Ennyire nem egyszerű. Minden irányból jövő feltételezett részecskenyomás esetén az élével álló lemez csak egy szűk térszögben árnyékol, persze nagy százalékban, míg a lapjával álló sokkal nagyobb térszögben, kis százalékban. Emiatt az átlagos árnyékolás hatása azonos vagy nagyon közeli lehet.
Persze ettől még a nyomó gravitáció nem lesz jó modell. Mikor először felvetették (1690. Duilier, 1748. Le Sage ) még komoly tudományos lehetőség volt. El kellett vetni, mert a pontosabb mérések és számítások próbáját nem állta ki. A 21. században ezt előhozni egy vicc.
Igen, egy viszonyítási ponthoz képest (legyen ez az 1. objektum) 1 sec alatt megtett út (-ja a 2. objektumnak, egyenletes mozgást feltételezve). Nem ezt írtam ???
És fordítva is igaz, a 2. objektumhoz képest az 1. objektum által megtett út. Másodpercenként.
A sebesség relatív. Mit rontottam el?
Ha ezt mindenféle varázsképletekkel számolod, akkor rossz eredményt kapsz.
Nem darabonként hanem kilogrammonként. Tudod mi a newton? 1 newton az az erő ami
1 kg tömegű testet 1 másodperc alatt 1 m/s sebességre gyorsít fel.
A testek minden kilogramjára ez a horribilis erő hat, 1.2 x 1044 newton. A fejed nem gyorsul, mert minden irányból hat rá ez az erő. Kivéve alulról, mert alulról kb 1 kp erővel kisebb erő hat a fejedre, a Föld árnyékoló hatása miatt.
Ha az árnyékolás 1044 -szerese lenne amit a Föld árnyékol, akkor lenne kiárnyékolva az egész gravitonsugárzás. Jó nagy fekete lyukban lehet csak ekkora árnyékoló tömeg. A Nap tömege csak 106 Föld.
Nuncius: Miért ne lenne igaz? Azért mert Te szeretsz rosszul számolni?
Ha tudod, hogy mp-enként 200 000 km-t tesznek meg, akkor azt is tudod, hogy 100 mp után hol lesznek. 1000 mp után is tudod. 100 000 mp után is tudod. Ki tudod számolni az egymáshoz képesti sebességüket is.
Ha most Te görbe tükörből fejenállva nézel egy videót amit az egyik repülő objektumon vettél fel és a távolodó objektum ebből számolt sebessége nem felel meg az előző szakaszban számolt sebességnek, akkor relelm ide vagy oda valamit nagyon elkúrtál.
Azért nem kell szégyenkezned, ha összeszeded magad, akkor te is tudsz az említettekkel összemérhető hülyeséget írni.
Ez bizonyára így lehet. Hiszen ha Bign már nem éri fel ésszel, az mi más is lehetne, mint valami hülyeség.
Végül is ha magadat teszed meg etalonnak, az sem baj. Legfeljebb majd kiloBign-ben, esetleg centiBign-ben mérve a posztok értékét lehet finoman rangsorolni. Csak sértődés ne essék, mert megint állhatunk a nagy tekintélyű radírtestület Ítélőszéke előtt oszt' nekünk annyi. :o)
Most egy kicsit hagyjuk a fényt, mert ez egy elég gyakori pongyolaság. A sebesség definícójában eleve benne van, hogy mihez képest értelmezed. Olyan nincs, hogy valami sebessége egy másikhoz képest egy harmadik szerint.
Ha tőled jobbra is és balra is elindul egy-egy tárgy hozzád képest 200 000 km/s sebességgel, akkor te azt látod, hogy köztük a távolság másodpercenként 400 000 km-rel nő. De azt nem mondhatod, hogy az egyik sebessége a másikhoz képest 400 000 km/s. Vagyis éppen mondhatod, csak nem lesz igaz :)
Azért nem kell szégyenkezned, ha összeszeded magad, akkor te is tudsz az említettekkel összemérhető hülyeséget írni.
Valószínű ez itt már alapkövetelmény. :-)
Visszatérve Eötvös Loránd méréseihez.
Amennyiben kitudta mutatni, bizony rétegek elhelyezkedését, akkor egy megfelelő nagyságú ólomlemezről is kimutatható, hogy az a méréshez képest merőlegesen, vagy lapjával áll, természetesen, ha a környezetének a sűrűsége eltér.
Hasonló különbségeket már Eötvös Loránd is mért, csak esetleg nem ólom lemezzel.
Csak a történelmi hűség kedvéért, az nem Eötvös Loránd volt, hanem gézu. Ő hosszasan és vehemensen értekezett a gravitációs élhatásról, ami neki is csak a fejében létezett, mint másnak a nyomó gravitációt okozó graviton. De hát az index tudomány rovatába jól elfér ez is.
Ez megnyugtató, mert aggódtam, hogy esetleg az angyalkák sóhajtásából kellene kihozni.
