2kW egy millio forintokert: a Wind-Star Kft altal forgalmazott, kis szelsebessegre meretezett szelkerekek legnagyobbika tudja ezt. Nem hiszem, hogy tul draga lenne -- egy 20 meter koruli torony (amelynek ki kell birnia komolyabb szelviharokat is), szelkerek, mechanikus attetelek, generator, transzverter (elektronikus biszbasz aminek a kimeneten 220V 50Hz-et kapsz a pillanatnyi szelviszonyoktol fuggetlenul), opcionalis akkumulatortelep es inverter (hogy szelcsendes idoben is legyen valami halvany pislakolas).
Nem is gazdagodtak meg belole (ha egyaltalan letezik meg a ceg), leginkabb az elektronika nelkuli, vizszivattyuzasra hasznalt ennel joval szelkerekeiket tudtak eladni.
Valoban vannak szeles videkek. A szelmalmokat azert tudtak hasznalni, mert a lapatokat ugy mereteztek, hogy mar enyhe szelben is forogjanak. Persze ilyenkor lassabban ette a buzat a garat; nagy szelben meg gyorsabban, a szelirany mellett a hatasfokra is figyelni kellett a molnarnak.
A nevleges teljesitmenyt ovatosan kell kezelni, irod: 1 MW-os egysegeket telepitenek. A wind-star tornyainak is nevleges teljesitmenye a 2kW, becsuletesen le is irtak melle, hogy ehhez 35-40 km/h szel kell. Kivancsi vagyok hogy az osztrak szelkerekek mit tudnak. A teljesitmeny-adatok alapjan ezek keveslapatu, hosszukaru, nagyobb szelsebessegre meretezett szelkerekek. Sot, valszleg a lapat allasszoge is valtoztathato (igy jobban birja a szelviharokat). A lengyel tengerparton lattam hasonlo szerkezetu szelkerekeket, vagy nyolc eve pilot project-kent epitettek harmat Wladyslawowo mellett (Gdansktol eszakra egeszen a part mellett). Nem ismerem a reszleteket, de azota -- legalabbis ott -- nem epult tovabbi szelkerek. Ott, marmint a tengerparton, tenyleg egyenletes es eleg eros szel fuj, a setarepulesre indulo ketfedelu kavedaralok ugy emelkednek, hogy mindig azt hiszem: most fog lezugni...
A "nyereszkedest" ugy ertettem, hogy a szelkereket valaki kivitelezi, ez a ceg rendszerint rendesen szamlaz es elteszi a penzt, normalis esetben az iparag atlagos profitratajat teszi zsebre. A beruhazo, aki megveszi a teruletet, kifizeti a szelkerekek epiteset, majd uzemelteti es eladja a termelt aramot, a masik potencialis nyertes, ha sikerul eleg sok allami tamogatast szedni. Erre most komoly lehetosegek vannak, de ez mar a Politika forum Mit kaptal ma Torgyan Jozseftol? rovataba tartozik. Mindenkepp vesztes az allam, es a tamogatas szerkezetetol fuggoen esetleg az onkormanyzat is.
Pillanatnyilag két szélerőmű építése téma a magyar sajtóban:
- Tés.
A község a Bakony fennsík közepén van, viszonylag állandó széljárású helyen (A falu szélén négy régi, többé-kevésbé ép szélmalom is áll) Itt először 4 db 1 MW-os egységet építenek, később ezt 70-re, maximum 106-ra bővítenék.
- Kulcs.
Budapesttől délre kb 100 km-re (ha jól emlékszem)
Egy egység 600 kW-ot adhat le és 200 MFt-ba kerül, éves szinten 1,5 GWh-t remélnek tőle.
Szóval nem igazán olcsó, sehol sem gazdaságos. Ahol épül, ott valami kormányzati vagy egyéb támogatást is beletesznek, innen kezdve politika-szaga is van a dolognak.
Sok szempontból problémásak, Németországban egyesek a táj elcsúfítását is felróják nekik.
lms:
Ha jól emlékszem a hírből, valami külföldi (osztrák?) cég építené az egészet. Lehet, hogy pénzt kidobni jött ide, de az is lehet, hogy ez egy átgondoltabb üzleti vállalkozás.
Nem irtad el? 2kW??? nem 2MW????
2kW az kb egy hajszaritot tudna elhajtani, vagy egy mikro-t!!!!
Azert nem ruhaz be senki 1millat, legfeljebb valami kornyezetvedelmi miniszter, vagy ilyesmi.
