"és alatta ki lesz alakítva egy szikkasztó, akkor a tálcára szükség van? Nem lehet leszerelni, és a fűtést kikapcsolni?"
Képzeld el a következő szituációt:
- van ugye a szikkasztód mélyen a föd alatt (fagyhatár alatt kialakítva)
- van a föld felett a kültéri egységed, ahol éppen leolvasztás folyik
- és van a kettő között 50-60 centi talaj, aminek a felszíne mondjuk mínusz tíz fokos, de akár még 50 centi mélyen is nulla fok alatt van (ezért hívják fagyhatárnak)
Gondolod, hogy a leolvasztási víz szépen átszivárog majd ezen a fagyos talajrétegen le egészen a szikkasztóig? Vagy az első leolvasztás belefagy a talajba, a következő adag víz már a talaj felszínén alakít ki fagyott tócsát, a tizedik meg már ki sem tud folyni a kültériből, mert már összefüggő jégtömb van alatta, a huszadik leolvasztás jegébe meg már talán beleér a ventilátor is :)
A kültéri kifolyó csonkából egy csövet le kell vezetni egészen a szikkasztóig. Persze ez a cső is jéghideg lesz, de ha éppen megy a tálcafűtés, akkor a csőbe becsorgó "meleg" víznek nem lesz ideje lehűlni mialatt leér a fagyhatár alá.
Annyit TALÁN lehet trükközni, hogy ha ezt a levezető csövet hőszigeteled , akkor a tálcafűtés termosztátját nulla fok helyett le lehet állítani mondjuk -8-10 fokra, tehát telenként mindössze pár órán át fog dolgozni (én erre a lefolyó csőre kb 2 centi vastag szolár csőszigetelést tettem)
Nálunk a motelt fűti két darab 14 kW Gree hőszivattyú (úgy tudom, a Nord is, ami neked van, tök ugyanaz). Ezekből irdatlan mennyiségű víz csurog ki, amikor párás a levegő. Úgyhogy ne spórolj szerintem a szikkasztó mélységével.
egyébként milyen mennyiségű olvadékvíz keletkezik egy 10 kw-os klíma alatt, ha fűtésre van használva? Kell tartani a fal károsodásától, vagy csak pár liter, ami el tud szivárogni a szikkasztón? Milyen mély gödröt ássak a kavicsnak?
Ha a földre van telepítve a kültéri, és alatta ki lesz alakítva egy szikkasztó, akkor a tálcára szükség van? Nem lehet leszerelni, és a fűtést kikapcsolni? NUD100W/NhA-T a kültéri típusa.
72 óra elteltével a fogyasztás 570 Wh . Éjjel volt fagy nálunk , ez azt eredményezte , hogy a legmagasabb energiafogyasztás 88 Watt volt . Az óránkénti 4,23 Wh az 304,5 Wh-t tesz ki 72 óra alatt . Így a tálcafütés 265,5 Wh-t tesz ki . Durván számolva 3 órát fütött .
Tehát fogyaszt kikapcsolt állapotban is elég jól .
Azért írtam , hogy a vezérlés szerintem van annyira okos .
Tudod nálam van az Ozone . Azt , ha áram alá helyezem bármikor , télen nyáron , az az elsö , hogy a betáp és a leolvasztás egyszerre kivilágít . Télen ( hidegebb idöben ) ez tovább tart a leolvasztás jele hosszabban világít . Gondolom ilyenkor a tekercsekbe áramot juttat , hogy felmelegedjenek , ami a kompresszort is némileg felmelegíti .
Annyi kiegészítés még hogy a mai gépek tudtommal már nem egy külső fűtőszállal oldják meg karterfűtést hanem belülről a motor tekercseket fűtik meg DC-vel, így sokkal gyorsabban megoldják.
De nincsenek illúzióim, szerintem nem a gép számára optimális időt várják ki egy áramtalanítás után hanem indulnak mert a felhasználó nem akar várni.
Nem vagyok expert a témában, de amikor utánanéztem alaposabban modern kompresszoroknál is megvan ez a jelenség.
Majd kijavítanak a szakik, de valami olyasmi a lényeg hogy a hideg olajban van folyékony állapotban hűtőközeg is.
A melegítéssel ezt forralod ki belőle, és a meleg olajban nem kondenzálódik le ismét. (Valami olyasmi a lényeg hogy a rendszer leghidegebb pontja ne a kompresszor legyen).
