Élvezettel olvasom Kiszely Gábor ÁVH: Egy terrorszervezet története című munkáját.
V. fejezete: A külföldi tőke koncepciós kisajátítása.
Kiváló fejezet, csak röhögni tudok rajta - kínjában a tehetetlen embernek.
„Olajszűke lévén”,- (ez 1945-re vonatkozik, jelenünkben „olajszőke” lévén) annak a jóságos Szovjetuniónak inspirálására a MKP, élén Rákosi Mátyás elvtárssal elprivatizálja a gaz "impirialisták" olaját. /MAORT/
Ez az olajszűkítés.
Fizeti a „bűnös fasiszta” magyar nép.
1990 után szépen visszaprivatizálják a jóságos nyugat inspirálására az elvtársak a gaz +impirialistáknak" a vagyont, esmételten leszedve a sápot.
Ezt nevezik „olajszőkítésnek”.
Fizeti a „bűnös fasiszta” magyar nép.
Erre monggya a pesti: „Nem semmi!”
Ezt csinálják utánunk.
Ennyi, és szomorú becsülettel törlesztem a rám kirótt sápot. Az sem semmi!
Lehet, nem részleteztem eléggé, pontos megértéséhez szíveskedjék az olvasó Kiszely Gáborhoz fordulni.
Olvasni.
Nem semmi!
Csak 2650 Ft, ezt megelőlegezi a cég.
Tiborc
Már idéztem e fórumon Kőszeg Ferencet. Kiváló, remek szatírájú ember. Már régen idézett volna Önöknek egy kis históriai visszaemlékezést kedvenc szerzőjétől, Jókai Mórtól.
Pótolom, a rövid, találó részlet az „Egy játékos, aki nyer” című 1882-ben írt regényéből származik.
Csodálatos leírását adta a globális világnak.
Idézet:
„A tatár tábor…
Különös zagyvaléka volt a kiáltó ellentéteknek ez években a világváros. Egy nagy nemzet, mely eddig a fél világnak osztott parancsokat, mely trónokat alakított, s azokba a saját fiait ültette idegen országokban, mely adófizetőjévé tette egész Európát, s azután a műízlésével, a divatjával, a művészetével még egyszer meghódította, mégegyszer adófizetőjévé tette : most letiporva, meghódítva, megkötözve a hyperboraeok minden szegletesfejű népei által, tűrnie kellett azoknak az uralmát, dölyfét, űldözését - és nevetni hozzá.
A házakban gyász, az utcákon tivornya. Minden családnak volt, akit megsirasson: a jó hazafiak zárt ajtók mögött, leeresztett ablakfüggönyök alul lestek ki az utcára, s kinn a boulevardon ölelkezve járt a hazatért royalisták serege a diadalmas idegennel, aki nemzetét leverte. A piacok, az utcák szegleteiről vakarták a régi neveket, amik diadalmas időkre emlékeztettek. A Vendôme - oszlopra húzták fel nagy mesterséggel a világhódító óriás szobra helyébe az ólom liliomot; kevesebb gonddal csomagolták a rokkantak esplanade-ján a Szent Márk szárnyas oroszlánját, hogy visszavigyék, ahonnan idekerült, Velencébe. Annak a helyébe is egy liliombokor jött ólombul. A nagy diadalívet bedeszkázták; Desaix gyönyörű ércszobrának burkolatot csináltak. Egészen mezítelen volt az ércalak; s a bronzcsábító ellen védeni kellett a similor erényt.
Az új francia király jó, becsületes ember volt, verseket is írt, azok is becsületes versek voltak. Ha mások jobb verseket nem írtak volna, mint ő, poétának is megjárta volna. Éppen úgy, mint ahogy Franciaország királyának is megjárta volna, ha nem éppen Napóleon császár után érkezett volna meg. De mindannak dacára, hogy olyan kedves ember volt, neki is voltak ellenségei. Majd egy szabólegény állt elő, azt állítva, hogy ő XVI. Lajosnak a fia, az igazi trónörökös, majd meg egy facipőkészítőnek a fia hozta a bizonyítványait, hogy ő az igazi dauphin, őtet illeti meg a királyi trón; utoljára egy faóra-készítő állt elő a világot felvilágosítani, hogy ő az igazi, valóságos XVII. Lajos, Mária Antoinette kedvenc „Louis Charles" - ja. Szegény XVIII. Lajos azt sem tudta, melyik ellen védelmezze bicegő trónját. A visszatódult emigráns sereg, a hajdani márkik és vicomtok mind azt követelték, hogy a dominiumaikat, amiket a forradalom elkobzott, adják vissza nekik, s a püspökök, az apátok, hogy a templomaikat, kolostoraikat, amikből a respublika panteont, színházat, kaszárnyát csinált, megint alakítsák vissza.
Ami mind lehetetlen volt.
