Kiváncsi vagyok, hogy milyen lesz az idén a nyár/aszály, mert még ez is benn van a kalapban.
Amugy kiváncsi vagyok mi lesz azzal a hirrel, amit hónapokkal ezelött a BBC-is közreadott UK tudosok eredményét ismertetve, hogy 30%-al csökkent a Golf áramlat vizhozama az elmúlt 1-2 évtized alatt...
No, ugye ez hozza fel a meleget az egyenlitöi övböl és füti Európa nyugati részét...
Az Alföld nem volt mindig mocsár, ez például lehetetlenné tette volna a sztyeppei népek betelepülését (avarok, magyarok). Az középkori kis jégkorszak végén vizesedett el nagymértékben, ez a hűvösebb és nedvesebb éghajlat és a török kor együttes következménye, a harcok miatt kihalt a népesség és megszűnt a földművelés. Valószínű hogy a római korban is volt egy hidegebb időszak, amit a népvándorlás korában egy melegebb és szárazabb követett, amikor a mocsarak kiszáradtak, ez tette lehetővé a lovasnomádok betelepülését az akkor füves pusztára. Elvileg most megint egy melegedési időszak van, ami a 19. sz. második felében kezdődött és még eltart pár száz évig, a népvándorlás kori meleg periódus úgy 7-800 évig tartott és a 10-11. sz-ban volt a csúcspontja. Vagyis szerintem nem kizárólag az ipari tevékenység a felmelegedés oka.
Mostanában az árviz kérdése a klimaváltozás kapcsán egyre többször előkerül, mivel megnő a szélsőséges időjárás gyakorisága. Mint pl az ami München környékén is volt és most meg gyorsan olvad.
Jön még aszály is valszeg a nyáron....
Pedig most ildomos felhozni, hacsak az árvízet nem politikai kérdésnek tekintik a moderák:DDDDDDD Ebben az esetben persze megint bánkatom, mert kitiltanak:(((((((((((((((
Az itt bemutatásra kerülő anyag a "Szinolima" védnöksége alatt áll.
Szinolima értékeinek alapján reálissá vált a katasztrófa közeledő bekövetkezésének az ideje. 2004 január 14. kiinduló ponttal. Jelen tudományos világunk a szóban forgó katasztrófával, amely globális méretekben fog bekövetkezni, védtelen. Ugyan úgy, mint a helyi katasztrófákkal szemben is. Gyakorlatilag a természet játékszere az emberi civilizáció és a földi biológia. Hogy védtelenek vagyunk, a természetéből adódik. A következő ok-okozati tényezők hozták létre a védtelenség állapotát. Ezen az állapoton lehet változtatni. A civilizációnk bezárta önmagát a dualitás az anyagközpontúság börtönébe. Önmaga elé egy falat épített fel, melyet nem is akar lerombolni. Az anyagközpontúságunk írott – íratlan törvényei átértékelődnek, kiegészülnek és minden természeti jelenség, megnyilvánulás a maga helyére kerül. Istennel – Istenekkel – Ufókkal – idegen civilizációkkal nem helyettesíti be. Racionális képrendszert teremt meg, lefordítja a matematika nyelvezetére, mert a világmindenség közös nyelvezete a matematika. A dualitás anyagközpontúságunk által létre hozott törvényszerűségek átértékelődnek. Ezeken keresztül ismerhetjük meg a földi katasztrófák természetét ok-okozati tényezők egymásba fonódásait. Az egybefonódások összessége egy komplex egész egységet alkotva élteti a nagy világmindenség nagy rendszereit, makró- mikrokozmoszát. Ezen belül a világegyetemeket is. A világegyetemek egysége ezen belül a mi világegyetemünk önálló zárt rendszere matematikai értékei, melyek az energia átrendeződések nyomon követhetők – regisztrálhatók. Ebből kivett rész egységek energia átrendeződések mind-mind a világegyetemünk zárt rendszeréhez kötődik. Az anyag központúságunk által létrehozott törvényszerűségek átértékelést, kiegészítést igényelnek, hogy a jelen katasztrófánkat értelmezni tudjuk és a természet által létrehozott energia mezőkbe képesek legyünk beavatkozni.
