Sziasztok,
volna pár észrevételem... Nem sorrendben csak úgy hevenyészett össze-visszaságban...
10E-7 talán azt jelenti, hogy 10E7 hibalehetőségből 1x történik baj. Ez nem rossz, csak mit értenek 1 hibalehetőségnek... Mindig bírtam az ilyen kimutatásokat...
Napelemek: jó, jó, csak épp a napelemek kimerülnek, elhasználódnak, és igen nagyon veszélyes hulladéknak minősülnek! Bocsi :-(
Atomerőműben totál laikus vagyok, de ha a vasútnál már kitalálták (egyébként nem csak ott, de ez közkedvelt példa) a üzemkieséskor aktiválódó féket, nem hiszem, hogy egy atomerőműben nem ennek a legbiztonságosabb megoldásán törnék a fejüket...
Repce vagy mi: hát igen, annyit az életben nem lehet termelni, még akkor sem, ha az összes haszonnövény termőterületét erre használnák fel. De akkor mit eszünk?
CO2 vs. növény: Na, annyi Co2-t soha nem dolgoznak föl a növények, főleg ha ilyen tempósan írtják is a legnagyobb CO2 feldolgozó területek növénytakaróját.
Terrorizmus: Először is, ha valaki beférkőzne, mit csinálna? Merthogy tudtommal a megfelelően sugárzó zóna robbantásához jó mélyre be kell menni, ráadásul annyi robbanóanyaggal, hogy azt észrevétlenül nem tudja csak úgy bevinni. Ha csak meghibásodást okoz, akkor azt nagy eséllyel kivédik. Kívül meg minek robbantana. De mondok jobbat, ha már terroristáskodni akar valaki. Relatív potom pénzért bepakolnak a kofferedbe egy atombombát, amivel aztán oda sétálsz el (pl. Times Square), ahova akarsz, és sokkal kevesebb macerával megoldható. Akkor minek pöcsölnél egy hülye erőművel?? Na most kezdjél aggódni!!!
Egyébként szerintem mindenki látta itt a Láncreakció című filmet... Hát mélyenszántó gondolatai mellett érdemes megjegyezni, amit az energiaágazatról meg az összeomlásról mondtak...
"A "modern" reaktorokban a "gyakorlatban" a legrosszabb ami történhet, hogy leolvad a blokk (a containmenten belül)."
Ez így nem pontos megfogalmazás... A design-basis-acident nem számol zónaolvadással. Inkább azt szoktuk mondani --a libazöldek riogatására--, hogy nem zárjuk ki a zónaolvadás lehetőségét, de annak a valószíűsége N*10e-9 / év... ;-)
Egyébként tényleg, a containmenten belül kell maradnia minden aktív anyagnak. Hogy nem marad belül, annak a valószínűsége meg .... Begerj. Kikapcs.
Dr. Lecter:
"Erômű ugyan nincs. Reaktor viszont kettô is: egy a BME-n, egy meg a KFKI-ban."
Na igen, a BME reaktorépületben egyszer én is voltam.
De ha elmondom, hogy felülről belenéztem a reaktorba (aktív zóna), és nagyok szépen kékesen világított, a zöldek agyvérzést kapnak ;)
De persze az atomenergiával vigyázni kell, de erre megvannak a technikák. A "modern" reaktorokban a "gyakorlatban" a legrosszabb ami történhet, hogy leolvad a blokk (a containmenten belül).
Viszont a szén, olaj egyáltalán nem megoldás! Sokkal veszélyesebbek a környezetre (és az emberekre).
