Sziasztok,
Életem legklasszabb szeretkezése egy Acélvárosi teaházban esett meg, egy gyönyörű fiatal lánnyal, akinek azóta sajnos nyomát vesztettem...
A helyet nagyjából úgy képzeljétek el, hogy alsó szinten bejárat, pult, pár asztal, felső szinten pedig olyan ülőpárnás-paravános.
Azért vittem oda a lányt, mert észbontó miniszoknyában volt - amiben egy ülőpárna elég nagy kihívást jelenthet -, és zavarba akartam hozni... meg hát ugyebár nagy lábimádóként szerettem volna, ha egy kávéhézi asztal nem takarja el előlem a fenséges combjait (jelzem, a legszebb lábakon járt, amit életemben láttam).
Ő persze nem jött zavarba, vagy ha mégis, elég jól titkolta. Vadcseresznyét ittunk, és elég sikamlóssá vált közöttünk a beszélgetés... amignem egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy az emeletről az utolsó vendég is lelépett, csak mi maradtunk ketten.
Nekem még a legrámenősebb formámat hozva is jópár percbe került volna felvezetni egy kefélést, de Ő határozottabban kezdeményezett. Szétvetette a lábait, és közölte, hogy most már nem látja senki, szóval azt csinálhatok vele, amit csak akarok...
Fehér csipkebugyi volt rajta, teljesen elázva, nyílván nem akkor fordult meg először a fejében, hogy a farkamra ül a teaház kellős közepén. Olyan szép volt, hogy megelégedtem volna azzal is, ha csak gyönyörködhetek benne. Megcirógattam a punciját, csak úgy a csipkén keresztül, ő pedig nekiesett a cipzáramnak, és sietve kicsomagolta a szerszámom.
Édes volt, ahogy megijedt tőle, olyanokat zihált, hogy "úristen-mekkora", meg hogy "nem-fog-belémférni", amit vagy tényleg így gondolt, vagy csak engem akart húzni vele, mindegy volt már nekem: falloszistennek éreztem magam, és karóba akartam húzni ezt a tündért...
Ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag ő baszott meg engem. Az asztalkán hagyott pénztárcámból kiszolgálta magát az előre jól kifigyelt óvszerrel, felöltöztette a dorongot, átvetette rajtam a csodás lábát, és egyetlen mozdulattal töbig beleült. Úgy látszik mégiscsak belefért, hiába aggódott... :)
Így lovagoltunk nagyjából két csodálatos percig, mielőtt végképp elfogyott a bátorságom, és leállítottam, mondván bármelyik pilanatban feljöhet valaki. Ő - teljesen jogosan - kissé sértődötten szállt le rólam, én pedig máris azon járattam az eszem, hogy hol, hogyan, hányszor fogok vele szeretkezni, és mennyire jó is lesz ez az egész.
Az élet egyébként úgy alakította, hogy soha többé nem hatoltam be e két Tökéletes comb közé, de így, egyetlen és befejezetlen módján is életem Legjobb Szeretkezéseként tartom számon az esetet... |