A koncepciót jelenleg a Magyar Katasztrófa elhárítás értékeli. Az idő sürget! Cselekedni kell
Üdv
Szinolima
10 éven belül visszafordíthatatlan lesz a felmelegedés
2005. január 24., hétfő 15:28
3560 olvasás
Egy nemzetközi tanulmány szerint az éghajlati felmelegedés 10 éven belül visszafordíthatatlan lesz.
A szerzők szerint hosszú száraz időszakok, alacsony termés, a tengerszint emelkedése és kiterjedt erdőpusztulások várhatók. A brit Independent szerint ez az első alkalom, hogy konkrét időpontot neveznek meg, amikor visszafordíthatatlan következményre lehet számítani.
A jelentés szerint akkorra alakul ki olyan széndioxid-koncentráció, amely a világhőmérsékletet az 1750-es mértékhez képest 2 Celsius fokkal megemeli. Eddig 0,8 fokos növekedés következett be.
Kapcsolódó linkek:
Milyen hatással van Magyarország flórájára és faunájára a globális felmelegedés?
Megtudhattuk az amerikai - nagytőkések által támogatott - jobboldal nyilatkozatát a klímavédelmi egyezményről. Amíg ilyen a társadalom vezető rétegeinek hozzáállása, hogy a gazdasági érdek áll az első helyen (ami persze csak a leggazdagabb rétegeket érinti), addig ne várjunk semmi jót.
Lehet, hogy nem illik felhozni ennyiszer, de nekem gyerekeim vannak és szerintem fontos dolog az amiröl tegnap este is volt szó az Aktuálisban. A Bonni-Kyotoi Klíma Konferencia.
Emberek milliói hagyják el lakóhelyüket már ma is, igaz egyelőre főleg Afrikában, mert olyanok a természeti körülmények, aszály stb.
De ahogy melegszik a föld egyre nagyobb területek válnak kevésbé lakhatóvá (nem csak a melegedés, hanem a megváltozott időjárás, aszály, vagy épp a túlzott csapadék miatt) újabb milliók kelnek majd útra és egyre jobban elérik majd a fogyó népességü Európát. Ezzel nem foglalkozni &@&@#!
A mostani tizen - huszonévesek fognak a legjobban szivni, mert mire "felnőnek" addigra itt a nyakukban a bajság. A mostani "döntéshozók" (kb. 50-60-asokra gondolok) meg nem igazán érintettek már (tisztelet a kivételnek) a jelenlegi pillanatnyi érdekek miatti következményekben.
"A "Föld nevű repülőn" épp a személyzet pár tagja próbálja működésben tartani a motorokat, miközben az utasok egy része még több energiát akar, hogy a game-boyokat tudja működtetni, vagy újabb videot akar nézni....."
Lehet, hogy nekik van igazuk, legalább ezt a pár percet töltsék el kellemesen.....
Ebben a jo melegben erdemes elugrani a Grossglocknerre Ausztriaba es a gleccseren egy kicsit setalni, mint ahogy vasarnap tettem. Csak a bibi az, hogy a kb. 1960-ban epitett gleccservasut ami akkor leert a jegig most irdatlan magasan van a jeg jelenlegi szintjetol.
No most én "hive" vagyok a klimavaltozasnak de ez azert sokkkk volt.
A favagasra eddig nem is gondoltam, bevallom. Pedig lehet koze... Az utobbi tiz evben, egyes "orszagok" mint a Republika Srpska es a Republika Srpska Krajina fo (vagy tan egyetlen) kiviteli cikke a fa volt. Oriasi mennyisegekben vagtak a hires boszniai es szlavoniai erdoket.
Hogy mennyire valtozott meg az idojaras, lathato a teves elorejelzesekbol is. Egy honlapot evek ota nezegetek rendszeresen es eleinte eleg jol valt be a 12 napos elorejelzes. De mar egy jo ev ota maskent van. Tessek megnezni a www.vreme.yunet.com honlapot. A bal oldalon kattintsunk a "YU CITY 12 days"-re, valasszunk 12 napot es kattintsunk Szabadkara (Subotica). Es megfigyelhetjuk, mennyi valosul meg pl. a csapadek-prognozisbol. A szamitogepes elorejelzes most mar egyaltalan nem felel meg a megvaltozott korulmenyeknek!
