bocs, hülyén fogalmaztam. szóval nem a kutya heccelte direkt a bikát : ) viszont nem habozik nekimenni a nyílt terepen sem, félelem nélkül, nem kell kényszerítő körülmény hozzá. de ez itt off, bocs.
Hát, öngyilkos skorpiókról is voltak leírások. Ezek megmarták saját magukat.
Egyébként elég sok szakirodalmat elolvastam a harcinak nevezett kutyákról de ilyet, hogy úgy jókedvében nekimegy a bikának nem láttam.
hát nem. a pitbull nyílt terepen is megtámad egy bikát, akkor is, amikor minden más kutya elszalad. a múlt században még velük tartották rendben Anglia-szerte az ide-oda terelt csordákat, ekkor szükség is volt erre. hogy az amst mit tud és amúgy mire való, nem tudom, de a pitbullokat valóban erre használták, és annyira nem kellett ilyen helyzetbe hozni, hogy a kutya maga kereste az ilyen helyzeteket a laírások szerint.
A pitbull azért támadja meg a bikát mert olyan helyzetbe hozzák, hogy mást nem tud tenni. Nekem AMST-m van mindent tud amit tudnia kell csak időnkét próbálkozik hátha mégsem gondolom én azt komolyan amit mondok. Ilyenkor kicsit hangosabban megismételve a már elhangzottakat teljesíti azt.
Már ne is haragudj, de úgy hasonlítgatod itt "az élmezőnyt", mint az autókat szokás lóerő, meg végsebesség szerint. Elhiszem, hogy a német juhász az egyik legsokoldalúbb, de ugyanúgy a többi kutya is az emberek nagy része számára TÁRS. Lehet, hogy a border collie, meg az uszkár "másra nem jó", de sokaknál nem ez szabja meg a kutya értékét.
Egy kanadai etológus professzor inteligencia sorrendet állított fel a kutyák között az É-amerikai kiképzőiskolák adatai alapján. A szempontok a következők voltak:
1. Milyen gyorsan tanulja meg a kutya a parancsokat
2. Ha már megtanulta, milyen gyorsan hajtja végre
3. Mennyit kell ismételni (sulykolni)
A sorrend a következő
1. Border collie (angol-skót terelő kutya)
2. Uszkár
3. Német juhász
4. Golden retriever
5. Dobberman
Ezután jönnek a vadász és juhász kutyák, aztán az izomagyúak (pitbull, dogok, masztiffok), végül a legbutábbak az agarak.
Nézzük meg az élmezőnyt.
Border collie: kiváló terelő, a gazda szemmozgásából is ért, de másra nem jó.
Uszkár: őrült nők és cirkuszi mutatványosok kutyája.
Golden retriever: őrző-védő munkára alkalmatlan, mint általában a vizslák.
Dobberman: kiváló testi felépítés, agilitás, de nagyon ideges, önfejű.
Marad a német juhász, ez az igazi ÜBERHUND! Talán egy kutyaerényben sem az első, de mindenben a második. Majdnem olyan jó a szimata, mint a spánielnek, majdnem olyan könnyen tanul, mint az uszkár, majdnem olyan engedelmes, mint a golden retriever, majdnem olyan jó őrző-védő, mint a rottweiler, megbízhatóságban pedig magasan a legjobb. Egy jellemző sztori. Az első világháború után az angolok 20 000 német juhászt követeltek hadisarcként.
(És nekem is van kettő ;-))) )
Szerintem minden kutya egyéniség, több vagy kevesebb értelmi és egyéb képességekkel van megáldva, tehát nem lehet róluk igazán általánosító véleményt leírni. Én speciel láttam már olyan ír szettert, "akinek" csak agya helye volt, azt is kitöltötte a teljes lelkesedés. Persze, még így is magasan verte a gazdáját IQ-ban. A sztorim a következő: a liftre vártam, a már fent említett ír szetter barátunk és gazdája társaságában. Kutya persze lelkes, háromszor körbeszaglász, én megsimogatom, már nyalja is a kezemet. Kinyílik a liftajtó, kijön rajta egy 70 éves néni, két bottal, kutyusunk rögtön ráront, körbeugrálja, éppen a botot ki nem veri szegény néni kezéből. Gazdiban fel sem merül, hogy rászóljon a kutyára. Néni mosolyogva kibotorkál - szerencsére ő is szereti a kutyákat, és látja, hogy a jelenlévő eb totál dilis és teljesen jóindulatú -, mi meg beszállunk. A kutyát végig a nyakánál-szügyénél fogva kinyújott karral kellett visszatartanom attól hogy rámugorjon, miközben az a két hátsó lábán állva nyöszörgött, és kapálózott a mellső mancsaival (így is moshattam utána az összes cuccomat, mert teljesen összesározott) miközben a gazdája nekünk háttal! a liftajtót szugerálta, majd legnagyobb megdöbbenésemre mielőtt megállt volna a lift, kinyitotta az ajtót, azzal az indoklással, hogy véletlenül rossz gombot nyomott meg, és nem akarta, hogy egy emelettel továbbmenjek... Hirtelen felmerült bennem a kép, hogy ettől az idiótától nyugodtan beszorulhattunk volna a liftbe, és az alatt a pár óra alatt, míg valaki végül kiszabadít minket kinyújtott karral állhatok, mint valami kutyás szobor...