Repce: volnának esetleg adataid, hogy mondjuk évi 1 tonna repceolaj termeléséhez mekkora terület és energiabefektetés (szántás, vetés, aratás, szállítás, feldolgozás stb.) szükséges? Attól tartok, hogy ez közlekedési célra jó lehet (amíg nincs igazán jó módszer el. energia-tárolásra), de másra is A repce, Mo-n 2 tonna/hektár körül terem, legalabbis a jelenlegi fajtak. (Persze ez nem mind olaj, üzemanyag ennek jó ha fele lesz...) Ehhez be kell fektetni legalabb 40k Ft-ot, de inkabb tobbet. Az uzemanyagigenye talajtipusonkent valtozik, de elerheti a 100 liter/hektart. Mindezek alapjan elmondhato, hogy ez meg kozlekedesi celra is egyszeru bohockodás, semmi több. Az egyetlen pozitívum, hogy megújuló energiaforras. Sokkal inkább megoldás lehetne a hidrogén mint üzemanyag, csakhát ehhez meg reaktorokat kellene építeni, tehát haragzöldék inkább nem is emlegetik. Persze nem is csodálom, ahol az a varázsszó mostanában hogy: "kombinált ciklusú gázturbina" ott a reálisan gondolkodó ember ne várjon semmit. Hogy nem képesek ezek felfogni, hogy a gáz néhány évtized múlva elfogy? Mit hagyunk a gyerekeinkre? A fúziós erőmű a gyakorlatban lehet, hogy 100 év múlva sem lesz megvalósítva. Akkor meg mi a fenével fognak a gyerekeink fűteni, közlekedni?
Köszi a kiegészítést. Nagyon szépen fölmondtad az anyagot. Ezzel Bede Gábornál, vagy Csom tanár úrnál már eséllyel pályázhattál volna a bélásra... ;-)
Komolyra fordítva a szót, én a korábbi hozzászólásomban csak a VVER-ek és az RBMK-k közötti nagy különbségre próbáltam rámutatni, ami a reaktivitástényezőt illeti. (Vagyis, hogy hőmérsékleti perturbációkra, --különböző áttéteken keresztül,-- hogyan reagál a reaktivitás). A dolgot még bonyolítja a teljesítmény-függés, hogy a xenon mérgezettséget ne is említsem, de ebbe már ne menjük bele...
Emlékeim szerint a szabályozó kazetták alatt ott van a follower, ami felhúzott állapotban majdnem úgy viselkedik, mint egy "normál" üzemanyag kazetta.
Én is úgy tudom, hogy a Csernobil típusú grafitos erőművekkel nyugaton sokkal korábban felhagytak. Kár, hogy az oroszok nem tanultak az ő példájukból. Egyébként szergejék elég intenzíven fejlesztik az "új generációs" reaktorukat, a VVER-640-et. Ez nagyon hasonlít az 1000-eshez, de a teljesítményből visszavettek és kiegészítették egy rakás passzív "advanced" komponenssel. Ezzel akarják mielőbb kiváltani a még működő RBMK-kat és az első generációs VVER-440-eket.
Kapcs ford! Különben egész szépen összecsődült itt ebben a topikban a nukleráj... ;-) Pusszantok minden szakmabélit és érdekődő outsidert egyaránt! Szóval, kutassuk inkább az antigravitációt, meg olvassunk több Egely-t, mert még egy-két ilyen Schröder-JóskaFuser effektus, oszt mehetünk kapálni... a repcefődre olajér'...
No, ennyit mára a tudományok újdonságaiból. Begerj... Kikapcs...
Azok a vasrudak boracelbol (hosszu o :) vannak, es mindegyik aljahoz egy uzemanyag-kazetta van erositve. Normal korulmenyek kozott az uzemanyagot tartalmazo resz van a reaktorban, ha le kell allitani, akkor benyomjak/leejtik, es a boracelos resz kerul egy magassagba a zonaval. Ezek a biztonsagvedelmi kazettak. Ilyenek a szabalyozo kazettak is, csak azoknak nem csak ez a ket allapota van, altalaban a ketto kozott all valahol.
Ez az egesz csak a VVER-440-re vonatkozik.
A kadmiumot (ezust-indium-kadmium otvozet) a nyugati nyomottvizes eromuvekben alkalmazzak, ott a szabalyozo rudak az uzemanyag-kotegekbe nyulnak be.
A nyomottvizes reaktorokban nem kell forrni a viznek ahhoz, hogy a magasabb homerseklet fekezze a lancreakciot.
