Xlst-vel elvileg lehetne konvertálni, csak ismerni kellene az elvárt kimeneti elrendezést, ugyanis az adatexport xml-ben van fejadat, tételadat és áfamértékenkénti öszesítő adat is, mindez számlánként, így nem triviális kétdimenziósítani.
Lyukas a történet ha ez így van. A NAV adóhatósági ellenőrzéshez kötelezően kell tudnia valamennyi programnak *.xml kiterjesztéssel adatot szolgáltatni elévülési időn belül. Ha azt sem lehet letölteni akkor veszem a fáradságot és cserébe egész éjjel feljelentéseket fogok írogatni. Baszakodni én is tudok, csak nekem kevésbé fog fájni. :)
Ugyanitt - "tud-e nekem valaki ajánlani *.xml kiterjesztésből ingynes excell kompatibilis konvertálót" - jeligére várom az érdemi válaszokat. :) Aztán ha fizetőst tudtok csak, még az is érdekelhet.
Figyelemfelhívás, bár szerintem Jack már megemlítette ezt korábban, de most nagoyn aktuális...
Szóval a webes számlázóprogiknál az ügyfelek tuti a free csomagot vették, ebből kifolyólag ha már számláznak idénre, nem látják a tavalyi számlákat. Ha nem kapjátok meg kinyomtatva, akkor gyorsan nézzétek meg, hogy még hozzáfértek tavalyhoz.
Lehet, hogy kár volt ide keverni, nem jól fogalmaztam meg a kérdést, sry!
(A lakóingatlan kezelés tevékenységet egyelőre nem végzem, csak a vállalkozás tevékenységei között szerepel, ezt a későbbiekben szeretném gyakorolni.)
A tevékenységet én rendelném meg, én bízok meg vállalkozókat különböző szakipari munkával, mint tulajdonos és bérbeadó. Ennek a munkadíjnak a költségként történő elszámolása miatt kérdeztem, hogy kell-e hozzá szerződés, vagy elég csak a számlát lekönyvelni.
Érdemi választ kaptam, úgyhogy köszönöm, hogy reagáltál rá és Mr Reacher válaszát is köszönöm egyúttal.
Ettől még kifizetőként levonhatod (én például mindig levonom) az osztalék kifizetésekor a szochót is.
Ez nem választás kérdése.
Szocho tv. 18. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a kifizető az adót a természetes személytől levonja, és a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be.
Kivás cég osztaléka után 2019-óta kell az ehót felváltó szochót fizetni, ugyanúgy plafonig.
Nem kell kivát fizetni, ha az osztalék alapja a taós időszakból származik, hiszen akkor megfizette a nyereségadót, egyébként adóalap-növelő. Ezért elkülönítetten kell kezelni az eredménytartalékot. Itt megjegyezném, hogy kifizetett osztalék esetén nagy valószínűséggel csökken a pénztár is, tehát amit elvesztünk a réven, visszakaphatjuk a vámon.
Egyébként a kiva jó cucc és erre legtöbben a társasági adóelőleg és az iparűzési adóelőleg fizetéskor ébrednek csak rá. Feltéve ha képesek emlékezni az előző évre.
Igen. Lepontosítva: Az szja-t: köteles vagy levonni, a szochó-t pedig évet követő szja. bevalláskor számolja el a magánszemély. Ettől még kifizetőként levonhatod (én például mindig levonom) az osztalék kifizetésekor a szochót is.
Kérlek, ne kövezzetek meg, de KIVAban még mindig nem vagyok jó, az eddigi ügyfélkörömnél fel sem tudott merülni ez az adó :(
Most felokosítanám magam, de elbizonytalanodtam, hogy jól szedtem-e össze az osztalékra vonatkozó dolgokat. Helyretennétek?
Tehát egyszer ugye van, hogy a társaság megfizeti a KIVA-t a kifizetett osztalék után - ez OK
De a magánszemély tulajdonos ugye pont ugyanúgy adózik ez után az osztalék után, mintha normál TAO-s cég adná? Tehát SZJA-t és adott esetben SZOCHO-t is vonni kell tőle.
Adóügyileg nem lenne fontos, de szolgáltatás esetén körbevesszük magunkat mindenféle doksival, ami a valódiságot igazolja.
Szerződés mindig van, még ha írásba nincs is foglalva.
Teljesítésigazolást szokás használni, bár ez sem erős "papír".
Én azt szoktam legfőképpen javasolni, hogy fizessünk átutalással. Ez azt igazolja, hogy a szolgáltatás ellenértéke valós pénz, nemcsak berepült a számla az ablakon.
Mi köze van a "lakóingatlan kezelése" (azaz közös képviselő) és egy lakáson belül végzett felújítási/karbantartási munkáknak egymáshoz?
Ha az volt az elgondolás, hogy elszámoljátok a közösben, akkor az erősen téves elgondolás. Ez vagy a bérbeadó vagy a bérbevevő költsége.
Másrészt meg az ilyen munkáknál a számlázás feltétele az egyéni vállalkozásban a tevékenységekhez kapcsolódó végzettség vagy az ev vagy annak alkalmazottja részéről. A "lakóingatlan kezelés" nem ilyen végzettség.
Vagy ha egész más okból kérdezed, akkor fejtsd ki bővebben, mert nekem ez jött le.
Főállás mellett ingatlan bérbeadással foglalkozó ev vagyok, van "lakóingatlan kezelése" tevékenység is.
Kérdésem az volna, hogy ha szakipari munkadíjat szeretnék elszámolni egy bérbe adott lakás festése, burkolása, stb után, akkor ahhoz kell szerződni is, vagy elég a számla a végén a szolgáltatás megnevezésével?
Én rendszeresen agybajt kaptam, amikor kinyomozom a számla kibocsátójának a telefonját, felhívom, hogy miért nincs rajta a nyilvántartási szám, - és akkor közli, hogy Ő már 20 éve vállalkozó, de még soha senki nem mondta neki ezt :-( (Ezt nem külső könyvelőként teszem, hanem a munkáltatóm alkalmazottjaként, - mielőtt még írnátok, hogy ez nem a könyvelő feladata. De nálunk is elkülönül a pénztáros személye, Ő is simán kifizette régebben ellenőrzés nélkül...)
A gépi számlázás is talán rendet tesz ebben a katyvaszban. A normális számlázók megkövetelik a számla kiállítójánál a nyilvántartási számot. De még mindig ott lesz a zavar a számla befogadójánál.
Én a fizetővendéglátók miatt hadakoztam sokáig. Sokszor előfordul, hogy egy munka elvégzéséhez szállást kell fizetni a dolgozónak. Ők pedig minden faxni nélkül hozták a készpénzes számlákat az adószámos magánszemélyektől. Ott szerencsére, a fizetővendéglátó már nyilatkozhat, hogy nem kéri az szja levonást.
Köszi a linket, és okafogyott lett a kérdésem. A csed összegét nem 2021.01.01-től emelik, hanem 2021.07.01-től. Addig az lejár, mert decemberben született a kicsi.
Nagy tévedésben van az illető, az nem az Ő pénze. Én jogásszal fenyegettetném meg....
amúgy érdekes, hogy 1, azaz EGY évig volt érvényben az, hogy lehetséges volt az, hogy az adószámos magánszemély fizessen a NAV felé. De ez úgy meg bírták jegyezni, hogy ihaj.... más jogszabály meg hiába van érvényben 120 éve, még nem is hallottak róla :-(