Olyan okos ember lett volna elég, aki parancsolni tudjon, de olyan bolond nem akadt, ki engedelmeskedjék. Párizs még mindig az idegen invázióé volt. Ha ezelőtt fegyverrel a kezében özönlötte el a világvárost az idegen sokaság, most pénzzel a zsebében rohanta meg. Rendet nem lehetett tartani, mert az ember nem tudhatta, hogy az a garázdálkodó maskara, akit utcai verekedésért befognak, nem valami muszka herceg-e? s az a veszedelmesen kihívó magaviseletű hölgy, aki fényes nappal nyilvános botrányt csinál, nem valami hatalmas angol mylordnak a myladyje-e?
Valamint megfordítva, arról sem lehetett bizonyos a rendőr (ha egyátaljában kíváncsi akart lenni ilyen aprólékosságokra), hogy az a nagy applombbal terjeszkedő hatalmas muszka hercegforma úr, azzal a sok érdemrenddel, nem a legközönségesebb zsebmetsző cég tagja-e? s az az úrhölgy, aki négylovas hintón hajtatott idáig, szerecsen inas hordja utána a perzsa sálját, nyakláncán, övcsatján borsónyi gyémántok, nem valami kalandornő-e? s hogy valóságos gyémántok-e azok, s igazi fekete-e az a szerecsen? „
„Azt pedig éppen hiábavaló fáradság” lenne, ha elmesélném, miért aktuális e rövid rész, kik ismerhetnek magukra, és miért.
Nem teszem, mert egyes elemek még kiderítik, miért fasiszta, nacionalista, reakciós, klerikális Jókai Mór, ne kelljen sorolnom a kedves szdszretrográd hívek szólamhablatyát ehhez.
Nem mellékelem az idegen szavak tárgyi és nyelvi magyarázatát sem, tessék megkeresni a könyvben; nem tehetek róla, ha Jókai Mór mást tanult még, mint a béche-de-mer, anglomán pidgin englisch nyelvet.
Tisztelettel
Tiborc
Bocsánat, de az szdsz ujgeneráció körlevelei , előadásai nem érdekelnek.
Mint ahogyan ez sem:
"Liberalis Akademia - globalizacio - Babarczi Eszter
Mon, 13 Nov 2000 17:54:21
Elérkeztünk a bökkenőhöz: az általam ilyen terjedelmesen előadott elméleti alapvetés hogyan képes a dolgok jelenlegi állását megvilágítani? Globális gazdaságban élünk, amelyet az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme mellett leginkább a szabad tőkeáramlás jellemez. A különböző országok kamatlábai, átváltási és tőzsdeárfolyamai szoros kapcsolatban állnak egymással, a világ pénzpiacai pedig óriási hatást gyakorolnak a gazdasági körülményekre. Mivel a nemzetközi pénztőke döntő szerepet játszik az egyes országok sorsának alakulásában, nyugodtan elmondhatjuk: globális kapitalizmusban élünk. Ez a rendszer roppant kedvező a pénztőke számára, amely így oda megy, ahol a legjobban érzi magát. Mindez a pénzpiacok gyors fejlődéséhez vezetett. Az eredmény: egy hatalmas, vérkeringéshez hasonló rendszer, amely először a központban lévő pénzpiacokon és intézményekben koncentrálja a tőkét, majd tovább pumpálja azt a perifériákra, egyrészt közvetlenül, hitelek és portfolió-befektetések formájában, másrészt közvetetten, multinacionális vállalatokon keresztül. Amíg intenzív a vérkeringés, addig a legtöbb külső hatásnak képes ellenállni. A tőkebeáramlás számos előnnyel jár: növekszik a termelőképesség, fejlődnek a termelőeszközök stb. Nemcsak az anyagi javak mennyisége nő, hanem a lehetőségek száma is. Az országok egymással versengve próbálják vonzani és megtartani a külföldi tőkét, miáltal a befektetéseknek kedvező környezet biztosítása más társadalmi célokkal szemben elsőséget kap.
A fenti rendszer sok szempontból elhibázott.
Mindaddig, míg a kapitalizmus az első számú társadalmi rendszer, a pénz utáni hajsza felülemelkedik minden társadalmi megfontoláson. A gazdasági és politikai szabályozások életképtelenek. A globális gazdaság fejlődése nem vonta maga után a globális társadalom fejlődését. A politikai és társadalmi élet alapegysége továbbra is a nemzetállam.
A központ és a periféria nem áll egyenrangú viszonyban egymással: ha a globális gazdaságban problémák jelentkeznek, politikai nyomásra teljesen megszűnhet a kettő közötti kapcsolat.
A globális kapitalizmussal kapcsolatos kifogásaim két nagyobb csoportba sorolhatók. Egyrészt a piaci mechanizmus hiányosságait bírálom, és a továbbiakban annak a véleményemnek adok hangot, hogy a nemzetközi pénzpiacok magukban hordozzák az instabilitás lehetőségét. Másrészt viszont kitérek az általam -jobb híján-piacon kívüli szektornak nevezett terület fogyatékosságaira is, mely alatt a politika sikertelenségét értem úgy helyi, mint nemzetközi szinten.