Ha elindítod hidegen a hirtelen felforró hűtőközeg felhabosítja az olajat, és a kompresszor kihordja magából így kenés nélkül marad.
Leginkább arra kell figyelni hogy hány órával kell hamarabb áram alá helyezni bekapcsolás előtt. A manualban általában le van írva, több óra szokott lenni. Ha ez sűrűn elmulasztja a felhasználó akkor olaj habosodás miatt kenés nélkül tud maradni a kompresszor, és nem húzza sokáig. A hűtőházunknál ezt nem tudtuk, nem is élt soká...
Általában a tápegység ami gondot okozott . Gondolom a klímánál is az lenne a leghamarabb a gond hosszú állásnál pár évesen . Habár az Ozone egész végig áll a fütésszezonon kívül ( 12-ik szezont húzza ) . Idáig nincs gond azzal sem. Ami kicsit hangot ad , az a beltéri venti az elsö 2-3 percben szezonnyitáskor , aztán az is elhalkul .:-)
Az igazat megmondva , engemet az óránként 5Wh nem zavar . Viszont kiváncsi vagyok , hogy a fütökábel mennyit fogyaszt . Jelenleg is az Ozone-val fütök . A Gree Amber csak pihen , áram alatt van , mert nem tesz jót egy elektromos berendezésnek sem a ki-be kapcsolgatás - áramtalanítás . Tapasztalatból tudom .:-) Ha a Nokiában leállt a gyár ( ünnepekre ) , akkor volt mit csinálni , hogy újra elinduljanak a " profi " számítógépek a teszterekben . Majd a tények ismeretében eldöntöm , hogy a tálcafütést külön vezéreljem , vagy nem .
(Ha fogyasztás mérővel méred, ellenőrizd le árammérővel, mert a kis teljesítményt nem mind tudja mérni, és hülyeséget adnak.
Akár azért, mert nem sima terhelés, oszcilloszkóppal és rá kötött lakatfogóval is meg kellene nézni.)
A kínaiak logikája, tálca és karterfűtésre:
Electric Heating Function of Chassis
(1) When Toutdoor amb.≤0ºC, the electric heating of chassis will operate; (2) When Toutdoor amb.>2ºC, the electric heating of chassis will stop operation; (3)When 0ºC<Toutdoor amb.≤2ºC, the electric heating of chassis will keep original status.
Electric Heating Function of Compressor
(1) When Toutdoor amb.≤-5ºC, compressor stops operation, while the electric heating of compressor starts operation; (2) When Toutdoor amb.>-2ºC, the electric heating of compressor stops operation; (3) When -5ºC<Toutdoor amb.≤-2ºC, the electric heating of compressor will keep original status.
Áram alá helyezéskor 14Watt a fogyasztás . Majd neki áll ugrálni a fogyasztás ilyen módon 14-9-6-1-3-7-4-1-3-6-1-4-7. A változások kb . 4mp-ként történnek . A 7 Wattot már ezek után nem lépte túl . Egy hét múlva majd megírom , hogy milyen az eredmény . Remélem lesz mínuszos éjszakai hömérséklet , hogy megmérhessem , mennyit fogyaszt a cseptálca fütése .
Biztosan kaptál angol nyelvü kézikönyvet . Az én klímámnál Gree Amber a 6-ik oldalon van olyan , hogy " Working temperature range " . Majd olyan , hogy Maximum heating : Indoor side 27°C , Outdoor side DB/WB 24/18 °C . Ez az utolsó mondja azt , hogy kinti 24°C-os hömérsékletig száraz idöben és 18°C-os kinti hömérsékletig nedves idöben üzemel fütés módban . Ez felett letilt . Ezek szerint nálad napos oldalon van a klíma kültéri felszerelve .
Pár hónapos gree dark x 3,5 klíma beltérije több alkalommal is e8 hibakódot dob és leáll? Érdekes mert mikor nagyobb mínuszok voltak nem volt semmi gond, de most hogy enyhül többször is dobta. Letöltöttem a hibakód listát, de nem igazán értem. Leginkább ezt: "A kültéri hőmérséklet az üzemi tartományon belül van?" Mi az üzemi tartomány és mit ért kültéri hőmérséklet alatt? Előre is köszönöm a választ!
"Nálam 26 óra alatt 110Wh . Éjjel +4°C volt a leghidegebb ,"
Lehet, hogy az a gyári beállítás, hogy készenléti módban a kompresszornak soha nem szabad 5 fok alá kerülnie, ezért reggel 7 óra körül a vezérlőpanel bekapcsolta a kompresszor fűtését kb egy órára.
