman, Longley, Pippen, Ewing stb. képeit gyűjtötték, cserélték. Majd lementek a legközelebbi szakosztályba kosarazni. Ezt fejelte meg Dávid Kornél esete. Ma a fociban ilyet nem látnak (külföldön sincsnek akkora egyéniségek, mint a mostani 10-12 éevs korosztály nagy sztárja, Jordan), ezért a foci népszerűsége is visszaszorult.
Urby
A foci ma már üzlet, ez az ami a fiatalokat csábitja azokban az országokban, ahol a gazdasági eredmények alacsonyak.
Braziliában a foci az egyedüli kiemelkedés a fiatalok esetében. Számos példa mutatja, hogy a labdarugásokban meg van a folyamatosság a kiemelkedö tehetségek szinrelépésében. MInden korosztályban vannak tehetségek. Ugyanez van a nyugati klubbokban is, ahol pedig az üzlet vezérli a labdarugást. Nézzd meg a gazdaság és labdarugás párhuzamos fejlödését és felemelkedését. Elég csak a játékosok árát figyelni. A ket dolog oriási hatással van egymásra.
Nyugat Európában joval kevesebb tehetség tünik fel mind Dél Amerikában vagy Afrikában. Vannak Európában is tehetségek de ök nem igazán meghatározok. A fekete focisták izomzata ill. a labda iránti alázatuk óriási. Nem rég láttam egy reklámban Davids produkcióját, hogy mit csinált a labdával. Sajnos ezt csak fekete sportolok tudják megcsinálni.
A másik gond, hogy nálunk nem foglalkoznak az utánpótlással hozzáértö edzök.
Ki gondolta volna ezelött húsz évvel, hogy afrikai labdarugók lesznek a világ nagy csapataiban a meghatározók.
Mi csak Puskással meg Alberttal voltunk elfoglalva meg Détárival de az utánpótlással nem.
Meg is lett az eredménye.
Ezzel nagyrészt egyetértek - ahogyan az előző írásoddal is - de gyanezek a tendenciák elmondhatók Németországról Franciaorzságról, Nagy-Britanniáról és a világ vezető futballnagyhatalmainak zöméről.
Egészen más körülmények szülnek focizseniket Brazíliában, Kamerunban és Dél-Afrikában -> ez az amire a Te nagyarázatod a legjobban hajaz, ugyanakkor gazdaságilag stabil, jólétben élő országok is ki tudják nevelni egymás után futball generációk egész sorát.
Azért mert ne felejtsd, hogy azon a szinten ahol a sportág népszerűsége számít, amikor csábítja a skacokat a térre, a grundra, az egyesületbe, ott még nem élsportról beszélünk.
Sommázva itthon csak két dolog hiányzik: a foci vonzereje és a profizmus ami a tömegből kineveli a profikat :-(
Én azért meg szempontból szeretném megközeliteni a kérdést. A labdarugás és más sportágak esetében is az a kérdés, hogy egy adott népességü országban melyik sportágat választják a fiatalok.
Nálunk a fiatalokat már nem igen érinti a foci. Elmennek kosárlabdázni vagy vadvizi evezésre vagy kerékpározni vagy sakkozni vagy egyszerüen nem érdeklödnek a sport iránt. A verseny sport már teljes embert kiván és a mai fiatalok nem igazán akarnak ezeknek az igényeknek megfelelni.
A foci valamikor az egytlen lehetöség volt felemelkedésre a népszerüségre vagy éppen a meggazdagodásra. A néppesség számából csak egy következhet, hogy nagyobb az esély arra, hogy több tehetséget fedezhetnek fel egy egy spoprtágban. Ez akkor lenne igaz, ha a fiatalokat csak egy sportágra használnák fel. AZ az igazság, hogy több sportágból is választhatnak és igy egy egy sportra kevesebb fiatal jut, mivel a fiatalok aránya a társadalomban általában konstans.
Kedves fordom !