1. Ha a viz melegszik, akkor csokken a surusege (kitagul), ami miatt csokken a neutronlassito kepessege. A neutronok atlagos energiaja megno, emiatt megno a neutron eselye arra, hogy nem egy U-235 magot hasit el, hanem egy U-238 magba befogodik. Igy a hasadasokban keletkezo neutronoknak nagyobb hanyada fog a lancreakcio szempontjabol elveszni. Ha eddig a reaktor 'neutronhaztartasa' ugy volt beallitva, hogy benne a neutronok szama allando, akkor a homerseklet megemelkedese utan a neutronok szama (es az azzal aranyos hoteljesitmeny) elkezd csokkenni.
2. Ha az uzemanyag melegszik, akkor a U-238 magok nagyobb valoszinuseggel fogjak be a neutronokat. Ez a Doppler-effektus. A folyamat kovetkezmenye ugyanaz, mint az 1. pontban: elkezd csokkenni a teljesitmeny.
3. Ha a viz forr, az hasonlo az 1. ponthoz: a gozbuborekok miatt a viz atlagos surusege csokken.
Az RBMK reaktorokban (Csernobil) a viz a csovekben nem elsosorban moderatorkent (neutronlassitokent), hanem reaktormeregkent (a neutronokat elnyelo anyagkent) viselkedett. Ezert ott a viz kitagulasa noveli a hasadast okozo neutronok szamat: a teljesitmeny noni kezd. Nevleges teljesitmenyen ezt kepes ellensulyozni az uzemanyag melegedese, de kis teljesitmenyeken nem. Es a balesetet okozo kiserlet pont a reaktorblokk leallitasa kozben tortent.
Az USA-ban is voltak az RBMK-hoz hasonlo reaktorok, valoban a fegyverprogram miatt. Nem urant suritettek, hanem plutoniumot termeltek. Aztan mikor lett eleg plutoniumok (talan az otvenes evek vegere), leallitottak oket, a fentebb leirt problema miatt. Tobbek kozott Teller Ede javaslatara.
A szabalyozas sem egeszen ugy van, ahogy Cowboy mondja... de mar igy is eleget irtam.
A Paksi Atomeromu honlapjat (www.npp.hu) ajanlanam en is mindenki figyelmebe.
Eléggé tájékozottnak tünsz, de egy nagy tévedésedre szeretném felhivni a figyelmedet.
1-A nyomottvizes rektorok nem a magas hőmérsékletre állnak le maguktól, hanem amikor a kb. 270 C fokos viz az eltört csövön keresztül kilép rögtön göz halmazállapotu lesz. A primerköri viz nemcsak a höenergiät szállitja a höcserélök felé, hanem a gyors neutronokat lefékezi (bór hozzáadásával megnövelve a fékezö hatást, ez az egyik (finom) szabályozási mód) és a lassú neutronok adnak le höt. Ezért áll le a láncreakció! (A másik, amikor a szabályozó rudak bezuhannak a vészleállási pozicióba, a vasból készült rudak szintén lassitják a neutronokat, lecsökkentik az aktiv zóna uránium tömegét . Amikor vas rudakat kiemelik a zónából másik részük uránium tartalmu, igy nö a kritikus tömeg és elindul a reaktor).
2- A szimulátor központ számitógépeit semmiképpen nem hivnám nagyteljesitményünek, az a két VAX 760-as ( az 1millio utasitás/sec-el ) már akkor is elavultnak számitott, amikor átadták. Mivel a COCOM lista még életben volt, nem lehetett beszerezni a 8-9000-es szériát. A gépek cseréje viszont nemcsak a + HW miatt kerülne sokba, hanem újra kéne az egész rendszert hangolni. Ez fél évbe tellett, a legjobb ügyeletes mérnökök segitségével, nem érné meg lecserélni öket. Csernobil ugyan nagy lökést adott a befejezéshez, de az alapgond az volt, hogy egy reaktor inditás több napig tart, a személyzetnek soha nincs lehetösége az egész folyamatban részt venni, egyetlen rossz lépés a reaktor vészleállásához vezethet, ami több napos kiesés és nagy bevétel csökkenés.