A következő három fejezetben elsősorban a piaci mechanizmus tökéletlenségeit vizsgálom, de nem feledkezem el a megfelelő politikai szabályozás hiányáról sem. Először elemző áttekintést adok a globális kapitalizmusról, majd megkísérlem felvázolni a saját, fellendülés/hanyatlás - elméletemet. Megvilágítok egy uralkodó előítéletet - a piaci fundamentalizmust - és egy uralkodó trendet - a tőkéért folytatott nemzetközi versengést. A fellendülés/hanyatlás- elmélet bemutatása a jelen fejezet témája. A következőben a mostanihoz képest sokkal konkrétabban fogalmazom meg a jövővel kapcsolatos elképzeléseimet. Nem kevesebbet jósolok, mint a globális kapitalizmuson alapuló világrend küszöbön álló felbomlását.”
SOROS GYÖRGY Budapesten született 1930-ban. 1947-ben vándorolt ki Angliába, és a London School of Economicson szerzett diplomát. Egyetemi hallgatóként ismerkedett meg Karl Popper filozófus műveivel, amelyek nagy hatással voltak gondolkodására, és későbbi jótékonykodásában is motiválták. 1956-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol az általa alapított és vezetett nemzetközi befektetési alap révén nagy vagyonra tett szert.
Soros György jelenleg a Soros Fund Management L. L. C. elnöke, egy magánbefektetéseket kezelő cégé, amely a Quantum Group of Funds első számú befektetési tanácsadója. Közismert, hogy a Quantum Fundnak, a Quantum Group legrégibb és legnagyobb alapjának üzleti eredményei fennállásának 29 éve alatt a legkiemelkedőbbek közé tartoznak.
Soros György első alapítványát, az Open Society Fundot New Yorkban alapította 1979-ben. Első kelet-európai alapítványát 1984-ben Magyarországon hozta létre. Alapítványhálózata jelenleg 31 országban van jelen, Közép- és Kelet- Európától kezdve a volt Szovjetunió országain át Afrika déli államaiig, Haitiig, Guatemaláig, Mongóliáig és az Egyesült Államokig. Az alapítványok célja egy nyílt társadalom infrastruktúrájának és intézményeinek kiépítése és fenntartása. " Soros György emellett más intézmények létrehozásában is közreműködött, mint például a Közép-Európai Egyetem és a Nemzetközi Tudományos Alapítvány. 1994-ben az alapítványok összesen 300 millió, 95-ben 350 millió, 96-ban 362 millió, 97-ben pedig 428 millió dollárral gazdálkodtak, és 1998-ban is nagyjából ekkora összeg állt rendelkezésükre.
A kelet-európai és a volt szovjetunióbeli országok politikai és gazdasági változásaival foglalkozó cikkei mellett Soros György a szerzője a The Alchemy of Science (A pénz alkímiája), az Opening the Soviet System (A szovjet rendszer felnyitása), az Underwriting Democracy (A demokrácia finanszírozása), a Soros on Soros (Én vagyok a Soros) című könyveknek. Soros Györgyöt díszdoktorrá avatta a New School for Social Research, a University of Oxford, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Yale University. A nyílt társadalmak megteremtéséért végzett munkájáért a University of Bologna 1995-ben legmagasabb elismerésével, a Laurea Honoris Causa kitüntetéssel jutalmazta.
Tisztelettel
Tiborc
Azé a csatamező, aki megveszi.
(Illene tanulni Szvatopluktól)
Ma semmi html idézet, ellenkezőleg, az általam leírtak tartalmának valóságalapját a korrekt nyelvpolitika szerint bármilyen bíróság előtt cáfolom.
Az általam leírtak, és a valóság közötti esetleges egyezés a véletlen műve.
Magyarország, 199x év, A Magyar xxxxxxx xxxxxx Intézet privatizációja.
Állítólag két érdeklődő mellé felmerült a dolgozók résztulajdonlás útján történő kivásárlása is, megkezdődtek a tárgyalások.
Harmadnapra bámulatos gyorsasággal elkelt a cég, mondjuk 40 millió HUF - ért. No, nem a dolgozóknak.
199x évben A Magyar xxxxxx xxxxxx Intézet budapesti elit kerületi székházának telekára 4 milliárd forint volt.
A régi igazgató mesés tanácsadói állást kapott, 1-1,5 millió havi apanázzsal.
A nyelvpolitika korrekt szabályai szerinti is korrekt polgári jogi ügyletre csak az intézet volt portása tett nem illő kifejezést, amikor becsmérelte egykori MSZMP - társát, a tanácsadóvá avanzsált régi igazgatót. Ő, az egykori diadalmas párt szürke tagja, aki az igazgató mellett a munkásság erejét demonstrálta a PÁRT - ban, most eléggé elítélhető módon kommunistázza egykori párttársát.
Ennyi.
Tiborc
Kedves GLászló!
