Az a bajom, hogy nem olvasol figyelmesen, ami létezik az Univerzumban csak velünk létezhet, az Univerzum+érzékelés+tudat hármasságával, bármelyik hiányzik, nincs létezés.
A fogalmak egyike sem létezik a szervetlen, fizikai világban.
A fogalmak mindegyike a szerves agyadban/agyagban/anyagban fogalmazódik meg, csak a tudatodban jelenlévő, a gondolataidban létező mintázatok ezek. Elvégezhetsz millió kisérletet, a fogalmak akkor sem lesznek meg a szervetlen világban, mert ott nincsenek ilyenek.
Ha abból indulok ki, hogy minden, amiről fogalma alakult ki az emberiségnek, az hosszú "kisérletek", tapasztalás eredménye. A fizikában, ha egy állítást ellenőrizni akarnak, akkor többször megismétlik a kisérletet, és ha minduntalan ugyanazt az eredményt adja, akkor mondhatjuk, hogy az állítás igaz. Triviális példa : 1+1=2, akárhányszor végezzük el a kisérletet, itt összeadást, mindíg ugyanaz az eredménye. A világ is valahogy így épült fel, érzékeink ismételt kisérleteinek eredménye képpen. Amit meg már az anyatejjel - öröklődés- útján szívunk magunkba azt már triviálisnak is fogadjuk el. Természetesen ennek ellenére a világ nem állandó, mert mindíg új tapasztalatok merülnek fel, de az előző világképből mindíg marad "újrahasznosítható".
Az emberiség biológiai struktúrája mindíg változott és mindíg abba az irányba, hogy a rajta kívül eső, az érzékein kívüli világot minnél jobban "magáévá tegye". Mivel ez a változás ( fejlődés ?) nem egycsapásra történt, sok-sok generáción keresztül, elfogadhatjuk azt a tézist, hogy a világot a "nagy kisérleten" keresztül megismerhetjük, és olyan amilyennek az őseinktől kezdve a mai generációig mindenki az érzékein keresztül a tudatban megjelenik.
Tehát létezik egy " külső világ" + egy "érzékelés" ( a kapcsolat a világ és a tudat között ) + egy "tudás", ezen hármas egység jelenti a világot. Az " anyag a külvilágban van, a tudás pedig az "élő anyagban". Az élő anyag meghatározása, egy külön topikot is megérdemelne.
adott egy 0,1kg fényforrás, Ez 0,999c sebességen 2.2366 kg-ra nő a tömege
Szerintem a tömeg fogalmával körűltekintően kell bánni a specrelben.
Amikor azt állítjuk, hogy egy test tömege 0,1kg, hallgatólagosan feltételezzük, hogy egy álló inerciarendszerben mérve ennyi, amikoris az impulzusa zérus és az energiája E=o,1 kg * c2.
A Lorentz transzformáció az energia-impulzus négyesvektorokkal operál és a tömeg invariáns marad (mivel ez az energia-impulzus vektornak a hossza a téridőben), teljesen mindegy melyik IR nézzük.
Azaz mindegy, hogy az IR 0,000009c-vel vagy 0,999999c-vel száguld, a tömege a testnek akkor is 0,1kg marad. Ami változik, az a test energiája és impulzusa.
Csak szóltam. Örülök, hogy megint összállt a csapat.
Akkor hamar megírom, hogy az időt t-vel jelöltem egy Budó könyvben :)
És így van, jó irányban tapogatsz. Definiálunk egy csomó fogalmat, konkrétan minden fogalmat definiálunk, rosszabb esetben megpróbáljuk körülírni. A fogalmak egyike sem létezik a szervetlen, fizikai világban.
Egy kivétel sincs, az anyag fogalom sem létezik a valóságban, csak az a dolog amit jelölünk vele.
A számok, amiket hoztál, köszönőviszonyban sem állnak azokkal a számokkal, amik az égitesteket jellemzik. Nem rémlik, hogy bárki egy "2.2366 kg"-os tömegű csillag körül tanulmányozta volna a vöröseltolódást, bár lehetne, mert magad is kiszámoltad, itt is van. Mi a gond?
Már eleve ott bukik a feltételezés, hogy ebben az esetben a vöröseltolódás mértéke függene attól, hogy milyen messze vagyunk a fényforrástól, ami a specrel esetében nem igaz.
De csak a poén kedvéért.
adott egy 0,1kg fényforrás, Ez 0,999c sebességen 2.2366 kg-ra nő a tömege.
Ekkor ÉRTELMES távolságra tőle nem vehető észre gravitációs doppler-eltolódás.
52e-12m-re, ami az atomi elektron első pályája, a doppler mértéke z=1,00000000000000003209.
Kedves Teve, ne vedd sertésnek, de azt gondolod, hogy a specrelen kívüli világban, úgy értem a szervetlen, fizikai világban van abszolút tér vagy nem abszolút tér vagy bármilyen tér? Mert nincs.
Legyen a fényforrás egy néhány dkg zseblámpa. Kizártnak tartom, hogy akkorára nőne a tömege, hogy az ebből adódó vöröseltolódás akárcsak megközelítené a specrel által adott értéket. De a kedvedért kiszámolom.
Valamilyen okból azt gondolod, hogy az a halandzsa amit ebben a hozzászólásban összeraktál, az értelmes, tudományos gondolat. Így nem meglepő, hogy Lajtner könyvét is tudománynak véled.
A spec rel elm alapján az a>0 gyorsulással gyorsuló tömeg nő. A növekvő tömeg növekvő gravitációt jelent. (most tekintsünk a el a térbeli elhelyezkedés finomságaitól), a gravitáció nagyobb lesz. A nagyobb gravitációt a fény gravitációs vöröseltolódással jelzi. Azaz a térhullámok növekedése, amihez a fény igazodik, létrejön. A pusztán matematikai Lorenzt transzformáció mögött valós térbeli transzformáció van. Ez az időre is igaz, az idődilatáció az időben valóban létrejön. Ehhez nem kell az ált rel elm.
Hoppá, rosszul írtam! A kapkodás! A helyes szöveg, mert a fénynél gyorsabb hullámok energiája NEM elég nagy, azaz hullámhosszuk sokkal nagyobb, mint a Planck-távolság (feltéve, ha Planck törvénye ezekre a hullámokra is érvényes)
A fénynél léteznek gyorsabb spinváltó részecskék (inkább hullámok), de azok sem valószínű, hogy Planck-méret közlében lennének, mert energiájuk elég nagy.
Emiatt a Planck-méret szerintem a tér mérettartománya. Ezért nem lehet egységnyi Planck-távolságot megfigyelni.