3- Nemcsak a kiégett fütöanyagot kell biztonságosan, több száz évig tárolni, hanem az elhasználodott alkatrészeket, szerszámokat, ruhákat is. Amik ugyan nem magas sugárzásuak, de nem lehet hagyományos úton újra feldolgozni. A másik gond, a magas beruházási és karbantartási költséget 30 év alatt kell behozni, ugyanis ennyit számolnak, amig az erös elszennyezödés miatt az egészt be kell betonozni.
4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához. A “hulladék” energiával fütenek és termelnek áramot. Tehát ezek a reaktorok nem energia termelésre lettek tervezve.
Olvastam, ideztem is rola vagy kettovel ezelott, meg kerdesem is volt vele kapcsolatban, amire nem kaptam valaszt.
"a nukleáris technikában még nincsenek akkora maffiózók, mint az olajban"
Magyarorszagon nincsenek. Hogy Oroszorszagban es Eszak-Koreaban sincsenek, arra nem vennek merget.
Kihamoztam, amit a repulogepekrol irtal (bar jol eldugtad :) ), arrol is elmondtam mar a velemenyem, szinten 2-3 beirassal korabban.
Leha:
Nehany hozzaszolasbol igenis az derult ki, hogy az atomeromuvek gyakorlatilag tokeletes megoldast jelentenek, ezert ereztem fontosnak a vitat.
szg:
Sajnos nem sokat tudok a repcerol, csak ami a sajtoban megjelent. Braziliaban folynak nagyszabasu, sikeres kiserletek, allitolag.
"Szerinted erre van reális esély addig, amig az olajban ekkora pénz van?"
A atomban is van akkora penz, megis fel lehetett lepni ellene.
A nemet dontest pedig azert tartom jonak, mert ez meggyorsithatja az alternativak kereseset.
Sem az atom-, sem a fosszilis eromu nem megoldas, de amig konkret politikai-gazdasagi kenyszer nincs, addig az ipar nem fog massal eloallni.
Szerintem a nemetek nem azert birkak, mert ezt kivittek, hanem mert a kornyezetvedelmi adot (nem tudom a pontos nevet, vmi ilyesmi) nem.
Pl. Magyarország: Paks 50%. Ha (mondjuk) felére lehetne csökkenteni az elektromos energia-fogyasztást, elég lenne Paks, az összes olaj-szén-gáz erőművet be lehetne zárni.
Véleményem szerint elektromos-energia termelésre szént, olajat, gázt használni felelőtlenség.
Repce: volnának esetleg adataid, hogy mondjuk évi 1 tonna repceolaj termeléséhez mekkora terület és energiabefektetés (szántás, vetés, aratás, szállítás, feldolgozás stb.) szükséges? Attól tartok, hogy ez közlekedési célra jó lehet (amíg nincs igazán jó módszer el. energia-tárolásra), de másra is?
Meg egy haszna lenne az europai eromuvek leallitasanak: a kenyszeruseg valoszinuleg nagyot lenditene az alternativ forrasok kutatasan. Azokat pedig hasznalhatnak azok az orszagok is, amelyek ma meg a toredeket fogyasztjak annak, amit mi, de minden vagyuk, hogy utolerjenek.
Szerinted erre van reális esély addig, amig az olajban ekkora pénz van? (Mellesleg az atomenergia az olajipar szemében is szálka, nemcsak a "sötét-zöldekében"...)
Engem az europai, usa-beli atomeromuvek lete is zavar. Ha alterativa hianyaban India, Kina, az afrikai orszagok elsosorban atomeromuvel fogjak fedezni rohamosan novekvo energiaszuksegletuket, az vajon milyen iranyba fogja befolyasolni a valoszinusegeket? Éppen emiatt talán a "zöldek" részéről nem az lenne a normális mentalitás, hogy ne az atomenergia ellen harcoljanak/tüntessenek/stb., hanem a lehető legbiztonságosabb atomenergia/atomerőmű lenne a fő céljuk? A "zöldeknek" a szigorú biztonsági szabályokért, és biztonságos fűtőelem-temetőkért kellene harcolniuk!