Hát én csak annyit mondanék, hogy hülye kutya szerintem sincs. De...
Azért mondjuk, hogy a kutya hülye, mert megpróbáljuk emberi fogalamakkal leírni, azt pedig nem lehet, mert pl. a kuvasz "közismert" tulajdonsága, hogy "meghülyül" abból adódik, hogy genetikailag hajlamos az agyérelmeszesedésre, azaz valóban pár hónap alatt elveszti az emlékezés képességét és nem ismeri fel a gazdáját.
Az egyik példa a komondorról szólt. A komondor alapvetően őrző kutya, ezért amikor ugat azzal csak valamilyen ingerre válaszol és kb. olyasmit "mond", hogy "hallak, hallak, én meg itt vagyok". Ez az inger a szomszéd kutyája a példában.
Kutyatenyésztésről csak úgy futtában:
Valóban előfordulnak olyan "fajták" amelyek "túltenyésztettek", de ezt sok esetben keverik a fajta megőrzés során, kényszerűen alkalmazott (pl vérvonal, azaz az apai ág egyedeinek párosítása, pl. apa+lánya stb.)
tenyésztési eljárásokkal. Itt van például a kuvasz és a komondor esete. A II.VH után magyarországon talán volt összesen 30-40 db állat az említett fajtákból. Ebből a kevés egyedből kellet először beltenyésztéssel különböző vonalakat kialakítani, amiket aztán egymással keresztezve a fajon belül heterózis hatás jött létre ami a szülőknél egészségesebb, életképes egyedeket produkált.
A korcs kutyák (viszonylagos) nagyobb inteligenciája pedig pont abból adódik, hogy a szülök génjeinek alléljein kevés azonos (esetlegesen) hibás gén található.
Egyébként családunknak egy komondorja és egy erdélyi kopója van. Kölyökkoruktól együtt vannak nevelve és elég röhejes látni, hogy egymástól is tanulnak. A komondor például megtanulta a kopótól, hogy hogyan próbáljon kaját kunyerálni (idétlenül próbál pacsit adni), ami elég röhejes egy olyan behemóttól mint amilyen ő.
:-)))
Elég meredek pöttyös kutyákat ábrázoló egyiptomi rajzokból arra következtetni, hogy már akkor is látezett a mai dalmata fajta. Én is olvastam már erről, de nem értek egyet. A mai kutyafajták nagy része nincs 2-300 éves, az a véleményem, hogy ez igaz a dalmatinerre is.
Én meg Hawerrel értek egyet. A mi környékünkön (családi házas rész) sok a fajkutya és a tapasztalatom velük sajnos inkább olyan irányú, hogy bizony hülyék. Nem annyira bolondok, hanem hülyék. Buták. Gondolom, lehet a rossz nevelés eredménye is, de a szemközti komondor és németjuhász egész éjjel egymással versengve ugatják a nagy büdös semmit, miközben a korcskutyik (szerencsére ilyen is van errefelé) csak akkor, ha valami happening van. Így én korcspárti vagyok, minél útszélibb a korcs (minél több fajta elegye, ld. faluszéli típusok), annál jobb veleszületett értelmi képességek. Az enyémet sajnos most kellett elaltatni (15 éves volt), én tanítottam meg labdázni, de a végén már annyira profin űzte, hogy belefejelt a lasztiba párszor, aztán hozta vissza... rengeteg szóra (nem volt érdekes a hangsúly!) tudta, mi a teendő... Persze erre mond6játok, hogy kutyaiskolában is betanítanak ilyeneket, meg minden, de ha a kutyinak én házilag, mindenféle szakember nélkül is megtanítom, akkor szerintem az alapanyag (=kutya) okosabb...