A globalizmus védett székhelyeiről van szó, valamint arról, ki hogyan vélekedik a témáról.
Sokat idéztem Csurka István Úrtól, vegyünk más véleményeket is.
Többet, több helyről, kihasználva a WWW lehetőségeit.
Az általam kedvelt aláhúzott sorok egy tíz évvel ezelőtt megjelent írás egybefüggő gondolatai, amelyeket egy lelkes hazai hitvédő antiszemita írásnak kiáltott ki. Miért tette, ki tudja már. Nevét sem érdemes említeni, de mivel állításaimat bizonyítani szoktam, ennyi megadok: ISBN 963 7913 084. Mi benne az antiszemitizmus, nem tudom, de vannak itt az indexen is erre szakosodott specialisták.
Az ezen sorok alá rejtett idézetekre tett megjegyzéseim – véleményem olvasható formában van.
Megdöbbentő, hogy Seattle után Prága következett, és ezt a magyar tájékoztatási monopólium úgy kezelte, ahogy. Sabrina de Sorto véleményét csak itt hallottam, meglepő, hogy ugyanazt mondja, mint amit a tüntetők, na és topicunk elindítója: Csurka István. Amit sokan mondanak az ugyan még nem feltétlenül az igazság, de a negatív visszacsatolásnak itt is kellene működnie. Később csak rosszabb lesz.
"Amíg a bankár tökéletes és védett, addig a nép hibás és kiszolgáltatott. "
"És a népnek nincs joga."
A dán népszavazás eredménye legalább bíztató, nem olyan szolgalelkű törekvők, mint egyes bekerülni vágyók. Sajnos ,nem került az ország abba a helyzetbe, amelyből lehetett volna kievickélni legalább az 1990 előtti csődtömegből. Ez a magyar "politikai elit" százéves bűne, és nem látszik kiút. Ugyanolyan csapda, amelybe mostanság másznak bele az index művelői is.
Soha nem állítottam, hogy ebben a helyzetben Csurka István az üdvözítő megoldás, mert az én kis világomban az eredményes megoldást javaslók mindig helyet kapnak: Liska Tibortól Kopátsy Sándoron át Lentner Csabáig, és bizony a tisztességes javaslattevők közé sorolom szabikát is az indexről. Érdekes, hogy mindig azok javaslata kerül elvetésre, nem alkalmazásra, akiknek a probléma megoldására, kezelésére szerintem a leghasznosabb javaslata van. Igaz, én még az össztársadalmi érdek, közjó stb. bűvöletében élek, és nem kedvelem, ha egyéni liberális és piaci érdekekre hivatkozva olyanokat engedünk meggazdagodni, akik csak az egyéni hasznukat akarják - bármilyen áron. Ld. a html hivatkozás SZÖVEG mezőjében adott véleményt. Messzire vezetne alapos elemzése, pedig ezt 1990 - ben írták.
A The Guardian/The Observer cikkben írtak sem a magyarokra jellemzők.
Tisztelem és figyelem az ellenoldali sajtóban megjelenő írásokat is, és nagyon nem lep meg, ha ugyanazt olvasom ki belőle, mint Csurka István írásaiból.
Valami katalizátorféle lehet CsI, ha időeltolódásokkal a közgazdászok ugyanazt mondják ki, amit Ő. Sajnos, író, és nem finomlelkületű, nem az én nyugodtságom szerint ír, ez valóban gond. / Off/On megjegyzés: valami olyasmit hallottam a napokban, hogy az indexes résztvevők közül engem "nem kedvel" leginkább. Nem csodálkozom ezen sem, egészen természetesnek tartom./
Inotai András Úr feltett kérdései is évszázados mulasztásra keresik a választ, és összecsengenek a Csurka István által feltett kérdésekkel.
Valóban vitatásra érdemes negyedik is, keresem, melyik fórum foglalkozik ezzel a témával.
Erre valóban jó választ adott Bíró Dávid Sajnos, lapozgatni kell, kényelmesebb otthon az újságból elolvasni.
Egy medve szerfelett dicsekedett azzal, hogy szereti az embereket, mert a holtakat nem eszi meg. Mire a roka azt mondta neki:
“Barcsak a holtakat es nem az eloket falnad fel !”
Újabb idézet:
"Édes kicsi szívem!
Ha te az említettektől tanultál, jobban tetted volna, ha a magyar nyelvet is felveszed, ők azt kíválóan ismerték. Biztosan nem írtak volna le ennyi félelmetesen sületlen mondatot. Meg egy-két szemeszter után talán te sem."
/Copyright beluskabacsi/
Off topic: annak idején megkértem egy tervezett hozzászólásom véleményezésére, mint szemtanú, jogosan tudott volna segíteni. Azt hiszem, most van rá ideje.
Tisztelettel
Tiborc
Édes kicsi szívem!