Szundi: most megváltjuk a világot, vagy prioritásokról vitázunk? senki nem mondta, hogy az atomerőmű felülmúlhatatlan, legjobb, dobjuk el a logarlécet, hisz elkészült a fő mű! itt arról van szó, hogy a fellelhető legjobb. továbbra sem győzöm hangsúlyozni: nem az a lényeg, hogy a meglévő erőművek hány százezreléke robban fel (a valószínűségek alapján), hanem az, hogy a fosszilis erőművek szennyeznek folymatosan. és ettől kapod a daganatos megbetegedéseket, amit a gyerekednek is átadhatsz, csak nem olyan feltűnő, mert nem két hét alatt, hanem 5 év alatt fejlődik ki. energiaínség? nohiszen! pénzkérdés az egész. a világon még mindig az olajlobby a legerősebb. a németek újra az ő zsebüket tömik, mert a sötétzöldek hülyék, a nép meg birka
Elore is bocs, kicsit hosszu leszek, de sajnos egymagam vagyok kenytelen mindekivel vitatkozni.
pint:
A repce azert jobb, mint a napelem, mert olcsobb. Egyebkent csak peldanak hasznalom, nem allitom, hogy pont ez, vagy csak ez a megfelelo eszkoz a napenergia kivaltasara.
micu:
"lényeges energiamegtakarítást csak a középkori szinthez való visszatérés eredményezne"
Paks ma kb a magyar energiafogyasztas 50%-at fedezi. Masreszt a modern autok, vilagotestek, haztartasi gepek a 30 evvel (olajarrobbanas) ezelottiek fogyasztasanak kevesebb, mint 50%-aval beerik. Szerinted elertuk a lehetosegek hatarat? Nem hiszem.
Abban egyetertunk, hogy valszleg jobban is lehetne forszirozni az alternativak kereseset.
Tudja valaki, mit jelent a Paksi honlapon megadott 10-7 esely a balesetre? Ott nincs egyertelmuen definialva.
Egy nuklearis baleset nehezen hasonlithato ossze egy hagyomanyossal. Ahol hagyomanyos baleset tortent, ott masnap az elet folyhat tovabb a szokott mederben. Ahol sugarzas szabadult ki, ott ez valoszinutlen. A hagyomanyos baleset tuleloje biztos lehet benne, hogy gyermeke, unokaja egeszseget nem befolyasolja, ami tortent.
Egy hagyomanyos balesetben nem pusztulnak el egesz kozossegek. Szamomra nagyobb, kerulendobb az olyan veszely, ami az egesz csaladom, minden rokonom halalat okozhatja, mint ahol csak en halok meg, es egy csomo ismeretlen. Ebbol az kovetkezik, hogy egy indiai vagy ukran falu kipusztulasa is sokkal sulyosabb esemeny, mint egy repulo lezuhanasa, akkor is, ha ugyanannyi a halott.
freeze flash:
"Csernobil következményeinek jelentős része megelőzhető lett volna, ha az a hüje politika nem ugat bele a tájékoztatásba, a qrva anyjukat!!!!"
Hat pont ez az en egyik bajom. Hogy beleugat. Mindenbe.
MZ per X:
"A nép fél. Miért? Pusztán azért, mert HIÁNYOSAK AZ ISMERETEI"
Ezek a paksi honlapon vannak, az amerikai balesetrol szolo szovegben:
"Karbantartási munkálatok során egy, a tervdokumentáción fel nem tüntetett csőbe víz került"
"A zónában elhelyezett hőmérők jelét feldolgozó számítógépi program nem vette figyelembe a zóna kiszáradásának lehetőségét, a gép ezért a valós magas hőmérsékletadatok helyett ekkor csupán kérdőjeleket nyomtatott"
Ugy veled, soha tobbe nem fordulhat elo hianyos tervrajz, hibas program?