Néhány dolgot szükségesnek tartok pontosítani, mert különben nagyon eltévedünk és felesleges indulatokat gerjesztünk!
(Kicsit hosszú leszek, ezért előre is elnézést kell kérnem, de szerintem fontos!)
Az erdők pusztulásáról:
A Kárpátalján a századforduló környékén az erdősültség kb. 60-62 %-os volt, melyet még a csehszlovák és szovjet időkben csökkentettek le 52-54%-osra. A 60-as években még egyáltalán nem árvízvédelmi, hanem erdőgazdálkodási célok miatt még a nagy Szovjetunió megkísérelte a Kárpátok letarolt erdőterületeit újraerdősíteni. Mivel az erdők tarvágását követően a talaj is elkezdett lepusztulni, a facsemetéknek nem volt mibe kapaszkodni, ezért kipusztultak. Volt egy kísérlet arra is, hogy Szibériából egy olyan fenyőfajtát hozzanak, mely a legkisebb sziklarepedésbe is meg tud kapaszkodni, megél és ezzel megakadályozza a termőterület további pusztulását, sőt ott ahol már lepusztult ott segíti a talaj újra települését. A kísérlet mintegy 200 ezer csemete ültetésével kezdődött, melyeket katonák ültettek és őriztek, mivel ez a fenyőfajta igen tetszetős és különleges volt – azután, talán még a katonák kezdték el értékesíteni, majd a katonák elmentével a lakosság és mára már csak néhány példánya maradt, mely semmiképpen sem tudja begyógyítani a természeten ejtett sebet!
Néhány éve, de már jóval a rendszerváltozás után, egy Magyarországon tartott erdészeti konferenciára készült, idős, kárpátaljai, magyar erdőmérnök tanulmányának nyers kéziratában olvastam erről! Végül az erdőmérnök, úgy emlékszem nem tudott részt venni a konferencián, sőt tanulmánya sem jelent meg a konferencia anyagában!
Az erdősültség csökkenésének mértéke sem akkora, meg az ideje sem esik egybe az árvizek szintjének drasztikus emelkedésével, azt hiszem az okokat még máshol is kellene keresni!
Az árvizek „gyakoriság”-áról:
A gyakoriság tapasztalatok alapján mért értékek alapján számítható, a mérések azonban csak 100-150 éve vannak, ezért a tudomány a matematikai statisztika alapján számolja az árvíz mértékének valószínűségét!
Ez úgy történik, hogy az adatokra – azok vizsgálata után - egy ún. valószínűségi eloszlásfüggvényt illesztenek, melynek meghatározzák a paramétereit. A kutatók több ilyen eloszlásfüggvényt alkalmaznak, de az árvíz szintjére leginkább az ún. háromparaméteres gamma eloszlásfüggvény illeszkedik általában. Ha megvannak az adatokra a legjobban illeszkedő függvény paraméterei, akkor a valószínűség olyan eseményre is értelmezhető, amelyet még nem mértünk eddig, tehát az 1998-as, tivadari rekordról meg lehetett mondani hogy ez hány %-os valószínűségű árvíznek felelt meg. Természetesen minden újabb mért adattal a függvény paraméteri pontosíthatók! Az 1%-os értéket az újságírók a közérthetőség miatt százévenként egyszerinek, a 0,1 %-os valószínűségű árvizet ezer évenként egyszeri előfordulású árvíznek írják! Ebből látható, hogy nem arról van szó, hogy ha tavalyelőtt nagy víz volt Tivadarnál, akkor idén már nem lehet, vagy a tudósok tévedtek, esetleg a politika csúsztatott egyet.
