Na ja, én azt is mondanám (mondom) a pink helyett, hogy neonrózsaszín. Ahogy van neonzöld és neonsárga is, de nem hívják magyarul jellónak meg grínnek ezeket a színeket (persze lehet, hogy igen, mostanában - mióta nincs rockzene az E klubban - nem mozgok diszkós csajok között, akik pinkelnek is).
A Pink Floyd nevében a Pink nem színt jelent eredetileg, (vagy nem csak azt, később pedig már elfelejtődhetett az eredeti indok) mert Barret névválasztását két blues-zenész neve motiválta, az egyiket hívták valamilyen Pink-nek.
Megkérdeztem egy nyomdászt. Azt mondta, a rózsaszín és a pink más szín, hasonlítanak egymáshoz, de a pink máshol helyezkedik el a színskálán, több benne a neon. A nyomtatás minőségétől is függ, hogy mennyire különülnek el egymástól.
szeretem a "mix-the-red-and-white-into-one-colour-and-that`s-what-I-talk-about" FLOYD zenekart. szerintem jo zenet nyomtak.
mindenki olyan szavakat alkalmaz beszedeben amilyet akar es amilyet tud. de vällalnia kell ennek következmenyeit. ha kilog a loläb, nem mindegy, hogy pej vagy almäsderes.
bocsi az idegen karakterekert (jellem-zö), de idegen värosban vagyok.
Szerintem a pink talán tényleg inkább sznob, mint affektáló. Először is, az affektálás egyfajta hangsúlyozás. Bármit lehet így mondani, akkor az affektáló. Másodszor, az idegen szavak használata szvsz kimondottan egyfajta sznobság, talán leggyakrabban az angol szavak használata, mint pl. a pink.
A színek megnevezése baromi önkényes dolog, és az egyes nyelvekben erősen különbözik. Létezik olyan szín a pinken kívül is, amire más nyelven van, magyarul viszont nincs szó (pl. melange, petrol), legfeljebb valami összetett vagy hasonlító jellegű (zöldesbarna, türkizkék stb.). Az egyes nyelvek önkényesen alkotnak szavakat a színkör egyes szeleteire.
A főiskolán hallottam nyelvészet előadáson egy elismert nyelvész szakembertől a következőt: létezik egy olyan betegség, ami miatt az ember képtelen a beszédre, nyelvhasználatra, de minden érzékszerve rendben van és nem is értelmi fogyatékos. Nos, ezek az emberek nem tudják részleteiben megkülönböztetni a színeket, mivel képtelenek elnevezni őket. Azaz pl. ha egy halom szín különféle árnyalataiból eléjük vágsz egy halommal, akkor nem fogják tudni szétválogatni a zöld, kék, piros stb. árnyalataira.
Fú, de messzire keveredtem. Szóval a lényeg az: a pink nem feltétlenül affektáló, mert - ahogy Shalina szemléletesen ábrázolta - más színt jelöl.
Az első hozzászólásod még érdemi volt, de ne offold szét a topicot, úgyis mindegyiknek az a baja.
Szóval akkor is fennmarad a kérdés, ha a rózsaszín és a pink más színt jelöl.
Egyrészt: tényleg más színt jelöl? Ha igen, hányan tudják ezt? Miért nincs rájuk magyar, illetve angol szó? Az angolok valószínű nem használják a "rózsaszín" szót.
Másrészt ott van a affektálás. Ez olyan nőies dolog is, hogy pinket használnak, meg "uncsit", "durvit", "édit".
A rózsaszín meg a pink az ugyanis nem ugyanaz. Legalábbis magyarul. Persze mindenki mentségére legyen mondva, ezt általában csak a nők szokták tudni. :)
Tehát:
ez itten egy rózaszín ez meg egy pink
Legalábbis nagyjából.
Ugye nem mindegy, hogy melyik színről beszélünk? Képzeljetek el mondjuk egy két hetes kislánykát pink rugdalózóban, vagy egy dögös diszkófelszerelést, mondjuk egy világító rózsaszín topot! Ugye, ugye! :))
Az affektálás meg a sznobéria persze attól még lehet vitatéma, de szerintem a pink nem tartozik ide.
Pedig a pink az egy Chevrolet. Valamelyik mekiben vagy hasonlóban lehet egy ilyenbe beülve enni. Asztal helyett. És mindehhez mondjuk a 60-as évek Amerikája. Esetleg a virággyerekek. Make love, not war! Akkortájt az AIDS-et hírből sem ismerték... Nos kb. ez a pink.
Eddig megoszlanak a vélemények. Milyen hasonló normális-affektáló (mint a rózsaszín-pink) szópárt ismertek, ha egyáltalán lehet affektálónak nevezni a pinket. Ez is kérdéses még ugyanis.
De jo, amikor valakinek ez a legnagyobb problemaja. :-) A pinknek egyebkent szerintem stiluserteke van. En valami nyulos-nyalas, cukormazzal bevont izere asszocialok, ha hallom.