Hivatkoztatok a kezeloszemelyzet allando treningjere. A Tokaimurai szemelyzet is bizonyara jol kepzett volt, megis hibaztak, nem is kicsit.
Meg egy haszna lenne az europai eromuvek leallitasanak: a kenyszeruseg valoszinuleg nagyot lenditene az alternativ forrasok kutatasan. Azokat pedig hasznalhatnak azok az orszagok is, amelyek ma meg a toredeket fogyasztjak annak, amit mi, de minden vagyuk, hogy utolerjenek.
Engem az europai, usa-beli atomeromuvek lete is zavar. Ha alterativa hianyaban India, Kina, az afrikai orszagok elsosorban atomeromuvel fogjak fedezni rohamosan novekvo energiaszuksegletuket, az vajon milyen iranyba fogja befolyasolni a valoszinusegeket?
Nemzetkozi ellenorzes? Az Europan kivul ugyan mit er? Indianak atombombaja van, Iraknak vegyifegyvere, Afrikaban alig tudjak kimenteni az ENSZ-katonakat az eletveszelybol...
Mindez a nemzetkozi akarat ellenere.
Micu azt írja:
"Ami a szakembereket illeti: én valahogy mégis jobban bízom egy atomfizikus véleményében mint egy sötétzöldében."
Igazán köszi, nagyon hízelgő megállapítás ;-) Az az igazság, hogy az atomenergetika területén elég sokat invesztáltak különböző kutatás-fejlesztésbe, de szinte semmit a public relations munkába! Hiába bizonygatjuk valamiről szakmai körökben, hogy biztonságos, ha egy zöld emberke sokkal hatásosabban tudja demonstrálni a nézeteit, amikor pl. odaláncolja magát a sínekhez. Szóval nagyon sok még a tennivaló ezen a területen. A nép fél. Miért? Pusztán azért, mert HIÁNYOSAK AZ ISMERETEI. És ez nem a nép hibája! Így egyesek könnyen azonosítják az atomerőművet az atombombával, Paksot Csernobillel.
Ezért felhívnám a szakemberek figyelmét, hogy hiába végeznek áldozatos munkát a tudomány területén, az nem elég! Sokkal többet kellene foglalkozni azzal, hogy mindenki számára közérthető módon ("Élet és Tudomány szinten") beszéljenek a népnek az egész folyamatról, berendezésekről, biztonságról, nemzetközi felügyeletről, stb. Csak azért, hogy Szundi és társai meg a Kovácsék a XII. emeleten is megértsék, nincs mitől félni... Ehhez próbáltam, próbálok itt ezen a fórumon is szerény mértékben hozzájárulni...
Freeze flash repülőgépes példája nagyon jó. A repülés relatíve sokkal biztonságosabb. A média persze mindent hírt felkap és képes egy erőművi lábtörést "nukleáris balesetként" tálalni...
>viszont ott ebola is van
Hogy függ össze az ebola az atomerőművel ?
Ami a szakembereket illeti: én valahogy mégis jobban bízom egy atomfizikus véleményében mint egy sötétzöldében.
Fosszilis energiát több millió éve használunk, de igazán nagyobb mennyiségben csak az utóbbi időkben. Ezért indult be az üvegházhatás. A fő gondot egyébként én abban látom, hogy a környezetvédők ahelyett hogy hosszútávon elfogadható megoldásokat támogatnának (ma atomerőmű, és sok-sok pénz az energetikai kutatás-fejlesztésbe hogy holnap valami jobb legyen), ehelyett az energiafogyasztás csökkentésére próbálnak rávenni (ami röhely, gyakorlatilag lényeges energiamegtakarítást csak a középkori szinthez való visszatérés eredményezne), és támogatják a fosszilis energia felhasználást, ami egyrészt azért szuper mert előbb-utóbb elfogy, másrészt mert semmi más módon nem lehet a mars klimatikus viszonyait a földön megvalósítani. Szóval, én azt látom a környezetvédők részéről, hogy fogjuk vissza a fogyasztást (amit szerintem max 30%-ban tudnak elérni), használjuk a hagyományos szénerőműveket, aztán majd lesz valami...