"Dalmatám még sosem volt ... de amit tudok a fajtáról az az, hogy úri kedvtelésre tenyésztették ki, tehát nem munkára, az összes dolga az volt valamikor, hogy a hintók és a lovak mellett szaladjon és csaholással jelezze, hogy közeledik az úr. "
Nem egészen:-)))) A fajta nagyon nagy múltú, már egyiptomi sírokon is találtak pöttyös kutyát ábrázoló rajzot. A római légiókban háborús kutyaként is használták.
Aztán ugye voltak kocsikísérők, Amerikában a lovaskocsik előtt futottak, míg a II. világháborúban mentőkutyának is kiképezték őket.
Könnyen taníthatók, s emiatt régen cirkuszi kutyák voltak, néha még ma is látni dalmatát a cirkuszokban.
Nagyon jó házőrzők, de persze nem lehet összehasonlítani egy erre kitenyésztett fajtával. Mindezek mellett vadászni is lehet velük, de a VK , IPO vizsgán is megfelelnek, persze nem a legmagasabb szinten. Tehát én azt mondom, univerzális kutyák.
Külföldön használják őket mentőkutyának, terápiás ebnek, a standard szerint rengeteg célra kiképezhető. Egy ismerős szuka dalmatája a munkavizsgán 14 kutya közül 3. lett, megelőzve a rotikat, németjuhászokat.
Nekem is van egy kutyám nagyon okos már 8 hetesen tudta mi az ül, kér , gyere ide .Igazából Boxernak indult aztán kiderült hogy egy németjuhász gyorsabb volt mint a papa Boxer igy lett egy boxer alkatú staff. fejű németjuhász szőrü kutya - egyébként nagyon édes . Mi pl: ketten neveljük én szeretgetem a barátom meg tanitgatja , és okos kutya lett .Egyébként most szeretnénk egy igazi Boxert . Gondolkoztunk a Leonbergin is , szerintetek?
én úgy olvastam, hogy tűzoltóautók mellett szaladtak, sziréna helyett. :)
a lényeg ugyanaz.
a legbutább kutya akkor is a barátom szüleinek a dobermannja, vita nincs.:)
Teljesen igazad van. Létezik olyan, hogy fajtára jellemző természet vagy jellemvonások, ez sokmindent meghatároz (befolyásol), pl. a munkárafoghatóságot is, de attól, hogy egy kutya nem fogható jól munkára, még nem buta.
A "legbutább" kutya talán a pitbull és származékai, de ez sem abban az értelemben, hogy ez a fajta ostoba volna, hanem abban az értelemben, hogy a kitenyésztői tudatos szelekcióval kilúgoztak belőle egy pár szociális gátlást és a természetes félelemet. Emiatt mer egy pitbull nekimenni egy nálánál tizenötször nagyobb bikának, vagy támad meg jól érzékelhetően gyengébb fajtársakat ...
Dalmatám még sosem volt ... de amit tudok a fajtáról az az, hogy úri kedvtelésre tenyésztették ki, tehát nem munkára, az összes dolga az volt valamikor, hogy a hintók és a lovak mellett szaladjon és csaholással jelezze, hogy közeledik az úr.
Nekem az a bajom a fajkutyákkal, hogy sok köztük a bolond. Talán tűltenyésztés, közeli rokonok párosítása. Nekem is dalmatám van, de mindent megeszik. szétrág, pedig amúgy lenne esze. Ja és mindenkit végignyal, aki elmegy mellette. Egyedül a kutyákat nem bírja. Szép kis házörző:))
Sok fajtáról azt mondják, hogy buta, hülye stb. Nekem dalmatám van, s róluk is ezt mondják. ezzel azonban abszolút nem értek egyet, hisz figyeld meg, miket művelnek azok a kutyák a "101 kiskutya" c. filmben (készül a "102 kiskutya" is!). ASz én kutyámnak E vizsgája van (1 évresen vizsgázott, a kiképző kellemesen csalódott benne - szerintem nem gondolta, hogy levizsgázik:-)), hamarosan belevágunk az agilitybe és ősszel talán a munkavizsgát is megpróbáljuk. Ismerek munkavizsgás dalmatát, nem is egyet.
A gond ott van, hogy sokan nem értenek az adott fajtához, s miután nem érik el a várt eredményt, egyszerűen a kutya hibájának fogják fel az egészet, ahelyett, hogy magukban keresnék a problémát.
Mi a véleményetek?