Ha te az említettektől tanultál, jobban tetted volna, ha a magyar nyelvet is felveszed, ők azt kíválóan ismerték. Biztosan nem írtak volna le ennyi félelmetesen sületlen mondatot. Meg egy-két szemeszter után talán te sem.
Íme két díszpéldány a tiborci magyarból:
"Én veszem a partnerséget Glászlóval is"
"Vehette észre eddigi beírásaimból rossz szokásomat"
:-))
Mindemellett félreértésben voltam, én nem tudtam, hogy te vitatkozol, netán véleményt cserélsz velem. Azt hittem, hogy tökéletesen értelmetlen mondatokat, utalásokat és idézeteket halmozunk kupacba viccesen.
Én legalább annak szántam, de ha ez eddig a te véleményed volt, az más. Az röhejes igazán.
Ugye nem haragszol, ha egészen őszintén bevallom: rémesen unlak már. Úgyhogy hordozz nyugodtan össze hetet és havat, én ebből is kiszállok.
Nem ilyen piti alakokra utaltam, hanem erre a nickre:
„moderator adatok | e-mail 2000-10-02 20:59:46 Seki Waker, GLászló, dekóder és akkorcsakmi letiltásának időtartamát a moderátor-kör egy hétről három napra módosította, tekintettel a kifogásolt és törölt hozzászólásokat kiváltó körülményekre és azok egyediségére”
Én veszem a partnerséget Glászlóval is, még ha lemegy padlóra is, színvonalban.
Még egy megjegyzés: Vehette észre eddigi beírásaimból rossz szokásomat. Tudom, a neten tegeződni szokás, magánlevelezéseim tanúsítják, hogy megteszem. A politikai fórumot viszont nyilvános szereplésnek tartom, ennek megfelelően szólalok meg.
Sajnálom, de engem Grétsy László, Wacha Imre, Deme László Tanár Urak neveltek, ajánlhatom Nyelvi Illemtanukat Glászló és összes nicke figyelmébe.
Az emberhez illő megszólalás megtiszteli az ellenfelet, önmérsékletet ad, higgadtságot, a másik véleményének meghallgatását, megfontolását igényli, és nem utolsó sorban megkíméli a moderátorokat a fent idézett tevékenységtől.
Majd ha feloldják a tilalmat, akkor folytatom, mert földre került ellenfélbe nem illik rúgni.
Kérem szíves tudomásulvételét
Tiborc
Szomorúan szemlélem, hogy egy sarlatán kollégával való szerencsétlen találkozás milyen torz képet alakított Önben a mi kicsiny ám igen összetartó cihijátriai társaságunkról.
El kell oszlatnom téveszméi a cihijáterek zenei képzetlenségéről. Mi cihijáterek nagyon szeretjük a zenét, nagy szellemi elődünk és példaképünk Freud Zsigmond, többekközt, igen szépen játszott páciensei idegein, valamint szimbolán is. De előszeretettel alkalmazzuk a zenét terápiaként is. Én például mindig violinkulccsal zárom el a piát a zeneszerető kollégák elől. A kolleginál próbálkoztam basszuskulcsal is - megjegyzem sikertelenül, mivel nem értem fel a zárig.
Igazán sértő ránk nézve az a feltételezés is, miszerint nem ismernénk a hangoló segédeszközöket. Nálunk a hangolás a munkaterápija része. Ha letargiában szenvedő pácienseinknek felmutatunk egy #-táblát, azonnal emelkedik a hangulata. Ugyanígy ha egy hyperactiv fázisban szenvedő betegünknek felmutatunk egy b-táblát, azonnal lehangolódik. (Naná, különben elektrosokkot kap!)
De nem is ezért írok. Sorai alapján aggassztó tüneteket vélek felfedezni.
Önön üldözési mánia kezd elhatalmasodni. Segítségért, gyógyító kezekért kiált, ám a segítséget személye elleni támadásnak véli. Mi több tüntetőleg és saját felelősségére elhagyja az idegelme jótékony falait. Nos kérem ez önkezűleg, házipatikával nem kezelhető.
A másik aggasztó diagnózis, a krónikus sértődékenység. Ez egy igen súlyos rendellenesség, ha időben nem kezelteti úgy járhat, mint legkedvesebb énem, aki lassan már csak egymagában beszélget, néhány csacsogó csodálóján kívül már mindenkire megsértődött.
Higgye el, minket cihijátereket csak a jóindulat és a gyógyulásba vetett hit vezérel.
Kedves Tiborc és Magyar Tibor (aki azért nem szólal meg, mert jelszavát egy safe rejti, amelyhez csak végszükség esetén fér hozzá.)
(kiszólás akkorcsakmi kolleginának: íme a széftikár rejtélye! Safe - széf! Így ejtjük, ha ejtenünk kell!)
Megszólíttattam!
A másik fél is! (Hogy mitől fél, azt én nem tudom, de most nincs kedvem szellemi színvonalára visszalapozni! - idézet! Archív! Hozzászólásai!)
