Itt, Érden se sok látszik a kijárási korlátozásból.
Néhány bolt határozatlan ideig zárva, ezért aztán a még nyitva tartókban még nagyobb a tumultus.
Autó rengeteg, habár a csúcsidőben érződik, hogy kisebb a forgalom, de napközben már semmi különbség.
A tömegközlekedési járatokat ritkították, öcsém, aki vidékről jár be Pestre, a minap fel sem fért a vonatra.
A volt párom, aki a II. kerben lakik és nagyon fél a betegségektől, azt mondja, fel sem száll, inkább megállókat gyalogol, mert olyanok zsúfoltan vannak a buszokban az emberek, mint a heringek.
Mindeközben a rendőrség a kirándulóhelyeket ellenőrzi.
Lezárják a nemzeti parkok parkolóit.
Ami nekem leginkább megfog maradni ebből a világpánikból, az az a szerencsétlen olasz biciklista, akit a néptelen tengerparton üldöz a rendőrség, mert megszegte a kijárási tilalmat.
A néptelen, elhagyott tengerparton...
Elkapták, 400 euróra büntették.
Tegnap olvastam a neves gazdasági szakértő véleményét: legalább egy év, mire helyreáll a gazdaság, de rosszabb esetben három is lehet.
Nálunk Borsodba és Nógrádba már beköszöntött a nyomor - és még ki tudja, hány százezer háztartásba, hány százezer nyugdíjashoz.
A logikám sikítva tiltakozik az ellen, ami most járványveszély ürügyén történik a világban, ha bizonyos intézkedéseknek van is némi látszatja.
Unokanővérem, aki 65 lett, tök boldogan mesélni, annyira örül ennek a "nyugdíjas-sávnak", olyan jókat tud szemezni a boltban hasonló korú, sármos pasikkal! :)))
Igazán most jöttem rá, hogy ezek nem az élesztőért mennek, hanem pasizni! :)))
További vicces sztorikat is mesélt, de azt hosszú lenne leírni.
Ma kiruccantam munkaügyben, egy Bauhaus mellett volt hivatalos találkám 9-kor. Nézegettem, hogy alig volt valakin maszk, kesztyű pedig nuku.
A 9 órai sáv semmit nem jelentett, menő csávók érkeztek ebben az időpontba és mentek vásárolni. Csodálom, hogy nem küldték ki őket az áruházból.
Patikába is kellett mennem, itthon, falun, de rajtam kívül csak pár emberen akadt maszk és kesztyű. Nagyon lazák a népek. A nyájimmunitásra hajtunk. :)))
Munkaköröm jellege miatt én nem tudok home office-ban dolgozni, így úgy érzem,hogy orosz rulettet játszom a mindennapi tömegközlekedéssel (bár maszkot viselek, de szemüvegesként még plusz "jó", hogy reggelente párásodik a szemüvegem.... így közlekedni és olvasni is nehéz).
Mindenki vigyázzon magára!
(Én most nagyon várom a 4 napos húsvétot, nem az ünnep miatt, hanem azért,mert akkor legalább 4 napig nem kell sehova mennem....)
Egyébként ez a 2020-as év az első napjától kezdve borzasztó rosszul alakult már a koronavírus előtt is, munkahelyi átszervezés, munkatársakkal történő rossz dolgok, családi rossz dolgok miatt.
Szeretném,ha nyugalmas és unalmas év lenne ez a 2020, de nem úgy néz ki..... Nem nagyon jó szorongva, félve dolgozni járni.... Még a tavasz sem tud jobb kedvre hangolni
16. Kaptam egy 16 fehér szegfűből álló csokrot és egy 7 kilós hatalmas puncstortát, boldog-boldogtalannak osztogattuk, olyan sok volt, de nagyon finom volt ! Ez a szülinap azért volt emlékezetes, mert a Heysel futballstadionbeli tragédia napján tartottuk. Apukám nézte a tévét és időnként ki-kiszólt : már 10 halálos áldozat van, már 30, már 50 stb. ....
30. Egy általam választott kellemes kerthelyiséges étterembe hívtam a családomat. Apukám fizetett az én pénztárcámból és olyan gavalléros borravalót adott, hogy a lélegzetem is elállt.....
A 40. után fél évvel kerültem életemben először kórházba (kivéve a születésemet), de nem apróztam el, rögtön az intenzívvel indítottam, úgyhogy a 41.-ket éltem meg igazán úgy,hogy újjászülettem.
Az 50. csendes volt, rokonaim meghívtak családi ebédre, nagyon kellemes volt. Az időjárás annál rosszabb, nem is emlékszem,hogy valaha a szülinapom hetében ömlött volna az eső... És ekkor is történt rossz, a dunai sétahajóbaleset.....
A gyalog galoppot ki tudja hányszor láttam. A múltkori beírásod kapcsán belenéztem, nem értem, hogy mi tetszett akkor annyira benne, de tudom, hogy szerettem. Lehet, hogy elvesztettem valamit a viccérzékemből. :)
De nagy arcok a Montysok, más filmekben is imádtam őket!
Szép kerek évfordulónk volt (már aki betöltötte már :-) ). Ilyen lesz még a 100.
Volt valakinek, hogy is fogalmazzak valami meglepő vagy "ritka" a születésnapján, szülinapi partiján? (ha tartott ilyet). Nekem "csupán" szűk családi megemlékezésem volt. Bavallom, nem is vágytam nagyobbra.
Vajon miről fog inkább az emberiség kollektív tudatába beleégni a születési évünk?: Mint a holdra szállás esztendeje avagy a Hülye Járások Minisztériumának megalapítása?