Amugy szerintem egy korszeru szel-generator tobbe kerul mint 1M, inkabb 100M korul, de pontos adatot nem tudok. Es egy ilyen kb 60-100m magasan dolgozik (mondjuk 60m-es lapatatmero 90m magasan a tengely. Talan, de ez csak becsles.)
Nulla János Mai híradó: Tés mellett akarnak 106 szél-kereket építeni Nemt'om merre van Tés, de ez a szélkerék maximum a kivitelező vállalkozónak lesz sikeres üzlet. Egy 2kW névleges teljesítményű szélkerék költségeit 1 millióra saccolom, ha egyszerre sokat kell csinalni (egyesével biztosan drágább). Ahol nincs nagy sebességű állandó széljárás, soklapátos szélkerekeket célszerű telepíteni, ezek már akár 10 m/s szélsebességnél is le tudják adni a névleges teljesítményüket.
Egy meteorológiai mérőállomáson a 20 méter magasságban elhelyezett érzékelők szerint 1999-ben mindössze három (3) órán keresztül érte el a szélsebesség a 10 m/s-t. Az 50 méteren levő szélsebességmérőkön már 60 ilyen szeles óra volt, 150 méteren pedig már
majdnem 700. Az adatok idegen tollak, egy e-ismerosomtol szarmaznak.
Mai híradó: Tés mellett akarnak 106 szél-kereket építeni.
Egy "szakértő" már tiltakozik is ellene, mert infrahangokat bocsájt ki, meg megbetegíti az embereket (a szakértő szerint amúgy ok a szélerőmű, csak ne falu mellé építsék). A Nemzeti park igazgatósága pedig a park látványát félti, illetve a földalatti barlangrendszert...
Szóval úgylátszik a szélerőmű se könnyebb dolog...
miert is jobb a napelem/szelturbina/vizieromu (ami akar tenyleg jobb is lehet), vagy miert jobb egy szenes/olajos/gazos (fosszilis) eromu egy nuklearisnal
Nem "jobbak" ezek, elsôsorban másra valók. Az atomerômű ún. alaperômű, nem kapcsolgatható gyorsan ki-be a pillanatnyi igények változását követendô. Erre éppen pl. a gázturbinás erôművek a jobbak. Napelem/szélturbina, stb. pedig nagyon fontos kiegészítô energiaforrás lehet, de ilyeneket nem lehet alaperôműként alkalmazni, azaz _folyamatosan_ energiát termelni velük.
Nekem van egy Szovjetunio cimu konyvem (nagyalaku szines, biztos ismeri mas is.), abban vannak olyan kepek, hogy itt es itt mekkora baszott nagy vizi-eromuveket epitettek sziberiai folyokra. (Ha jol emlekszem volt koztuk 6000MW-os komplexum is.)
Eddig minden fasza, de az az orszag es kulonosen az a kor nem bovelkedett a "komplex hatastanulmany"-ban.
Amugy en szivesen latnek ilyeneket. Kivancsi lennek mit irnak. Remelem egy ilyenben tenyleg hozzaertoket kerdeznek meg.
Szoval lassunk mar egy ilyet, es hogy miert is jobb a napelem/szelturbina/vizieromu (ami akar tenyleg jobb is lehet), vagy miert jobb egy szenes/olajos/gazos (fosszilis) eromu egy nuklearisnal (olyannal amit nem kiserletekre hasznalnak, illetve ami nem a kutatas hoskorabol valo).
"Van-e valódi előnye idő előtt bezárni egy atomerőművet ?"
Hatalmas előnyei vannak, mind gazdasági (1), mind politikai (2) téren. Egyébként melyik erőműre gondolsz? Speciel Csernobil bezárását nem sirattam meg...
Egy ellenkérdés: mit gondoltok az atomerőművek élettartam-hosszabbításáról?
/megjegyzés (1): OPEC, GAZPROM, MOL
/megjegyzés (2): Osztrák Köztársaság kormánya, Greenpeace, Die Grünen (remélem jól írtam)
Fogalmam sincs. Nem vagyok energetikus.
Nem ismerem az orszag energiaigényét, megoszlását, racionalizálás lehetőségeit. Talán egy "mivel lehet takarékoskodni" programmal indítani ?
Nem egy barom reklám-rajzfilmre gondolok.
Mosógép lecserélési akció.
Sok kicsi sokra megy.
Közintézmények tetejére kötelező jelleggel melegvízgyártó "naperőműveket", (nem a parlamentre) magánfelhasználást támogatni. Biogázhasznosítás, energetikai növénytermesztés - nem azt mondom holnaptól átállni, de induljanak már el a projectek ! Üzemi méretben is !