De sajnos ez a Newton törvényben van benne és a levezetésben valóban szerepel egyfajta észlelési szög. És hogy lata vértolulást kapjon, itt egy pontosabb érték:
a gravitonok nyomóereje= 1,21027097 ± 0,00001668 · 1044 newton
1,2*1044. Ez annyira tetszik!!!! :)) A 1044 az már annyira tuti, nagyságrendileg sok méréssel kimérve, hogy most már az 1,2-es szorzót sem írjuk hanyagul 1-nek! Az bizony 1,2. Mutatnál némi mérési eredményt, ahol nem hogy a kitevőt, de az együtthatót is ilyan pontosan megmérték? :DD
A graviton a (nyomó)gravitáció kvantuma, elemi energiarészecske. Örökmozgó, nagysebességű részecskepáros okozza a gravitációs nyomóerőt. Ez a nyomóerő elképzelhetetlenül nagy, 1.2x1044 newton. Ezt nem érezzük, mert ez az erő a protonokat és az elektronokat nyomja minden irányból. Nem olyan mint amikor az autó gyorsít és a hátadat nyomja, mert minden egyes atomot nyomás alatt tart.
Amit érzünk belőle, az a felülről jövő nyomóerő és a Földön alulról keresztüljövő, némileg árnyékolt nyomóerő picinyke KÜLÖNBSÉGE, ez a testünk súlya.
Mi ezt a pirinyó különbséget tartjuk a gravitációs hatásnak, ezért gondolják a fizikusok, hogy a gravitáció a leggyengébb hatóerő. Hát ebben is tévednek. Olyan 80 nagyságrendet.
De ez még mindig jobb, mint amekkorát a relativitáselmélettel tévednek. Ugyanis a fekete lyuk tömegközéppontjában nulla a gravitációs hatás, de a relelm ezen a helyen végtelen nagy gravitációs hatást prognosztizál (szingularitást képzelődve).
Ez bizony végtelen nagyságrendű tévedés, rekorder a maga nemében. Elég nehéz lesz hajazni :)
"Mardjunk annyiban, hogy a tudomány elmúlt csaknem 100 évében, ravaszabbnál ravaszabb kísérletek sokaságával csupán azt lehetett kideríteni:
A fény nem hullám. A fény nem részecske. A fény olyan valami ami olyan tulajdonságokat mutat, mintha hullám lenne. Ezenkívül olyan tulajdonságokat mutat mintha részecske lenne."
Pontosabban a kísérleti eredményeket a kutatók értelmezik részecskének, illetve hullámnak.
Más objektumokkal végzett kísérletek is hasonló eredményt mutatnak (pl. elektron).
Tehát valószínű az értelmezéssel van a gond. Nincs részecske és hullám.
Ami van, az annak az egyik nézete részecske, másik nézete hullám.
A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, mert az elemi részecskéknek nincs tömege. A pörgő elemi energiarészecskék tehetetlensége okozza a tömeg tulajdonság illúzióját.
A foton 4 elemi részecskéből áll, amik egymás körül keringenek miközben c sebességgel száguldanak. Mivel pörögnek, ezért tömeg tulajdonság rendelhető a fotonokhoz. A fény nyomása független attól, hogy rendelsz e hozzá tömeg tulajdonságot vagy nem. Az energiájától függ, de a tömeg indifferens ebben a tekintetben.
A gravitonok nyomása horribilis és szintén semmi köze a tömegükhöz, amit esetleg hozzá lehet rendelni a gravitonpárokhoz, lévén csavarvonal alakú, egyenes pályán haladnak, tehát bizonyos értelemben pörögnek.
(-: csak az a baj, hogy impulzusa viszont van neki, eltolja az üstökös csóváját...na jóóó...arra fogjuk rá, hogy atomi részecskék, de olyan is van illetve lehetne, hogy foton rakéta. Gondolom le lehet mérni a fény nyomását.... de akkor viszont tömege is kell legyen.
Van igen egységes elmélete, a de brogli féle anyaghullámok, de nekem azt se sikerült sehogy se életszerűvé tenni. )-:
Ilyen kategórikus kijelentésekkel az "Új Fizika" rovatban lehet eredményeket elérni.
Ez a "Tudomány" rovat.
Mardjunk annyiban, hogy a tudomány elmúlt csaknem 100 évében, ravaszabbnál ravaszabb kísérletek sokaságával csupán azt lehetett kideríteni:
A fény nem hullám. A fény nem részecske. A fény olyan valami ami olyan tulajdonságokat mutat, mintha hullám lenne. Ezenkívül olyan tulajdonságokat mutat mintha részecske lenne. Minden olyan kísérleti összeállítás amely cáfolni akarja a hullámként viselkedést, azt hozza ki, hogy igen, a fény nem hullám, hanem részecske. Minden olyan kísérleti összeállítás, amely cáfolni akarja a részecskeként való viselkedést, azt hozza ki, hogy igen, a fény nem részecske, hanem hullám! S ezek az egymással ellentétes eredményt adó kísérleti összeállítások gyakran csak egy nüanszban különböznek.
Amikor a fény részecskeként való viselkedése kerül előtérbe, akkor úgy hívjuk, hogy foton. Amikor a fény hullámként való viselkedése kerül előtérbe, akkor úgy hívjuk, hogy elektromágneses sugárzás.
Ha ezt nem értjük, akkor nem a fénnyel van baj, hanem velünk. A mi emberi fogalmainkkal. Ez utóbbiakat kellene újragondolnunk.
Egy apró adalék: Minden részecske hullámtermészettel is bír. Minden hullámjelenség részecsketermészettel is bír.
