Mivel szeretem az apokaliptikus/poszt apokaliptikus filmeket, mondták mások hogy nézzem meg a Stalker-t, mert az fantasztikus és biztosan tetszeni fog.
Hát apám, a sztori belefért volna 1 órába, de ahelyett közel 3 órás időhúzás az egész. Nagyon nehezen végigszenvedtem, de már alig emlékszem rá, csak a kínlódás maradt meg benne, hogy "mikor lesz már vége???".
A könyv verziója jobb lehet. A filmben rettenetesen sok az üresjárat. Több mint a felében nem történik semmi. Szerintem ha megvágnák 80-90 percesre, akkor egy elfogadható érdekes film lenne, de így nálam ennek a filmnek a végignézése nem volt pozitív élmény.
A 11 DVD-s Tarkovszkij-gyűjtemény limitált, sorszámozott példányban kapható közvetlenül az Etalon Film Kiadónál.
Az Etalon Film egyedülálló vállalkozásba fogott, amikor elhatározta, hogy egy impozáns díszdobozba helyezett összeállítás keretén belül jelenteti meg a 11 lemezből álló Andrej Tarkovszkij-gyűjteményt, mely különleges extrákkal (köztük a rendező Úthenger és hegedű című vizsgafilmjével, valamint a Nosztalgia forgatásáról szóló Útonnal) fűszerezve mutatja be a filmművészet mesterének valamennyi fontos munkáját.
Az 1986-ban, mindössze 54 éves korában elhunyt rendező rövid ideig tartó pályája ellenére olyan tiszteletre méltó mozgóképes örökséget hagyott hátra maga után, mellyel méltán nyerte el a filmbarátok nagyrabecsülését. Tarkovszkij számtalan, a legnevesebb fesztiválokról (például a Cannes-i, illetve a Velencei Filmfesztivál) elhozott díja és jelölése azt bizonyítja, hogy a nézők mellett a szakma is elismerte tehetségét, bámulatos vizualitással megvalósított elképzeléseit, mély mondanivalóval átitatott gondolatait.
A gyűjtemény az alábbi filmeket tartalmazza: Iván gyermekkora (1962), Andrej Rubljov (1969), Solaris (1972), Tükör (1974), Sztalker (1979), Nosztalgia (1983), Áldozathozatal (1986)
Extrák a dvd-ken:
Úthenger és hegedű (vizsgafilm)
Úton dokumentumfilm a Nosztalgia készítéséről
Az Andrej Rubljov szinopszisa
Így készült az Andrej Rubljov
Interjúk Jurij Nazarov színművésszel, Alekszandr Knyazsinszkij operatőrrel, Alekszandr Misarin forgatókönyvíróval, valamint a Nosztalgia alkotóival: Tonino Guerrával, Giuseppe Lancival és Franco Terillivel
Találkozás Andrej Tarkovszkijjal
Emlék (rövidfilm)
Andrej Tarkovszkij: Az Iván gyermekkoráról
A háború gyermekei (rövidfilm)
Magyar nyelvű interaktív menü, közvetlen jelenetválasztás, filmelőzetesek, képgaléria
Az semmi, én most fedeztem fel az Andrej Rubljovban, hogy (asszem) amikor elvezetik a lovas katonák a kobzost, ők meg benn ülnek a gunyhóban, akkor a kulcslyukon keresztül - mint camera obscura - a falra vetítődik fejjel lefelé az elvonuló katonák és lovaik árnyéka.
Hopp, én is kölcsönadtam már vagy fél éve és el is felejtettem. Még jó, hogy írod.
Nekem eszembe sem jutott, hogy a 'Pikniket' is filmre vigyék. Nem is nagyon tudom miért írtak egy külön történetet a forgatókönyvbe az eredeti regényből felhasznált ötletekkel. Tudsz erről valamit? Egyáltalán hogy jött össze Tarkovszkij és a két Sztrugackij?
És meg is volt nekem, és persze kölcsön is adtam, és persze azóta nem is láttam, és persze nem is tudom megszerezni, pedig még a kiadó is feltúrta a kedvemért a raktárát. Viszont a Mokép-nál megvásárollható a film. Én viszont nem sajnálom, hogy csak a Stalker lett filmre adaptálva. A Piknik egy sci-fi lett volna, és az abban az időben nehezen lett volna megoldható olyan színvonalas képi világgal, mint amilyen szinvonalas lélektani darab lett a Stalker-ből.
Megjelent könyvben is0 Stalker címmel. Tartalmazza az eredeti regényt is (Piknik az árok szélén) és a 'forgatókönyvet' is. Mindenesetre az eredeti regénynek elég kevés köze van a filmhez (a Solarisnak szerintem több, még ha Lem tiltakozott is).
Igen, "Robotokkal a Szaturnusz Körül" cimmel (Lengyel film). Én gyerekként láttam, akkor tetszett, viszont Lem soha többé nem járult hozzá művei megfilmesítéséhez...
Te, hát én még belecsúsztam, bár alig emlékszem rá. De az beég az agyamba, amikor bluboxban benyomtak egy karcos akváriumot, benne néhány guppival, amelett sétált Pirx kapitány, és nemes egyszerűséggel valami "tengeri lézerkavalkádnak nevezte". Arról nem beszélve, hogy az űrhajó felismerhetően Olymposos flakonokból készült. Ez amolyan poénfilm, mint Ed Wood cuccai vagy a Honfoglalás.