Ha figyeled a témát, akkor NY-on van mozgás. Olyan is, hogy az áramszolgáltató _köteles_ piaci áron megvenni az alternatív áramtermelő plusz termését. Ez felfuttat egy üzletágat, tömeggyártás indul és _jelentősen_ csökkennek a költségek. Nem szabad elfeledni, hogy ez több
helyen _üzlet_ megélnek belőle !
A tömeggyártás még mindog kevésbé szeméttermelő (és olcsóbb is) mint egy azonos méretű, de egyedi rendszer.
"Azok a rohadt userek sohasem tudják mi kell nekik, csak azt, hogy mi NEM"
:-)
---------------
aluminium-koho
Azt hiszem nem Mo-on kellene alumíniumgyártással (vas és acél stb) foglalkozni. Van olcsó (hegyvidéki) vizierőmű. Csináljanak ott alu-t.
--------------
Felteszek egy kérdést: nézzük atomenergiaellenes szemmel :-)
Van-e valódi előnye idő előtt bezárni egy atomerőművet ?
şs ha igen - mekkora?
---------------
A Kaliforniai félsziget másfélszer, Kalifornia Állam négyszer akkora mint Mo. Így látatlanban legalább több nagyságrend pontatlanság van a hírben.
Amerikában valóban probléma egyes területeken az elsivasagodás. Ennek fő oka a pazarló vízfelhasználás:
mezgazd. + nagyvárosok.
Hmmm... hmmm...
Az Atlasz hegységben egyes helyeken a növényzet léte a tengerről érkező ködtől függ. Ami ugye talajközeli dolog. Tehát a hírnek így látatlanban van realitásalapja. Mire is szolgál a komplex hatástanulmány ?
Azért ez nem egy általános probléma ...
Még problémák:
Nagyon zajos.
Megeggyelheti a vonuló madarakat.
Črdeklödéssel böngésztem végig a toppict annál inkább mivel az ügyben nekem is megvan a saját véleményem.
Legtisztábbnak a PAKSI veterán Shiny Lighttower hozászollását tartom.
Mindenki jót akar és mindenkiböl az agodalom szól, de a hiba nem itt van. A hiba a politikusok állandó hazudozásában van.
Bezárjuk ? Nemzárjuk ? Fejlesztjük a magerömüveket, vagy szélmalmot hajtunk ?
Ezt a sztorit már rég megirta Miguel de Cervantes.
Okos üzletembereinknek hatalmas üzlet az atomerömüvek bezárásáról hintett por.
Lengyelország és Svédország között már megkezdtek lefektetni egy nagykapacitású tengerallatti villanyvezetéket, azzal az ürüggyel, hogy Svédország a lengyel szénnel föstölt levegö mellett gazdaságtalanul termelhetö villanyebergiát inportáljon. Svédország már 20 éve hangoztatja az atomerömüvek bezárásának szükségességét és eröteljesen tiltakozik minden új atomerömü épitése ellen.
Elosztott energia-termelés. Hmmm... ez már egyszer valahol felmerült, lehet egy másik vitában... Lenne egy pár problémám a dologgal kapcsolatban.
- Legyártani a rengeteg műanyagot, félvezetőt, fémet stb. az biztos rengeteg ipari (esetleg veszélyes) hulladékot jelent. O.K, hogy az nem nukleáris hulladék, de akkor is...
//OFF: Egyszer volt szerencsém ellátogatni egy német kutatóintézetbe, ahol félvezetőtechnológiai kutatásokat is folytattak. Ott mesélték, hogy bizonyos felületkezelési eljárásoknál olyan anyagot alkalmaznak, amit az első világháború idején harci gáznak használtak. Nagyon észnél kell lenni vele, mert ha megérzed a szagát akkor annyi. Ez persze így, ebben a formában nem érv a napenergia ellen. Csak egy érdekes adalék a félvezetőkről.//
- A szél- és napenergia nem áll mindig rendelkezésre. Az energia tárolásához is le kell gyártani az eszközöket. Vagy beruházni egy aggregátorba meg egy hordó olajba...
- Mi a helyzet a nagyvárosokkal, ahol koncentráltan élnek az emberek? Lakótelepeken, családi házak helyett?
- Mi a helyzet a vasúti közlekedéssel, a gyárakkal?
- Ha egyszer úgy döntünk, hogy a közlekedést a benzinről átállítjuk a sokkal tisztább hidrogénre, honnan lesz az elektromos energia a hidrogén előállításához?
Én speciel nem biztos hogy örülnék, ha telepítenének a szomszédomba egy szélerőművet. Azt hallottam, hogy zajos, meg bizonyos meteorológiai körülmények között életveszélyes lehet a közelében lenni. Amikor a lapát fenn van, ráfagy a pára/eső/hó, aztán miközben lefele fordul, az éles jégdarabok leválnak és messze repülnek... Állítólag Nyugat-Európában vannak szélerőmű-ellenes környezetvédő szervezetek...