Üdv:Micu
A utolsó pár sort - bekezdést - én is alá tudom támasztani, habár már nem vagyok a "szakmában", legalábbis, ami a villamosenergia-ellátást illeti...
Több ismerősöm van pl. az AEKI-ben, és soxor megkérdeztem őket különböző biztonságtechnikai kérdésekről, ők hogyan látják. Legutóbb tavaly...
SZVSZ valóban biztonságos Paks.
De ez /nem/ csak az én véleményem.
Sokkal károsabbnak tartom/tartottam pl. a Bp. déli részén lévő vegyi üzemek működését.
Lehet, hogy nem olyan látványos, mint egy atomvillanás, vagy egy erőművi hiba - Csernobil következményeinek jelentős része megelőzhető lett volna, ha az a hüje politika nem ugat bele a tájékoztatásba, a qrva anyjukat!!!! - de Tétényben minden napszakban lehetett tudni, merről fúj a szél. Csak úgy szagról... :-( Azok az anyagok nyilván nem károsak az egészségre, csak roppant büdösek. Ugyebár.
Ez hasonlatos ahhoz, amit a közúti közlekedés, és a repülőgépek által elszenvedett balesetek arányáról tudunk. Relatíve sokkal biztonságosabb a repülőgép, mint pl. egy autó, viszont ott, ha balhé van, akkor az majdnem tutti, hogy sok ember hal meg egyszerre, és az összes sajtótermék arról ugat... Ennek dacára mégis elég sokan repülnek... :-)))
Tom Sawyer barátunk nagyon jól látja a helyzetet. Csernobilt több tényező szerencsétlen együttes hatása okozta. Alapvetően egy kiforratlan, abszolút túlhaladott technikát képviselő típus az RBMK. Vegyük sorjában:
Ilyen grafit moderátoros reaktorokat sehol sem használnak máshol a világon. Az 50-es években abbahagyták a fejlesztést, épp egy szerencsésen végződött grafit-tűz miatt. Ha jól tévedek, valahol egy angliai kísérleti reaktorban...
Az RBMK-nál hiányzik a hermetikus tér (=containment, definiciót ld. korábbi hozzászólásoknál). A reaktor-csarnokot mindössze egy hagyományos épület és tető választotta el a külvilágtól, amit az első mechanikai lökéshullám simán felnyomott...
Az RBMK egy túlságosan "nagy" reaktor. Ezen azt kell érteni, hogy hajlamos az inhomogenitásokra, vagyis pl. a xenon koncentráció az egyik csücskében ennyi, de fél méterrel odébb egészen más. Ez is egy kiváltó ok volt...
Emberi tényezők ("humán faktor"): alapvetően egy végig nem gondolt, meg nem tervezett kísérletből indult az egész. A kísérlet úgy lett kierőltetve, hogy közben az automatikus vészhűtő rendszert kézzel kibénították. Ez kb. olyasmi, mint ha az autód fékcsövét azért vágnád el, hogy megnézhesd, meddig tudsz elgurulni fékezés nélkül. Felelőtlenség? De még mekkora!!!
Mulasztás-2: az üzemeltetési szabályzat előírta, hogy adott mennyiségű (azt hiszem 30) szabályozó rúdnak mindig a reaktorban kell maradnia, mert instabilitás léphet fel. Ennek ellenére, amikor a teljesítményt már nem tudták máshogyan növelni, az oprátorok kihúzták majdnem az összeset, talán 5 maradt benn. Felelőtlenség? Sajnos, az. A következményeket mindnyájan ismerjük...
A mi paksi reaktoraink teljesen mások, azok ún. nyomottvizes típusúak. Itt a primer és szekunder kör a gőzfejlesztőn keresztül el van választva egymástól. A primer kört egy hermetikus zárt tér veszi körül. Ez úgy van méretezve, hogy egy súlyos baleset során se kerülhessenek ki szennyező/sugárzó anyagok a környezetbe. A VVER tipusnak negatív a hőméréklet-reativitás koefficiense, azaz növekvő hőmérséklet során a láncreakció magától megszűnik. És még sorolhatnám az alapvető koncepcióbeli különbségeket, ami miatt Paksból sohasem lehet Csernobil...