A logika helytálló, csak a megfelelő elemeket nem szabad kihagyni belőle:
1. Bár vitathatatlanul feljövőben van viláxerte, sem Indiában, sem Koreában nem a futball a legnépszerűbb sport ezért val'szeg ott relatíve többen mennek gyeplabdázni, boxolni, baseballozni stb, mint focizni. Nincsenek hagyományai, nincsenek edzők, a "technológiát" mégcsak most importálják - és meglátos meg is lesz az eredménye
2. Az USA-ban a labdarúgás a baseball, a kosárlabda, a box, az amerikai futball és a jégorong után jöhet csaxóba. Óriási erőfeszítéseket tettek a sprotág népszerüsítéséért (ennek része volt a '94-es VB is), de a fiatalok elsöprő többsége más sportágat választ.
Nono !
Azért - hogy büszkeségem morzsáit mentsem - akad némi összefüggés.
Egész pontosan három:
1.)50-60 millió emberből csak-csak nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy valamirevaló csapatot hozzanak össze (több focista)
2.) Nagyobb lélexám több nézőt, ergo több pénzt jelent. Magyarországon - most elvonatkoztatva egy pillanatra a foci minőségétől - ahol Budapest után a két legnépesebb város (Miskolc és Debrecen) kétszázezer lelkes, azért mégiscsak nagyobb teljesítmény megtölteni egy stadiont 80.000 emberrel, mint Németországban, Angliában, vagy Franciaországban
A http://www.extra.hu/vidifc/uefa_8485.html oldalrol:
Nyolcaddöntő, első mérkőzés, 1984. november 28.
VIDEOTON SC - Partizan Beograd 5-0 (1-0)
Székesfehérvár, Sóstói stadion, 22 000 néző. Vezette: Kirschen (NDK)
Videoton SC: Disztl P. - Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth G. - Burcsa, Csongrádi, Vadász - Májer , Szabó, Novath.
Partizan Beograd: Omerovics - Marjanovics, Radanovics, Kalicsanin, Rojevics (Radovics 55.) - Jesics Szmajics, Dimitrijevics (Varga 58.) - Klincsarszki,Zsivkovics, Mance.
Szabó 12. 1-0, Szabó 48. 2-0, Szabó 49. 3-0, Szabó 74. 4-0, Májer 80. 5-0
Szögletarány: 10-2
Nem mintha kulonosebb jelentosege lenne, hogy ki rugta, azt hiszem, mindketten orulnenk, ha megint lenne egy kupacsapatunk, amely a harmadik forduloba jut valahol...
Nem latok semmifele logikai osszefuggest egy orszag lakossaga es a focivalogatottjanak az eredmenyessege kozott. Ha ez igy lenne, akkor elvileg sosem nyerhetett volna Ciprus Spanyolorszag ellen, Izland Magyarorszag ellen, sosem jatszhatott volna a huszezres lakossagu Liechtenstein dontetlent Magyarorszaggal. Satobbisatobbisatobbi. :-)
A mésik lényeges része a magyar focinak, hogy egyesek még mindig képesek kivenni pénzt a jelenlegi magyar fociból. A nagyon sok csapatnál megjelennek, azok akik valamikor fociztak és nincs semmi képesitésük de ugy érzik, hogy képesek valamit tenni. Figyeljétek meg kik az edzök. Sajnos nincs olyan edzö, akire a fiatalok felnéznének, akitöl tanulhatnának. SZomorú, de ez van.
Szánalmasnak és az önbecsülés teljes hiányának tartom, mikor egy itthon sztárolt labdarúgdosó kimegy a belga másodosztályba a kispadot koptatni, mert több a pénz. Tökéletesen jelzi, hogy csak a pénz számít, a játék, a szurkolók nem érdekesek.
Urby
Nem a közvetítésre, hanem a rendszeres benyalós, alákérdezős interjúkra gondoltam. És valóban a beadásra és az azt megelőző cselekre ha jól emlékszem két holland védővel szemben.
Urby