Az árvízvédelemről, az árvíz-mentesítésről:
A dolog azonban még árnyaltabb, mint ahogy azt leírtam! A tudósok is észrevették, hogy ezekkel a matematikai statisztikai módszerekkel valami mégsem stimmel, ezért elkezdték vizsgálgatni az árvíz kialakulásának természeti folyamatát, majd amikor a lefolyási viszonyok vizsgálatának időjárás és növényzet borítottságától eljutottak a csapadék kialakulás folyamatának vizsgálatáig, az egészet elnevezték „árvízgenetikai” kutatásnak. Ez a tudomány azonban elmarad még a valódi genetikai vizsgálatok mai látványos eredményeitől, azt azonban már a 98-as árvízet követően is megállapította, hogy kialakulhatnak olyan szélsőséges időjárási helyzetek a Kárpátok térségében, hogy a tivadari rekord egy-másfél méteres megdöntésére nem kell újabb százéveket várni! Az okok között fő helyen szerepel az, az ebben a topicban is megjelent megfigyelés, hogy a Kárpát medencében a jellemző szélirány gyakoriság az ÉNy-i iránytól a D-i irány felé módosult, meg a globális felmelegedés Kárpát medencében megfogyelhető jelenségei a korábbitól eltérő más csapadékjelenségeket, más hőmérsékleti változásokat, más lefolyási helyzeteket teremtve a folyók felső szakaszán!
Ezért volt szükséges a Felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztések gyorsítása, ezért lesz szükség a hullámterek rendezésére, a töltések nyomvonalának korrekciójára és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy azon települések árvízvédelmét is meg kell újra oldani, amelyek rátelepültek a folyóra, ahol a gátak emelése már nem elfogadható megoldás! Ezt sem nálunk találták ki! Zágráb esetében egy árapasztó csatornát építettek, legutóbb pedig Bécsben kellett jelentős városrendezési változtatásokat végrehajtva egy a Dunával párhuzamosan futó újabb Duna medret építeni! Érdemes megnézni, mert az így kialakított bécsi „Margitszigeten” olyan rekreációs centrum létesült, ami a tájépítés és a városépítés, de a természetvédelem szempontjainak érvényesítéséből is példamutató, nem is említve azt, hogy lényegében itt árvíz-mentesítésről van szó!
Igen volt. A Tisza vízgyüjtö területeit is elérte a kapitalizmus ami abban nyilvánult meg hogy mint nálunk magánkézbe kerültek az erdök és kivágták a fákat. De szvsz a dolog legalább 96-97-ben kezdödött. Akkor errefelé is igen sok kelet-európából származó faáruval (gerendák, stb) lehetett találkozni, valószínüleg jó üzlet volt olcsón behozni onnan. És az ottani ár/bér viszonyok mellett kitermelni sem lehetett rossz üzlet. Amellett biztos vagyok benne hogy más piacokra (nyugat-európa, de akár japán is) ennél jóval több került. Pár ember jól meggazdagotott, pár ezer meg jól megszívja.
Igen, igen, nekem is ugy tunik hogy 1998 ota volt egy lenyeges valtozas.
Egyes orszagok, pl. Finnorszag, allami szinten mar tervezi, mit kell tenni a megvaltozott korulmenyek kozott... Nalunk (Yu) meg a fule botjat sem mozditja senki sem, es ha jol latom, Magyaroszagon is hasonlo a helyzet...
Innen latni, hogy nincs egyseges vedelem, nincsenek pontos adatok a tereprol. Konnyen meglehet hogy vannak megfelelo teruletek amelyek eleg alacsonyak hogy arviz eseten odavezetheto legyen a viz. Csak felmeresek kellenek es
rendes tervezes, a legjobb szakertok reszvetelevel. Komoly hozzaallas kell, sokkal komolyabb mint amit most latunk. Most csak az van hogy jaj, jon a viz, hoci ide 900 ezer homokzsakot!
Amit még hozzá tennék: az időjárást két véglet - mégpedig: süt-e a nap, avagy nem - fogja alakítani. (ha süt a nap, nagyon meleg van igen hirtelen - ha nem süt, mert pl csapadékos az idő, akkor hűvös van) (persze azért valamelyest az évszak is befolyásolja ennek mértékét) A lényeg, hogy az ilyen végletes időjárású napok évszakon belüli aránya lesz évszakra jellemző. (télen több hideg, nyáron több meleg nap)
Akik jártak a Kisalföldön, tudják, hogy milyen szeles vidék. Az év 300 napján fúj a szél. Régen (1998 előtt )ez 90 %-ban északnyugati szelet jelentett. Mára jó, ha az esetek 50 %-ában ÉNy-i a szél, a többi esetben D-i.