IWC, Andrassew, Gulag, IRL, MM, MAGYAR NÓTA, pikobit, Guiness, Schönherz, valamint Bihari Mihály - hogy rövidre lényegülve a tárgynál maradhassak!
(Bihari Mihályt üdvözlöm! Azért felkiáltva, mert ez felszólítás!)
A többivel momentán nincs eszemben foglalkozni, de visszatérvén rá, demokratikusan állított csapdás asztaltársam (a soknevű) nyilván kesert keserre halmozva kesereg emiatt! (Hopp, kimaradt a "mintegy" most meg már nem tudom elhelyezni a konokot. Mindegy.)
Idegnyugtató felhőjátéknak ajánlom a gőzt - ez fellelhető gőzfürdőben, gőzmozdonyban, gőzvasalóban és helyettesíthető köddel!
Igen jól tájékozott, Schönhercz Zoltán elvtárs 32 álneves Guiness – rekordját megdöntő „elképedt cihijáter és egoproject - manager” olvtársam, aki megragadt a # jel nem ismeretű embertársaink /ha nem érti, lapozzon a 142-re vissza / szellemi színvonalán!
( Gyenge képességűek számára, hogy 32 pikobites agyukban rögzüljön, ide kell írnom, hogy a Microsoft Word tette ki a ! - jelet, mivel ez a megszólítás.
„Jobban tudja magyar, mint beluskabacsi. Akinek nevében is ott van szíve csücske a „cs” betű! "
Idézet, hogy tévedés ne essék:
„Akár csurkának, akár csődgörénynek hívják az illetőt! A betűírásnál minden eldől! Én balra!”
Aha! A „csurka” foglalt, akkor a soknevű topicromboló a „csődgörény”, de hát a görény is Isten teremtvénye! Kellemesebb állat, mint a férgek, nyűvek, patkányok.
Kedves indexes „barátom uram”!
Aztán nem teccik ismerni aztat a viccet, amelynek csattanója az, hogy „egy, kettő, sok”!
Mert aztatat teccik írni:” Kedves soknevű (magyar) kollega!”
Van belőlem kettő: a Tiborc, és a Magyar Tibor. Ez sok?
(Van egy elvetélt is, az indexes párttagkönyve száma ezer alatti, de hibáztam, és ő nem tud ezért megszólalni. Nyugodjon békében.)
Folytatva a stílusát: a 164 számú beírásomat feljelentésnek venni?
Nem az imdexen teccik írni? A verebek is csiripelik a MM módosítását, ehhez egy demokratikusan tett javaslatot feljelentésnek nevezni enyhén szólva tájékozatlanság.
Nem csodálkozom Önön, mert beleesett egy csapdába.
Tizenkettőt szándékosan helyeztem el, ez a tizenharmadik.
„Mindazonáltal viszontfeljelentéssel kívánok élni!
Egyetértve (bár szavát sem értem) mindazzal, amit topictársam írt, magam is szeretnék a saját magam ellenségévé válni, talán ez csak nem tilos!”
Az általam idézettek Bihari Mihály sorai, igaz viszont, hogy engedélye nélkül tettem. Nem csodálom, hogy nem érti soknevű levelezőtársam.
Nem kedvelem ezt a vitastílust, és nem kedvelem akkor sem, ha írók, újságírók alkalmazzák. Nem érdekel mi a hablatya, amíg lehet, gyűjtöm ide a tényanyagot, rombolja saját topicját továbbra is "makutyi dumákkal".
Nem tetszik, szóljon a moderátornak, hogy boldogult cenzorunk, Andrassew Iván emlékére vezessék be itt is az Internetto topicgazda moderálási jogot, és akkor nyugodtan kivághatja a nem tetsző véleményeket. Akár a GULAG – ra is küldheti a nem tetsző személyeket, tőlem akár IWC, vagy IRL.
Időm kevés, mert némi tudományos munka vár éjszakára, és az elkövetkező napokra, no meg az asszony magyar nóta /MAGYAR NÓTA, hogy jobban értse, és fájjon / énekléséhez is kell a technikus, ezért nélkülözni fog, de utána ígérem, hogy a topicját megsorozom html idézetekkel, amúgy kétkezesen!
Viszontlátásra októberben
Tiborc és Magyar Tibor
(aki azért nem szólal meg, mert jelszavát egy safe rejti, amelyhez csak végszükség esetén férek hozzá.)
Sajnos Tiborc (több néven) ironizál, gúnyol engemet, ami mélyen sértő, én mégsem kérem, hogy tegyenek meg mindent, mert én az igazságot írom: a széfben hódok vannak - nem pedig liberálisok!
Nem szeretnék saját véleményembe botlani!
Mindazonáltal viszontfeljelentéssel kívánok élni!
Egyetértve (bár szavát sem értem) mindazzal, amit topictársam írt, magam is szeretnék a saját magam ellenségévé válni, talán ez csak nem tilos!
Eszméink - vagy ahogy a topicnyító írta(m) harcban állnak, mert egyesek széfjei zárva vannak, másoké meg nem!