Kiemelem még egyszer: hallottam, állítólag. Tud valaki valami biztosat? Megpróbálok én is utánanézni... amíg nincs ellenőrízve az infó, el ne higgyétek :)
Most hirtelen ennyi jutott az eszembe. Várom a válaszokat és a véleményeket.
Svájc Bern kantonja határozottan elutasította a mühlebergi atomerômű bezárására irányuló antinukleáris javaslatot. Az erômű a régió villamos áram szükségletének 40%-át állítja elô. A népszavazáson összesen 186.347-en voksoltak az erômű további működtetése mellett, míg a bezárásra 103.502 szavazat érkezett. A 28 éves, felújított, forralóvizes reaktorokkal szerelt erômű 2012-ig rendelkezik működési engedéllyel.
A svéd miniszterelnök a Barsebäck-2 leszerelésének elhalasztásáról beszélt. A svéd parlament soron következô ülésszakának nyitóbeszédében Göran Persson miniszterelnök kijelentette: "A reaktort mindaddig működtetik, amíg a parlament által meghatározott feltételek nem teljesülnek" Az 1-es blokk korábbi - politikai okok miatti - leállítása miatt Svédország dán szénerôművektôl importálja a kiesô villamos energiát.
valamelyik Asimov novellában van, hogy napelemek keringenek a nap körül és irányított lézernyaláb hozza a földre az energiát ...
a topik indítója az volt, hogy a németek most (nem akkor, amikor mindenkinek már saját napcellája van) úgy döntöttek, hogy be fognak zárni MINDEN atomerőművet, tekintet nélkül arra, hogy az adott erőmű mennyire biztonságos, tiszta, olcsó (vagy sem). és mindeközben egy k. szót nem szóltak pl a szénerőművekről. örülök neki, hogy a topik nem ragaszkodik szorosan a németekhez, de kérlek értsd meg: nem a szélerőmű, vagy bármi más alternatíva ellen vagyok (vagyunk), hanem a fent említett hülyeség ellen. ahhoz, hogy mindenkinek saját erőműve legyen otthon, szerintem alapvető kultúrális, társadalmi változásoknak kéne végbemenni. amíg a magíar ember csak akkor veszi elő a "júzer manualt", ha ötödszörre sem sikerült összarakni a berendezést (én is ilyen vagyok: "a használati útmutató hülyéknek készül", és már nem először égek be vele :), addig macerás lenne minden lakásba autonóm energiaforrást építeni (szerintem)
meg nem is érné meg kifejleszteni, mert ha a júzer megtermeli az áramot magának, ki veszi le róla a sápot?
>van esetleg arról adatod, hogy egy paksi erőmű méretű területen mennyi áram termelhető
szélenergiával?
Szerintem ez így nem biztos, hogy jó kérdés... Kit érdekel a terület? Mi van akkor, ha pl. elosztott energia-termelésben gondolkodunk, vagyis a felhasználás helyéhez lehető legközelebb termeljük meg az energiát? (pl. minden családi ház mellett szélturbina, tetején napelem, alatta esetleg geotermikus forrás, pincében fúziós reaktor stb.)
A szel vs atom vitahoz szolnek hozza. Egy 60m atmeroju propeller mar 1.5MW-ot is le tud adni! Hm. Ebbol csak 1000 db kene es maris le lehet bontani paksot. Ami ugye az orszag 40%-at fedezi. Kiraly.
Mellesleg ehez kell fasza szel (sebesseg, egyenletes, stb, adatokat nem tudok, de majd utannanezhetek (talan 20m/s-os szel kell?)).\
Aztan az a mikroklima meg nem is olyan mikro. Talan valahol kalifoniaban csinaltak meg regen a (80-as evekben?) egy kiraly kis rendszert (tobb 10, vagy 100? propeller) egy volgybe ahol egyenletes fasza szel volt. Na par evvel utanna a volgy tulso oldalan egy fel magyarorszagnyi terulet sivatagosodott el, mert a tenger felol erkezo nedves legtomegek nem ertek el a terepet.
Bar nem vagyok meterologus, de el tudom kepzelni, hogy az alacsonyan (100m) szallo levegot elegge lehet befolyasolni. Nezd csak meg mennyire megvaltoznak a szelviszonyok, ha felhuznak egy toronyhazat. Igaz, hogy ez csak a feluleti reteg, de ez kihat a felsobb legretegek sebessegere is szerintem.