Néhány további info: a paksi személyzet megfelelő kiképzését, gyakorlását egy szimulátor központban végzik. Ez az erőmű vezénylőjének 1:1-es másolata. A mögötte lezajló fizikai folyamatokat nagyteljesítményű számítógépek szimulálják. Így egy operátor becsukott szemmel is tudja, hogy egy adott baleseti szituáció során mi fog bekövetkezni és van-e esetleg teendője, be kell-e avatkoznia egyáltalán, ha igen, mit és hogyan...
Más: a Nuclear Engineering International c. rangos nemzetközi szaklap időről-időre közli a világ atomerőművi egységeinek 300-as top listáját. Nos, ezen a listán a paksi 4 blokk mindig az első 20-25 között szerepelt a biztonság tekintetében. Ez azt jelenti, hogy bizony a Paksi Atomerőmű a világ 20-25 LEGBIZTONSÁGOSABB erőművei közé tartozik!!! Ez (is) az oka, hogy nem hallani semmi negatív kritikát, sem a EU-tól, sem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől.
Ez itt a reklám helye: "Paks, keep up good work!" ;-)
Azt írod: "sor, radiator, frigo: Ezek jo dolgok. De nem erik meg az arat, amit esetleg fizetnunk kell. "
Pedig szerintem egy jó hideg sör azért megéri... O.K., akkor mostantól címkézzünk meg minden egyes elektront, ami a dróton jön: te zöld elektron, vizierőműből jössz, te jöhetsz; te piros elektron, atomerőműből jössz, mars el innen.... ;-)
"Rejtett anyaghibak, a gyartas soran hibas muszer miatt eszre nem vett selejt?"
Ugye arról nem hallottál, hogy az atomrőműveknél milyen minőségbiztosítási követelmények vannak? Azt tudod-e, hogy a primer körben minden egyes centiméter hegesztési varratot megröntgeneznek, hogy a rejtett hibákat kiküszöböljék? (A rozsdamentes acélcsöveket sem az Ecserin szerzik be).
A reaktortartály gyártásakor ugyanabból az anyagból, amiből a tartály készül, próbatesteket is készítenek. Ezeket a beüzemeléskor elhelyezik a tartályban. Így elérik azt, hogy ezek a próbatestek ugyanolyan neutron-fluxusnak vannak kitéve, mint maga a tartály. Ezekből a próbatestekből minden egyes üzemanyag utántöltés során kivesznek néhányat és szigorú törésmechanikai vizsgálat-sorozatnak vetik alá. Ha az elridegedésnek a legkisebb jele is mutatkozna, az adott blokk nem kapna licencet a további üzemeltetésre. Ennyit röviden a szilárdságtanról és anyagtudományról. Ha a téma bővebben is érdekel, küldök irodalmat.
Szerintem az atomeromu az egyeduli megoldas hosszutavon a villamos energia eloallitasara.Ugyanis a fosszilis energiahordozok kornyezetszennyezese a legnagyobb(uveghaz hatas)es mar nincs is tul sok a koolaj es foldgaz keszlet kb.50 evig eleg.Hazankban a szel es viz energia komolyabban szoba sam johet(tenger aramlatok hianya).Csernobilrol meg annyit, hogy meg egy ilyen volumenu katasztrofa bekovetkezesenek a valoszinusege eleg csekely(fobb okok:az RBMK tipusu reaktorok kiforratlansaga,a tervezok nem vettek figyelembe a hatranyos tulajdonsagait pl;Teller effektus.A kezelok nem voltak kioktatva.Kiserleteztek a cel az uzembiztonsag fokozasa volt csak pont visszajara fordult).
Ajanlom nezzetek meg a paksi atomeromu honlapjat:
www.atomeromu.hu