Hogy ő ezt nem érti, azt én értem!
De ez a mély igazság, amit majd a kutatók a jövőben egyszer kimosnak!
Fel, kiáltójelek büszke serege!
Állok ítélőszékük előtt, pucér szívvel, kitárt szemekkel, tágranyílt karokkal!
Ebben a topicban két érdekkör ütközik.
Csak magamról van jogom véleményt nyilvánítani.
Az ellenérdekű felet tiszteletben tartom, akkor is, ha saját topicját rombolja.
Szavaimat idézetekkel szoktam alátámasztani. Ebben a topicban is ezt tettem. Van véleményem, van önkritikám, csak azt mondhatom, megkísérlem tartani magamat az elvárt színvonalhoz.
Nem mindig sikerül.
Idézet, amelynek nem adom meg a forrását:
„A jog már nem a felnőtt társadalom "apapótléka", ami véd, oltalmaz, igazságot szolgáltat, hanem a politikai akarat korlátlanul érvényesülő eszköze, legalább is a társadalmi jogtudat uralkodó fölfogása szerint.”
Borotvaélen táncolva, de elfogadtam a Modus Moderandit. Félek attól, hogy egyszer jogtalanul idézek valakit. (Már megtörtént, töröltetett, jogosan. )
Politikai kultúra
A demokratikus politikai kultúra elterjedése az egyik legerősebb, legbiztosabb és legtartósabb legitimáló tényezője egy politikai rendszernek. Elterjesztése elsősorban a politikai elit, a politikában tartósan, folyamatosan és aktívan részt vevő "aktív demos" feladata. Ennek csak akkor tud eleget tenni, ha maga is elfogadja, gyakorlatában alkalmazza, politikai cselekvései legfőbb szabályozójaként és regulátoraként érvényesíti a demokratikus politikai kultúra ismereti, érzelmi összetevőit, reagálási típusait, érvelési rendszerét, politizálási stílusát. A magyar politikai vezető réteg még m~ is tanulja a demokratikus politikai kultúra összetevőit, követelményeit. Még túl erős a rendszerváltás idején a politikusok által a mindennapi politizálásba bevitt és alkalmazott gyűlölet, az ellenségkép-alkotása, a versengés helyett a versenyből kirekeszteni akaró szándék, a politikai ellen- fél aktuális legyőzése helyett a megsemmisítésre törekvés, a kompromisszumra képtelen kuruckodás, a "bundás indulatok" érvényesülése. Ezek rossz minták, rossz példák és legfőképpen tartósan rossz hatást váltanak ki a társadalomban. A magyar társadalom többsége elveti a szélsőséges politikusokat, a gyűlöletkeltő politizálást, a bosszúálló triumfálást. A politikai elit a politizáló társadalom többségétől legalább annyit tanulhat józanságból, mértéktartásból, pragmatizmusból, megújulási képességből, toleranciából, mint a társadalom a politikai elittől. Kialakulóban és terjedőben van a józan és felelős politizálás, bár nem ez az uralkodó. A politikai türelmetlenség, az intolerancia, az előítéletes politizálás, amit a politikai elit mintaként tovább ad, egy ponton túl vele szemben is érvényesül a társadalom részéről. Az autoriter és a paternalista igényeket kifejező politikai kultúra tovább növelte a politikai kultúra zavaros és zavaró elemeit, megnehezítve a demokratikus politikai kultúra tömeges és tartós elterjedését, érvényesülését, politikai magatartásokat meghatározó erejét.”
Igaz ez az e fórumon vitatkozókra is.
Ismét csak magamra hivatkozok.
Lehet, megsértettem az elvárásokat. Lehet, túlléptem az idézhetőség szalonképes határait.
Megpróbáltam, de nekem nem megy, hogy lemenjek idiótizmusba, lehet szólni dr. Gönczöl Katalin Úrasszonynak, hogy ez a Tiborcnak nem megy, el vele! ( Már megint felkiáltójelet használ a paraszt, pontosan kell karóba húzni. )
Veszteni tudok, ha nem kellek, ki velem.
A hablatyot, süket dumát, ideggyagyász süketelést viszont nem kedvelem.
Következő elkészült megjegyzésemet még megteszem, utána megvárom döntésüket.
Tisztelettel
Tiborc
Tisztelt asztaltársak!
A prágai eseményeknek nyomon követője, nem elkövetője vagyok.
SZVSZ a hiteles hír, amely nem a forrásból, hanem a Metró Újságból származik, ebbe a topicba tartozik.
Idézem:
„Növekedett a szegénység·
IMF: a pénzügyi liberalizálás fontos, de nem elég
A Világbank vezető szakértői szerint az intézménynek többet kell tennie a szegény és a gazdag térségek közötti szakadék szűkítéséért. A prágai IMF - Világbank közgyűlés elé került. A növekedés minősége, című új jelentés szerint a világgazdaság 1965 és 1998 között évente átlagosan 2,3 százalékkal növekedett, a gazdag és a szegény országok közötti különbség azonban az időszak végén tízszerese volt a 3o évvel korábbinak.