A levegő nagyon poros. Tavaly olyat láttam haza felé, amit még soha: porvihar miatt a látótávolság Bicske-Győr között néhány 100m volt.
Úgy érzem, hogy a bogarak is igen elszaporodtak.
Azokra az apró, mm és azalatti bogarakra gondolok, amit az ember kocsiból észre sem vesz, de biciklizés közben belemegy egy ilyen bogárfelhőbe, orrát-fülét-száját eltömik. Most ősssze is tanyázott egy ilyen raj a Lágymányosi-híd budai hídfőjénél, a kerékpárút patkókanyarában. De van/volt olyan út vidéken, ahol 4 km alatt annyi bogarat kaptam szembe, hogy már fekete lett a fehér pólóm. Azon az úton 1990 óta rendszeresen bicózom, de 98 előtt ilyen soha sem volt.
A változásokra a táplálkozási piramis alján lévő tömegélőlények a legérzékenyebbek. Rajtuk indulnak el az első változások, amik aztán majd begyűrűznek a felsőbb szinteken....
Igen. Ez érdekes, de egyben igen drámai kérdés. A jelentőségét fel sem leht most még fogni. Nagyon kevesen értik ma még, hogy az egyre gyakrabban jelentkező furcsa időjárási jelenségeknek micsoda óriási hatása lesz egész országokra, nemzetekre. Az ivóvíz hiánya, a termőterületek csökkenése nagy méretű éhinséget, járványt, népvándorlást, sőt háborút von(hat) maga után. Az éghajlat változásával új állatok, növények jelennek meg Európában is. A téli nagy hidegek elmaradása mellett a járványos betegségek kezelhetetlenné válhatnak, arról nem is beszélve, hogy új fajta betegségeket okozó vírusok kedvező környezetre találhatnak a megváltozott klímájú területeken. Itt viszont nincs védelem az emberi szervezet számára, mert a klíma változása a jelek szerint gyorsabb, mint az immunrendszer.
Szerény véleményem szerint keletről és a balkánról egyre többen fognak észak-nyugat felé vándorolni, amit magam részéről egyáltalán nem tartok jó dolognak több szempontból sem.
Mika János és Pálvölgyi Tamás meteorológusok, ill. legkörkutatók is kb. ezt mondták már 1988-ban is amikor el?ször leültem velük beszélgetni.
Pálvölgyinek a könyvét lehet kapni a LHarmattan kiadónál az éghajlatváltozásról az Astoria - mozi melletti bevasarlóudvarban, zöld tábla lóg kint az utcán.
Egyebkent most a Hétben is volt egy jó összefoglaló ez ügyben. Lehet, hogy télen több, de nyáron kevesebb lesz a csapadék, és persze az intenzitásokkal is baj van-lesz. pl. most ugye 100 mm es? esett le egy nap alatt. Egyebkent Herenden 142 mm esett le a század elején, tehát van erre is példa csak más kérdés, hogy ez a nayg-csapadék mennyire válik gyakorivá.
Amúgy meg várható, hogy az idén is aszály lesz, mint tavaly, ami az erd?sítések nagy részét kivitte..
Az ENSZ 150 kutató bevonásával egy négy kötetes tanulmányt készített a klímaváltozásról és annak hatásairól. A tanulmány célja klímaváltozás okozta gazdasági és társadalmi hatások vizsgálata és a károk enyhítése, megelőző tevékenységek téámogatása.
A jelentés foglalkozik -többek közt - Magyarországgal is. Kiemeli a környék éghajlatának változását, ami az évszakok meteorológia jellegének változását vonja maga után. PLd száraz nyár, rövid ősz, csapadékos enyhe tél és nyári záporokkal, viharokkal tarkított tavasz.
Említi a folyók újraszabályozásának szükségességét. Valamint azt, hogy az éghajlat változás következtében a balkáni országok ivóvíz készlete jelentősen leapad. A tanulmány írja, hogy többen hagyják el otthonukat ma az ivóvíz hiánya miatt, mint azt tették az emberek a II. világháborúban a harcok miatt.
A tanulmány szerint ez a folyamat már elindult, tehát nem prognózisról van szó.