Szerintem a vezérlés valószínűleg nem foglalkozik a kompresszor tényleges hőmérsékletével, AMÍG a külvilág nem éri el az 5 fokot (és persze a kompresszor éppen nem dolgozik), addig FOLYAMATOSAN bekapcsolva tarja a fűtést, aminek ráadásul nem is szabályozza a teljesítményét, tehát akkor is az ÖSSZES WATTTAL fűti, akkor is, amikor talán a wattok tizede is elég lenne.
Talán úgy lehetne legegyszerűbben+legolcsóbban spórolni ezekkel a készenléti wattokkal, hogy a kompresszorba teszünk egy tapintó termosztátot, ami 5 fok felett leállítja/megszakítja a panelből jövő fűtést.
Kérdés, hogy ezzel menni villany forintot spórolunk, megéri-e egyáltalán az erőlködés.
A Gree Amber fogyasztásról . Tegnap a fogyasztásméröt beiktattam . Valóban van még ilyen melegben is fogyasztás . Nálam 26 óra alatt 110Wh . Éjjel +4°C volt a leghidegebb , így gondolom azért nem kapcsolt a tálcafütés . Hétvégére ígérik , hogy lesz fagy éjjel . Kiváncsi leszek a fogyasztásra .
Amúgy a topiktárs kérdésére a kézikönyvben az 5. oldalon van a válasz . : " Ha sokáig nem használja a légkondícionálót,húzza ki a hálózati dugót ! "
A klímákhoz nem értek, nincs velük tapasztalatom, azért kérdezek és szívesen veszem a válaszokat.
A napelem ill. hogy kinek mire van pénze, az nem része a klíma projektnek, csak megemlítettem.
Padlófűtést 32. szezonban használunk. Az elején buta gázkazánnal és sima mechanikus 3 járatú keverőszeleppel és mechanikus termosztáttal. No ott volt ingadozás.
De mióta a kondenzációs kazán van ami magában csinálja az időjárásvezérelt kevert kört ill. normális elektronikus (de nem okos)
termosztát, nem volt 1 foknál nagyobb ingadozás a készülékekből fakadóan, max akkor, ha áramszünet, kazánhiba, ... miatt nem volt fűtés. Mióta még érzékenyebb termosztátokat használok, még annyi sincs. Ez a gyakorlati tapasztalat.
Amit írsz a nagy hőtehetetlenségrő, az teljesen igaz. Igaz arra, hogy nagyon lassan melegszik föl vagy lassabban hűl le.
Épp ezért használom 0.1 fokos hiszterézissal a termosztátot a padlófűtésnél, illetve épp azért csak fél fokkal csökkentem éjszakai módban a padlófűtés beállított értékét. Azért 31 év alatt összesen, ill. 19 év alatt a kondenzációs kazánnal csak kitapasztaltam már a lelkét a dolognak. :-)
Egyébként az az öntanulónak is van érzékenysége meg hiszterézise is. Azt meg hogy mikor legyen éjszakai ill. nappali fűtés, úgyis én mondom meg neki. Úgyhogy simán jók nekem ezek a termosztátok.
"Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes."
Ez egyszerű fizika: ugyanakkora hőmennyiséget, de jóval csendesebben
- vagy magasabb hőmérsékleten (tehát nem magas COP-ra optimalizált klímával) lehet bevinni a lakásba,
- vagy hatalmas felületű beltéri hőcserélő radiátorral és túlméretezett lapátú (ezért lassan is forgatható) ventilátorral (tehát drága beltéri egységgel, vagy túlméretezett klímával) lehet bevinni a lakásba.
Csodák nincsenek.
"Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen"
Akinek van játszzni való pénze is, az nyugodtan játsszon, kísérletezzen vele: 20-40 év múlva kiderülhet akár akár az is, hogy a napelem egy nagyon jó befektetés volt.
"A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik,"
A termosztátod lehet akár 0,000000001 fokos hiszterézisű is, a padlófűtés működési elvéből adódóan (a nagy tömegű padló felfűtési és lehűlési túllendülései) a lakásban a hőmérséklet ingadozása akkor is 2-4 fok körül lehet. Ha ennél kevesebbet szeretnél, akkor felejtsd el a hiszterézis elven működő vackosat és szerez be egy ÖNTANULÓ termosztátot (és NEM egy "okos" termosztátot, mert az okostermosztátok 90 százaléka szintén hülye a padlófűtéshez).