A jelentés szerint most 1oo millióval többen élnek nyomorban, mint tíz éve, és sok országon belül is szélesedik a gazdagok és a szegények között tátongó szakadék. A Világbank adatai szerint a húsz leggazdagabb országban tavaly az átlagos éves személyi jövedelem 15 48o dollár, a húsz legszegényebb országban 52o dollár volt.
A pénzügyi liberalizálás fontos ugyan; de a szegénység elleni harc sikeréhez legalább ennyire fontos, hogy több pénz jusson az oktatásra. A szerzők szerint jelenleg Lengyelország és az Egyesült Államok oktatási rendszere a legméltányosabb, mivel itt fér hozzá a lakosság legnagyobb hányada a minőségi oktatáshoz. (MTI)
Következtetek, és számalgebrailag: A 100 millióból 10 millió lenne a magyar, illetve GLászló Úr megfogalmazása szerint a nemzetgazdaság keretei közé tartozó állampolgárnak nevezett egyed? Vagy kevesebbel is beérjük?
Lenne még sok kérdés is, de nem mi magyarok törtük be IMF kapuját, úgyhogy nekünk kuss.
( Bocsánat ezen megjegyzésért: most olvasom, a tüntetők csak a Makk Donalds ablakait törték be. Az elkövető azonosítása Csurka Istvánnal, a MIÉP elnökével sikertelen maradt.)
A széfek még sértetlenek, de egyszer elkövetkezik a népszabadság...
Lehet, hogy másutt tetszenek volna forradalmat csinálni...
Tudjuk, merjük, tesszük!
Ennyi.
Tiborc
Kedves akkorcsakmi!
Nincs kifogásom a tegeződés ellen, akár Önnel is szívesen!
Lötyögő bundácska említése nagyon megrázott.
Off
Valamikor, úgy tízéves lehettem talán, amikor egy könyvben - a római korban játszódott - azt olvastam, hogy a főhőst, (egy kislányt) nagyon megverték. Annyira, hogy véresen lógott a tunikája. Engem ez egészen megviselt, megpróbáltam elképzelni, de csak rémséges képeket láttam a lelki szemeim előtt a véresen lógó tunikáról. Máig emlékszem a döbbenetemre.
Persze arra is, amikor megkönnyebbülten tudomásul vehettem: a tunika egy ókori ruhadarab.
Ez egy vidámabb (végű) mese.
On
Asszem, Ön kissé nehezen érted meg azt a történetet, pedig mind Tiborc soknevű kollega, mind jómagam a két nevemmel igen érthetően érvelünk!
Még egy kulcsmomentum, de aztán abba kell hagynom az Ön felvilágosodásáért vívott harcomat, akármennyire is haragszol!
Szóval archiválva van, de nem cottbusi, mi az?
Ha nem tudja - mert én sem tudom - akkor kezdi érteni, hogy miért van ez az egész csurkás, csőgörényes széfesdi! Az utókornak, akinek a kutatója itten mossa a lényeget!!!!
Azt persze nem árt tudni, hogy a széftikár akkor jön be, amikor romos a pálya!
beluskabacsi kedves, köszönöm a biztatást. Ön/te/től/ed.
OFF Remélem nem vezsed zokon a tegezést, de márcsak akkoromnál fogva is...ON
Na, akkor, amíg pislákol:)
Arra gondoltál, hogy ki mint betűt vet esetleg viharos álmokat arat?
Nem, asszem ez a közszólás kategória még nem megy nekem.
Visszatérek az ezópuszihoz. Az kevésbé elvont.
Valami azt súgja, a látszat ellenére Te is aggódsz a csőbehuzakodott kis teremtésért. Csak fut, fut a sötétben, azt hiszi ez a széfti, a kulcs pedigRé, holott az violin, eszmé/le/tlenül nehéz dolog ez.
Hát, talán ezért.ezerért. millióért. milliókért.
Azt hiszi.
És megőszült, már lötyögő bundácskája agyonfoltozott zsebeiből újra meg újra előveszi majd a pedigRét, megforgatja a zárban és értetlenül mered a csukott ajtóra.
Ez egy szomorú mese.:-(
Inkább pregnálj ide valami etikusat a humor kategóriából, ne legyen már ilyen síri a hangulat!
akkorcsakmi
P.S. Olatodat és a bambit köszönöm, mindkettő jólesett, akkor is, ha utóbbi állítólag kátrányos az egészségre.:-)
Jé, legkedvesebb énem, most pontosan olyan vagy, mint béluska volt néhány hónapja.
Várható, hogy néhány hónap alatt felküzdöd magad béluska mai szintjére?
És milyen szinten lesz akkor béluska?
Moha bácsi, elképedt cihijáter és egoproject-manager
ps. ja és mit fognak szólni a Sulinet magazinnál a gyerekek?
