Ugye milyen fura, hogy pl. fűtő teljesítményt köbméterbe számolnak. De tuti a szigetelés miatt. Vagy pl. ideális tervezésnél minden helyiségre külön számolnak, mert a fajlagos, meg négyzetméter egy komoly tervezőnek semmit nem mond.
Mindig azt hiszem, hogy 2 dolog elemi összefügése gyerekjáték a megértés terén. Aztán jönnek ezek a fészbúkon felnőtt 1bitesek és rám rúgják a valóságot. Hányszor pofára estem már.
Na látod. Kötekedés helyett ha egy picit gondolkodnál akkor látnád, hogy itt pont ugyanazt írtad le.
Nagyon pici logika kell megérteni. Vagy sok? Én nem tudom eldönteni, csak a saját szemszögemből látom a nyilvánvalót. Ha neked nem megy maradj a kötekedésnél.
Azért jó, hogy a PH egyik kitétele m2-vel határol, mert így a magasabb rétegződés több szigetelést kíván így lent a polgár nem fázik. Ugyanúgy ahogy az alacsonyabb PHban.
- tudjuk (megsaccoltuk) egy lakás/ház alapterületét
- és sikerült jól megbecsülni azt, hogy az épület hőszigetelésileg kb hol helyezkedik el a "10W/m2 (profi passzívház) - 250W/m2 (elhanyagolt kádárkocka)" skálán, abból néhány másodperc alatt fejben ki lehet számolni egy rakás további értéket: pl a lakás éves, havi napi és pillanatnyi fűtési energiaszükséglete) éves, napi fűtési energiamennyiség (ebből gyorsan megsaccolni az éves/havi gázszámlát /tűzifa mennyiséget :) és egyéb bűvészmutatványokat lehet csinálni a lakás tulajdonosának elcsodálkozása közepette ;)
"egy köbméter eneergiaigénye ennyi az épületnél, ennyi légköbméter és mindenki tud tervezni, senkit nem érdekel, hogy ez négyzet, gúla vagy oszlop alakú"
A fűtött tér térbeli formája NAGYON befolyásolja a külvilággal határos (hűlő) felület méretét, tehát a hőszükségletet is.
Két azonos köbméterű háznak/lakásnak lehet akár kétszer annyi hűlő felülete is, tehát hiába adod meg a számításhoz a köbmétert, nem ér semmit.
Adott köbméter külső (hűlő) felülete akkor a legkisebb, ha a határoló felület gömb alakú (általános iskolai mértan). Tehát egy gömb alakú háznak lenne a lehető legkisebb a fűtésszámlája a legnagyobb belső térfogat mellett. A passzívházak persze nem gömb formájúak, de külső (hűlő) felületükkel gyakran igyekeznek legalább közelíteni a gömbhöz: vagy közel kocka/négyzet alakúra tervezik, de legalábbis "zömök" arányúak. Romantikus cikkcakkos kerületű házból vagy hosszú keskeny parasztházból szinte lehetetlen passzívházat csinálni, éppen azért, mert a belső térfogatukhoz (lakótérhez) képest hatalmas a külvilággal határos hűlő felületük.
Ha jobban belegondolunk, akkor minél jobban szigetelünk, akkor kevésbé rétegződik a levegő. A gáztörvényeket pedig kidobtuk, mert itt az új fizikai Messiás.
:-D
ui.: ne, kérlek ne válaszolj. Mára ennyi elég volt a szakmaiságból.
Ebben az esetben, hogy mindenki megértse a négyzetméterre eső energiaigényt adják meg, így a leghülyébb kocsmai informatikus is megérti.
Egyébként a hőtechnikába kiszámolják, hogy egy köbméter eneergiaigénye ennyi az épületnél, ennyi légköbméter és mindenki tud tervezni, senkit nem érdekel, hogy ez négyzet, gúla vagy oszlop alakú, az elsődleges terveket el tudja kezdeni, aztán a tagoltság, ablakok elhelyezkedése és egy csomó egyedi jellemző alapján pontosítanak, de senkit nem érdekel az alapterület. Igen, mily meglepő a befoglaló felület megadja a köbmétert és minden egyértelműbb lesz.
Értem, mivel az oldalfalak felülete duplaakkora lesz, ezért jobb hőszigetelésű falazat/üvegezés szükséges az ugyanakkora energiaigény eléréséhez. Nem pont a duplája, mivel a padló és a födém felülete nem nő.
helyesen először mindig a hőveszteséget-nyereséget számold ki külső felületre (homlokzat, tető, padló, stb). ami felület = m2 alapú (de nem a hasznos alapterületből vagy lég.m3-ből számolsz).
az ezekből számított eredményeket összegezve aztán a számolás végén visszaoszthatod hasznos alapterülethez vagy légm3-re is (de akár kerítéshosszra is).. de az már csak egy végeredmény arányosítás, h hogy állsz a többi házhoz képest, de ez nem a számítás alapja. csak az eredménye egységes mértékegységben.
ha sok ilyen adatod van, akkor előre láthatod a várható értéket tipikus házakra, csinálhatsz belőle kW/hasznos.m2 vagy kW/lég.m3 ábrákat. de ez a táblázat nem lesz kiinduló alap semmilyen más ház számításhoz, csak azt eredmények összehasonlításhoz jó. És arra, h a tipizálható házakra tudj előre becslést adni (hasraütéstől pontosabban), h kb. mi várható egy kádárkockánál, egy fafödémes parasztháznál, stb..
Olvasd el még egyszer a hozzászólásomat légy szíves !
Ki kell számolni a határolófelületeken létrejövő hőveszteségeket . Tehát ha kétszer magasabb a fal és azon az ablakok kétszer nagyobbak , akkor kétszer lesz nagyobb a hőveszteség a nagyobb falfelületen. Ha a PH-nak meg akar felelni , akkor nem ugyanolyan fal fog kelleni , hanem kétszer kisebb mennyiségű hőt áteresztő falak , tehát jobban hőszigeteltek .
Szóval helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy manapság sok helyen alapterületben számolnak és nem veszik figyelembe az épület magasságát, mert egyszerűsítenek azzal, hogy nagyjából minden belső tér 2.7-3 méter körüli.
