1982 - ben a "B" osztállyal ballagtam. Veress Ákos volt az osztályfőnököm, aki matematika-fizika szakon tanított. Ismertem pár Tanárt én is - nyilvánvalóan:
Lothringer Ágnes (orosz nyelv, illetve magyar nyelv és irodalom),
Lothringer Miklós (emlékeim szerint magyar nyelv és irodalom),
Köszegi Ágnes (kémia - testnevelés),
Lévay Zoltán (ének-zene),
Gaál Zsuzsanna (ének-zene),
Varró István (biológia-földrajz)
és voltak még páran, de most nem jut eszembe több olyan Tanár neve, aki felső tagozatban tanított minket.
Az alsó tagozat sokkal homályosabb ennél is:
Kati néni tanított első osztályban az biztos!
Ezen kívül csak a Kollár Ági nénire emlékszem.
Napközis vonalon az Ida nénire emlékszem, a Piffkó Györgyre és feleségére, a Maja nénire emlékszem, illetve felső tagozatból a Márta nénire.
Mellékes, hogy személy szerint kikkel nem jöttem ki - és miért, - inkább a kellemes oldalra próbálok emlékezni!
Az Ákos bácsi életben tartott egy Természetjáró Szakkört - a matematika és a fizika szakkörrel párhuzamosan, - amely alkalmas volt arra, hogy jobban megismerhessen minket, ill. fordítva. Jártuk hétvégente a Budai-hegységet együtt, - állandó tag (rajtam kívül) csak a Kurucz János volt, (nem volt tömeg). Persze volt ének szakkör, meg ilyen-olyan más szakkör, de azok iránt én nem érdeklődtem, pedig a Zoli bácsi aztán tényleg mindent megtett, hogy megszeressünk mindent, ami zenéhez köthető. Lemezhallgatás, zongorázás - élőben, - ilyesmi... Talán ez már az a pont volt, ahol az élő zene hatott rám.
Jó zenei hallásom volt és - a szocializmusra jelemző megközelítéssel - (kötelező jelleggel) "jelentkeztem" az énekkarba, ahol végül a mezoszoprán sorba sorolt be a Zoli bácsi. A Fáklya Klubban léptünk fel nagyon sokszor - első sorban a szocializmus köré szőtt "ünnepek" alkalmával. (Február 28, március 15, április 4, május 1 - 9, augusztus 20, november 7, - meg a fene tudja még.)
Voltak még kötelező dolgok, például "őrsökbe" kellett szerveződni, kisdobos-, úttörő-avatás és elképesztő "szentségtörésnek" minősült, ha valakit nem avattak fel úttörőnek, vagy elvették a nyakkendőjét, - az valami hasonlót jelentett, mint amikor kiközösítenek valakit központilag, vagy gyerek létére "börtönbe csukják".
Már az is "szigorú büntetés" volt, ha az igazgatói iroda elé küldtek valakit pihenni, de ha a nyakkendőt elvették,... Annyi! :)
Voltak az "úttörő mozgalomra" hivatkozó rendezvények, - mint pl. akadályversenyek, papírgyűjtő-, fémgyűjtő versenyek. - Már akkor tanultuk, hogyan kell ellopni egy radiátort! - Vicc volt! :)
De voltak házi, kerületi, városi, illetve országos szinten szervezett sport-, rajz-, sakk-, illetve ének versenyek is.
Speciel, rajzversenyt nyertem meg - egy párat, - de a sakkban sem kellett szégyenkeznem, annak ellenére, hogy azt egyet sem nyertem meg.
Kinek szép volt, kinek csúnya, de ezek megtörténtek az akkor gyerekkort élőkkel és igen, előfordult, hogy egyikünk-másikunk kapott egy "atyai" pofont vagy kokit egy-egy tanártól, de itt vagyunk, - akik még nem hunytunk el azóta akármilyen ok folytán - annak ellenére, hogy ma mindenki jobban ismeri a jogait, mint az elemi kötelességét. Ma alanyi jog kikészíteni egy pedadógust, mert gyakorlatilag nincs semmi a birtokában, amivel meg tudja védeni az érdekeit - a fene nagy demokráciában. - Nem vagyok pedagógus és nem is az erőszakban látom a megoldást, de ez akkor is így van - véleményem szerint.
Sokan nem élnek már!
Elhunyt a Varró Pista bácsi, a Piffkó Gyuri bácsi, a Kollár Ági néni és a Veress Ákos tanár úr is az idők folyamán.
Ők csak azok, akikről tudok, - biztos, hogy bővebb a lista!
ő őrizte a pákozdi csata képet.Ő volt a rajztanár.Fóka Pityu néven volt közismert
