A barátnőm a férjével idén lakást vett, amihez kaptak 1.430.000,-Ft CSOK-ot.
Most ugye bevezették, hogy az ilyen, jövőre CSOK segítséggel vett lakás után nem kell illetéket fizetni. (Ezt jól értettem, ugye? Bármennyi CSOK is van benne, nincs illeték.)
Dec. 30 lenne a befizetés esedékessége.
Fellebbezéssel, vagy kérelemmel el lehetne érni, hogy az új szabályozás vonatkozzon rájuk?
Illetve ha nem lehet, akkor a részletfizetési kérelemnél mennyi illetéket kell befizetni?
Köszi a segítséget. Ha rendelkezésre áll egy év akkor nincs szükség harmadik személyre (mag az ezzel kalcsolatos adminisztratív hercehurcákra) befizetésenként. A pénzforgalmi szolgáltatós részt _eddig_ harmadmagammal sem találom a normában, vagyis 5 db bevételi pénztárbizonylat lesz 5 hónap alatt (vagy éppen 10 db, 10 hónap alatt) v. valami ilyesmi. :)
Azt szeretném megtudni, hogy Zrt. alapításakor az 5 milliós tőkét meg lehet-e fizetni pénztárba több hónap alatt v. azonnal az alapításkor egyben kell? Egyáltalán. Pénztárba megfizethető-e a tőke úgy kint a Kft. esetében is? Aztán. Ha befizethető a pénztárba és azonnal az elején kell egyben akkor csak a részvényesek lehetnek befizetők v. lehetnek olyan családtagok is, akiket megbíztak ezzel? A pénzmosás gyanújának kizárása miatt kérdem.
Az alapító mindíg alapító marad, de az alapítói jogok gyakorlását át lehet adni. Az egyik általam könyvelt alapítványnál volt ilyen pár éve, anyuka az alapító, és átadta a lányának az alapítói jogokat.
Alapszabályban módosítva, Törvényszék által elfogadva.
segítséget szeretnék kérni. Adott egy alapítvány amit eladtunk a napokban, bejegyzés alatt a változás. Szeretne az új tulajdonos már számlázni. Nálunk be volt regisztrálva az online számlába + volt számlázó programunk.
Ők most a NAV ingyenes számlázó programjával szeretnének számlázni, megkértek segítsek nekik ebben.
Beszéltem ma többször a 1819-el. Valaki még nem hallott ilyenről. Kapcsoltak jobbra-balra. Másik ügyintéző szerint meg kell várni, míg bejegyzik az új tulajt, addig ne számlázzanak. Mikor elkezdtem kérdezni a másodlagos felhasználó lehetőségéről azt mondta az nem hivatalos verzió...
Szerintetek, hogyan lehetne ezt megoldani? Hivatalos, nem hivatalos minden megoldás érdekel :D
Van arról valahol publikus információ, hogy az adóhatóság által hibajavításra felszólított bevallásra mikor kell "H" betűvel jelölni és mikor nem?
Nem először kapok vissza reklamálást a fenti ok miatt: először kapok értesítést XY cég Z bevallása ... hiba miatt nem feldolgozható. Javítsam ki és az eredeti vonalkód feltüntetésével és "H" jelöléssel küldjem be 8 napon belül. Amikor ezt megcsinálom (ritkán határidőn belül), akkor meg azért kapok értesítést, hogy nem szabad a "H" jelölést tennem, mert ez "alap bevallás". (Megnéztem, hogy az eredeti bevallást közben nem törölték!)
Van attól jobb dolgom is, minthogy kiolvassam a sorok között a gondolataikat.
Jómagam már vagy hat hete nyújtottam be változásbejelentőt, valamint a TEL nevű nyomtatványt, amivel elvileg azonosítót kértem a telefonos ügyfélszolgálat használatához. Utóbbinak még a benyújtott dokumentumok között sincs nyoma, pedig az ányk tárolja benyújtottként.
Azóta sem történt a lekérdezhető törzs adataimban semmi változás, abszolút semmilyen reakciót nem tapasztalok. A navponthu kapcsolat című pontban is rákérdeztem, természetesen onnan sem jött válasz. Mintha a pusztába kiáltoznék.
Illetve kiegészíteném azzal, hogy költségként el kell/lehet számolni. Hiszen ha se bevételként se kiadásként nem számolnánk el, akkor ugyanott tartunk ahol eddig =0. De ha csak költségként kell elszámolni, akkor ezzel csökken a havonta befizetendő adó. Szóval szerintem bevételként NEM, de költségként EL KELL számolni :) - én így okoskodtam ki....
..................
Tehát bevételként ne könyveljem el. De ez az jelenti, hogy költségként se??
Ezeket írtad. Helytelenül. Az a költség, ami a bevételszerző tevékenységgel szemben felmerül. Ezen költségek privát kiadások. Ha ismét azzal jönnél, hogy ennek semmi értelme, akkor felhívnám a figyelmed a 10%-os költségátalány elszámolását választókra. Nekik van értelme.
Felhívtam a NAV-ot. Nem is értem miért nem tettem meg korábban... Sem bevételként sem kiadásként nem számolható el a gáz és a villany. Elmondta a hölgy h eddig sem volt semmi értelme ezt könyvelni (hiszen mindkét oldalon szerepelt) ezért húzták le most mindkét oldalról...
1. Nem, nem írhatta nekem, hiszen ha én kulturált stílusban beszélek, akkor megillet engem az, hogy más is kulturált stílusban szól hozzám.
2. Nem, nem írhatta nekem, hiszen én nem "terjesztek" itt semmit
3. Az is lehet, hogy két malomban őrlünk... Én nem a rezsiről beszélek, hanem a gázról és a villanyról:
"2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját."
Tehát bevételként ne könyveljem el. De ez az jelenti, hogy költségként se??
Körbejártam a témát anno többször is, nekem ez az értelmezésem, és ezt használom (nem vagyok gyakorló könyvelő):
Nagy általánosságban (vannak kivételek) a rezsi (víz, gáz, áram) jogszabályban meghatározott leírás szerint nem számít bevételnek, így költségként sem számolható el. A számlán viszont szerepelni kell, ha a bérlő neked fizeti meg (érdekes ennek nyilvántartása, volt/van itt is és máshol is képzett könyvelő, aki feltette a kezét ezzel kapcsolatban. Főleg ha netán cég a bérlő).
A közös költség, és felújítási alapba befizetett összeg viszont bevétel, és egyúttal elszámolható költség is.
Persze, hogy nulla az eredmény, így volt ez korábban a rezsivel is. Megint csináltak egy félmegoldást, egyszerűsíteni akarták, így sikerült.
Vannak még egyéb megkötések, hogy mit nem lehet ilyen egyszerűbb formában vezetni, mint pl. társasház által fizetett biztosítás, víz, stb., ezek maradtak a régi módszerben.